A 6D-s hologramok a fényre is reagálnak

Az étert azért veteték el mert félre értelmeztek egy kisérletet.
A vörös eltolodás pedig bizonyítja létét.
Sokak számára felfoghatatlan a végtelen euklidesi térbe
végtelen számu hiperbolikus tér helyezhetõ.

Olyan sok találat jött ki arrakistorra hogy nem sikerült kitalálnom fõ vesszõparipáit hacsak az egyik nem a zsidózás. No ezt a paripát megülhetem egy mondat erejéig: A zsidók csodálkoznak hogy lenézik õket, dehát mit várnak ha folyton lefitymálják egymást? :)
Egyszómint100 nem vagyok arrakistor, de én is tudnék egy állandó cégért behozni a fórumba s az pedig az angolul tudóknak szól:
http://www.slavery.org.uk/
De igyexem nem offolni és hozzá teszem hogy ha érdekel a téma sok képlettel ajánlom figyelmedbe Bíró Béla Véges Végtelen címû könyvét. Másolgathatnám az egyenleteket és lõtlenségek hadát de inkább megkímélem a kedves fórumot tõle.

Nos, lehet tényleg igazad van mégis csak fizikusnak kellett volna mennem, de ha ezt most már mégse fogom elkövetni, nincs kizárva hogy megismerkedjek pár fizikussal és segítségüket kérjem egy ilyen nagyszabású elmélet matematikai alapjainak letételére, hátha még matematikusokkal is össze hozna a sors, nem csak az alapokat rakhatnánk le, az volna csak a szenzáció, meccsoda produkció volna. Elsõ kõrben hagynám szegény Álféd családnevét békében megpihenni a Nobel kriptában, majd teljesen váratlanul eszembe jutna saját családnevemmel leporolni a tudományok poros köteteit és díjként osztogatni becses emlékemet. :)

Arra mondom az esi mesét, hogy a fizikusok nem csak fantáziálnak és mesélnek, hanem fantáziálnak + matematikailag kidolgoznak + kísérleteket végeznek. Te csak az elsõt csinálod.

"Én csupán azt állítom, hogy a klasszikus fizikával leírhatók teljességében ezek a fura jelenségek, amennyiben rendelkeznek az összes õket meghatározó elem ismeretével."

Állítani könnyû. Bizonyítsd! Dolgozz ki olyan modelleket, amik klasszikus fizikai alapon lehetõvé teszik a leírt, és más érdekes jelenségeket. De szerintem nem a részecskék általad hangoztatott végtelen oszthatósága ennek az egyedüli akadálya...

A fizikusok rengeteget fantáziálnak de például elég érdekes, hogy elvetették az éter elméletet, mikor ütközésekbõl abszolute kijön a gravitáció is. Hol itt az esti mese? Szerinted avval hogy azt mondom végtelen sûrûségben élünk ellent mondok ezeknek a megfigyeléseknek amiket itt felsoroltál? Én csupán azt állítom, hogy a klasszikus fizikával leírhatók teljességében ezek a fura jelenségek, amennyiben rendelkeznek az összes õket meghatározó elem ismeretével. Teljesen pontos mérést soha nem fognak tudni elvégezni, használhatnak bár fényévnyi ütköztetõket is a végtelen azért végtelen mert nem fogják megtalálni a legkisebb alkotó elemeket, mindíg lehet majd tovább bontani. Említettem az abszolut nulla fokot, itt is az a helyzet, hogy csak közelíteni tudják. Ha már megálltak az atomok és az elektronok se keringenek akkor jöhet a szubatomi részecskék fagyasztása, ha azok is megálltak akkor majd a következõ században az õket alkotó elemeket felfedezõ fizikusok talán megpróbálják ezeket is megállítani :) Nem értem mit értetlenkedölsz itten :)

Az esti meséhez kicsit korán van. :) Arra kérdeztem rá, hogy konkrétan hol ütköztek a fizikusok a "végtelen paraméter"-be? Hogy magyarázza ez a végtelenesdi klasszikus fizikai alapon a feketetest sugárzást, a részecske-hullám kettõsséget, tunellinget, szuperpozíciót, entanglementet, stb. stb.? A fizikusok nem csak fantáziálnak...

Melyik részét? A végtelen és a semmi kapcsolatát? Mert ez pl. egy érdekes téma lenne. Valószínû egy elképzelhetetlenül nagy egyensúly bomlott meg és lett a semmibõl valami. A fura az hogy tudjuk minnél nagyobb egy egyensúlyi helyzet annál nehezebb kimozdítani belõle a résztvevõket. Azonban ez a kialakult világunkban van így, kezdetben ehhez elegendõ volt a lehetõ legkissebb "hiba" s lõn láncreakciók sora. De ezzel is csak azt mondjuk, hogy a semmi is valami, márpedig a semmi az semmi vagyis nincs is olyan hogy semmi. :) Ez a megfejthetetlen "hülyeség " végül is ami okozza magát a végtelent. Ha lenne abszolut semmi, akkor lehetne véges a világ, de mivel csak relatív semmi létezhet (lásd abszolut nulla fok), így kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy a végtelen tényleg végtelen, vagyis nem csak kifelé a világûrbe, hanem befelé a részecskék világát is a végtelenségig bontva, ezért beszéltem végtelen sûrûségrõl is. Cogito ergo sum.

Túl rövid, és így teljesen semmitmondó. Kifejtenéd inkább bõvebben?

Akkor megint megpróbálom röviden. Amit te nem akarsz elfogadni az az hogy a végtelen az a meghatározhatatlan "paraméter" amiért a kvantumfizikusok elkezdtek szakítani a klasszikus fizikával. Meg ugye mikor néznél föl rájuk ha olyan egyszerû dolgokat mondanának mint én. Elkezdtek hát mindenféle egyéb elméleteket gyártani, csak nehogy el kelljen ismerni hogy ilyen egyszerû az egész. Meg ugye gyakorlati haszna is van. A végtelenbõl harapdálnak mindenféle számításokat amikkel adott energiaszinten jól lehet számolni, azonban ennek soha nem lesz vége. Szuperhúrokban majd felfedezik a szuperkockákat amikben a szuperháromszögeket stb :) Egyébként ha van alap alkotóeleme a világna annak három különbözõ dolognak kell lennie. Halmazosan úgy írnám le két részhalmaz ami alkotja a halmazt.
Örülök N3w segítségének gondolom fizikusi pályán mozog, legalább is remélem mert sok ilyen gondolatra lenne szükség hogy megreformálják a fizikát.

Egyébként itt kivel beszélgetsz, a moderátorokkal? Miért törölnék ki?

Szerintem nem itt kellene villognod ezekkel a C-s sorokra alakított egyenletekkel, hanem publikálnod kellene valahol (és utána szépen vállalni a szakmai kritikákat is).

Kár, hogy azóta eltelt úgy 100 év, és egy sor kísérleti eredmény született már, amit végképp nem magyarázhatsz klasszikus fizikával.

Kisfiad meg a tudod kid...

Szerintem inkább te nem tudsz elfogadni bizonyos dolgokat. De gyanítom, megérteni sem tudod õket, így tényleg nehéz.

kEDVES N3W!

Tényleg be lehet izgulni arra, amit belinkeltél, de megtennéd, hogy ép kerek mondatokkal leírod ezt magyarul is? Mármint, hogy mi következik ezekbõl a csúnya képletekbõl meg számokból.

Miért pont 42.85? Ekkor éri el az elektron látszólagos tömege a proton tömegét.
Ugye volt egy film, ahol 42 volt a válasz a végsõ kérdésre.
Véletlen egyezés? Nem hinném.
Akit igazán érdekel a fizika, az már gyerekkorában kiszámolta ezt. Gondolom az is, aki azt a könyvet írta, ami a film alapjául szolgált.
Ennyi a nagy titok.

A világ biztos nem olyan egyszerû, hogy a proton az egy fénysebesség felett haladó elektron. De itt nem nem is ez volt a lényeg, hanem a klasszikus fizika.

LOL a linket rossz helyre írtam.
Bocs, nem is töröltétek ki, a megszokás hatalma..

Számszerû TÉNYEKET pedig nem lehet megcáfolni.
Fõleg szófosással nem.
Ennyit szerettem volna elmondani. Nem írom le, mi a véleményem errõl az egészrõl..

De kiszámíthatjuk a hullámfüggvény hullámhosszát is háromféle módon, a három eredmény pedig egyezni fog, meglepõ módon xd

f0=m0*c*c/h; f1=f0*sqrt((1.0+v/c)/(1.0-v/c));

f2=f0*sqrt((1.0-v/c)/(1.0+v/c));
l1=c/((f1-f2));
printf(" %Le n",l1);

b=1.0/sqrt((1.0-v*v/(c*c)));
l2=h/(m0*b*v);
printf(" %Le n",l2/2.0);

f0=c/l2;
f1=f0*(1.0+v0/c);
f2=f0*(1.0-v0/c);
l3=v0/(f1-f2);
printf(" %Le n",l3);

Saaajnos, ha három különbözõ módszerrel számolunk és a három eredmény egyezik, akkor az a három modell ekvivalens.
A fizika ebbõl Einsteint VÁLASZTOTTA. Oké, de akkor azt is mondják el, hogy ez egy választás volt.
A Schrödinger féle hullámmechanika és a mátrixmechanikai leírás teljesen ekvivalens, egyezõ. A relativitás és a Lorentz elmélet szintén.
Létszi hagy ne felejtsem már el a klasszikus fizikát.
LOL

És légyszi ne töröld ki a linket amit berakok, köszi
www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz1987/schrodinger8704 . html

De számoljunk utánna. Eeeelvileg azt állítják, a gyorsítókban a részecske csek azért keringhet, mert megnõtt a tömege, és ezt a klasszikus fizikával nem értelmezhetõ. Lássuk mekkora hazugság ez. Menjen az elektron 42x fénysebességgel, keringjen r sugárú körön. Mennyi a centripetális erõ, ha állandó a tömege, és mennyi, ha az idõdilatáció miatt 'látszólag' mõtt a tömege és az energiája, és látszólag c alatti sebességgel halad.

long double m0=9.1e-31,c=3e8,v,r=1e-10,E,h=6.626e-34,l1,l2,f,f0,m,f1,f2,b,Fcp,l3,v0; v0=c*42.85;
Fcp=m0*v0*v0/r; printf("%Le n",Fcp);

E=m0*v0*v0; m=E/(c*c);
v=sqrtl(c*c-c*c*m0*m0/(m*m));
Fcp=m*v*v/r; printf("%Le n",Fcp);

1.503784e+00 1.503784e+00
A két erõ egyezik, na akkor be lehet fejezni a hazudozást. Köszi..
A klasszikus számítás ugyan azt az eredményt adja, mint a relativisztikus.





f0=m0*c*c/h; f1=f0*sqrt((1.0+v/c)/(1.0-v/c)); f2=f0*sqrt((1.0-v/c)/(1.0+v/c)); l1=c/((f1-f2)); printf(" %Le n",l1); b=1.0/sqrt((1.0-v*v/(c*c))); l2=h/(m0*b*v); printf(" %Le n",l2/2.0); f0=c/l2; f1=f0*(1.0+v0/c); f2=f0*(1.0-v0/c); l3=v0/(f1-f2); printf(" %Le n",l3);

Kisfiam, a drága kvantummechanikád Schrödinger hullámfüggvényét használja.
A drága relativitás Lorentz egyenleteivel számol. Mind két ember meg volt gyõzõdve arról, hogy leírható a világ a klasszikus fizikára építve, csak megfelelõen át kell kicsit alakítani. És volt modelljük is, csak elvetették a többiek ezeket, mondván, túl sok alapfeltevésbõl indul ki. Ez nem fizika, hanem szavazás és demokrácia.
A jelenlegi fizika nem észérveken alapul, hanem szavazással döndötték el és az Occam borotvájával.
Akkor mirõl beszélsz itt?

"Mondom teljesen le vagy ragadva a klasszikus fizikánál."
Mert van esze.

Kedves!
Akár igazad is lehet, mert amit írsz az metafizika (magyarán: hasraütés). Okosabbak nem leszünk tõle. Nem árt, nem használ.

Értsétek már meg végre ez mind a végtelenbõl fakad. A véletlen nem véletlen csak olyan apró és millió dologból áll, hogy azt mondod véletlen ahelyett hogy fognád és egész életed azzal töltenéd hogy azt az eseményt vizsgálod. Tudom jól hogy a matematika elfogadta a végtelen fogalmát, de valahogy a fizika vak erre, ennek ti vagytok a legjobb bizonyítékai :) A káosz pedig tökéletes rendezettség is lehet attól függõen milyen rendszerbõl szemléljük. Eppeniglen a relativitás fogalma mely szintén szerves része a végtelennek. Érdekes elgondolni hogy a végtelen rendszerek nem csak egymás mellett avagy egymásból, de egymáson keresztül is mûködhetnek, ezeket aztán becézhetjük párhuzamos világoknak végtelen dimenzióknak vagy tört dimenzióknak is. Utóbbi remek táptalaja lehet az említett káosznak különféle inerciarendszerekbõl tekintve.
Én lenni nem arrakistor.
Én lenni igazam van :)
De megpróbálom egyszerûbben is az érvelést: A világ nem úgy épül fel hogy hajamnál fogva húzom ki magam a mocsárból. Az erõtörvények amiket ti is elfogadtok mégis becsméreltek pont errõl szólnak, hogy az egyszerûbbõl lesznek a bonyolultabb dolgok és nem fordítva. Miért nehéz akkor elfogadnotok, hogy a világ tényleg ilyen egyszerû, azonban mivel végtelen hát megfejthetetlenül bonyolult is egyben.

Csókolom!
A végtelen fogalmát a matematika elfogadta már réges rég, úgyhogy nyitott kapukat döngetsz.
A káosz meg nem egyenlõ a végtelennel, keverni tetszik a szezont a fazonnal. A káosz a rendezetlenség csimborasszója, egy rendszer minõségi jellemzõje, míg a végtelen mennyiségi fogalom, még akkor is, ha bazi nagy mennyiségrõl van szó.
(amúgy, arrakistorhoz van szerencsém? csak kérdezem. :-)

Mondom teljesen le vagy ragadva a klasszikus fizikánál.
Ajánlok én is egy szót a figyelmedbe: véletlen. A kvantummechanikai valódi véletlenrõl van szó, ami alacsony szinten minden fogyamatban ott van, és hosszabb távon kiszámíthatatlanná teszi a dolgokat.
Aztán még itt van a határozatlansági reláció is, ami arról szól, hogy nem tudod meghatározni egy rendszer tökéletesen pontos állapotát, amit kiindulópontként tudnál használni a továbbiak szimulálásához.
Egyelõre talán elég is ennyi, de itt nem ér véget a sor.
Majd ha ezeket a tételeket megdöntötted, beszélhetünk.

Jó hogy felhoztad a káosz elméletet, talán segít hogy megértsd mirõl beszélek.
Szerinted hány billiárd faktoriálisa számítást lennénk képesek elvégezni az elkövetkezõ száz évben ha csak az ehhez szükséges technikát fejlesztenénk?
Megmondom én, a vissza a jövõbe mókás jelenete amikor kinyitja az ernyõt mert az idõjárás jelentés másodpercre pontosan megmondja hogy azon a helyen esni fog, nos az ehhez szükséges számítások pár éven belül meglennének. (Töredéke se a billiárd faktoriálisának) Amit nem vagy hajlandó elfogadni az a végtelen fogalma. A végtelen az amit egyesek káosznak hívnak és a végtelen az ami mindent determinál. Csókolom. A mi világunkban értelmünk az egyik tényezõ ami elég szépen mozog ebben a determináltságban viszont szédítõ belegondolni, hogy a végtelenben mi is csak bábok vagyunk fölhúzva a világ szövetére :)

Csak nem Európa legidõsebb emberéhez van szerencsém, aki még a XIX.sz.-ban koptatta az iskolapadot? Így nem csoda, ha a newtoni mechanisztikus világképben élsz.

"Nincs más dimenzió csak három, se kettõ se egy, ezek csupán elméletben léteznek"

A kézzel fogható tárgyak 3D-sek, minden más csak vad fantáziálás ugye?
Egybefüggõ téridõ, by Einstein? Sokdimenziós szuperhúrok?

"A végtelenbe vezetõ ütközési arányok (nyomáskülönbségek) alkotják a létezést. Pont."

Meg a billiárdgolyók, tudjuk...

"pár galaxist felemésztõ számítási kapacitással minden tízezred másodperc tökéletesen látható ami a földön történt keletkezése óta"

Aha, a káoszelmélet is csak egy sületlenség...

Yes, van olyan elmilet miszerint a ter 4D-s, csak a 4. az mikroszkopikus kiterjedesu.. van olyan hipotezis ami tobb mint 10db terdimenziot feltetelez.
Tehat akkor az autod hany dimenzios? min 5?

Na de az idobeli valtozast nem szokas hozza adni a megjelenito eszkozoknel hiszen akkor mar 70 eve mindenki 3D-s tv-t nez, de az elejen ami nem sik kijelzos volt hivhatjuk emiatt 4D-snek is. Persze nevezhetunk minden valtozot dimenzionak, de minek? A koznyelvben es a matematikaban is a dimenzio az tobbnyire terdimenzio.
Fizikaban az idot is ledimenziozzuk, de csak azert h lehessen bonyolult vektorszamitasokat vegezni (pl Lorentz transzformacio).
Szal, bullshit. Ne dobalozzunk mar a dimenziokkal meg 1enlore igazi 3D-s sincs.
Talan valamikor a fenti technologiaval lehet olyat, de az sem 6D-s lesz.
Az ultrahang sm volt soha 4D-s, nem is lesz. Ennyi erovel a kenyer is 4 dimenzios, mert egy idotartam alatt keszult, sot bizonyos ideig el is all!
:)

Sõt, gimnáziumi, meg egyetemi is. Meg ha kitalálnak valami magasabb intézményt akkor az is. Legnagyobb bánatodra a 3d-bõl egyik intézmény se tud majd kibújni viszont a füvet még betilthatják a zérótolerancia szintjére vagyis ha kimész a telekre és letolod a füvet le leszel tolva :)

Ált. isk. fizika + fû? :)

No akkor én is kukacoskodok egyet. Nincs más dimenzió csak három, se kettõ se egy, ezek csupán elméletben léteznek ami ugye szintén három dimenziós agyi hullámokban terjed, ami (ti. a hullám) szintén fikció ahogy a tömeg is az. A végtelenbe vezetõ ütközési arányok (nyomáskülönbségek) alkotják a létezést. Pont. Miért három? Azért mert kevesebbõl nem alakulhat ki variancia. A számítógép lenni vagy nem lenni bit filozófiája is csak az értelmezõ harmadik (a számítógép maga) által mûködik. Miért nem több? Miért ne? Azonban a 3 fölötti dimenziók csupán leképezési halmazok, úgy lehet elképzelni mint a programozóknak ahogy az egyre bonyolultabb függvények egyre könnyebb alkalmazásfejlesztést biztosítanak (jobbik esetben). Tehát három fölött és alatt csupán értelmezési koncepciókról beszélünk, azonban mindvégig a valóság az hogy Isten háromszögbe keretezett szeme mindent lát. Gondoljátok meg pár galaxist felemésztõ számítási kapacitással minden tízezred másodperc tökéletesen látható ami a földön történt keletkezése óta, mert ugye azt már "ókori" fizikusaink is megmondták: az energia nem vész el csak átalakul. Innentõl csak vissza kell fejteni azt a kódot ami velünk létezik az idõk végezetéig. Isten csak bekapcsolja a compúterét :) oszt csak azt kell kiválasztania mekkora felbontásba nézzen le ránk. Tíz billió faktoriálisan õrzött szubatomi részecskével vizsgálja a jelent múltat jövõt, avagy hagyja a fenébe és filozófáljon a semmirõl :)

Egyetértek. Végre valaki az eszét is használja a bemagolt betûk helyett...

tanulj


rádfér

Olvasd el mégegyszer, és megérted.
Ez 3D-s képet alkot, de úgy, mintha egy tárgy lenne.
Ha rávilágítasz egy tévére, ami egy félhomályos szobát mutat akkor semmi sem történik. Ha erre világítasz rá, akkor olyan érzésed van, mintha a mûsorban kapcsolnák fel a villanyt.

teljesen mindegy, hány D, úgyis csak 3-at érzékelünk, nem?
Éppen ezért jó is, meg teccik is ez a cucc, de mi értelme van?

Szerinted "valós tér" = klasszikus fizikai abszolút tér? Akkor javaslom, tanulmányozd kicsit a relativitáselméletet...

Naja.

Igen de akkor már inkább írhatnák, hogy pl. "a tökéletes térhatású holográfia" vagy mittudomén, ha már árnyékot is vet, meg ilyenek. Nem pedig ezt a béna mûmájer hûdetudományos mindjárthasraesek "dézést" erõltetni.

Egyébként ennek az egész dimenziós dolognak semmi értelme. Mert most vitatkoznak ugye arról, hogy most akkor hát minden tényleg pusztán energia-e(szuperhúrok) és úgy néz ki hogy igen, mert nincs jobb modell...namost az energiát meg aztán nem lehet dimenzióként meghatározni, legalábbis elég érdekes lenne.

Azt már igen, hogy ha egy nem érzékelhetõ energia kvantumot szálat akármit érzékelhetõvé lehet tenni, pl párhuzamosan "mûködõ" kvantumok (párhuzamos világ) na arra már megadnék + 1D-t. :)

Egyébként a 6D sem feltétlen rossz elnevezés már bocs. Mert a 3D is nem más mint 3 paraméter. Mert ugye jobbat nem tudunk rá mondani hogy szélesség hosszúság magasság...ha hozzáadjuk, hogy 2 darab fény szög változás + idõbeli alakváltozás akkor az 6. Ha majd lesz + két fényszögre is reakció...pl alulról vagy felülrõl is meg lehet nézni, szerintem lelkiismeret furdalás nélkül hozzá lehet csapni + 2D-t.

"de a valóságban nem az" <- pedig de.
Ha felfújsz egy lufit és dinamikusan akarod ábrázolni a felfújás állapotát(tehát hogy nem a két szélsõ állapotot ábrázolod), akkor az idõ tényezõt kénytelen vagy hozzáadni. Tehát 3+1=4. Vagy a változás tényezõt ha az idõ nem tettszik akkor is 4.

Bulváros cím...
Sokkal jobb lenne a cikk a "6D" nélkül!
Már mindenre ráakasztják a dimenzió elnevezést, csoda hogy minden marhaságot megesznek az emberek? A tér 3D-s éppen a fenti jelenség miatt (hogy a dimenzió jelentése nem lesz egyértelmû)nem értettem egyet azzal, hogy az idõt dimenziónak nevezzük, bár matematikailag lehet az, de a valóságban nem az!
És még azért is helytelen feleslegesen keverni a valós teret a matematikai terkkel mert sokan nem fogják megérteni az eltérést. Egy egyszerû példa: Írok egy programot valamilyen programozási nyelven amely megengedi a többdimenziós tömböket, létrehozok egy ilyen tömböt, mondjuk 9D-set, a programnyelvben ez tényleg 9D-s, de a gépben csak egy számsor tehát 1D-s, a valóságban pedig (a memóriában elhelyezkedõ áramkörök a térben vannak) 3d-s. Ez nem mindenki számára egyértelmû, ezért lehet aztán sületlenségekkel etetni sokakat...

Egyesek itt nem vágják a dimenzió matematikai fogalmást. Attól tarok aki a cikket írta vagy fordította azt sem. Lényegében arra akar kitérni, hogy nem csak a 3 térbeli változó határozza meg, hogy milyen képet látsz hanem további paraméterek. Igy már világos?

En attol az elnevezestol is kivagyok, hogy "4D-s ultrahang".<#ejnye1>
Itt is a minel nagyobb szam a jobb elv ervenyesul?
AZ HAROMDÉS! <#nevetes2>

Nyilvánvalóan csak bizonyos értelemben véve 6D-s. Matematikailag.

A 6D-s tévé prototípusa már el is készült:


(elnézést, de nem hagyhattam ki)

Ja, lehetett volna irni belole egy fasza cikket, de nem..

Most akkor lesz 6D tévé vagy nem?<#confused>

A linken ennek a megoldásnak kisebb-nagyobb modelljei láthatók. Az üveg egy sok-pixeles kép, de van 1-1 pixelt modellezõ cucc is.

ps. nem ártott volna, ha a cikkíró elõbb átgondolja, mirõl is van szó, mielõtt megírja a cikket. Persze figyelemfelkeltésre így is alkalmas.

Na, közben jobban megnéztem, mi is ez. Nem 7 pixeles a kép, hanem egy-egy pixelben van 7x7=49 különbözõ nézet. Hogy melyiket is látjuk éppen (egyik v. másik szemünkkel), azt a nézeti irány, továbbá egy hátul lévõ fényforrás iránya határozza meg.

"6D": itt a kép megjelenését befolyásoló tényezõk a dimenziók. A sima síkbeli kép 2D-s, a térhatású 3D-s, ha még mozgókép is, akkor már 4D-s, és most ehhez hozzá jön a "héttérvilágítás" szöge is.