Kodak: messze még a film halála
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
<#csodalk>#csodalk>
nekünk csak az a dolgunk hogy megnyomjuk a gombot
"A digitális technológia másik hátránya az archiválás nehézsége."
Megi mi olyan nehez? 😊
A szemcsesseg meg miert elony?
Meg olyan helyen mar hasznalhatatlan a filmes tech ahol sok kepet kell kesziteni. Pl egy eskuvofotozason.
Biztos vagyok benne, hogy benned nem kevés porosz vér csörgedezik.
<#mf2>#mf2><#mf2>#mf2><#mf2>#mf2><#mf2>#mf2><#mf2>#mf2><#mf2>#mf2><#mf2>#mf2><#mf2>#mf2>
Szeretem az extrém sportokat, mert közben rengeteg új barátot ismerek meg: mentõsöket, balesetiseket, gyógytornászokat és kedves embereket, akik kihívták a mentõket!!!
\"The voices are back... Excellent.\"
\"The voices are back... Excellent.\"
Csinálnál erre egy teszt képet, hogy a nagyérdemû is lássa, amirõl beszélsz? Mert én csináltam egyet 0x700000 és 0x7f0000 között (csak piros komponens változik), de nem igazán látszottak a határvonalak sehol sem (az elsõ és az utolsó kép fázis között azért látszott a különbség, ha egymás mellé tettem).
"A kék színskálán az emberi szem kevésbé veszi észre az átmeneteket (bár ez emberfüggõ, általában minden ember szeme érzékenyebb a zöld színekre és kevésbé látja jól a piros és a kék színeket, de ez a nagyátlag lehetnek kivételek, különösen a nõknél fordul elõ néha 4 színreceptor a szemben ami különösen jó színlátást eredményez)"
Egyébként ha rákeresel hogy "szem színérzékenység", akkor a következõt fogod találni elsõ pár link között: "A szem kb. 350 színt tud megkülönböztetni és színenként 50–100 árnyalatot."
Magyarán 255 árnyalat bõven sok.
"Szoval ideje lenne már 12 bitesre cserélni a videokarikat szinkomponensenként elérve ezzel a 36 bitet és a szinenkénti 4096 fázist a feketétõl a maximumig, amit már tényleg nem nagyon lehetne észrevenni"
Ezek alapján ez fölösleges pénzkidobás.
"hozzájönne ehhez még 4 vagy 12 bit alfacsatorna hogy szép kerek legyen a szám és máris 40 vagy 48 bit lenne a végeredmény ( 5 vagy 6 byte pixelenként)"
Azt azért elmagyarázhatnád, hogy egy fényképen mit is csinál az alpha (átlátszósági) csatorna? Mondjuk a papírt ott kikaparja vékonyabbra a robot, ahol 50%-os az alpha, vagy mi?
Alpha csatornának csak akkor van értelme, amikor több grafikai elemet pakolsz egymásra. Kép tárolásnál ez is a fölösleges majomkodás kategória.
És ez ugyanúgy igaz a hangrögzítésre is.
Egyetlen hátránya az analóg rögzítésnek, hogy kicsit körülményes a kezelése, tárolása.
Én is anno filmes géppel tanulgattam fotózni, és nagyon is javamra vált az így szerzett tapasztalat. A mai gyerekek a digitális gépekkel tényleg csak puffogtatnak, mert egy olyan digi masina, ami megközelíti a filmes minõséget és technikát (manuálfókusz, sokszoros optikai zoom, tükörreflex) azok elégéé horroráron vannak, és azt a kezdõ nem veszi meg. "Mertugye minekaza manujálfókusz, há' van itten autómatta, meg látom a képernyõn osztjólvan..."
Szerencsére az igényesebb újságokban ilyen képeket nem látni, de kaptam már feldolgozásra olyan digitális képet, hogy majdnem elokádtam magam...
Na és persze ma már minden valamire való mobilban ott figyel a digitálsi fényképezõ... hideg is kiráz az ilyen képektõl, még a sony-ericsson cybershot mobiljaitól is...
"I am a leaf in the wind! Watch how i soar..." Wash from Serenity
Te otthon be tudod tartani a 22+- 0,2fokot? Meg tudod az elõhívót olyanra csinálni ami a gyárból kijõn? A papírt pontosra tudod exponálni mivel a sötétkamra lámpa alatt az ezüsttõl nem lehet a képet jól látni.Milyen cuccod van?
A filmes minoseget pedig mar elerte a digitalis technika, csak nem nagyon eri meg 35mm-es ccd szenzorokat gyartani a mai technikaval. Nekem meg egy regi olympus digitalis gepem van, ami a filmes valtozattal azonos kivitelben keszult, csak a hatlap mas. (a csaladban van egy filmes is ugyanabbol a sorozatbol) Ha valaki ma filmet hasznal az csak azert van, mert profi celra olcsobb. Esetleg meg divatbol vagy megszokasbol.
A 12 bites szamitogepes szinvisszaadasrol pedig csak annyit hogy mar reges regen tudja a legtobb mai gep, a jatekokban hasznalt hdr modok valojaban 24/32 bites csatornankenti szinmelyseggel dolgoznak (128bpp, 16 byte/pixel). A digitalis csatolok (pl. dvi) pedig gond nelkul kiadjak a 16 bites csatornankenti szinmelyseget is (48bpp, 6 byte/pixel), csak a legtobb lcd monitor manapsag 6 bites csatornankenti melyseggel dolgozik (18bpp), tehat egyszeruen eldobjak a tobbi adatot. (ugyanez igaz a hangkartyakra is, az spdif is kepes 24 bites melysegben dolgozni, megis tobbnyire csak egy vesztesegesen tomoritett jel megy ki rajta)
-Lehet, hogy ez hibám.
-Keveseteket kivéve sem kort, sem nemet (mondjuk a többi nem is érdekel igazán) nem találok.
Menjek a fenébe?!?!
Szeretem az extrém sportokat, mert közben rengeteg új barátot ismerek meg: mentõsöket, balesetiseket, gyógytornászokat és kedves embereket, akik kihívták a mentõket!!!
Egy, nem inkább kettõ pontot érdemel.
Köszi.
Szeretem az extrém sportokat, mert közben rengeteg új barátot ismerek meg: mentõsöket, balesetiseket, gyógytornászokat és kedves embereket, akik kihívták a mentõket!!!
Egyébként nekem az a tapasztalatom, hogy laborban soha nem hívnak olyan jó minõségben, mint ahogyan otthon, magam meg tudom csinálni. Konkrétan meg is nevezhetnék egy-két boltot, ahova nem érdemes filmet vinni.
Másrészt nagyjából 35 ezer forintért már tudsz vásárolni egy kétaknás gépet, amivel 6x6-os negatívokra tudsz exponálni, elképesztõ minõségben. Ugyanez digitális technológiával kicsit húzósabb. Mondjuk, ha megvan a lakásom, meg az autóm, még akkor sem csengetném ki rá a kvadrillió petákot.
Abban osztom a véleményét a cikk írójának, hogy ha meg akar valaki tanulni fotózni, érdemes analóg géppel elkezdeni. Számos ismerõsöm van, akik külömbözõ iskolákban tanulnak fotózást, digitális géppel. Eleddig egyel sem találkoztam viszont, aki el tudta volna mondani, hogy mi is a fénymérés lényege, mi a beesõ fény, mi a visszavert fény. Márpedig e nélkül csak lövöldöznek a digivel, aztán valamelyik sikerül.
mellesleg a 24 bit tényleg nagyon karcsú, mert az egyes RGB színkomponensek a feketétõl a fehérig mindössze 256 fázisúak és a szürke , a zöld és a piros színskálán elég jól láthatóak a fázisváltások a színek között. A kék színskálán az emberi szem kevésbé veszi észre az átmeneteket (bár ez emberfüggõ, általában minden ember szeme érzékenyebb a zöld színekre és kevésbé látja jól a piros és a kék színeket, de ez a nagyátlag lehetnek kivételek, különösen a nõknél fordul elõ néha 4 színreceptor a szemben ami különösen jó színlátást eredményez)
Szoval ideje lenne már 12 bitesre cserélni a videokarikat szinkomponensenként elérve ezzel a 36 bitet és a szinenkénti 4096 fázist a feketétõl a maximumig, amit már tényleg nem nagyon lehetne észrevenni .. hozzájönne ehhez még 4 vagy 12 bit alfacsatorna hogy szép kerek legyen a szám és máris 40 vagy 48 bit lenne a végeredmény ( 5 vagy 6 byte pixelenként)
TomcatIVD TYAN board,2xP1 Tillamook 166MMX,48MB RAM,Matrox G550 32MB VGA, 4.3 IBM SCSI HDD,Hitachi SCSI DVDRW,SB16+Gravis Ultrasound,Realtek8019 LAN, Adaptec PCI2SCSI2 card,XP Pirate,bootup: 33s
Mivel nem célszerû millió DVD5-ön tárolni a fényképeket (4,7GB - 2 sorozat), ezért ma DVD9-on kell, ami (8,5GB - 4 sorozat), de jó lenne BD-n (25GB - 12 sorozat)
Ráadásul célszerû duplikálni a tárolást, amit én pl. régi HDD-vel oldok meg, most van egy 80GB-os nyugdíjazott HDD-m és nemsokára nyugdíjazásra kerül 2 db 160GB-os is.
TomcatIVD TYAN board,2xP1 Tillamook 166MMX,48MB RAM,Matrox G550 32MB VGA, 4.3 IBM SCSI HDD,Hitachi SCSI DVDRW,SB16+Gravis Ultrasound,Realtek8019 LAN, Adaptec PCI2SCSI2 card,XP Pirate,bootup: 33s
<#hamm>#hamm><#hamm>#hamm><#hamm>#hamm><#hamm>#hamm><#hamm>#hamm><#hamm>#hamm><#hamm>#hamm><#hamm>#hamm>
Szeretem az extrém sportokat, mert közben rengeteg új barátot ismerek meg: mentõsöket, balesetiseket, gyógytornászokat és kedves embereket, akik kihívták a mentõket!!!