Fúzió
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#58
Köszönjük a személyeskedést megint.
Mindezt megfejelve azzal, hogy szerinted nem állítok valamit, amit az HTKA-tól kezdve a FB-ig is kitettem...
Jobban tetted volna, ha inkább kussolsz megint. Kb. minden sarkon elmagyarázom, hogy ez a "légy kegyes paraszt, hogy nem 240 Ft/kWh az áram ára" narratíva akkor hazugság, mint ide Lacháza.
Az utolsó bekezdésed tökéletes indikátora annak, hogy ha nem érted a gőzciklust és semmi mást sem, akkor mi a frásznak okoskodsz ÉS személyeskedsz folyamatosan? De hát én nem sok önkritikát várok attól, aki egy torrenthez hasonlítja a villamos elosztó hálózatot...
Mindezt megfejelve azzal, hogy szerinted nem állítok valamit, amit az HTKA-tól kezdve a FB-ig is kitettem...
Jobban tetted volna, ha inkább kussolsz megint. Kb. minden sarkon elmagyarázom, hogy ez a "légy kegyes paraszt, hogy nem 240 Ft/kWh az áram ára" narratíva akkor hazugság, mint ide Lacháza.
Az utolsó bekezdésed tökéletes indikátora annak, hogy ha nem érted a gőzciklust és semmi mást sem, akkor mi a frásznak okoskodsz ÉS személyeskedsz folyamatosan? De hát én nem sok önkritikát várok attól, aki egy torrenthez hasonlítja a villamos elosztó hálózatot...
#57
Veled sem értek egyet, és a legkevésbé veled szeretnék energetikai kérdésben vitatkozni, mert láttam mit műveltél a Napenergia topicban. Ha lehet, ne szemeteld tele ezt a topicot is! Fúziós kutatás a címe, nem melyik energiahordózó a jobb! ...ha olvasni tudsz? Ne trollkdoj légyszíves, és ha nincs hozzáfűzni valód a fúzióhoz, akkor menj innen, mert nem vagyok rád kíváncsi!
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.07.24. 17:38:33
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.07.24. 17:38:33
#56
Azt ne is várd, ha megnézed itt az összes tudományos topicot és az egész internetet ahol felbukkan akkor csak azt láthatod, hogy mindenhez IS jobban ért, ami Ö szerinte nem jö az nem is az és kivitelezhetetlen, szar drága , nem hatékony ,nem fentartható vagy ezek tetszőleges kombinácioja.
De azota, hogy megemelték a villany és a gáz árakat valahogy nem látom, hogy olyan nagyon hangoztatná, hogy a Paks az milyen olcso és , hogy miért is kell megemelni azt az e nergia árát amit saját magunknak állitunk elö és elvileg már ki is van fiztetve az erőmü és ha jol tudom a fütöanyag nem tartozik a gáz és az áram kategoriába tehát annak nem kellene , hogy ennyire befolyásolja az árat.
Tehát ha 40%ban Paks állitja elö az elektromos áramot akkor miért is kellett meg drágítani 2-3 szorosára?
És most , hogy anynba kerül mint a németeknél , most milyen érvet hoz fel , hogy bezzeg a németeknél a szutyok megujjulo 3x drágább mint itthon az olcso atom ?
ÉS ha nem tudsz normális érveket elöhozni akkor jön az aduász a drágaság, mintha ez valaha is számitott volna bármelyik állami beszerzésnél, hogy megtéruljön . De akár egyéni beszerzésre is mondhatnám, hogy nem feltétlenul vesz valaki napelemet azért, hogy megtérüljön 5 éven belül, hanem azért,mert független akar lenni pont az ilyen drágulások miatt és egy tisztább lakohelyet akar magának kialakitani, ahol nem kell a CO2 töl félnie a fütésnél, vagy , hogy a központi fütésnél a radiátorok ne foglaljanak helyet stb..
Tudos nem mindenkinek azok a prefetrenciái mint neked és nem is feltétlenul kell mindenkinek ugy élnie ahogy azt te elgondolod.,
Amugy meg nem igazán értem, miben hatékonyabb és jobba bármilyen erőmü , ha mindegyik ugyan arra az elvre épül, hogy elpárologtatják a vizet és annak a göze hatja meg a turbinát ami generátort forgat, igy egyrészt a vizet pazarolnak és a höt is feleslegesen termelik ha nem tudják felhasználni hatékonyabban energia vagy fűtésre.
De azota, hogy megemelték a villany és a gáz árakat valahogy nem látom, hogy olyan nagyon hangoztatná, hogy a Paks az milyen olcso és , hogy miért is kell megemelni azt az e nergia árát amit saját magunknak állitunk elö és elvileg már ki is van fiztetve az erőmü és ha jol tudom a fütöanyag nem tartozik a gáz és az áram kategoriába tehát annak nem kellene , hogy ennyire befolyásolja az árat.
Tehát ha 40%ban Paks állitja elö az elektromos áramot akkor miért is kellett meg drágítani 2-3 szorosára?
És most , hogy anynba kerül mint a németeknél , most milyen érvet hoz fel , hogy bezzeg a németeknél a szutyok megujjulo 3x drágább mint itthon az olcso atom ?
ÉS ha nem tudsz normális érveket elöhozni akkor jön az aduász a drágaság, mintha ez valaha is számitott volna bármelyik állami beszerzésnél, hogy megtéruljön . De akár egyéni beszerzésre is mondhatnám, hogy nem feltétlenul vesz valaki napelemet azért, hogy megtérüljön 5 éven belül, hanem azért,mert független akar lenni pont az ilyen drágulások miatt és egy tisztább lakohelyet akar magának kialakitani, ahol nem kell a CO2 töl félnie a fütésnél, vagy , hogy a központi fütésnél a radiátorok ne foglaljanak helyet stb..
Tudos nem mindenkinek azok a prefetrenciái mint neked és nem is feltétlenul kell mindenkinek ugy élnie ahogy azt te elgondolod.,
Amugy meg nem igazán értem, miben hatékonyabb és jobba bármilyen erőmü , ha mindegyik ugyan arra az elvre épül, hogy elpárologtatják a vizet és annak a göze hatja meg a turbinát ami generátort forgat, igy egyrészt a vizet pazarolnak és a höt is feleslegesen termelik ha nem tudják felhasználni hatékonyabban energia vagy fűtésre.
#55
A hozzászólásodból nem derül ki számomra, hogy miért lenne elavult a "mágnesen" elavult, viszont az igen, hogy nem tudod miért kell ilyen "bitang" nagy mágnes? Logaritmikus összefüggést is kifejthetnéd. Másrészt, az is elmondhatnád, hogy ez miben befolyásol bármit is az ITER kutatásai során? Ez ha jól számolom négy kérdés, és négy releváns választ várok! Köszönöm!
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.07.24. 13:04:44
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.07.24. 13:04:44
#54
A fúziónál alapvetően fontos, hogy a mágneses térerősség mekkora, és ahhoz mekkora hőméreséklet kell.
Az ITER mágnesen röhejesen elavultak és ettől lett olyan bitang nagy és méregdrága és n+1 baja. Logaritmikus összefüggés van.
Itt.
Gyakorlatilag ugyanaz a helyzet, mint az első 3 atombombánál. Az U235 alapú már a bevetése előtt elavult technológia lett...
Az ITER mágnesen röhejesen elavultak és ettől lett olyan bitang nagy és méregdrága és n+1 baja. Logaritmikus összefüggés van.
Itt.
Gyakorlatilag ugyanaz a helyzet, mint az első 3 atombombánál. Az U235 alapú már a bevetése előtt elavult technológia lett...
#53
a 18-s cikk akár jövőre érkezhet az ingyenáram szöveggel ment (hiszen zért fejlesztünk milliárdokért és utána építunk millirdokér,t sokszáz dolgozóval, hogy aztán ingyen adjuk, hiszen gazdaságtant még nyomokban sem ismerünk,) hol is van így négy év távlatában? ja, hogy továbbra is 30 év a tervezett, mindjárt it az ingyen áram, csak az üzemanyagok majd a holdról bányásszuk, ami mint ismeretes kimondottan ingyenes.
#52
Ezt még is miből gondolod? :o
#51
Hát igen, a ITER koncepcionálisan is elavult.
#49
20 másodperc a fúziós reaktor új rekordja
"A távlati cél a 100 millió fokos hőmérséklet feletti plazma 5 percen át való egyben tartása, ezt legkésőbb 2025-ig szeretnék elérni. "
"A távlati cél a 100 millió fokos hőmérséklet feletti plazma 5 percen át való egyben tartása, ezt legkésőbb 2025-ig szeretnék elérni. "
#48
"Kisméretű reaktorukban 15 millió Celsius fokot mértek, ami magasabb a Nap 13 millió Celsius fok körüli maghőmérsékleténél."
"Az a célunk, hogy 2030-ra a fúziós energiát kereskedelmi céllal tudjuk előállítani""
"Az a célunk, hogy 2030-ra a fúziós energiát kereskedelmi céllal tudjuk előállítani""
#47
Titokban megcsinálhatták az ingyen áramot adó reaktort
"A főként az amerikai hadsereg beszállítójaként és repüléstechnológiai csúcsvállalatként ismert Lockheed, mellőzve a hírverést, szabadalmi védettséget kért és kapott fúziós atomreaktorának (CFR) technológiájára. Ha a fejlesztések lendülete nem törik meg, már jövőre érkezhetnek a kompakt áramtermelő egységek, és aztán az óriásrepülőket is mini-reaktorok energiája emelheti a levegőbe. A lakossági filléres áramról nem is beszélve."
"A főként az amerikai hadsereg beszállítójaként és repüléstechnológiai csúcsvállalatként ismert Lockheed, mellőzve a hírverést, szabadalmi védettséget kért és kapott fúziós atomreaktorának (CFR) technológiájára. Ha a fejlesztések lendülete nem törik meg, már jövőre érkezhetnek a kompakt áramtermelő egységek, és aztán az óriásrepülőket is mini-reaktorok energiája emelheti a levegőbe. A lakossági filléres áramról nem is beszélve."
#46
#45
ism. terj.:
Zoletnik Sándor - Szabályozott magfúziós kutatások
csak mert észrevettem, h anno én indítottam ezt a topikot
Zoletnik Sándor - Szabályozott magfúziós kutatások
csak mert észrevettem, h anno én indítottam ezt a topikot
#44
Soha nem a szép elképzelésekkel van a probléma, hanem a gyakorlati megvalósítással. De ez egyébként az általad belinkelt szócikkben is benne van.
Pl a kísérleti fúziós reaktor egyik célja, hogy találjon olyan anyagot, ami üzemszerûen képes létezni a fúziós reakció környezetében, mert egyelõre ilyenrõl nem nagyon tudunk...
Pl a kísérleti fúziós reaktor egyik célja, hogy találjon olyan anyagot, ami üzemszerûen képes létezni a fúziós reakció környezetében, mert egyelõre ilyenrõl nem nagyon tudunk...
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#43
fuziós reaktortnál olvastam 1 rõl ami sztem egész pofás és kis méretben is mûködne: a lényege hogy egy gömbben helyezzük el a fuzióhoz szükséges anyagot ionizáljuk, majd az atommagokat és az elektronokat felváltva a gömb közepe felé húzzuk az ott elhelyezett elektróda segítségével, a pozitív és negatív részecskék egymásra való taszító hatása miatt rezgébe jönne az anyag, és egy test rezgéséhez hasonlóan gyûlne benne az energia amíg a részecskék lendülete le nem gyõzné a taszító hatásokat.
http://en.wikipedia.org/wiki/Hirsch-Meeks_fusor#Robert_Hirsch
elõre is elnézést a nem teljesen szakszerû megfogalmazásért, várom az építõ jellegû kritikákat (illetve h miért nem mûködne ha vki szerint így van)
http://en.wikipedia.org/wiki/Hirsch-Meeks_fusor#Robert_Hirsch
elõre is elnézést a nem teljesen szakszerû megfogalmazásért, várom az építõ jellegû kritikákat (illetve h miért nem mûködne ha vki szerint így van)
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#42
Nekem 1 újabb zsindexes bulvárhírnek tûnik.
Már egy ideje mûködik. Vagy csak arra kívántak utalni, h nem régen döntötték meg az eddigi rekordot.
press releases
project status
Már egy ideje mûködik. Vagy csak arra kívántak utalni, h nem régen döntötték meg az eddigi rekordot.
press releases
project status
#40
11x ionizált
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#39
A fúzió bonyolult logisztikai folyamat, amelynek stabilitási feltételei kell, hogy legyenek. Hiszen az átalakulás során a kiinduló anyagok, és végtermékek futószalagszerû cserélõdése kell, hogy történjen, olyan környezetben, ahol a folyamathoz szüksége nyomás, és hõmérséklet folyamatosan, idõpillanat szünet nélkül megvannak. Enélkül csak létrejön egy pillanatra, utána kialszik. Mint a Földön is.
Vagy a csillagokban! Mert ne gondoljátok, hogy a dolog úgy történt, hogy a Nap "összecsomósodott", felhevült, és azután mindjárt kitört rögtön a bolondériája! Nem dehogyis.
A Nap már rég "összecsomósodott", felhevült, és várt, valamire, ami nélkül a tartós fúziója nem indulhatott el.
Azt lehetne mondani, hogy tüzelt, és a bikára várt, aki õt megtermékenyíti- és lehetõséget ad neki, hogy a tartós, stabil fúziója elinduljon. Hogy folyamatosan meglegyen az ahhoz szükséges hõmérséklet benne. Hogy a tûz fészke létrejöjjön, ahová a kiinduló anyag eljuthat, és a végtermék távozhat.
Ami nem bomlik, és nem fuzionál többé, mert stabil, mint egy betonrepülõgép! Ami tehát erõsebb az acélnál is. És mi az, ami erõsebb az acélnál is ilyenkor?
Hát a vas!
Ami sem nem bomlik, se nem fúzionál, hanem felhevülve stabilan sugároz.
Mint a gyújtós a kazánban.
Valahonnan jött a vas ~8 Mrd évig, amíg eljutott a "fõsorozatbeli csillagokhoz", amelyek érdekes módon, szinte egyszerre gyulladtak ki, ~6 Mrd éve!
Ki tudja ezt az egybeesést megmagyarázni? Honnan jött az a vas? Miféle bika volt, talán maga a nagy Zeusz, aki ily módon megtermékenyítette" a mi napocskánkat is? Aki ettõl úgy elkezdett viháncolni, hogy már a kezdeti, instsacioner periódusban megszült egy hatalmas gázbolygót: amit "Anonymus"-nak neveztem, és ami már talán a Tejút halójába lehet, ha fel nem falta egy másik csillag, utána meg még 4-5 gázbolygót. Ugyanakkor ezek miatt a Napocskánk szépen ki is vetette magát, talán az Orion galaxis kar közepébõl? Így téve lehetõvé a mi sugárzásmentes életünket is.
A fúzió stabillá tételének ez az egyik feltétele. A Napban zöld színnel mutatja egy fotó a 1x ionizált vastartalmat, amivel teli a Nap.
Elég csak egy vasat forgatni a tûzben- már attól is létrejöhetne a fúzió.
Vagy a csillagokban! Mert ne gondoljátok, hogy a dolog úgy történt, hogy a Nap "összecsomósodott", felhevült, és azután mindjárt kitört rögtön a bolondériája! Nem dehogyis.
A Nap már rég "összecsomósodott", felhevült, és várt, valamire, ami nélkül a tartós fúziója nem indulhatott el.
Azt lehetne mondani, hogy tüzelt, és a bikára várt, aki õt megtermékenyíti- és lehetõséget ad neki, hogy a tartós, stabil fúziója elinduljon. Hogy folyamatosan meglegyen az ahhoz szükséges hõmérséklet benne. Hogy a tûz fészke létrejöjjön, ahová a kiinduló anyag eljuthat, és a végtermék távozhat.
Ami nem bomlik, és nem fuzionál többé, mert stabil, mint egy betonrepülõgép! Ami tehát erõsebb az acélnál is. És mi az, ami erõsebb az acélnál is ilyenkor?
Hát a vas!
Ami sem nem bomlik, se nem fúzionál, hanem felhevülve stabilan sugároz.
Mint a gyújtós a kazánban.
Valahonnan jött a vas ~8 Mrd évig, amíg eljutott a "fõsorozatbeli csillagokhoz", amelyek érdekes módon, szinte egyszerre gyulladtak ki, ~6 Mrd éve!
Ki tudja ezt az egybeesést megmagyarázni? Honnan jött az a vas? Miféle bika volt, talán maga a nagy Zeusz, aki ily módon megtermékenyítette" a mi napocskánkat is? Aki ettõl úgy elkezdett viháncolni, hogy már a kezdeti, instsacioner periódusban megszült egy hatalmas gázbolygót: amit "Anonymus"-nak neveztem, és ami már talán a Tejút halójába lehet, ha fel nem falta egy másik csillag, utána meg még 4-5 gázbolygót. Ugyanakkor ezek miatt a Napocskánk szépen ki is vetette magát, talán az Orion galaxis kar közepébõl? Így téve lehetõvé a mi sugárzásmentes életünket is.
A fúzió stabillá tételének ez az egyik feltétele. A Napban zöld színnel mutatja egy fotó a 1x ionizált vastartalmat, amivel teli a Nap.
Elég csak egy vasat forgatni a tûzben- már attól is létrejöhetne a fúzió.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#38
én se tudom, majd kedden megnézem ha nem felejtem el
egyik biztos az hogy mágneses térben lebegtetik a fúziót, több lehetõségrõl nem nagyon tudok
egyik biztos az hogy mágneses térben lebegtetik a fúziót, több lehetõségrõl nem nagyon tudok
#37
Kíváncsi vagyok konkrétan milyen 3féle eljárásra gondolnak. Kerestem neten, de csak orosz verziót találtam
#36
A jövõ energiája - Nap a Földön
"Háromféle nukleáris fúziós energiatermelési eljárással ismerkedhetünk meg, és megtudhatjuk hogyan kínálhat ez a technológia korlátlan ideig tiszta energiaforrást a világnak."
"Háromféle nukleáris fúziós energiatermelési eljárással ismerkedhetünk meg, és megtudhatjuk hogyan kínálhat ez a technológia korlátlan ideig tiszta energiaforrást a világnak."
#35
Gondolom a kevés befektetett pénz miatt van olyan véleményetek errõl az Iráni tervrõl. Lehet hogy bele kell nyogodni hogy még 40-50 év múlva is elégséges mennyiségû olajat, gázt, szenet tudnak kitermelni emberek és gépek ahhoz hogy fedezzék részben( vagy egészben) a szükségleteket. Sorra találnak új lelõhelyeket a víz alatt, néha még a szárazföld alatt is. :(
Kezd tipikus idealizmusság válni ez a fúziós történet...
Kezd tipikus idealizmusság válni ez a fúziós történet...
#34
Igen, én sem látok benne nagy esélyt. Csak gondoltam hátha vki, aki nem olvasta szívesen "hall" errõl is.
Az 50 fõ meg az én pontatlanságom, nem szenteltem ennek a "jelentõs" hírnek nagy figyelmet :)
Az 50 fõ meg az én pontatlanságom, nem szenteltem ennek a "jelentõs" hírnek nagy figyelmet :)
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#33
Az még odébb van. :)
Elõször csak a munka elsõ fázisát, a tervezést kezdik meg, a konkrét építkezést várhatóan két év múlva lesz esedékes csak, és úgy számolnak, hogy 20-30 év, amíg valami komoly eredményt fel tudnak mutatni.
Az 50 "kutató" nem tudom honnan származik, ahol én olvastam (Al-Jazeer angol oldala) ott 50 fõt felvételét említenek (az Iráni Fúziós Kutató Központ személyzetébe), és azt, hogy 8 millió dollárnak megfelelõ összeget különítettek el jelenleg a feladatra. Lássuk be, ez nem valami acélos kezdet...
Elõször csak a munka elsõ fázisát, a tervezést kezdik meg, a konkrét építkezést várhatóan két év múlva lesz esedékes csak, és úgy számolnak, hogy 20-30 év, amíg valami komoly eredményt fel tudnak mutatni.
Az 50 "kutató" nem tudom honnan származik, ahol én olvastam (Al-Jazeer angol oldala) ott 50 fõt felvételét említenek (az Iráni Fúziós Kutató Központ személyzetébe), és azt, hogy 8 millió dollárnak megfelelõ összeget különítettek el jelenleg a feladatra. Lássuk be, ez nem valami acélos kezdet...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#32
nem válasz akart lenni
#31
Megjegyezném, h volt 1 kisebb hír arról, h Irán is fúziós reaktor építésbe kezd. 50 kutatónak adnának vele munkát.
#30
A vicces az, hogy nekik lenne igazán értelme ilyesmibe fogni. Ha elfogy az Olaj, és az õ kezükben lenne a gazdaságos, mûködõképes fúziós energia kulcsa... huhh... hát igen. Akkor aztán õk diktálhatnák a világnak mit hogy és merre. ^^
Ám ne felejtsük el, hogy az ITER költsége összeségében elenyészõnek hatnak. 21 milliárd dollár meglehetõsen szerény összeg, ha általánosságban nézzük, a NASA (amely a leggazdagabb ûrkutatási szervezet) évenként 16 milliárdból gazdálkodik jelenleg. Viszont például az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (DoD) több, mint 600 milliárdból - évente! Ez háromszor annyi, mint amennyi az Egyesült Arab Emírségek éves GDP-je (mi sem vagyunk sokkal elmaradva, ~184 milliárddal).
Ha nagyon akarnák, akkor természetesen áldozhatnának többet, ám túl sok a kérdõjel még az egész körül. Elõször is a kérdés az, hogy egyáltalán fenn lehet-e tartani huzamos ideig a reakciót (ezt még senki sem tudta megoldani), továbbá ki-e lehet nyerni valahogy gazdaságosan az energiát a reakcióból. Ha ki lehet, akkor milyen áron (technológiai és gazdasági szempontból)? Továbbá ha valaki ki is fejleszt egy ilyen technológiát, akkor azt hogy tudja értékesíteni (ie.: nem-e fog hamarosan mindenki fúziós reaktorokat gyártani az "elsõ" által kifejlesztett úton-módon)? Valahogy senkinek sem fûlik a foga, hogy olyasmibe fektessen be, ami esetleg nem térül meg, és mások aratják le a babért.
Ám ne felejtsük el, hogy az ITER költsége összeségében elenyészõnek hatnak. 21 milliárd dollár meglehetõsen szerény összeg, ha általánosságban nézzük, a NASA (amely a leggazdagabb ûrkutatási szervezet) évenként 16 milliárdból gazdálkodik jelenleg. Viszont például az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (DoD) több, mint 600 milliárdból - évente! Ez háromszor annyi, mint amennyi az Egyesült Arab Emírségek éves GDP-je (mi sem vagyunk sokkal elmaradva, ~184 milliárddal).
Ha nagyon akarnák, akkor természetesen áldozhatnának többet, ám túl sok a kérdõjel még az egész körül. Elõször is a kérdés az, hogy egyáltalán fenn lehet-e tartani huzamos ideig a reakciót (ezt még senki sem tudta megoldani), továbbá ki-e lehet nyerni valahogy gazdaságosan az energiát a reakcióból. Ha ki lehet, akkor milyen áron (technológiai és gazdasági szempontból)? Továbbá ha valaki ki is fejleszt egy ilyen technológiát, akkor azt hogy tudja értékesíteni (ie.: nem-e fog hamarosan mindenki fúziós reaktorokat gyártani az "elsõ" által kifejlesztett úton-módon)? Valahogy senkinek sem fûlik a foga, hogy olyasmibe fektessen be, ami esetleg nem térül meg, és mások aratják le a babért.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#29
Egyesült Arab Emírségekben kéne építeni ilyen nagy költségvetésû kutatási eszközöket, legaláb telik mibõl fedezni az építkezést, néha már nevetséges hogy szinte szándékosan hátráltatják a fejlõdést, ezt általánosíthatjuk is.
Már régen lehetne fúziós erõmûvek sokasága a Földön, illetve azon kívûl is! :-)
Adótok 1%-ával támogassátok az értelmet és a tudást. ( a maradék 99%-al kezdhettek mást is felõlem ;)
Már régen lehetne fúziós erõmûvek sokasága a Földön, illetve azon kívûl is! :-)
Adótok 1%-ával támogassátok az értelmet és a tudást. ( a maradék 99%-al kezdhettek mást is felõlem ;)
#27
Egyébként az ITER költségvetését is folyton nyirbálják, illetve nem fizetik meg a plusz költséget, ami a hosszas építkezés miatt felmerül.
Pedig a terveket is folyton lejjebb faragják.
Pedig a terveket is folyton lejjebb faragják.
#26
1. A fúziós technológia bonyolult. Jelenleg nincs szabályozott, energiatermelésre huzamosabb ideig használható fúziós reaktorunk. Az ITER kb 10 év múlva készül el, de elõreláthatólag az is csak kutatásra lesz jó.
2. Az általad említett fosszilis energiahordozókból, és az uránból van még gazdaságosan kitermelhetõ mennyiség.
3. Ahhoz hogy te (vagy én, vagy más fórumozó), tudjunk netezni áram kell. Az áramot meg kell termelni. Az infrastruktúra fenntartása, az energiahordozók kibányászása (és az utána okozott környezeti károk helyreállítása), a kutatás-fejlesztési költségek pénzbe kerülnek.
2. Az általad említett fosszilis energiahordozókból, és az uránból van még gazdaságosan kitermelhetõ mennyiség.
3. Ahhoz hogy te (vagy én, vagy más fórumozó), tudjunk netezni áram kell. Az áramot meg kell termelni. Az infrastruktúra fenntartása, az energiahordozók kibányászása (és az utána okozott környezeti károk helyreállítása), a kutatás-fejlesztési költségek pénzbe kerülnek.
#25
A Fúziós technológiával az a baj hogy amíg kõolaj, földgáz, szén van addig senkinek se kell, mert nem hoz anyagi hasznot.Elgondolkodtató.<#conf>
#23
Ezt:
"Hát igen. Lehet már vki meg is fogalmazta ezt a hipotézist. De ugye még nem találtak rá bizonyítékot/jelenséget, amit megfigyeltek?"
Erre szántam válasznak:
"Az érdekes elgondolás az, hogy elvileg ennek fordítva is mûködnie kellene, tehát tisztán gamma sugárzásból lehetne elõállítani egy elektron/pozitron (anyag/antianyag) párt."
De már az elsõ linkedben volt rá utalás:
"Nagy energiájú gammasugárzás létrehozhat elektron-pozitron párt atommag jelenlétében, ha energiája nagyobb, mint az elektron nyugalmi energiájának duplája: 1,022 MeV (két részecske keletkezik). Ez a párkeltés."
"Hát igen. Lehet már vki meg is fogalmazta ezt a hipotézist. De ugye még nem találtak rá bizonyítékot/jelenséget, amit megfigyeltek?"
Erre szántam válasznak:
"Az érdekes elgondolás az, hogy elvileg ennek fordítva is mûködnie kellene, tehát tisztán gamma sugárzásból lehetne elõállítani egy elektron/pozitron (anyag/antianyag) párt."
De már az elsõ linkedben volt rá utalás:
"Nagy energiájú gammasugárzás létrehozhat elektron-pozitron párt atommag jelenlétében, ha energiája nagyobb, mint az elektron nyugalmi energiájának duplája: 1,022 MeV (két részecske keletkezik). Ez a párkeltés."
#19
Akkor 1g antianyag megsemmisüléskor 1,8*10^14J energiát szabadít fel?
Hát igen. Lehet már vki meg is fogalmazta ezt a hipotézist. De ugye még nem találtak rá bizonyítékot/jelenséget, amit megfigyeltek?
Hát igen. Lehet már vki meg is fogalmazta ezt a hipotézist. De ugye még nem találtak rá bizonyítékot/jelenséget, amit megfigyeltek?
#18
Igen, az anyag-antianyag reakcióra is érvényes az E=mc2. Vagyis a reakcióban részt vevõ anyag és az antianyag egyaránt megsemmisül, és energia (gamma sugárzás) jön létre belõle. Az érdekes elgondolás az, hogy elvileg ennek fordítva is mûködnie kellene, tehát tisztán gamma sugárzásból lehetne elõállítani egy elektron/pozitron (anyag/antianyag) párt.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#17
Off:
Egyébként az anyag és antianyag találkozásánál is a tömegbõl keletkezik energia?
Egyébként az anyag és antianyag találkozásánál is a tömegbõl keletkezik energia?
#16
A stabil ^1H és ^4He fúziónál olyan magas hõmérséklet és/vagy nyomásra van szükség, amit mesterségesen még nem nagyon sikerült elõállítani fúziós reakciót velük. A fõbb szóba jöhetõ mesterséges fúziós kísérleteknél éppen ezért a Deutérium (a Hidrogén második izotópja, ^2H) és a Trícium (a Hidrogén harmadik izotópja, ^3H) a két legalapvetõbb üzemanyag. A Hélium harmadik izotópja a ^3He még szóba jöhetõ, de ez a Föld felszínén szinte egyáltalán nem létezik természetes formában, a Hold felszínén és a Jupiter légkörébõl nyerhetnénk ki komolyabb mennyiséget.
A legáltalánosabb fúziós reakciók mesterséges reakciónál:
D+T -> 4^He + neutron (a 4^He tovább bomlásához szükséges hõmérséklet nem jön létre a reakcióból)
D+D -> T + proton (a Trícium tovább egyesülhet a D+T-nek megfelelõen)
a D+D reakció másik lefolyása: D+D -> ^3He + neutron (a hélium izotóp a ^3He+D reakcióban tovább egyesülhet 4^He+proton végtermékké)
T+T -> 4^He + 2 neutron (a 4^He ismét stabil az adott hõmérsékleten, nem fuzionál semmivel)
A probléma tehát nem ott van, hogy a reakció maga elszabadulna, hanem ott, hogy nehéz stabilan fenntartani a reakció számára a szükséges feltételeket.
A legáltalánosabb fúziós reakciók mesterséges reakciónál:
D+T -> 4^He + neutron (a 4^He tovább bomlásához szükséges hõmérséklet nem jön létre a reakcióból)
D+D -> T + proton (a Trícium tovább egyesülhet a D+T-nek megfelelõen)
a D+D reakció másik lefolyása: D+D -> ^3He + neutron (a hélium izotóp a ^3He+D reakcióban tovább egyesülhet 4^He+proton végtermékké)
T+T -> 4^He + 2 neutron (a 4^He ismét stabil az adott hõmérsékleten, nem fuzionál semmivel)
A probléma tehát nem ott van, hogy a reakció maga elszabadulna, hanem ott, hogy nehéz stabilan fenntartani a reakció számára a szükséges feltételeket.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#15
Ahhoz sztem több H kéne. Csillagoknál van úgy kb. Remélem majd vki okosabb megaszondja...
#14
Nem úgy volt h ezt nem igazán lehet kontrollálni ? Ha egyszer a H átalakul akkor egyre magasabb lesz a hõmérséklet -> He atommagnál is magfúzió lesz, megint nõ a hõm. Vagy ez más ? :D
[ cod.magyaritasok.hu ] _____|\\_____\\o/___ Cápatámadás ಠ_ಠ
#13
E=mc^2
Fúzió során a kezdeti 2 atommag tömegének az összege nagyobb, mint a keletkezõ hélium tömege. Ebbõl a tömegkülönbségbõl termelõdik energia.
Ugye?
Fúzió során a kezdeti 2 atommag tömegének az összege nagyobb, mint a keletkezõ hélium tömege. Ebbõl a tömegkülönbségbõl termelõdik energia.
Ugye?
#12
<#eljen>
#11
Két dolog van, egyfelõl létezik az a tétel, miszerint a befektet energiánál többet nem lehet kinyerni, tehát nincs örökmozgó. Fúziós reaktoroknál a pozitív energiamérleg azt jelenti, hogy a mûködéséhez szükséges energiánál többet termel. A mûködéséhez szükséges energia az elektromágnesek energiaigénye elsõdlegesen, illetve adott esetben a begyújtáshoz használt technológia (lézer vagy más) energiaigénye.
Azonban a reaktorban az üzemanyagból energia szabadul fel, tehát ez az energia az, amit kiszedünk belõle. Másképpen fogalmazva vegyük úgy, hogy a reaktor egy belsõ égésû motor. Ahhoz, hogy a motor mûködjön, szükség van elektromos energiára, hogy a gyertyák be tudják gyújtani a levegõ-üzemanyag keveréket, és mondjuk legyen elektromos AC pumpánk, ami szintén igényel áramot, hogy az üzemanyagot a motorhoz juttassa. Ha a motorhoz szerelt generátor visszatermeli ezt az energiát, akkor pozitív energiamérlegrõl beszélünk, hiszen a befektetett energiánál, ami az akkumulátorból jön, többet termelünk, hiszen nemcsak az akkumulátort töltjük fel a generátor által, de a fõtengelybõl mechanikus forgómozgás is rendelkezésünkre áll.
A jelenlegi fúziós kísérleteknél az a probléma, hogy ez a motor több energiabefektetést igényel, mint amekkora energia felszabadul a mûködése folyamán, vagyis negatív az energiamérlege.
Azonban a reaktorban az üzemanyagból energia szabadul fel, tehát ez az energia az, amit kiszedünk belõle. Másképpen fogalmazva vegyük úgy, hogy a reaktor egy belsõ égésû motor. Ahhoz, hogy a motor mûködjön, szükség van elektromos energiára, hogy a gyertyák be tudják gyújtani a levegõ-üzemanyag keveréket, és mondjuk legyen elektromos AC pumpánk, ami szintén igényel áramot, hogy az üzemanyagot a motorhoz juttassa. Ha a motorhoz szerelt generátor visszatermeli ezt az energiát, akkor pozitív energiamérlegrõl beszélünk, hiszen a befektetett energiánál, ami az akkumulátorból jön, többet termelünk, hiszen nemcsak az akkumulátort töltjük fel a generátor által, de a fõtengelybõl mechanikus forgómozgás is rendelkezésünkre áll.
A jelenlegi fúziós kísérleteknél az a probléma, hogy ez a motor több energiabefektetést igényel, mint amekkora energia felszabadul a mûködése folyamán, vagyis negatív az energiamérlege.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#10
sztem ilyenrõl nincs szó, szal tárgytalan
amúgy érdekes dolog lehet még a gravitációs erõ kihasználása.
merhát az mindig van
amúgy érdekes dolog lehet még a gravitációs erõ kihasználása.
merhát az mindig van
