Lophatja a levegõt a Föld védõpajzsa
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#38
a levegõ eddig is szökött a világûrbe, tudta mindenki.
http://muszaly.hu A szingularitás fel fog robbanni. Akármit is jelent.
#37
Jah, rezervátum bolygó lesz belõle, mint a Sporeban.
#36
"Nagy hajtómû, aminek az üzemeltetése, és a megépítése, esetleg más bolygó energiakészletét igényeli ? De ha más bolygó energiakészletét bányásszuk, akk elég fejlettek vagyunk, hogy más bolygókra költözzünk, benépesítsük azt, lehet hogy már amúgy se a Földön laknánk, stb..."
Az lehetm hogy más bolygókat is benépesítenek az emberek addigra, de a Földet meg kell majd tartani, már csak a mûemléki védettség miatt is... :D
Az lehetm hogy más bolygókat is benépesítenek az emberek addigra, de a Földet meg kell majd tartani, már csak a mûemléki védettség miatt is... :D
#35
Szerintem teljesen felesleges ilyeneken agyalni. Ez a nagy megoldandó kérdések sorában az kb. 2343-dik. Jelenleg nagyjából az elsõnél tartunk. Az energetikai gondok, környezetszennyezés, felmelegedés megállítása triumvirátusnál. Magas ívbõl leszarom, hogy mi lesz évmilliók múlva.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#34
Bolygó szinten az ember bármily népes és fejlett is, egyelõre kevés. A megoldások, amiket felvetsz olyan mértékû energiát igényelnének, hogy még csak látótávolságban sincs megfelelõ technológia hozzá. Egyébként ha a földi életkörülmények nem változnak jelentõsen, akkor az emberiségnek megvan a lehetõsége, hogy jelenlegi formájában még egy jó darabig megmaradjon, mivel a populáció nagy mérete miatt leállt az emberi evolúció, stagnálás van.
#33
Olvasd el ezt. Kicsit hosszú, de megéri.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#32
Ok akk a nagyon távoli jövõben hogy mi lesz, azt tervezgetés helyett, hívjuk találgatásnak...
Az is igaz, hogy az univerzum minket körbe vesz, viszont a Földet lehet a Nap felé, vagy a Naptól eltéríteni, na az utóbbit próbáltam úgy kifejezni, hogy az univerzum fele.
Akk gondolkozzunk nem mai technológiákkal...
Egy akkora bolygót mint a Föld, hogyan is lehetne eltéríteni ?
Nagy hajtómû, aminek az üzemeltetése, és a megépítése, esetleg más bolygó energiakészletét igényeli ? De ha más bolygó energiakészletét bányásszuk, akk elég fejlettek vagyunk, hogy más bolygókra költözzünk, benépesítsük azt, lehet hogy már amúgy se a Földön laknánk, stb...
Esetleg egy nagy gravitációt generáló gép, vagy egy mesterséges bolygó kell a Föld eltérítéséhez ?
De ezek csak találgatások !
A galaxisok ütközése témát, meg inkább dobom, mert nem vagyok csillagász, és hülyeségeket se akarok írkálni. Max elképzeléseim vannak...
Az is igaz, hogy az univerzum minket körbe vesz, viszont a Földet lehet a Nap felé, vagy a Naptól eltéríteni, na az utóbbit próbáltam úgy kifejezni, hogy az univerzum fele.
Akk gondolkozzunk nem mai technológiákkal...
Egy akkora bolygót mint a Föld, hogyan is lehetne eltéríteni ?
Nagy hajtómû, aminek az üzemeltetése, és a megépítése, esetleg más bolygó energiakészletét igényeli ? De ha más bolygó energiakészletét bányásszuk, akk elég fejlettek vagyunk, hogy más bolygókra költözzünk, benépesítsük azt, lehet hogy már amúgy se a Földön laknánk, stb...
Esetleg egy nagy gravitációt generáló gép, vagy egy mesterséges bolygó kell a Föld eltérítéséhez ?
De ezek csak találgatások !
A galaxisok ütközése témát, meg inkább dobom, mert nem vagyok csillagász, és hülyeségeket se akarok írkálni. Max elképzeléseim vannak...
#31
"Pár száz millió év múlva hogy mi lesz, azt szerintem fölösleges tervezgetni."
"A galaxisunk ütközése egy másik galaxissal, igenis kihatással lenne az emberiségre."
Akkor döntsd már el, mennyire elõre akarsz tervezgetni. Párszáz millió évre elõre nem érdemes, de 3 milliárdra már igen?
A csillagok összeütközése gyakorlatilag kizárható. Nézd már meg, mekkora egy csillag átmérõje és mekkora a távolság köztük - még a galaxis központi részeiben is felettébb valószínûtlen lenne egy közvetlen ütközés. A bolygók pályáját természetesen könnyen megzavarhatja egy akár távolabb elhaladó csillag is, de 3 milliárd év csak elég lesz a korrekció módjának kidolgozásához.
A Nap aktivitása meg nem a két galaxis ütközése miatt fog nõni, hanem azért, mert a növekvõ héliummag gravitációs ereje miatt gyorsul a hidrogénfúzió (a héliummag körül összesûrûsödik a fuzionáló hidrogén).
"Amit meg pl.nek felhoztál, hogy a bolygó árnyékolása, hát szerintem egy hatalmas ernyõ kivitelezhetetlen, max ha vmi új technológiát találnának fel, ami mûholdak segítségével, valahogy beárnyékolja a Földet..."
Ne a mai technológiával gondolkozz. Szerinted néhányszáz millió év nem elég egy megfelelõ technológia kidolgozására? Bár valószínûbb, hogy akkorra vagy kihalunk, vagy már nem emberek leszünk. Amúgy a jelenlegi elképzelések sem egy hatalmas ernyõvel számolnak, hanem nagyon sok kicsivel.
"A bolygó eltérítése az univerzum fele, elõbb vagy utóbb a bolygó kihülésével járna, de ez se lenne egyszerû feladat."
Mi az, hogy az univerzum felé? Merre van az univerzum? Eddig azt hittem, mindenhol azt látjuk. Egyébként csak a Naptól kicsit távolabbi pályára kellene állítani, amihez már néhány millió év múlva meglesz a technológia. Miért ne lenne?
"A galaxisunk ütközése egy másik galaxissal, igenis kihatással lenne az emberiségre."
Akkor döntsd már el, mennyire elõre akarsz tervezgetni. Párszáz millió évre elõre nem érdemes, de 3 milliárdra már igen?
A csillagok összeütközése gyakorlatilag kizárható. Nézd már meg, mekkora egy csillag átmérõje és mekkora a távolság köztük - még a galaxis központi részeiben is felettébb valószínûtlen lenne egy közvetlen ütközés. A bolygók pályáját természetesen könnyen megzavarhatja egy akár távolabb elhaladó csillag is, de 3 milliárd év csak elég lesz a korrekció módjának kidolgozásához.
A Nap aktivitása meg nem a két galaxis ütközése miatt fog nõni, hanem azért, mert a növekvõ héliummag gravitációs ereje miatt gyorsul a hidrogénfúzió (a héliummag körül összesûrûsödik a fuzionáló hidrogén).
"Amit meg pl.nek felhoztál, hogy a bolygó árnyékolása, hát szerintem egy hatalmas ernyõ kivitelezhetetlen, max ha vmi új technológiát találnának fel, ami mûholdak segítségével, valahogy beárnyékolja a Földet..."
Ne a mai technológiával gondolkozz. Szerinted néhányszáz millió év nem elég egy megfelelõ technológia kidolgozására? Bár valószínûbb, hogy akkorra vagy kihalunk, vagy már nem emberek leszünk. Amúgy a jelenlegi elképzelések sem egy hatalmas ernyõvel számolnak, hanem nagyon sok kicsivel.
"A bolygó eltérítése az univerzum fele, elõbb vagy utóbb a bolygó kihülésével járna, de ez se lenne egyszerû feladat."
Mi az, hogy az univerzum felé? Merre van az univerzum? Eddig azt hittem, mindenhol azt látjuk. Egyébként csak a Naptól kicsit távolabbi pályára kellene állítani, amihez már néhány millió év múlva meglesz a technológia. Miért ne lenne?
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#30
A galaxisunk ütközése egy másik galaxissal, igenis kihatással lenne az emberiségre.
A bolygók, összezavarodnának, pl. a nap aktívab lenne, és az is elképzelhetõ hogy esetleg csillagok ütköznek, és mi elég közel vagyunk pl. a Naphoz, hogy Game Over legyen. Végülis egy ilyen esemény szerintem kiszámíthatatlan következménnyel járhat, de olyan hogy semmi se történik az kizárt.
Amit meg pl.nek felhoztál, hogy a bolygó árnyékolása, hát szerintem egy hatalmas ernyõ kivitelezhetetlen, max ha vmi új technológiát találnának fel, ami mûholdak segítségével, valahogy beárnyékolja a Földet...
A bolygó eltérítése az univerzum fele, elõbb vagy utóbb a bolygó kihülésével járna, de ez se lenne egyszerû feladat.
Kb. ennyi lenne a véleményem.
A bolygók, összezavarodnának, pl. a nap aktívab lenne, és az is elképzelhetõ hogy esetleg csillagok ütköznek, és mi elég közel vagyunk pl. a Naphoz, hogy Game Over legyen. Végülis egy ilyen esemény szerintem kiszámíthatatlan következménnyel járhat, de olyan hogy semmi se történik az kizárt.
Amit meg pl.nek felhoztál, hogy a bolygó árnyékolása, hát szerintem egy hatalmas ernyõ kivitelezhetetlen, max ha vmi új technológiát találnának fel, ami mûholdak segítségével, valahogy beárnyékolja a Földet...
A bolygó eltérítése az univerzum fele, elõbb vagy utóbb a bolygó kihülésével járna, de ez se lenne egyszerû feladat.
Kb. ennyi lenne a véleményem.
#29
Pár száz millió év múlva hogy mi lesz, azt szerintem fölösleges tervezgetni.
Lásd az utóbbi pár ezer évben mennyit fejlõdtünk, és nem kell annyira a távlatokba utazni, tervezni lehet kb. azt is hogy mi lesz 1 millió év múlva...
De szerintem ha az emberiség jövõjérõl beszélünk, még ez is nagyon nagy szám...
Szerintem pár száz, max ezer évre, okosabb dolog tervezni.
Lásd az utóbbi pár ezer évben mennyit fejlõdtünk, és nem kell annyira a távlatokba utazni, tervezni lehet kb. azt is hogy mi lesz 1 millió év múlva...
De szerintem ha az emberiség jövõjérõl beszélünk, még ez is nagyon nagy szám...
Szerintem pár száz, max ezer évre, okosabb dolog tervezni.
#28
Sajnos nincs annyi. A Nap luminozitása ui. már párszáz millió év múlva annyira megnõ, hogy megfõlünk, ha nem teszünk valamit (árnyékolás vagy a Föld külsõbb pályára irányítása).
#27: Miért ne élnénk túl a két galaxis ütközését? Nem az egyes csillagok fognak összeütközni. Bár addigra már nagyobb gond lesz az, amit fentebb írtam.
Szerencsére remélni lehet, hogy addigra már nem csak a Földön élnek emberek, már amennyire hasonlítani fognak ránk - szerintem nem fognak.
#27: Miért ne élnénk túl a két galaxis ütközését? Nem az egyes csillagok fognak összeütközni. Bár addigra már nagyobb gond lesz az, amit fentebb írtam.
Szerencsére remélni lehet, hogy addigra már nem csak a Földön élnek emberek, már amennyire hasonlítani fognak ránk - szerintem nem fognak.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#27
Én meg úgy tudom, hogy a Tejút, és az Androméda galaxis 3 milliárd év múlva összeütközik, amit az emberiség szintén nem élne túl...
És terjed egy hír, hogy 2012-ben jön egy Nibiru nevü bolygó, ami szintén katasztrófát okoz, megtizedelve az emberiséget...
Habár az utóbbinak nem hiszek...
És terjed egy hír, hogy 2012-ben jön egy Nibiru nevü bolygó, ami szintén katasztrófát okoz, megtizedelve az emberiséget...
Habár az utóbbinak nem hiszek...
#26
úgy tudom, hogy a Nap jelenlegi formájában nagyjából 5 milliárd évig fog még létezni. Akkor óriásira felduzzad - elnyelve a Földet is -, összeomlik, majd fehér törpévé alakul. Tehát 5 milliárd évünk van elhajózni innen. Ha azt vesszük, hogy az ember hozzávetõlegesen 5000 éve lépett a technikai fejlõdés útjára, akkor ez remélhetõleg sikerülni is fog, mert még 1 milliószor ennyi idõnk van, mint amennyi most eltelt.
#25
Világvége ? <#csodalk>
#24
Légkör - Levegõ
#23
Ez is egy olyan dolog, hogy felfedeztek egy új folyamatot, ami esetleg évmilliók óta jelen van, és rémületbe ejtik vele a világot. Szerintem se fogy el a légkõr...
Mi lenne ha a napokban fedeznék fel, hogy tektonikus lemezeken hajózunk, egy hatalmas lávatengeren...? Fosna a világ rendesen, pedig ez a Föld életéhez hozzá tartozik, és évmilliók óta ez a helyzet.
Mi lenne ha a napokban fedeznék fel, hogy tektonikus lemezeken hajózunk, egy hatalmas lávatengeren...? Fosna a világ rendesen, pedig ez a Föld életéhez hozzá tartozik, és évmilliók óta ez a helyzet.
#22
Annak beláthatatlan következményei lehettek volna.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#21
Nos, az "emberi lépték" kifejezés két dolgot jelenthet (értelmezésem szerint):
-- jelenthet max. pár generációnyi idõt
-- jelentheti az emberiség teljes idõtartamát, amit elég nehéz megsaccolni elõre, de ha az általam vágyott jövõ jön el (ami NEM a mai álzöldek által ránkerõszakolt fenntartható kõkorszak), nos, akkor ez a jövõ igen hosszú is lehet.
A Nap -- ha igazak az általam olvasott csillagászati elméletek -- eddigi története során, hasonlóan más csillagokhoz, változtatják a színképüket és fényerejüket. A színkép lassan a kék irányába tolódik (nõ az UV is), a fényerõ lassan növekszik.
Ehhez járulhat valamiféle instabilitás (változócsillag-szerû viselkedés), amit én nem mernék kizárni, bár semmi infóm sincs arra vonatkozóan, hogy ennek mik a feltételei. Bizonyos mértékû periodicitás most is van a Napban, ld. napfoltciklusok (épp most van errõl egy jó cikk ITT
Abban igazad van, hogy ennek a veszélye nem túl nagy.
-- jelenthet max. pár generációnyi idõt
-- jelentheti az emberiség teljes idõtartamát, amit elég nehéz megsaccolni elõre, de ha az általam vágyott jövõ jön el (ami NEM a mai álzöldek által ránkerõszakolt fenntartható kõkorszak), nos, akkor ez a jövõ igen hosszú is lehet.
A Nap -- ha igazak az általam olvasott csillagászati elméletek -- eddigi története során, hasonlóan más csillagokhoz, változtatják a színképüket és fényerejüket. A színkép lassan a kék irányába tolódik (nõ az UV is), a fényerõ lassan növekszik.
Ehhez járulhat valamiféle instabilitás (változócsillag-szerû viselkedés), amit én nem mernék kizárni, bár semmi infóm sincs arra vonatkozóan, hogy ennek mik a feltételei. Bizonyos mértékû periodicitás most is van a Napban, ld. napfoltciklusok (épp most van errõl egy jó cikk ITT
Abban igazad van, hogy ennek a veszélye nem túl nagy.
#20
Khhkkhhköhh....
#19
Vízbõl veszi ki a zogxigént?<#idiota><#idiota><#idiota>
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#18
Most látom, hogy figyelembe vették, eleve az oxigénionokat nézték.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#17
"Van egy olyan érzésem, hogy a cikkben említett tanulmány kissé szenzációhajhász..."
Ez már csak így megy a jónépnek szánt tudományos hírekkel...
Ez már csak így megy a jónépnek szánt tudományos hírekkel...
#16
Én úgy vettem ki a cikkbõl, h a sarkokon becsapódó részecskék energiát adnak át a légkör részecskéinek és szerintük ez növeli az "elpárolgást". Amire Janet Luhmann megjegyezte, h ez az energia nem csak erre a folyamatra fordítódik.
"1.)" Milyen arányban fordul elõ hidrogén a felsõbb légkörökben?
"1.)" Milyen arányban fordul elõ hidrogén a felsõbb légkörökben?
#15
Az persze nem meglepõ, hogy a Földrõl gyorsabban szökik az oxigén, mint a Marsról, mivel onnan alig van minek szöknie. Hacsak a tanulmány szerzõi az eredményeket nem korrigálták az oxigén légkörben mért koncentrációjával.
A Vénusz esete már érdekesebb, bár nem tudom, vajon ott több szabad oxigén van-e a magaslégkörben, mint a Földön. Ugyanis a CO2 molekulák nem könnyen szöknek.
A Vénusz esete már érdekesebb, bár nem tudom, vajon ott több szabad oxigén van-e a magaslégkörben, mint a Földön. Ugyanis a CO2 molekulák nem könnyen szöknek.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#14
Ezt a "régi" magyarázatot tanultam én is, pedig az nem volt olyan régen.
Van egy olyan érzésem, hogy a cikkben említett tanulmány kissé szenzációhajhász, mert szerintem a Föld mágneses tere összességében inkább csökkenti a légkör szökését. A cikk is ezt írja:
"az ionok a Föld sarkainál legalább kétszeres arányban szöknek el a bolygó egészének átlagához viszonyítva"
Tekintve a kétszeres szökési arányt a pólusokon, valamint azt, hogy a pólusok összesített felülete a magnetoszférában a teljes felületnek nem a fele, hanem sokkal kisebb része, a magnetoszféra csak akkor okozna nettó növekedést a légkör szökésében, ha az egyéb területek fölött a felületek arányánál kisebb mértékben csökkentené a szökést.
Van valami tipped arról, milyen mértékû ez a csökkentés?
"1.) Nem magyarázzák meg, hogy miért nem a hidrogén párolog inkább."
Ha jól értelmezem a cikket (az eredeti angolra is gondolok), akkor nem azt állítja, hogy a Földrõl az oxigén szökik a leggyorsabban, hanem azt, hogy az oxigén szökését hasonlították össze a három bolygóról és ezek közül a Földrõl szökik a leggyorsabban az oxigén:
"Taking into account the different masses of the three planets, their atmospheric make-up and their distance from the sun, Barabash compared the rate of loss of oxygen ions from each one. He focused on oxygen ions because these are the most abundant ions in the ionospheres of all three planets."
Van egy olyan érzésem, hogy a cikkben említett tanulmány kissé szenzációhajhász, mert szerintem a Föld mágneses tere összességében inkább csökkenti a légkör szökését. A cikk is ezt írja:
"az ionok a Föld sarkainál legalább kétszeres arányban szöknek el a bolygó egészének átlagához viszonyítva"
Tekintve a kétszeres szökési arányt a pólusokon, valamint azt, hogy a pólusok összesített felülete a magnetoszférában a teljes felületnek nem a fele, hanem sokkal kisebb része, a magnetoszféra csak akkor okozna nettó növekedést a légkör szökésében, ha az egyéb területek fölött a felületek arányánál kisebb mértékben csökkentené a szökést.
Van valami tipped arról, milyen mértékû ez a csökkentés?
"1.) Nem magyarázzák meg, hogy miért nem a hidrogén párolog inkább."
Ha jól értelmezem a cikket (az eredeti angolra is gondolok), akkor nem azt állítja, hogy a Földrõl az oxigén szökik a leggyorsabban, hanem azt, hogy az oxigén szökését hasonlították össze a három bolygóról és ezek közül a Földrõl szökik a leggyorsabban az oxigén:
"Taking into account the different masses of the three planets, their atmospheric make-up and their distance from the sun, Barabash compared the rate of loss of oxygen ions from each one. He focused on oxygen ions because these are the most abundant ions in the ionospheres of all three planets."
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#13
Én csak annyit fûznék hozzá, hogy évmilliárdok alatt sem tûnt el a légkör. Emberi léptékben belül ezért kicsi rá az esély, hogy most el fog.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Igen nem értek, nem az én területem az asztrofizika, de mint minden topicban, volt magyarázatod mindenre és bevallom nem minden volt hülyeség amit írtál elismerem, ezért tettem ezt a viccnek szánt gúnyos megjegyzést.....
#11
A légkör párolgása már régóta ismert, elõször gyermekkoromban olvastam róla (kb. 40 éve) Ami ebben a cikkben új, az a párolgás mechanizmusa.
A "régi" mechanizmus alapelve egyszerû (bár számítása már korántsem!): bármely gáz egy adott hõmérsékleten egy bizonyos ÁTLAG sebességgel mozgó részecskékbõl áll. Ám az átlagsebességhez (vagy ami ettõl kicsit különbözik: a leggyakoribb részecske-sebességhez) képest VÉLETLENSZERÛEN kisebb vagy nagyobb sebességgel mozgó részecskék is vannak. Az átlagtól minél eltérõbb sebességû részecskéket keresünk, annál kevesebbet fogunk találni, de mindig lesz egy kevés, még 10-szeres átlagsebesség fölött is.
A légkör felsõ rétegében a napsugárzás (fõleg az UV) hatására atomos gázok is elég jó arányban jelen vannak, ezek részecskesebessége átlagban másfélszerese a molekulákénak, ezért a légkör párolgását ezek okozzák leginkább.
Köztük elsõsorban a legkönnyebb részecskék: a HIDROGÉNATOMOK. Ugyanis ezek repkednek a leggyorsabban, így ezeknek lesz nagyságrendekkel nagyobb esélyük a szökési sebesség elérésére.
Ez volt a régi, érthetõ modell.
A jelen cikkben adnak egy másik párolgási mechanizmust. Ám két okból van hiányérzetem:
1.) Nem magyarázzák meg, hogy miért nem a hidrogén párolog inkább.
2.) A cikkbõl SEJTENI LEHET (sajnos, direktben nincs kijelentve) hogy ez valami számítás eredménye. A mérési adatokat hiányolom (ûrszondák, részecskék fajtái, sebessége, sebességek iránya a Föld környezetében).
A téma fontosságát valószínûleg valamennyien érezzük. Nem a Vénusz és a Mars légköre az igazán fontos, hanem a miénk.
A "régi" mechanizmus alapelve egyszerû (bár számítása már korántsem!): bármely gáz egy adott hõmérsékleten egy bizonyos ÁTLAG sebességgel mozgó részecskékbõl áll. Ám az átlagsebességhez (vagy ami ettõl kicsit különbözik: a leggyakoribb részecske-sebességhez) képest VÉLETLENSZERÛEN kisebb vagy nagyobb sebességgel mozgó részecskék is vannak. Az átlagtól minél eltérõbb sebességû részecskéket keresünk, annál kevesebbet fogunk találni, de mindig lesz egy kevés, még 10-szeres átlagsebesség fölött is.
A légkör felsõ rétegében a napsugárzás (fõleg az UV) hatására atomos gázok is elég jó arányban jelen vannak, ezek részecskesebessége átlagban másfélszerese a molekulákénak, ezért a légkör párolgását ezek okozzák leginkább.
Köztük elsõsorban a legkönnyebb részecskék: a HIDROGÉNATOMOK. Ugyanis ezek repkednek a leggyorsabban, így ezeknek lesz nagyságrendekkel nagyobb esélyük a szökési sebesség elérésére.
Ez volt a régi, érthetõ modell.
A jelen cikkben adnak egy másik párolgási mechanizmust. Ám két okból van hiányérzetem:
1.) Nem magyarázzák meg, hogy miért nem a hidrogén párolog inkább.
2.) A cikkbõl SEJTENI LEHET (sajnos, direktben nincs kijelentve) hogy ez valami számítás eredménye. A mérési adatokat hiányolom (ûrszondák, részecskék fajtái, sebessége, sebességek iránya a Föld környezetében).
A téma fontosságát valószínûleg valamennyien érezzük. Nem a Vénusz és a Mars légköre az igazán fontos, hanem a miénk.
#10
Lám, ha a témához nem tudsz hozzászólni, akkor azt basztatod aki még ide sem írt és nem is tervezett, mert ehhez speciel nem értek.
Gratulálok.
Gratulálok.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Már azt hittem, h a terroristák kezébe került a jel... <#guluszem1><#guluszem1><#wow3><#violent><#eplus2>
FX6300 4.5G " GTX1070 " DDR3 2000 CL9 " CTG 550W80P
#7
Digi hiba oka megvan.. Bukarest felett bazinagy vihar van/volt 18:00 tájban...ugye Digi jelét ott lövik a holdra.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
De ne aggódjunk, hamarosan megérkezik Molnibalage és mindent megtudunk <#nezze><#help><#confused><#ravasz1>
Pedig az sg-én is volt itt róla hír, hogy most olyan ciklusban van a nap, amikor gyengébb a napaktivitás, napszelek....
#3
Ühüm..tök izgi..ma elég komoly mûholdas hibák voltak..errõl esetleg tud valaki valamit?
Idojaras.hu-n 2 képen nincs kép...az rtl klubon pár másodpercig csak monoszkóp volt, Digi TV mûholdas mûsornál percekig még szignál sem volt semmilyen csatin.
Idojaras.hu-n 2 képen nincs kép...az rtl klubon pár másodpercig csak monoszkóp volt, Digi TV mûholdas mûsornál percekig még szignál sem volt semmilyen csatin.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
Ez lenne a sark fölött tátongó ózonlyuk oka is?
Jujj, megfogunk fulladni<#idiota>
No félre a tréfával, ha jól értem a cikket, a sarkoknál a levegõ molekulák túltöltõdnek, ionizálódnak, ez a sarki fény is, ezáltal többlet energiájuk lesz, amit az ûrbeli kozmikus napszél kiragadja a molekulákat? Pedig a légkör is mindig termeli magát, míg a Föld magja is forog.
A másik következtetés, hogy az ionizálás hidrogénre bonja vizsza az ózont (O3-3 Oxigén molekula)....
No félre a tréfával, ha jól értem a cikket, a sarkoknál a levegõ molekulák túltöltõdnek, ionizálódnak, ez a sarki fény is, ezáltal többlet energiájuk lesz, amit az ûrbeli kozmikus napszél kiragadja a molekulákat? Pedig a légkör is mindig termeli magát, míg a Föld magja is forog.
A másik következtetés, hogy az ionizálás hidrogénre bonja vizsza az ózont (O3-3 Oxigén molekula)....