A múlt megoldatlan rejtélyei
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#1284
Talán szupernova. A középkorban is voltak hasonló feljegyzések ilyen jelenségrõl. Megnéznék egy ilyet én is, de legalább napfogyatkozásban már lehetett részünk.
#1283
fojtatás...
http://hu.wikipedia.org/wiki/Pleisztoc%C3%A9n%E2%80%93holoc%C3%A9n_becsap%C3%B3d%C3%A1si_esem%C3%A9ny
http://hu.wikipedia.org/wiki/Pleisztoc%C3%A9n%E2%80%93holoc%C3%A9n_becsap%C3%B3d%C3%A1si_esem%C3%A9ny
#1282
Csak várd ki a végét:))
Mint a mesében.
Mint a mesében.
#1281
A hozzászólás fõsorában, a "válasz" ikon mellett.
#1280
Nem tudom, hogy a galériád hol van, de eddig nekem az elméletedbõl még nem kerekedett ki semmi.. <#confused>#confused>
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
#1279
Feltettem néhány képet a galériába, ami Babilonhoz, és vélhetõleg az elméletemhez kapcsolódik.
#1278
folytatás…
Ha a vizsgált helyszíneken található létesítmények valószínûsíthetõ építési idõpontjait követjük, akkor kb. 7000 évet mehetünk vissza az idõben. Viszont az adott idõpontban (kb. dec. 23. 19 óra) látható csillagállás felfedezhetõ a Lascaux-barlang õsi rajzain, ami akár 15000 éves is lehet, ami arra enged következtetni, hogy ebben az idõszakban történt egy olyan égi jelenség, amit az akkor élõ emberek láthattak az égen. A lehetséges idõszakban történt egy üstökös becsapódás az észak-amerikai területre, ami a légkõr elérését követõen felrobbant. A robbanás pillanatában az emberek az égbolt egyazon pontjára néztek, és olyat láttak, amit soha elõtte, és azóta sem. A jelenséget nem tudták értelmezni, és ahány népcsoport, annyiféle módon adták tovább az õket követõ nemzedékeknek. A jelenséget megelõzõen, vagy egyidejûleg láttak még egy kígyózó mozgásra emlékeztetõ fényjelenséget, aminek ábrázolása fellelhetõ a Lascaux-barlang rajzon, Sisiáni kõkörön, az Al Ulai rajzolaton, a babiloni szalagos gyûrûn, valamint az egyiptomi ankh szimbólumban. A hold fényességét meghaladó felrobbant csillag, számos nép mondájában, õsi ábrázolásában kimutatható.
#1277
Már hogyne lenne (önjelölt) hivatal. Pl. az MTA. Állami pénzeket használ azon eszmék marketingjére, amelyek az érdekkörébe tartoznak.
#1276
"A hozzászólásaim sehol nem mond ellen a hivatalos tudományos kutatásoknak"
Ezt továbbra is fenntartom. A késõbbiekben sem mondok ellent, csak néhány dolgot másként értelmezek.
„a másik bolygóról származás „
Ilyet én nem mondtam, mert badarság. Egyébként a válaszod többi részével nagyjából egyetértek.
Ezt továbbra is fenntartom. A késõbbiekben sem mondok ellent, csak néhány dolgot másként értelmezek.
„a másik bolygóról származás „
Ilyet én nem mondtam, mert badarság. Egyébként a válaszod többi részével nagyjából egyetértek.
#1275
"A hozzászólásaim sehol nem mond ellen a hivatalos tudományos kutatásoknak"
Lol? És a másik bolygóról származás az mi a kurvaannya akkor?
Továbbá nincs olyan, hogy hivatalos tudomány. Tudósok vannak, kutatások, meg tudományos folyóiratok publikációkkal. Bárki publikálhat. Bárki kritizálhatja a publikációt.
Ha helyesnek tûnik, mások majd használják az eredményeket. Ha hülyeség, senki nem fog vele foglalkozni.
Nincsen hivatal, ami elfogad vagy elutasít, az önszabályozással történik.
Lol? És a másik bolygóról származás az mi a kurvaannya akkor?
Továbbá nincs olyan, hogy hivatalos tudomány. Tudósok vannak, kutatások, meg tudományos folyóiratok publikációkkal. Bárki publikálhat. Bárki kritizálhatja a publikációt.
Ha helyesnek tûnik, mások majd használják az eredményeket. Ha hülyeség, senki nem fog vele foglalkozni.
Nincsen hivatal, ami elfogad vagy elutasít, az önszabályozással történik.
#1274
Valóban, elnézést. Túlcsordultam a hülyeségbõl a szöveg olvasása közben, és az agyam azt a részt már automatikusan cenzúrázta, önvédelembõl.
#1273
Gondolom, nem vetted a fáradtságot, hogy elolvasd azt, amit eddig leírtam. A hozzászólásaim sehol nem mond ellen a hivatalos tudományos kutatásoknak, amiket a régészeti leletek bizonyítanak. Elõfordul, hogy nem értek egyet a levont következtetésekkel, de ezt megfelelõen alátámasztom. Ha netán mégis ellenõrzöd az általad kiemelni kívánt megjegyzésem, akkor rá fogsz jönni, hogy a kapott eredmény megegyezik a tudós világ által meghatározott egyik lehetséges helyszínnel, de azt nem nekem kell eldönteni, hogy mi az igazság. A magyarok eredetmondáját (Rege a Csodaszarvasról) meg nem én találtam ki.
#1272
Úgy hallottam, hogy tihanyitamásbácsi foglalkozik agymûtéttel is.
Csak jót akarok.<#law>#law>
Csak jót akarok.<#law>#law>
#1271
Bár a spórás megoldás is nyerõ.
Kicsit lebben a szél, és te már nyomatod is a faszságaidat.
Más:
"ami engem nem sért („ de ugye a "Te atyaúristen!!!!!" volt elméd simogatója”)"
Na látod ezt elhiszem, hogy nem sért, bár szívesen mondanák cifrábbat is, de attól félek, hogy te azt is dicséretnek vennéd.
Kicsit lebben a szél, és te már nyomatod is a faszságaidat.
Más:
"ami engem nem sért („ de ugye a "Te atyaúristen!!!!!" volt elméd simogatója”)"
Na látod ezt elhiszem, hogy nem sért, bár szívesen mondanák cifrábbat is, de attól félek, hogy te azt is dicséretnek vennéd.
#1270
"szólásod értelmetlen, és komolytalan":
"Sok ezer év alatt rengeteg ember kereste már Atlantiszt. Bejárták az óceán minden zugát, az utóbbi idõkben még az óceán fenekén is keresték. Kitaláltak minden féle alternatív helyszínt, sõt idõnként megtaláltnak vélték. Egyetlen helyen nem keresték, az égbolton."
"A metszéspontból húzz egy kb. 9000 km-es vonalat a Kárpátmedencén keresztül, és megtalálod a magyarok õshazáját, valamint a csodaszarvas eredetét, amit az õseink követtek."
A sok hülye pöcs tudós meg mit elvitázik a magyarok eredetérõl.<#zavart2>#zavart2>
"Ti" osztódással szaporodtok?????
"Sok ezer év alatt rengeteg ember kereste már Atlantiszt. Bejárták az óceán minden zugát, az utóbbi idõkben még az óceán fenekén is keresték. Kitaláltak minden féle alternatív helyszínt, sõt idõnként megtaláltnak vélték. Egyetlen helyen nem keresték, az égbolton."
"A metszéspontból húzz egy kb. 9000 km-es vonalat a Kárpátmedencén keresztül, és megtalálod a magyarok õshazáját, valamint a csodaszarvas eredetét, amit az õseink követtek."
A sok hülye pöcs tudós meg mit elvitázik a magyarok eredetérõl.<#zavart2>#zavart2>
"Ti" osztódással szaporodtok?????
#1269
Ne haragudj, de nem tudom értelmezni a mondatot. A hozzászólásomban, amire hivatkoztam kifejtetem, hogy szerintem sincs semmi az óceán közepén, és nem is volt.
#1268
Tényen nem változtat, mit beszélsz.
#1267
Légyszíves olvasd el a 1258-as hozzászólást, mert ott írtam errõl.
#1266
Az...ugye nem zavar, hogy nincs semmi az Atlanti-óceán közepén, és nem is volt soha?
#1265
A hozzászólásod értelmetlen, és komolytalan. Ha elolvastad a szöveget, és 5 perc alatt értelmezted ( ami nem valószínû), akkor nagyon intelligens vagy, mert a magyarázó képeket késõbb raktam fel a galériába. A reakciód viszont nem erre utal, hanem arra, hogy szórakozol, ami engem nem sért („ de ugye a "Te atyaúristen!!!!!" volt elméd simogatója”)
#1264
Már megbocsáss, de ugye a "Te atyaúristen!!!!!" volt elméd simogatója???
#1263
Köszönöm MESTER!!!!<#worship>#worship>
#1262
Okos hozzászólás.
#1261
Mondd el, honnan jövél??? Te atyaúristen!!!!!
#1260
MESTER <#worship>#worship>
#1259
Folytatás…
Azt, hogy mit láttak az égen akkor tudjuk meghatározni, ha megtaláljuk a jelenség idõpontját. Mivel több ezer év telt el az óta, és a precesszió hatására az adott pont már máskor látható, így azt az idõpontot határozom meg, ami a mostani európai idõzóna szerint van. Az évben 8760 óra van, amit végigtekintve (hátha találunk valami érdekeset), elég hosszadalmas. Az egyik nevezetes napon, a téli napforduló idején, egy érdekes csillagállás látható a jelzett irányokban. Ez a nap fontos volt az õsi keleti kultúrákban, a keresztény hitvilágban (habár valószínû, hogy a Mitrász vallásból vették át), valamint a Stonehenge-nél is kimutatható.
A Stonehenge szerkezete úgy épül fel, hogy a nap a sugárút irányában kel fel, és a napnyugta után másfél óra múlva látható a Plejádok csillagkép csillagai, kb. 45 fokos látószögben az oltár fölött. Ez a csillagkép megtalálható a földre leképezve.
Ahogy délre haladunk, úgy kerül egyre közelebb az irányhoz a Taurus csillagkép öt csillagból álló „V” alakú képzõdménye, amivel a bika szarvát lehet párosítani. A bika a térség kultúráiba, a Földközi tengertõl Egyiptomig fellelhetõ. A látvány leghûebb leképezését Al Ulában találjuk meg.
Képek a galériámban találhatók.
Még egy feladat. A metszéspontból húzz egy kb. 9000 km-es vonalat a Kárpátmedencén keresztül, és megtalálod a magyarok õshazáját, valamint a csodaszarvas eredetét, amit az õseink követtek.
Azt, hogy mit láttak az égen akkor tudjuk meghatározni, ha megtaláljuk a jelenség idõpontját. Mivel több ezer év telt el az óta, és a precesszió hatására az adott pont már máskor látható, így azt az idõpontot határozom meg, ami a mostani európai idõzóna szerint van. Az évben 8760 óra van, amit végigtekintve (hátha találunk valami érdekeset), elég hosszadalmas. Az egyik nevezetes napon, a téli napforduló idején, egy érdekes csillagállás látható a jelzett irányokban. Ez a nap fontos volt az õsi keleti kultúrákban, a keresztény hitvilágban (habár valószínû, hogy a Mitrász vallásból vették át), valamint a Stonehenge-nél is kimutatható.
A Stonehenge szerkezete úgy épül fel, hogy a nap a sugárút irányában kel fel, és a napnyugta után másfél óra múlva látható a Plejádok csillagkép csillagai, kb. 45 fokos látószögben az oltár fölött. Ez a csillagkép megtalálható a földre leképezve.
Ahogy délre haladunk, úgy kerül egyre közelebb az irányhoz a Taurus csillagkép öt csillagból álló „V” alakú képzõdménye, amivel a bika szarvát lehet párosítani. A bika a térség kultúráiba, a Földközi tengertõl Egyiptomig fellelhetõ. A látvány leghûebb leképezését Al Ulában találjuk meg.
Képek a galériámban találhatók.
Még egy feladat. A metszéspontból húzz egy kb. 9000 km-es vonalat a Kárpátmedencén keresztül, és megtalálod a magyarok õshazáját, valamint a csodaszarvas eredetét, amit az õseink követtek.
#1258
folytatás…
A tájolási irányok, a felsorolt helyeken mind megközelítõleg egy pontba futnak össze, az Atlanti-óceán közepére. Régi mondák, térképek erre a helyre egy elsüllyedt szigetet képzeltek, Atlantiszt.
Mielõtt még nagyon belebonyolódunk a sziget helyének pontos meghatározásába, le kívánom szögezni, hogy véleményem szerint nincs sehol, és soha nem is volt. A sziget létezését Platónt írása tette közismertté, aminek a forrása és tartalma erõsen megkérdõjelezhetõ. valószínûleg Platón olyan helyszínre akarta tenni az általa megfogalmazott utópisztikus társadalmat, amivel a kortársai, nem tudják szembesíteni, de már megtalálható az akkori leírásokban. Nem valószínû, hogy túlzottan örülne neki, ha tudná, hogy a szigetét, még több ezer év múlva is az emberiség jelentõs része ismeri és kutatja, de a megfogalmazott gondolatait csak néhány ember ismeri.
Viszont meggyõzõdésem, hogy az egyiptomi történetnek van tényleges alapja, ami az idõk során tartalmilag jelentõsen átalakult, és Solón hírforrása sem ismerte a monda eredetét.
Sok ezer év alatt rengeteg ember kereste már Atlantiszt. Bejárták az óceán minden zugát, az utóbbi idõkben még az óceán fenekén is keresték. Kitaláltak minden féle alternatív helyszínt, sõt idõnként megtaláltnak vélték. Egyetlen helyen nem keresték, az égbolton.
Ha a Föld különbözõ pontjáról nézünk egy távoli objektumot az égen, akkor a nézési irányok egy pontban futnak össze a Föld felszínén.
Amikor a lenyugvó Nap a piramis csúcsával egyvonalban látható (a tengely vonalában), akkor Babilonban a keleti dombról nézve a nyugati domb felett van, a Stonehenge fölött pedig középen a sugárútról nézve. A Nap különbözõ magasságokban látható, attól függõen milyen messze van. Legmagasabban Ferraqudónál, legalacsonyabban Sisiánnál. Ez az állapot abban az idõpontban látható, amikor az irányok keresztezési pontja fölött delel a Nap. Az említett állapot csak nagyon rövid ideig áll fenn, mert a Föld mozog a naphoz képest. Valószínûleg nem a napot látták az égen. A égi jelenség rövid ideig tartott, és mégis nagy hatással volt a szemlélõkre.
Képeket a galériámban helyeztem el.
A tájolási irányok, a felsorolt helyeken mind megközelítõleg egy pontba futnak össze, az Atlanti-óceán közepére. Régi mondák, térképek erre a helyre egy elsüllyedt szigetet képzeltek, Atlantiszt.
Mielõtt még nagyon belebonyolódunk a sziget helyének pontos meghatározásába, le kívánom szögezni, hogy véleményem szerint nincs sehol, és soha nem is volt. A sziget létezését Platónt írása tette közismertté, aminek a forrása és tartalma erõsen megkérdõjelezhetõ. valószínûleg Platón olyan helyszínre akarta tenni az általa megfogalmazott utópisztikus társadalmat, amivel a kortársai, nem tudják szembesíteni, de már megtalálható az akkori leírásokban. Nem valószínû, hogy túlzottan örülne neki, ha tudná, hogy a szigetét, még több ezer év múlva is az emberiség jelentõs része ismeri és kutatja, de a megfogalmazott gondolatait csak néhány ember ismeri.
Viszont meggyõzõdésem, hogy az egyiptomi történetnek van tényleges alapja, ami az idõk során tartalmilag jelentõsen átalakult, és Solón hírforrása sem ismerte a monda eredetét.
Sok ezer év alatt rengeteg ember kereste már Atlantiszt. Bejárták az óceán minden zugát, az utóbbi idõkben még az óceán fenekén is keresték. Kitaláltak minden féle alternatív helyszínt, sõt idõnként megtaláltnak vélték. Egyetlen helyen nem keresték, az égbolton.
Ha a Föld különbözõ pontjáról nézünk egy távoli objektumot az égen, akkor a nézési irányok egy pontban futnak össze a Föld felszínén.
Amikor a lenyugvó Nap a piramis csúcsával egyvonalban látható (a tengely vonalában), akkor Babilonban a keleti dombról nézve a nyugati domb felett van, a Stonehenge fölött pedig középen a sugárútról nézve. A Nap különbözõ magasságokban látható, attól függõen milyen messze van. Legmagasabban Ferraqudónál, legalacsonyabban Sisiánnál. Ez az állapot abban az idõpontban látható, amikor az irányok keresztezési pontja fölött delel a Nap. Az említett állapot csak nagyon rövid ideig áll fenn, mert a Föld mozog a naphoz képest. Valószínûleg nem a napot látták az égen. A égi jelenség rövid ideig tartott, és mégis nagy hatással volt a szemlélõkre.
Képeket a galériámban helyeztem el.
#1257
Szépen mindent sorjában. Holnap este folytatom. minden helyszínre visszatérek még némi magyarázattal.
#1256
Számomra Babilon lenne a legérdekesebb. A fokokon kívül tudnál valamivel kiokosítani minket ?
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
#1255
De igen. Az értetlen modi kiüldözött.
#1254
Csak nem az indexrõl jöttél?
#1253
<#eljen>#eljen>
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
#1252
Megfogom.
#1251
A tudósok pénzért dolgoznak, úgy hogy jobb lenne, ha meg hagynád a kenyerüket.. <#ejnye1>#ejnye1>
Ha viszont azt fejtenéd meg, hogy mi céllal épültek, a tudósok sem halnának éhen, és mi is okosabbak lennénk.. <#smile>#smile>
Ha viszont azt fejtenéd meg, hogy mi céllal épültek, a tudósok sem halnának éhen, és mi is okosabbak lennénk.. <#smile>#smile>
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
#1250
Megfejtek néhány rejtélyt a múltból, hogy kevesebb maradjon a tudósoknak.
A Gízai és szakkarai piramisok nem északnak vannak tájolva, hanem nyugatnak. A piramisok keleti oldalára építették a templomaikat, amik fölött magasodik a monumentális emlékmû. A piramisok belsejében lévõ kamrák is kelet-nyugattájolásúak.
Más téma. Piri Reisz térképén, az Atlanti-óceán közepén látható, egy kb. 300 km átmérõjû sziget. Az elfogadott álláspont szerint a térkép a korához képest túlzottan részletes, de pontatlan. Az Én számításaim szerint a sziget az É 11 fok 56’, Ny 38 fok 34’ koordináták alatt található. Rajzoljunk egy földgömbre (nem térképre), vagy a GoogleEarth-ba az adott pont köré 150 km-nek megfelelõ sugarú kört. Menjünk vissza Gizába és bármelyik piramistól húzzunk egy 7400 km-nek megfelelõ egyenest nyugati irányba.
A következõ helyszín Babilon (32 fok 32’35”É, 44 fok 25’01”K). A város nyugati oldalán található a mesterséges templomdomb. Tõle keletre 2,6 km-re szintén egy mesterséges domb, a kettõ között pedig a különbözõ korok béli építmények. A két dombot összekötõ egyenest meghosszabbítva 8660 km-re megtaláljuk a szigetet.
Látogassunk el Stonehenge-hez. A tudóscsoport 3 éves kutatással megállapította, hogy a létesítmény a téli napforduló napkeltéjéhez van tájolva. Nem tévedtek, de tegyük félre az információt késõbbre. Kövessük a piramisnál alkalmazott gondolatmenetet. A sugárúton belépve a létesítménybe szembe láthatjuk az oltárt, ami fölé magasodik a célszemély. Tehát a sugárutat meghosszabbítva, áthaladva a kõkör tengelyén 5450 km megtétele után megérkezünk a szigetre.
Ferraqudó, Portugália (38 fok 27’12”É,7 fok 22’15”Ny). A település határában, szépen restaurált négyzet alakú, 6500 éves „kõkör” található. A kelet-nyugati átló irányában 4250 km-re megtalálható a sziget. Ehhez a létesítményhez nagyon hasonlít a Sisian mellett lévõ kõkör (39 fok 33’06”É, 46 fok 01’43”K), aminek az átlóját meghosszabbítva szintén a szigethez jutunk el, 8700 km megtétele után.
A Gízai és szakkarai piramisok nem északnak vannak tájolva, hanem nyugatnak. A piramisok keleti oldalára építették a templomaikat, amik fölött magasodik a monumentális emlékmû. A piramisok belsejében lévõ kamrák is kelet-nyugattájolásúak.
Más téma. Piri Reisz térképén, az Atlanti-óceán közepén látható, egy kb. 300 km átmérõjû sziget. Az elfogadott álláspont szerint a térkép a korához képest túlzottan részletes, de pontatlan. Az Én számításaim szerint a sziget az É 11 fok 56’, Ny 38 fok 34’ koordináták alatt található. Rajzoljunk egy földgömbre (nem térképre), vagy a GoogleEarth-ba az adott pont köré 150 km-nek megfelelõ sugarú kört. Menjünk vissza Gizába és bármelyik piramistól húzzunk egy 7400 km-nek megfelelõ egyenest nyugati irányba.
A következõ helyszín Babilon (32 fok 32’35”É, 44 fok 25’01”K). A város nyugati oldalán található a mesterséges templomdomb. Tõle keletre 2,6 km-re szintén egy mesterséges domb, a kettõ között pedig a különbözõ korok béli építmények. A két dombot összekötõ egyenest meghosszabbítva 8660 km-re megtaláljuk a szigetet.
Látogassunk el Stonehenge-hez. A tudóscsoport 3 éves kutatással megállapította, hogy a létesítmény a téli napforduló napkeltéjéhez van tájolva. Nem tévedtek, de tegyük félre az információt késõbbre. Kövessük a piramisnál alkalmazott gondolatmenetet. A sugárúton belépve a létesítménybe szembe láthatjuk az oltárt, ami fölé magasodik a célszemély. Tehát a sugárutat meghosszabbítva, áthaladva a kõkör tengelyén 5450 km megtétele után megérkezünk a szigetre.
Ferraqudó, Portugália (38 fok 27’12”É,7 fok 22’15”Ny). A település határában, szépen restaurált négyzet alakú, 6500 éves „kõkör” található. A kelet-nyugati átló irányában 4250 km-re megtalálható a sziget. Ehhez a létesítményhez nagyon hasonlít a Sisian mellett lévõ kõkör (39 fok 33’06”É, 46 fok 01’43”K), aminek az átlóját meghosszabbítva szintén a szigethez jutunk el, 8700 km megtétele után.
#1249
Ez az index.hu-ra jellemzõ, mert már jó sok évvel ezelõtt is ismertem ezt a teóriát, hogy fellocsolták a homokot, és szó sem volt megtisztulási szertartásról. Nem tudom honnan vesznek ilyen baromságokat az index-nél.
#1248
"eddig azt gondolták, hogy egy megtisztulási rituálé részeként locsolta a vizet a szán elé"
LOL, azért ez jellemzõ. :)
LOL, azért ez jellemzõ. :)
#1247
#1246
Bazinga!
#1245
Te pontosan ilyen oldalakat olvasgatsz, csak még ahhoz is hülye vagy, hogy felismerd.
#1244
JÓ. Remélem lesz is aki értelmezi.
#1243
+tiltólista dolog egyenlõ--bazzmeg, nincs érvem
#1242
a píbõl kivonva az aranymetszés négyzetét megkapjuk a könyök hosszát méterben
azt pedig az egység sugarú kör átmérõjét 1 méternek véve kapták meg
lehet, hogy tényleg véletlen... :)
azt pedig az egység sugarú kör átmérõjét 1 méternek véve kapták meg
lehet, hogy tényleg véletlen... :)
Bazinga!
#1241
A könyököt vezették le a méterbõl a métert meg a piramis adataiból. Mindenesetre blama, hogy a film írója nem ismerte fel azt a logikai bakit, hogy egy önkényes mértékrendszert, 'a métert' ismerték, viszont a pi értékében elég nagyot tévedtek, ami viszont nem önkényes érték, hanem egyíetemes állandó, ha körökrõl beszélünk. Elékpesztõ logikai hiba ez.Emiatt nem stimmel a mondanivaló sem, már ilyen egyszerû megfontolások alapján sem.
#1240
nem emlékszem már, hogy a videóban mivel magyarázzák, hogy ismerték a métert... rég láttam már... talán a könyök méretébõl vezették vissza?
Bazinga!
#1239
A pi egy matematikai érték ami minden nép történelében egyformán megjelent ahol ismerték a kör fogalmát. Mindenhol másképp keresték a pontosítást. És csak viszonylg késõne lett felírva pontosan a 3.1415. Egyébként logikailag hogy jön össze hogy a pi-t elcseszik ami egy univerzális dolog (3.16-nak gondolják 3.14 helyett) de a métert meg ismerik ? :)
#1238
Viszont ismerve azt, hogy az egyiptomiak csak kerek törtekkel számoltak (ami jósolható eredményít adott) a piramis aránya során valószínûleg ilyen számokat kerestek. Ami a linkeden álló 9-10 árany. Na csak megleltem a marhanagy misztikát benne :)
#1237
én egy szóval sem mondtam, hogy misztikus
csupán azt, hogy tudatosan használták ezt a számot még akkor is, ha csak származtatták, és nem úgy hivatkozták rá mint pi
csupán azt, hogy tudatosan használták ezt a számot még akkor is, ha csak származtatták, és nem úgy hivatkozták rá mint pi
Bazinga!
#1236
A 640 és 960 is számított adat, hülyeséget mondtam. ELõfordul. :)
#1235
Már ne is haragudj, de az általad linkelt oldalon is leírják, hogy származtatták. Lövésük sem volt róla. próbálták a területszámításnál közelíteni. Nem jelent meg náluk, mint pi. Az meg hogy a kerület és a magasság között arány van ezt nem is vitattam. Viszont onnantól, hoyg ez az arány megvan, az összes külsõ piramisadat ebbõl származtatható. Az aranymetszésen át bármi. Azért annyi amennyi mert ekkorák az alapadatok. Hogy az alapadatok miért annyik amennyik? Ott a válasz a linkedben. Az oldalhossz és a magasság pontosan ugyanazt az arányt adja, mint a korabeli "pi" megoldóképletük. Mármint a 640 és a 960. Tudom ez kevésbé misztikus magyarázat, de legalább van rá írásos emlék. :)