Forgó mozgás és fénysebesség
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
problem solved
Chucky vagyok. Sportmotoroscsávófajzat. JAPANESETECHOLOGY lover. röviden ennyi...
Valami ilyesmi. De nem csak tûnik, hanem tényleg más idõhosszokat mérünk.
Azt nem mondhatnánk, hogy az elõzés ugyan addig tart, mert egyszerûen nincs abszolút idõ, amihez viszonyítani tudnánk minden más esemény bekövetkeztét.
Ilyen elmélet volt régen az ÉTER, mint valami, mindenhol jelenlévõ abszolút viszonyítási rendszer, de ez az elmélet megbukott 1887-ben a Michelson–Morley-kísérlet-ben.
Mely kimutatta, hogy hibás az éter elmélet, és nincs abszolút sebesség, mivel nincs abszolút tér amihez ezt mérni lehetne.
Einstein ebbõl a kísérletbõl indult el, és építette fel hatalmas fizika-elméleti birodalmát.
Tehát az, hogy az elõzés ugyan addig tart, az nem lehetséges, mert egyszerûen nincs abszolút viszonyítási rendszer, amihez képest bármilyen viszonyítási rendszerbõl viszonyítani lehetne.
A fény sebessége mindenhonnan nézve abszolút. De ez a viszonyítási alap meg olyan, hogy amit a fényhez viszonyítasz, kijön egy adott érték "idõ, út, sebesség, tömeg, hossz, térfogat, alak, forma, energia, stb" adott rendszerben, egy másik rendszer számára már nem igaz. Ott már más értékeket mérnek.
Jól meg kavarta ezt számunkra a mindenható 😊))
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
Szóval ha van három emberünk, két autónk, egyik 100-al, másik 105-el megy. Áll egy ember közvetlenül az út szélén (a), egy a 100-al haladó kocsiban ül (b), egy pedig messze áll az úttól, de még látja az eseményeket (c). Akkor a 105-el haladó autó elkezdi elõzni a 100-al menõ b-t, akkor ha ez a orra elõtt történik, neki pillanatoknak tûnik az egész. b számára legyen körülbelül öt perc, míg c számára, aki csak messzirõl látja, más perspektívából szemléli az egészet, ezért ez neki ez körülbelül 5 perc. DE ettõl függetlenül, az elõzés ugyan addig tart, csak más mennyiségnek TÛNIK minden résztvevõ számára. nem?
.: mobilize.hu :.
gyakorlatilag kész az "ikerparadoxonos" idõgép? 😄
(csak mekkora lehet vajon az exponenciális növekedése az idõ/tér torzulásnak, hisz normál körülmények közt a sebesség összeadódás elve megy)
púúúúú
Tehát a földhöz viszonyítva te adott irányba 99% c-vel mész, majd melletted elsuhan adott irány felé egy másik ûrhajó ami hozzád képest szintén 99% c-vel megy.
A földhöz képest a klasszikus fizika szerint akkor a 2. ûrhajónak 198% c vel kellene mennie, azaz közel a fénysebesség duplájával.
De érdekes módon a földrõl szemlélõdõ nem ezt tapasztalja, õ azt fogja látni a távcsövével, hogy te 99% c-vel mész, és a második ûrhajó meg kb 99,2% c-vel megy.
Éssss.
Csak igen igen lassan történik az elõzés, míg te aki az ûrhajón vagy, az elõzést közel fénysebességûnek látod a 2. ûrhajó hatalmas sebessége miatt, számodra csak egy pillanat mûve az egész. Míg a földön maradtak számára akár órákig is eltarthat.
A földön lévõk számára, és számodra az elõzési esemény máskor, és máshol következik be. Tehát a két inercia rendszer egymástól végérvényesen elszakad, más más világokban folynak tovább.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
de nem jutok 1rõl a kettõre 😊
A fénysebesség közelítésével az idõ torzul az utazó szempontjából. Kinti szemszögbõl a fény gyorsabb volt, hisz amaz lassabban ment. A belsõ szemszögbõl pedig azért megy ugyancsak fénysebességgel a fény az õ szempontjából, mert:
a külsõ dolgok felgyorsulnak az õ szempontjából, hiszen nála lelassult az idõ. Kint az ikerparadoxon példával élve elsuhan pár év nagyon gyorsan. Tehát a fény meg olyan határsebességgel megy, ami a kint látott "felgyorsult téridõben" ugyancsak fénysebességgel megy, hiába 1km/h a különbség.
Csak szerintem én is rosszul gondolom mert most akkor jöjjön a legnagyobb érdekesség: ki nem tért a cikkben arra az író, hogy mi van, ha pl 5km/h-val megyek lassabban, mint a c, és elmegy mellettem egy másik ûrhajó, de az 2-3 km/h-val gyorsabban. Õt meg csak 2-3al látjuk gyorsabban menni????
púúúúú
a fénysebesség 1,0000000...1 százaléka 😮OO
ionhajtómû 20-30x-osa 😮
Én is dolgozok egy tömörítõn, már évek óta foglalkozok a témával.
Most ott tartok, hogy csináltam egy programot, ami bármilyen bevitt halmazból, arra érvényes rendszert, szabályszerûséget állít fel, amit felhasználva kevesebb információval is pontosan leírhatóvá válik a bevitt adathalmaz pontos állapota, bitrõl bitre.
Tehát bármilyen megadott adatsorozatból ad egy kis redundanciát, amit kevesebb információval is le lehetne írni.
Az eredményeket beadtam a bme-re, ha esetleg lesz rá pénz, akkor megindulhat a további programok fejlesztése, de egyedül nem fogok neki veselkedni. Az eddigi melóm is nagyon sokáig tartott, és egyedül beláthatatlan sok ideig tartana, hogy ebbõl lehessen valami.
Ha érdekel valakit, majd nyithatok neki topikot ahol publikálom nektek az eredményeket.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
púúúúú
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
12 óra gyárban VS 12 óra lanparty haverokkal <#idiota>#idiota>
melyik tûnt hosszabbnak? 😊
Schrödinger macskája
A szuperpozíció elve
A kvantummechanikában szuperpozíció elvének nevezzük, amikor egy részecske (vagy hullám) ún. kevert állapotban van, azaz bizonyos tulajdonságait nem tudjuk egyértelmûen megállapítani. A részecske addig marad ebben, amíg valamilyen módon meg nem állapítjuk, hogy valójában hol és milyen állapotban van. A probléma ott kezdõdik, hogy mérés (megfigyelés) hatására a szuperpozíció összeroppan, és a részecske egyértelmûen a lehetséges állapotok egyikébe kerül.
A kísérlet leírása:
Teller Ede egy 1996. október 21-én, a Debreceni Akadémiai Bizottság elõtt tartott elõadásában<1>1> így írja le a kísérletet Schrödinger szemszögébõl:
„Tegyük fel, hogy van egy macskám. Ezt beteszem egy ketrecbe, és a ketrec mellé odateszek egy radioaktív készítményt, amely percenként 50%-os valószínûséggel bocsát ki egy alfa-részecskét. Egy számlálót is odateszek, ami egy percre bekapcsol. Ha ez alatt a perc alatt jön egy alfa-részecske, akkor a számláló megindul, kinyit egy kis ajtót, bejön egy kémiai méreg, amitõl a macska meghal. Ha pedig nem jött alfa-részecske ebben a percben, a macska életben marad. Én ezt nem figyelem. A kísérlet végén a macska állapotfüggvénye olyan, hogy a macska egy fél valószínûséggel él, és egy fél valószínûséggel halott. Heisenberg szerint – mondja Schrödinger – ha most hirtelen ránézek a macskára, attól a tekintettõl a macska tényleg meghal, vagy a macska tényleg megél. Hát kérem szépen – mondta Schrödinger –, én ebbõl egy szót sem hiszek. Ez így nem lehet.”
Schrödinger macskája tehát élet és halál kvantummechanikai szuperpozíciójában lebeg, mivel sorsa összefonódott egy potenciálisan macskagyilkos α-részecskéével.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
Az, hogy ezeket a jelenségeket nem tapasztaljuk meg a földön, attól még ugyan úgy a valósághoz tartozik.
Ott az elemlámpa esete. Ez egy nagyon jó elméleti kísérlet.
Ha mondjuk te vagy az ürhajon, és fél c-vel megy az ürhajó, te a menet irányba tartod a lámpát és felvillantod, te is fénysebességnek fogod látni a fotonok haladási sebességét magadhoz képest, függetlenül attól, hogy mozog az ürhajó. Én is fénysebességnek látom a foton sebességét, a távcsövembõl, mindentõl függetlenül. Ez az egy abszolút bárhonnan is mérve, minden más relatív, és változékony.
A józan ész azt diktálná, hogy 1 c meg 1/2 c, az 1,5 c. Mert összeadódik az ürhajó és a róla elindított foton sebessége.
Einstein óta tudjuk, hogy ez nem így lesz.
Az a másfél c, az minden körülmények között c lesz.
Tehát ha a sebessége befixálódik bármilyen viszonyítási rendszerhez képest akkor más paramétereknek kell változniuk. Mint az idõnek, távolságnak, ilyeneknek.
Nagyon fontos, hogy észre vegyük, hogy amikor valamilyen tulajdonságot mérünk, mindig valamihez képest viszonyítunk.
Mikor sebességet mérünk, mindig a saját sebességünkhöz képest mérünk, vagy akár máshoz, önmagában egy haladó testnek NINCS sebessége, ha NINCS semmi amihez viszonyítani lehetne.
Ugyan így az idõ múlása, egy órát csak egy másik órához lehet viszonyítani, óra lehet bármi ami jelzi az idõ múlását.
A tömeg is ilyen tulajdonság, és vele együtt a gravitáció is, és így a tér szerkezete is relatív. Vele együtt minden...
Az iker paradoxon nagyon jó kis szemléltetõ, bár egy kicsit belezavarodik az író a sajátidõ fogalmába.
A paradoxont feloldani konvencionálisan nem lehet.
Csak akkor értjük meg, hogy a világunkban valamilyen eseménynek a végkimenetele lehet IGAZ, és lehet HAMIS is, egyszerre, csupán attól függõen, hogy milyen viszonyítási rendszerbõl szemléltük az eseményeket.
Ha a földön maradt testvér sajátidelyében vagyunk, és onnan szemléljük az eseményeket, az ûrhajó gyorsul a földhöz képest, ezért az ûrhajón lévõ iker lesz fiatalabb mikor visszatér.
DE
Ha az ürhajót vesszük alapnak, akkor a föld gyorsul az ürhajóhoz képest, és mikor az ürhajó és a föld megint találkozik, a földön lévõ iker lesz fiatalabb.
Uram isten ... "kiáltott fel schrödinger" és azt mondta, hogy ha ezt elõre tudtam volna soha nem lettem volna fizikus.
Ezt egyeseknek nagyon nehéz megértenie. Hogy a világunkban a dolgok egyszerre lehetnek feketék, és fehérek, több egymásnak ellentmondó állítások is igazak lehetnek.
Az egész világ is egy paradoxon, melynek elméletileg nem szabadna léteznie, és nem jöhetett volna létre, de mégis itt vagyunk.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
Hogy ne legyen teljesen off
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
Mind ugyanabban a sz@rban fekszünk, csak van aki arccal felfelé... \"Cuius testiculos habes, habeas cardia et cerebellum\"
1. olyat mi nem fogunk elképzelni, hogy egy egyenes vonalú tér elkezd forogni maga körül
2. bármilyen anyagösszetételt választunk, nem lehet megcsinálni a lent leírt dolgot. Az fog kijönni, hogy széttörik/szétmálik/ ... az a bizonyos anyag. Ti meg itt játsszátok a fejeteket meg okoskodtok, meg csodálkoztok a sok faszságon, amit majd összehordtok a hetek alatt, mikor semmi valóság alapja nem lesz, hisz ezt a valóságban nem fogjátok bizonyítani. Mert nem is lehet. Nem arról van szó, hogy bizonyítsunk be bizonyos atomok/részecskék ilyen olyan mozgását.
Két eset van:
1. amit mondtam
2. most akkor elképzelitek tényleg, hogy ilyen anyag lesz. Akkor feltekeredik magán és kész, a vége a rúdnak/pálcának/kötélnek be fog gubózni abba a sugárba, ahol nincs még elérve a fénysebesség és ennyi. Ezen mit kell filózni itt oldalakon keresztül? Egyszerû, mint a vakablak.
púúúúú
Asszem te kapod a jövõ évi Nobel-díjat.
Ha nem tudsz elvonatkoztatni legalább ne reklámozd.
P3 Celeron 1000 Mhz, 512 MB SDRAM, Ati Radeon 9550 256 MB, Maxtor 160 GB Minek több?
1, Ezek a kísérletek nem sértik a relativitás elméletet.
2, Itt anyagról beszélünk, annál a fénysebesség elérése is kizárt.
P3 Celeron 1000 Mhz, 512 MB SDRAM, Ati Radeon 9550 256 MB, Maxtor 160 GB Minek több?
púúúúú
P3 Celeron 1000 Mhz, 512 MB SDRAM, Ati Radeon 9550 256 MB, Maxtor 160 GB Minek több?
... got nothin to share with you...
1.-2. Próbálj meg elvonatkoztatni, itt nem az egér és a zsinór a lényeg hanem az elméleti szituáció.
3. A fénysebesség meg még mindig határsebesség.
P3 Celeron 1000 Mhz, 512 MB SDRAM, Ati Radeon 9550 256 MB, Maxtor 160 GB Minek több?
2. mivel nincs olyan anyag, ami ilyen összeköttetést biztosít, mert elõbb elég, nem tudod megcsinálni
3. új fizikusok bebizonyították, hogy a fénysebességnél gyorsabb is van (pl a neutronok közötti kapcsolat gyorsabban történik azt hiszem, + volt egy olyan csillag, ahol miután felrobbant, a törmelék gyorsabban távolodott, mint a fénysebesség)
Úgy gondolom ez készséges válasz <#vigyor2>#vigyor2>