Lemodellezték a sáskák repülését

Nem, nagyon nem. Éppen emiatt a tény miatt tartotta magát aza bizonyos mondás. A hasonlósági törvények vizsgálata a kulcs. Teljesen más Reynolsd szám tartományokról van szó, az az áramlásban részt vevõ anyagog relatív és abszolút érdessége is teljesen más, a testek deformációja, stb.

A probléma lényega pont az, hogy a természet ilyen léptékben nagyon messze áll a mûszaki gyakorlatban elõforduló modellezési módszertõl és léptéktõl.

A legegyszerûbb szélcsatorna és áramlási vizsgálatoknál nem is lehet minden hasonlósági számot azonosan tartani. Pl. a hajók hullám és súrlódási ellenállását külön tudják vizsgálni és tapasztalati úton a két különálló mérésbõl kapnak valami eredõ ellenállást.

A repcsik vizsgálatánál, pl. ha kisebb modellet építesz, akkor növelni kellene az áramlási sebességet, hogy valóban azt áramlási sebességet vizsgáld, amit a valóságban lenne, hogy a vizsgálat a megfelelõ sebességtartományban maradjon. Persze, ha a levegõ viszkozitását és sûrûségét tudod változtatni, akkor ez csökkente eme hatást. A repcsiknél szint a hajóknál tapasztalt ellenállás problémához hasonló dolog van. Vagy a Ma szám hasonlóságát tartják fent, vagy másét (fejbõl most nem emlékszem, hogy melyik a másik).

A hasonlóság elmélet nem túl egyszerû. Lajos Tamás féle Áramlástan könyvet próbálj kölcsönözni, ha érdekel a dolog, mert nem tudom, hogy mennyit értesz meg abból, amit most leírtam.

én inkább azt szeretném, hogy a szúnyogokat ne kelljen lecsapkodni, hanem a mûlégy kaszabolja le õket. képzeld csak el: három-négy ilyen szúnyog-killer repked körülötted, és nem kell semmilyen szúnyogriasztót magadra kenned, ha túrázni mész 😄 és rovarirtó sem kéne

Mért, ha ugyanazt nagyban megcsinálják, az nem jó?

A természet nem is tudott 1-2 száz kilónál nagyobb tömeget a levegõbe emelni. De az ember igen. Több mint 200 tonnát aerodinamikai, és annál is többet tiszta fizikai módszerekkel.

A felismert törvényeket elõbb-utóbb mindig felhasználják, ha valami elõnyt ad.

<#vigyor>

Nem is az a cél. Olyan kis repülõ szerkezeteket akarnak megalkotni, amivel épületen belül lehet kontrolláltan repkedni. Lehet, hogy 20 év múlva agyon kell csapni miden legyen Langley-ben, mert ki tudja, hogy melyik a kamerás mûlégy. 😊

De azért a természet nem csinált 100-150kg-os repülõ szerkezeteket, sem néhány 100km/ó sebességgel szárnyaló egyedeket.
Szóval bármit is találnak a rovaroknál a kutatók, a polgári repülésben csak korlátozottan használható.

Én meg azt mondtam, hogy soha nem is létezett. Az, hogy a mi modelljeink szerint "nem tudott" repülni az nem azt jelenti, hogy a természet hülye hanem azt, hogy talán gyenge a modell. Õszintén szólva az ilyen mondásoktól kaptam mindig is agyfrászt.

Az a lépték nem az, amire a klasszikus mérnöki szoftvereket tervezik és nem merev test van az áramlásban. Pár éve kezdõdött az, hogy az ármalási erõk miatti deformáció számítható a testeken. Ehhez még itt az is jön, hogy magától a mozgástól is csavarodik a szárny. Hát ez többi, mint nehéz probléma.

😊

"Az úgynevezett 'poszméh paradoxon', mely szerint a rovarok ellenszegülnek az aerodinamika törvényeinek, halott."

Két és fél éve már meghalt egyszer. Hányszor hal még meg?

Brit tudósok...
Az a rohadt rasszista természet! Hogy a fenébe képzeli ez, hogy olyan szerkezeteket hoz létre, amit az ember maximum lemásolni tud? Ezért megfizet! Mondjuk kiírtjuk a jegesmedvét! Ha ebbõl se tanul, akkor megnézheti magát!
<#nezze>