Szemtorna

Szerintem igen. Legalábbis kisebb a valószínûsége, hogy ugyanannyi utódot fog tudni nemzeni, mint az, akinek élesebb a szeme (az alább írtak következtében).

Aki rövidlátó volt, nem látta meg elég messzirõl a farkasokat, hiénákat, medvéket, így azoknak nagyobb esélyük volt õt becserkészni, nem látta meg a karót, ami keresztben feküdt elõtte a menekülési útvonalon így felbukott benne (így ami üldözte az meg tudta fogni õt), nem látta meg a nyúl nyomát a füves talajon, vagy a halat a vízben (így kevesebb kaja jutott neki), nem látta a tüskét a talpában hogy ki tudja piszkálni így az elfertõzõdhetett, télvíz idején nem vette észre az egérnyomot a hóban, vagy az ágra fagyott madarat, satöbbi satöbbi. Ezernyi dolog van, amiben a vakabbja elmaradt az élesszemû mögött, így a nõstényektõl is elverték a jobb szemûek (mert õk több kaját falhattak, így nagyobbra nõttek), vagyis ha életben is maradt mint bogyógyûjtögetõ vagy gombászó, nehezebben tudta továbbörökíteni a hátrányosabb génjeit.

"Na, abban már talajra jutottunk, hogy a "személességi átlag" csökkenni fog."

Továbbra sem látom, hogy miért is volt régen erõsebb a szelekciós nyomás az emberen...

Ma az átlagosnál rosszabb szemû csimpánzok megdöglenek ivarérett koruk elõtt?

Na, abban már talajra jutottunk, hogy a "személességi átlag" csökkenni fog.
Namost, idézlek:

"Viszont nem fogunk megvakulni sem. Csak egy olyan szintre csökken, ami a mostani igényeknek megfelel."

Így van. Egy olyan szintre fog csökkenni. Csak ez a szint ma mondjuk 7-es egy 10-es skálán (az õsember korában volt 10-es, akkor volt a fejlettsége a csúcspontján), de 200 év múlva már csak 6-os lesz, 500 év múlva meg már csak 5-ös. Attól is függ, milyen eszközöket találnak majd fel annak érdekében, hogy az egyre korcsosuló szemünknek a hiányzó funkcióit ellássa. Minél precízebbek lesznek ezek a találmányok, annál kevésbé lesz szükségünk arra, hogy éles legyen a szemünk, hiszen ezek a találmányok helyettesítik annak hiányosságait.

Neked lehet érdekes testfelépítésed ^^
Ha arra koncentrálsz, hogy ne feszüljön meg a combizmod, akkor persze, lehet úgy is. Oda lehet figyelni rá, fõleg ha a testsúlyodhoz képest relatíve kicsi súllyal csinálod. Csak ez a szemednél elég nehezen kivitelezhetõ, mindig figyelni, hogy mikor melyik izomka feszülgessen...

Próbáld ki egy 10 vagy 20 kilós súlyzóval. Ott már komolyan szenvedned kell, különbözõ pózokat felvenni fekvés közben, hogy a combizmod ne feszüljön meg.
Ha 50 kilós súlyzóval próbálod, akkor még a kislábad ujjának a körömnövesztõ izma is meg fog feszülni, hogy a súly emelkedjen, és ne a tested forduljon rá a súlyra ;-)

Elõzményekben már beszéltünk errõl, hogy ha véletlen medmekszessé válik a világ, akkor a rövidlátók nagyon hamar kiszelektálódnak. 😊

Meg akkó'má' squad designated marksman, nem? Mesterlövésznek van távcsöve is. 😛 (Na jó, persze észre is kell venni azt az ellenséges wookiet)

"Mi az a dolog, ami megöl egy rövidlátót, a jó szemût viszont életben hagyja?"

Mondjuk egy feléd lopakodó sánta ninja. Vagy ha mesterlövész vagy, egy másik mesterlövész... =)

Miért gondolod, hogy százezer éve megdöglött, aki rövidlátó volt? Mert ez sztem alapvetõ tévedésed... Mi az a dolog, ami megöl egy rövidlátót, a jó szemût viszont életben hagyja?

Meg valahogy az jön le az írásaidból, hogy úgy képzeled, hogy százezer éve az embereknek úgy egyszál magukban kellett megmaradniuk...
Már akkor is volt társadalom, nem döglött éhen, aki nem tudott magának ledobni egy madarat kõvel. Na meg a gyümölcsök sem szaladnak el, a gyûjtögetéshez nem kell éles szem. De akár sámánnak is tökéletes egy rövidlátó.

Szal szerintem a rövidlátás szinte a legelhanyagolhatóbb probléma, ami az õseinket érintette. Sokkal fontosabb az erõs immunrendszer, a jó testfelépítés, a szellemi képességek, a kézügyesség. A látás élessége sokadrangú szempont.

Aha, értem. Viszont akkor már tudom, hogy mi a gondolatmeneted problémája.
Te azt feltételezed, hogy állandóan csökkenni fog. Pedig nem. Csak egy új szintet vesz fel az átlag látási képesség. Átlagosan nem fogunk talán olyan jól látni. Viszont nem fogunk megvakulni sem. Csak egy olyan szintre csökken, ami a mostani igényeknek megfelel. Teccikérteni? 😉

Érdekes egy lény lehetsz, már meg ne haragudj. Nekem nem feszül meg sehogy sem. Fekszem hanyatt az ágyon, jobbra lelógatom a karom (benne a súlyzó), és emelgetem. Sem a combizmom nem feszül meg, a kislábujjam izmáról már nem is beszélve. 😉

Vagy jobban mint Te gondolnád ^^

Nem pusztul el az, aki rövidlátó, míg ezt a tulajdonságot öröklõ elpusztult 100K éve, mielõtt ivarérett korba lépett volna. Így fejlõdött ki annyira a látásunk, amennyire. Ám most megmaradnak a rövidlátók is, ezzel az összemberiség látási szintjét folyamatosan csökkentik, szárazabban nem tudom kifejezni 😄

Amikor emeled a súlyzót, megfeszíted a bal combizmodat, hogy a derekaddal egyvonalban maradjon, így nagyobb lendületet tudsz venni a súlyzóra ;-) Minél nehezebb a súlyzó, annál nagyobb erõt kell kifejtenie a combodnak.

Reggeli torna alap gyakorlata.

A múlt században. Valahol magyar országon. Valamelyik laktanyában.

Vagy nem?

Ha hanyattfekszel egy ágyra, kezedbe veszel egy súlyzót vagy akármit és bicepszezel a jobb kezeddel, akkor a bal combizmod hogyan dolgozik? 😉

Akkor nem értem, mi a gond. Ugyanis nagyjából ezt írtam én is. Annyi különbséggel, hogy szerintem a mai társadalomban is szükség van érzékszervekre, így ezen nem satnyulnak el. Legalábbis nem annyira, mint te gondolod.

Drasztikus változás úgy volt, h. egyik évben nem mentem el a szemészhez, mert elfelejtettem vagy valami hasonló és amikor legközelebb mentem (tehát 2 évvel az utolsó vizsgálat után), már 1,5 dioptriával jobb volt mindkét szemem. A javulás folyamatos, nem hirtelen következik be. Viszont hozzá kell tenni, h. közben nem használtam a szemüvegem, így esélyt sem adtam neki, hogy elrontsa a látásom.
De szerintem csak úgy van értelme a szemtornának, ha azt folyamatosan csinálod és nem hagyod abba akkor, amikor 0-ás lesz a szemed. Azt a 10 percet naponta bõven megéri rá áldozni.

Érdekes, nekem is nemrég ajánlották ezt a honlapot.

Szerintem azért valami kapcsolat van az izmok között, nameg a szemtengelyferdülésnek már nagyobb eséllyel van köze hozzá.

Amennyire átlagosan fókuszálsz (pontosabban váltogatod a fúkusztávolságot), kb. olyan mint a lábizom szempontjából a sétálás (jó talán valamivel több). Használjuk, de azzal a használattal örülni lehet ha sikerül 1 km-t lefutni, de az 5-10 km-nek minimumnak kellene lennie
Ennél is izom erõsítésérõl van szó ugyebár, namost ha pl. kar/mellizmot erõsítesz, akkor azt sem úgy érdemes, hogy csinálsz 5 fekvõt, utána fél óra után megint 5-öt (ezt 5-6x kb) utána lefekszel, hanem amennyire lehet, egybe. A szemtorna esetén nagyjából ugyan errõl van szó.

Ha a nap felét vezetéssel töltöd, amúgy valószínûleg kevesebbet romlik a szemed, mint annak, aki felszáll a buszra, villamosra (ott bambul), utána megy az orra után a munkahelyre, ott nem tudom mit csinál, utána hazafele is, majd beül a TV/számítógép elé. A legtöbben ahogy tapasztaltam, a suli ideje alatt válnak szemüvegessé (a már sajnos csak volt, zenemûvészeti sulimban ez tipikus, a nem szemüveggel érkezük kb. fele szemüvegben érettségizett.

Fókuszálni amúgy mindenképpen fókuszálsz valahova, még a monitorra is, bár gondolom csak így egyszerûbb volt írni.

Annyiban lehet hozzá közük, hogy ha pl. karra gyúrsz, akkor is erõsödik az összes többi izmod is. Persze kisebb mértékben, de attól még dolgoznak azok is.

Nem szaruhártyát, hanem szemlencsét feszítik, bocs.

Ja, csak épp a szem forgató izmainak semmi közük az élességet befolyásoló, szaruhártyát feszítõ izmokhoz, amik fókuszálásnál mûködnek. Közelre/távolra meg séta és autóvezetés közben is fókuszálsz. Igazából _kizárólag_ olvasás meg számítógépezés közben nem fókuszálunk huzamosabb ideig, úgyhogy én tényleg nem értem, mire jó ez az egész...

És mikor éreztél drasztikus változást? Nekem 1.25 a szemem, nem a világ, de épp ez az, hogy erre nem akarom szemüveget. Szóval szerinted másfél két év alatt nem kell szemüveg?

Sétánál meg vezetésnél nem forgatod a szemed "koppanásig", hanem elõbb fordítod utána a fejed is. 😊

Még mindig nem érted, mire akarok kilukadni 😊

Az rendben van, hogy a mai emberi társadalomban más törvények alapján választódnak ki az egyedek sikeresnek a vadon törvényeihez képest, ez tiszta. Viszont ezek az "új" törvények szerinti kiszelektálódás merõben más mint amin 200K éven keresztül fejlõdtünk, nem teszi szükségessé az érzékszerveink minõségének stagnálását, illetve kismértékû fejlõdését (ahogyan a vadon törvényei tették eddig hosszú-hosszú ideje). Ez alapján tehát mivel nem ezek erõssége/megléte alapján megy végbe eztán a kiszelektálódás, ezért érzékszerveink törvényszerûleg romló tendenciába kezdenek, "visszafejlõdnek", idõvel elkorcsosulnak.

Olyan. Meg olyan, hogy most gyorsan kinyomok 10.000 fekvõtámaszt, és máris olyan karjaim lesznek mint a Svájcinégernek. Nem csak hülyeségnek hangzik, hanem az is.
Napi 10 perctõl ne várj sasszemeket, arra jó, hogy mondjuk 20%-kal meghosszabbítsd a szemeid élettartamát. 40 helyett 50-nél kezd majd homályosodni a világ 😊

Én reggelente szoktam szemtornázni, akupresszurás pontokat nyomogatni - ez együtt 10 perc, ill. még hidegvízzel szoktam mosni a szemem naponta többször. Cirka 2 év alatt 1,5 dioptriát javult mindkét szemem.

Értem
Kösz😊

Tekintve hogy izmokat kellene erõsítened, nyilván nem megy egy pillanat alatt.

Bár szerintem hosszabb távon sem. Valahogy úgy érzem, hogy 10 percet sétálni/autót vezetni az utcán a forgalomban kb ugyanaz, mint amit lejjebb írt valaki szemtornaként. Jobbra nézni, balra nézni, közelre és távolra fókuszálni... Ezt csinálja az ember az utcán, nem érzem, hogy céltalanul, az "edzés" kedvéért csinálni tökugyanezt lényegesen más lenne...

És én is kérdezek: Elvileg, ha napi 10 percet szarakodok vele, akkor egy évbe telik h jó legyen. Ezek szerint ha folyamatosan másfél napig csinálom, jobb lesz? Hülyén hangzik, mint a sütés 1 percig 100000 fokon, vagy ez nem idõhöz kötött?

Rövidtávon amúgy nemhiszem, hogy túl sok javulást fogsz tapasztalni, kell 1-2 hónap legalább érezhetõ javuláshoz.

Ahhoz, hogy az átlagosnál jobb látást fejlessz, nem lenne elég napi 1-2 óra szemtorna (és utána visszaülni a könyv/monitor elé), szinte egész nap használnod kellene (ahogy a pilóták, hajósok, sportolók). Ha nem vagy szemüveges, akkor elég ha csak figyelsz arra, hogy idõnként tényleg használd a szemed, tehát vizsgálj meg valamit közel, utána távol (keresd a pókot a távolabbi emeletes ház falán xD), ha gépezel vagy olvasol akkor legalább óránként, de jobb ha félóránként csinálsz egy ilyen fókuszálós gyakorlatot, meg szemkörzést.

Hû. Azért remélem lesz még a szemtornáról is duma. 😄
Rövidtávon van elõnye? Egy-két hét például. Érdekes lenne, ha most egy szemüveges fórumozó elkezdené a szemtornát, és beszámolna két hét múlva hogy jobb-e.
Én is csinálom, de mivel nem vagyok szemüveges, szerintem jobb nem lesz a szemem. (hacsak tényleg nem lehet sasszemet kifejleszteni ;P)

ez nagyjabol igaz.
viszont nem kell gonosz osszeeskuvest sejteni a hatterben, csupan igy mukodik a kapitalizmus, maga a gazdasagi rendszer hozza az ilyen praktikakat.
minket ez mondjuk nem vigasztal.

😞

Szerintem ott, hogy te csak a vadont tekinted szelektív környezetnek, és az emberi társadalmat nem. Holott az emberi társadalomban is ugyanúgy megvan a szelekció, mint a vadonban, csak éppen más formában, más dolgokra kihegyezve.

Legalábbis szerintem itt mész félre. De így este 9-körül nem mondom ezt 100%-ra. 😊

Szerintem akkor valamit vagy nagyon félreértettél, vagy nagyon nem értettél.
Nagyjából általános iskola felsõ tagozat volt, mikor tanultam, hogy az oltások gyakorlatilag "legyengített/szaporodásra képtelen" kórokozókat tartalmaznak. Leginkább azért, hogy a szervezet védekezõ rendszerét felkészítsék egy esetleges késõbbi valós fertõzésre.

A védekezõ rendszer valahogy úgy mûködik, hogy:
1. Elsõ körben a gyorsan mozgó neutrophylek kamikáze akcióval megkezdik a kórokozók szétcincálását.
2. Második körben a macrophagok (falósejtek) elkezdik zabálni a betolakodókat.
3. Megjelennek a T lymphocyták; ezek közül is a T segítõ sejtek, melyek mintát vesznek a kórokozóról.
4. A T segítõ lymphocyták munkájának eredményeként megkapják a kórokozó kódját, és ezt átadják a T gyilkos sejtknek illetve a B sejteknek. A T gyilkosok nekiállnak szétmarcangolni az ellenséget (elsõsorban nem is az ellenséget, hanem a már fertõzött sejteket nyírják, de ehhez kell nekik a kórokozó kódja, hogy felismerjék), a B sejtek pedig - szintén a kapott kód alapján - ellenanyagot termelnek, amivel szétnindzsázzák a gaz ellent.
És gyõz az igassság! 😊

Namármost itt idõre megy a játék. Ha új vírus támad, akkor sok idõbe telik, míg a T segítõk megismerik a kórokozót, és elkészítik a kódot - valamint utána elkezdõdik a T gyilkosok ill. B sejtek gyártása. Addig viszont belehalhat a szervezet, mivel a kórokozó ugyebár nagy lelekesen szaporodik.

Ezért találták ki, hogy legyengített, szaporodni képtelen kórokozót juttatnak a szervezetbe (oltás), melynek hatására a fent említett móka elkezdõdik. De mivel a kórokozó nem képes szaporodni, csak voltaképpen jelen van (általában nagy mennnyiségben), így ölni nem tud. Viszont a védekezõrendszer elkészíti az elpusztításhoz szükséges T és B sejteket, és azokat okosan elraktározza. (Akár évizedekre, vagy akár egy egész életre is - bár van, hogy szükséges emlékeztetõ oltás.)
És késõbb, valós támadás esetén már egybõl felismerik a kórokozót, és egybõl nyomják rá az áldást; nem kell megvárni a "lekérdezés" eredményét.

Pl. a HIV vírus azért veszélyes, mert pont a T lymphocytákat támadja, ergo pont a védekezõrendszer leghatékonyabb és legkritikusabb részénél teszi tönkre a védelmet. Ha azokat kiüti, úgy sem a T gyilkos, sem a B sejtek nem tudnak mûködni, mivel nem kapják meg a szükséges "kódot".


De egy mesesorozatban is volt errõl szó. "Egyszer volt, hol nem volt: az ember" címmel. Így gyanítom, hogy az orvos ismerõsöd is tudta ezt... 😊

Ez hülye védekezés, én is mondhatom hogy én meg egy proffal beszéltem (mellesleg van doki ismerõsöm, általánosba együtt jártunk).

Dronk, Cuch!

Annyit sikerült kihámoznom eddigi eszmecserénkbõl, amiben kölcsönösen egyetértünk hogy:

1. Mai emberi társadalmunkban nem szelektálódnak ki azok, akik a vadon törvényei szerint ki kellene hogy szelektálódjanak. Ergo megmaradnak azok a változások is (továbböröklõdnek), amelyek a vadonban nem lennének életképesek, ám társadalmunkban csupán mint diverzitás jelenik meg.

Eddig gondolom egyetértünk.

2. Mivel a vadonban is hasonló mértékkel történnek a mutációk (hasonló mennyiségben és minõségben), mint az emberi társadalomban, így feltételezhetjük, hogy a vadonbeli életbenmaradás törvénye elsõsorban a faj fejlettségi szintjének stagnálását, és csak nagyon kismértékû javulását eredményezi rövid távon.
(Kis mérték alatt értendõ, hogy apró változások elterjedéséhez is hosszú idõnek kell eltelnie az evolúció során, mire egyértelmûen elõnyös, speciális változásnak minõsülõ lett az egyed túlélésének szempontjából. Pl. ahhoz, hogy a hosszúujjú maki ujja meghosszabbodjon, el kellett telnie cirka 20 millió évnek (nem tudom mennyinek, nagyságrendekrõl van szó csak). Ergo az alapmajomhoz képest tízezer év alatt is csak elhanyagolható mértékben változott a maki ujjának hosszúsága.) Tehát a faj (egyéb más apró változásokat leszámítva) még tízezer év múltán is csak minimális mértékben különbözött az alapmajomtól, ezt értem a faj fejlettségi szintjének stagnálásán.

Ez idáig igaz?

Ha azt mondjátok igen, itt a levezetésem:

Ha ezt a fentebb írt két dolgot összevetjük, akkor logikusan az következik, hogy a természetes körülmények közötti (értsd vadonbeli) szelekció rövid távon (párezer, vagy pártízezer év alatt) csupán a faj életképességét garantálja, annak nagymértékû változását nem. Tehát amíg mûködik a természetes szelekció, addig biztosítja, hogy az érzékszervek ugyanúgy fognak funkcionálni (akiknek nem, elpusztulnak nemzõképességük elérése elõtt), mint tízezer évvel azelõtt, de nem garantálja, hogy jobban. Vagyis mivel az emberi társadalomban nem mûködik a természetes szelekció (nem pusztulnak el a társaikhoz képest gyengébb képességû érzékszervekkel születõk), így a jelenlegi emberi nagyátlag érzékszervi átlagának, szintjének törvényszerûen folyamatos csökkenõ tendenciát kell produkálnia az õsember korában élt emberek ugyanilyen alapon vizsgált átlagához, szintjéhez képest.

Erre akartam kilukadni, ez volt a vitaindító alapfeltevésem is.

Hol van benne a logikai buktató, amit nem vettem észre?

oké...nem én találtam ki,hanem egy dokitól hallottam,aki szerintem..nálunk sokkal okosabb..de ti biztos jobban tudjátok

érdekes dolgok ám ezek;D

Ez az antibiotikumokra igaz, nem a védõoltásokra, mert azok pont, hogy a vírus legyengített változatát lökik belénk, hogy ellenállóvá válljunk.

Oh, szívbõl kívánom, hogy az elsõ 3-4 gyereked ne oltasd be, és haljanak bele egyébként oltással megelõzhetõ betegségbe.

Van aki csak a saját kárán hajlandó tanulni...

Aha, és utána jön a forgószél, felkap több tonna csokoládét, beteríti a búzamezõket és így lesz a csokapik...
Ha nem poénból írtad akkor legalább azt nézd meg, hogy mi az, hogy védõoltás, meg immunrendszer mielõtt hülyeségeket írsz le.

igazából,az a helyzet,hogy mivel az ember minden orvosi szarsággal beleszól a természetes szelekcióba,így a selejtes emberek is élnek,és utódai születnek,ugyanolyan,vagy még nagyobb genetikai hibákkal
ezért van túlnépesedve a Föld...és ezért van ennyi féle betegség,és genetikai hiba
az állatoknál,amelyik nyomorék,vagy életképtelenül születik,rossz a látása/hallása/szaglása...az elõbb,vagy utóbb,de inkább elõbb...megfog halni,mert éhen pusztul...
az emberek,még a utolsó nyomorék embert is életben tartják,akkor is,ha egész életét,egy ágyhoz kötve fogja tölteni,és állandó gondoskodást fog igényelni:S ez pedig nem jó...persze,tudom,ez embertelenül hangzik...
de az igazi,akkor is az lenne,hogy az maradjon életben,aki elég erõs hozzá

Te jó ég mi van itt...

"A 8 hónapos csecsemõt pedig akkor miért teszik inkubátorba? Mert egyébként nem lenne életképes, vagy olyan szervi elégtelenségekkel indulna neki az életnek (fõleg szív és tüdõ), hogy ha az elsõ könnyû betegség nem is vinné el, akkor is csak kis %-ban érné meg a néhány éves kort, és örök életére érzékenyebb lenne a krónikus betegségekre, mint pl. az asztma."
Ez bõven nem a hónapoktól függ, csak a születési súlytól/fejlettségtõl. Nyolc hónapra is születhet egészséges baba, és kilenc hónapra is olyan akinek inkubátor kell.

"
Remek, 500 év múlva nem 6-8, hanem 60-80 védõoltást kell belépumpálni, hogy ne vigyék el a mindenféle újabb mutációk által okozott betegségek."
Ha a megváltozott kórokozóra adnak védõoltást akkor nyilván a régi feleslegessé válik. Ha meg újonnan megjelentre lesz az csak jó.

"A kutyáknak is van a parvora meg a szopornyicára szelekciós nyomás, mégsem mutálódnak. Sõt, az embernél is van rengeteg olyan betegség, ami legalább akkora méreteket ölt mint az influenza (lásd malária, tífusz), és azok sem mutálódnak. Vagy csak hiába teszik, mert mindre jó a jelenlegi oltóanyag?"
Ne is haragudj de te már megint mirõl beszélsz??? A malária napjaink egyik legnagyobb egészségügyi problémája, milliószámra halnak meg benne az emberek, mivel a kórokozó rendkívül változatos, és hatékonyan álcázza magát az immunrendszer elõl (persze ebben szerepe van annak is, hogy protozoon által okozott fertõzésrõl van szó) és jelenleg esély sincs arra, hogy védõoltás legyen ellene. A tífusz ellen van védõoltás, de csak néhány évig véd és két év alatt nem adható, szerencsére az antibiotikumos kezelés elég hatásos (még, mert ugye lassan terjednek az antibiotikum rezisztens baktériumok) de így is sokszázezer áldozatot szed évente, fõleg gyerekeket, és fõleg a harmadik világban.

"
Civilizációs betegség? Akkor mivel magyarázod, hogy rengeteg gyerek már eleve valamire-valamikre allergiásan születik (pl. tejérzékenység, lisztérzékenység, tojásérzékenység, stb.)?"
Anyai hatás is van a világon, a genetikán túl is. Az újszülött a "kezdõ" immunrendszerét részben az anyjától kapja. Ezenkívül nyilván a környezet is befolyásol, sajnos igen kevés adatunk van róla még mindig.

tudod,a a mai emberek,azért ilyen fogékonyak a betegségekre,mert kiskorunktól kezdve nyomják belénk a sok védõoltást,és így nem kell/tud kifejlõdnie a saját immunrendszerünknek,ami könnyedén legyõzhetné a betegségeket...minden generáció egyre gyengébb lesz...
persze ez a gyógyszeriparnak nagyon jól jön...és hát..persze,õk gyártják a védõoltáshoz szükséges oltóanyagot is...

Nézd meg például a tüdõ kifejlõdését. Mire egy oxigén felvételére alkalmas úszóholyagból tüdõ lett, addig a halból madár, meg eltelt 2 milliárd év.

Már ne is haragudj, de a legdurvább tájékozatlanság evolúciós témában új szerv kifejlõdését várni.

"(nem hónapokkal, nem hetekkel, hanem csak napokkal!)"
Ezt nem baj, ha nem hiszem el? Csak mert ehhez tudni kéne napra pontosan, hogy mikor kellene születni, az ember(meg a természet) meg egész egyszerûen nem ennyire precíz. Kb két hétnyi szórása van a "normális" terhességnek.

"A 8 hónapos csecsemõt pedig akkor miért teszik inkubátorba?"
Hogy _biztosan_ életben maradjon.

" Mert egyébként nem lenne életképes"
Ez nem igaz, az inkubátor nem életben tartja, csak védi. De nyilván a 8 hónapra szülés kockázatos.
De említhetném a kengurut is, az meg aztán gyakorlatilag még félig magzat, amikor születik.

"Remek, 500 év múlva nem 6-8, hanem 60-80 védõoltást kell belépumpálni, hogy ne vigyék el a mindenféle újabb mutációk által okozott betegségek."

Mé' nem szarod le, mi lesz 500 év múlva? Ha lesz annyi oltás, akkor lesz. Meg egyébként mi a bajod a védõoltással? Ugye nem NWO-s "jajcsipetültetnekbelénkamivelmegmanipuláljákagondolatainkat" parád van?

"A kutyáknak is van a parvora meg a szopornyicára szelekciós nyomás, mégsem mutálódnak."

Ez max az immunrendszer hatásosságára evolúciós nyomás, konkrétan nincs olyan tulajdonság, amivel ezt ki tudja védeni.

"Civilizációs betegség? Akkor mivel magyarázod, hogy rengeteg gyerek már eleve valamire-valamikre allergiásan születik (pl. tejérzékenység, lisztérzékenység, tojásérzékenység, stb.)?"

Nagyon egyszerû: 9 hónapig közös az immunrendszerük, ha az anyáé már idétlenül mûködik (allergia), az simán átadódik. De ez nem genetikai változás, hanem környezeti hatás.

"Lehet hogy azért diagnosztizálnak többet, mert valóban több is van belõle? Nem biztos, hogy nyerõ dolog az okot az okozattal magyarázni. Nem azért esik az esõ, mert vizes lettem..."

Ugyan már 70 éve is _gyökeresen_ más volt a világ, nagyszüleim totál más életvitelt folytattak, és csak akkor mentek orvoshoz, ha vér folyt, vagy nem tudtak felkelni az ágyból. Ma meg van 30szor annyi orvos, meg minden kis szarsággal odamennek az emberek, olyanokkal, amikre pár évtizede még csak legyintettek.

"a "késõnszülés" mivel nem okoz problémát, nincs róla statisztika, így nem is tudjuk, mennyi van belõle."

Hogyne okozna. Ha a csecsemõ több ideig van az anyja hasában (nem hónapokkal, nem hetekkel, hanem csak napokkal!) akkor négyzetesen növekvõ mértékben kezdi veszélyeztetni mindkettõjük életét.
A 8 hónapos csecsemõt pedig akkor miért teszik inkubátorba? Mert egyébként nem lenne életképes, vagy olyan szervi elégtelenségekkel indulna neki az életnek (fõleg szív és tüdõ), hogy ha az elsõ könnyû betegség nem is vinné el, akkor is csak kis %-ban érné meg a néhány éves kort, és örök életére érzékenyebb lenne a krónikus betegségekre, mint pl. az asztma.

"Ja, mert 200 évvel ezelõttig 10 gyerekbõl 6-8 MEGHALT 10 éves koráig, azokban a betegségekben, amire ma már van védõoltás."

Remek, 500 év múlva nem 6-8, hanem 60-80 védõoltást kell belépumpálni, hogy ne vigyék el a mindenféle újabb mutációk által okozott betegségek.

A szemüvegesre adja Isten, hogy kiragadott példa legyen.

A kutyáknak is van a parvora meg a szopornyicára szelekciós nyomás, mégsem mutálódnak. Sõt, az embernél is van rengeteg olyan betegség, ami legalább akkora méreteket ölt mint az influenza (lásd malária, tífusz), és azok sem mutálódnak. Vagy csak hiába teszik, mert mindre jó a jelenlegi oltóanyag?

Civilizációs betegség? Akkor mivel magyarázod, hogy rengeteg gyerek már eleve valamire-valamikre allergiásan születik (pl. tejérzékenység, lisztérzékenység, tojásérzékenység, stb.)?

Lehet hogy azért diagnosztizálnak többet, mert valóban több is van belõle? Nem biztos, hogy nyerõ dolog az okot az okozattal magyarázni. Nem azért esik az esõ, mert vizes lettem...

Igyexem nem benyalni a hülyeségeket. De nem biztos hogy minden csak hiszti, amivel a média foglalkozik. Azért ne essünk át a ló túloldalára, mert aztán meg jön a "Basszameg, mégiscsak volt farkas" szindróma 😊

Ezekkel az elméletekkel megmagyarázható valóban tulajdonságok/képességek elvesztése, illetve apró eltérések megjelenése. De mi kell ahhoz, hogy új szervek, képességek jelenjenek meg? 75000 éve alig változott a modern ember, a szemünk nem genetikailag romlik hanem nézési szokásaink miatt, egészségünk az életmódunk miatt, vírusok terjednek amik az állattartás formája miatt átterjedtek az emberekre majd köztünk is könnyen tud elterjedni (fõleg a tömegközelkedési eszközökön, meg még ahol sokan közeli kapcsolatba kerülünk egymással xD), allergiában szenvedünk mert kicsi korban nem tanul meg az immunrendszerünk védekezni.

De igazából az egyetlen különbség az emberi fajok között, az a bõrszín, ami valóban jobban véd a sugárzás ellen. Az emberek 90% -a legalább lehetne makk egészséges, és élhetne 80-90 évig amiután természetes elgyengülésben meghal, miután az elõtte lévõ nap még kaját fõzött (és erre példa van bõven természeti népeknél).
Mikor lesz nekünk 3. szemünk, szárnyunk, mikor fogunk tudni pókhálót termelni, mikor fogunk tudni magasabb freqenciáju hangokat meghallani, és stb.? Vagy csak akkor történik ilyen változás, ha szükséges, amikor más állatnak kialakultak ezek a képességei, az azért volt, mert csak így tudtak életben maradni? Hogyan lehetséges ilyen változatos élõvilág, lássuk be nem egyszerû képességekkel, és olyan különbségekkel amik nem igazán alakulhatnak ki úgy, hogy történt ilyen változás, olyan változás véletlenül, de ez volt elõnyösebb, mert ennek már volt valami szárnykezdeménye.
Érdemes a Galapagost megnézni, az ott lévõ élõlények "õsei" nem tudtak volna ott megélni, a földipintyeknek másfajta csõrre van pl. szüksége, hogy ki tudja szedni a magvakat az ottani növényekbõl. Mennyi ideje volt akkor alkalmazkodni, volt arra ideje, hogy valamikor véleltenül ilyen csõrrel szülessen genetikailag, aztán az legyen a sikeresebb?

Lehet beszélgetni, de nem fogunk továbbjutni, mert ezek nem mûködõképes elméletek ilyen formában. Én inkább maradok a NEM TUDOMnál, és várom, hogy találjanak mûködõ magyarázatot 😛