Újabb figyelmeztetés a bioüzemanyagokkal kapcsolatban

Alapjába véve igaz amit írtál. Azért én finomítanék ezen, mert reaktort kellett elõbb építeni, azután lehet robbantani. Igaz hogy ez a reaktor még háborús célú, de akkor is elõbb kellett kifejleszteni, mint a bombát, és már ez is termelt energiát, igaz nagyon keveset és nem is ezért mûködtek.
Idézet:
"A MED keretében Enrico Fermi és Szilárd Leó vezetésével Chicagoban megépítették az elsõ nukleáris reaktort, amely 1942. december 2-án érte el a kritikus állapotot. A MED három fõ része közül kettõben állították elõ a hasadóanyagot, a bomba töltetét: Hanfordban, ahol a plutónium termeléséhez szükséges reaktort építettek fel és Knoxville közelében, a késõbbi Oak Ridge-ben, ahol uránium-235 izotópot állítottak elõ gázdiffúzióval és elektromágneses elválasztással. 1942-ben Los Alamosban hozták létre a MED harmadik nagy szervezeti egységét (Y-projekt), a fegyverkutató laboratóriumot J. Robert Oppenheimer fizikus vezetésével. Itt állították elõ a robbanószerkezetet."

Tetszik az algás ötlet, egy japán szuper piramis terveinél is láttam hasonlót. Ezt ötvözve a dinamós bringával lehetne lépni. Sõt az aktív green-es srácokat utcai free-to-ride gépekre is rá lehetne ültetni és tekerhetnék, amíg bírják és tart a hitük. Az így kitermelt energiát valszeg nem egy moziban kellene felhasználni és nem egy sleep mode-ban 50W-ot fogyasztó 300 csatornás tv kütyün 😊 Nem csak az energia hordozók elapadása a probléma, hanem a rendíthetetlen pazarlás... Este nem engedném a hagyományos izzók használatát, csak a nappal jól megvilágított fluoreszkáló lámpaalakú tárgyak használatát. Vagy fotolumineszcenciának az alkalmazását, hogy késõ este is láthassunk picit.

Másik megközelítésben macskaszemet kell beültetni és lámpa sem kell, hm.

Egyrészt ez nem új tanulmány másrészt nem teljes körû.

Már egy korábbi cikknél is írtam,hogy szerintem pl az ALGA bioüzemanyagra nem érvényesek ezek a megállapítások.

Videok angolul:

youtube - 1
youtube - 2
youtube - 3

youtube - algából hirdrogén

Hmm, nekem legutóbb az jött le, hogy az algák felé nyomulnak, többek között azért mert ahhoz nem kell esõerdõket irtani / a búzamezõkbõl elvenni. Nomeg jóval többször lehet "aratni".

A vizet visszanyomatják: lehet, elhiszem. Csak a régi rossz belémidegzõdött 😊 Köszi h szóltál.

Nyilván atomerõmûveket is fejleszteni kellett, mielõtt a hasadási folyamatatokat szabályozhatóvá tették (vagyis elõször robbantani tudtak, utána építõ jelleggel hasznosítani). Hidrogénbonba mûködõképes, most épp a folyamat szelidítése zajlik. Jól látod, jelenleg nincs energiatermelési szolgálatban fúziós erõmû, s ez még több10 évig így is marad (nem mondom, hogy 50 😛 ). De ettõl kutatóreaktor létezik, ahol fúziót elõ is tudnak állítani. Addig marad a hasadásos reaktor.

"Fúziós erõmû: hatalmas energiatermelési képesség, azaz teljesítmény érhetõ el vele"

Hol van egyetlen mûködõ is?

Húúúú.. elolvastam, párszor. Ha hamarabb elolvastam volna, akkor a 64. hozzászólást másképp fogalmaztam volna, de mindegy.

Sok figyelemreméltó gondolatot tartalmaz a cikk, de van benne 1 hiba (én ennyit vettem észre, de NEM direkte kerestem a hibákat)

A cikk közepe táján, az atomenergiánál:
"Egy másik lehetõség, amikor 233U-ból lesz szintén hasadóképes tórium"
A valóság fordított: a Th232 -bõl lesz az U233 , egy neutron befogása után (A Th232 -bõl, ebbõl a nehéz, radioaktív elembõl 2-3-szor több van a Földön, mint uránból)

A cikk 3/4-e környékén, a "A hálózatok hibája: a túlterheltség tovaterjedése" nos itt érzek egy kis logikai bukfencet meg némi csúsztatást. Az, hogy a dráguló javakat mással próbáljuk helyettesíteni, nem a túlterhelt hálózatokkal lehet modellezni, szerintem.
Itt arról van szó, hogy együtt drágulnak (ún. helyettesítõ javak)

Ugyanakkor néhány fontos dolgot nem említ a cikk, valószínûleg nem is szándéka az írónak. Csak pár példa:
-- A közlekedés-szállítás a mai modern társadalom-gazdaság vérkeringése. A mai, kifinomult, bonyolult, és nagyon sokat tudó (többek között energiatakarékos) gépek, berendezések a MUNKAMEGOSZTÁSON-SPECIALIZÁCIÓN alapuló gazdaság-társadalom-civilizáció termékei.
Ennek a társadalomnak ellentéte a középkorig ill. azelõtti (nagyobbrészt) önellátó kisparaszti gazdaságok halmaza, a FEUDALIZMUSBA ágyazva.
Nagyon nem mindegy, hogy visszazuhanunk-e oda! Talán nem kell ecsetelnem, hogy a gazdasági-civilizációs visszaesés SZÜKSÉGSZERÛEN maga után vonja a tudati-kultúrális visszaesést is! Ha nem is azonnal, de gyorsan, 2-3 generáció alatt.
Azaz: a nem hasznát tudás elfelejtõdik, igen gyorsan.
Azonkívül a nagymennyiségû tudás megtartásához és ápolásához sok egyetem szükséges, amit egy feudalista szegényes társadalom nem tud felvállalni.
Fognak itt még boszorkányokat égetni, attól tartok! (Mielõtt vigyorgó férfitársaim lelki szemei elõtt az anyósuk jelenne meg, hadd jegyezzem meg, hogy a "boszorkány" fogalma NEM volt korhoz és nemhez kötve<#hehe>)

Vagyis az emberiségnek -- több okból is -- LÉTÉRDEKE A CIVILIZÁCIÓS VISSZAZUHANÁS MEGAKADÁLYOZÁSA!
Akár azon az áron is, hogy azt a néhány száz atomellenes Grimbuszost (írd: greenpeace) felakasztják. Ez nagyon kicsi ár lenne az emberiség pusztulásának megelõzéséért!

A cikk (sõt, cikk-sorozat) irói nem állhatnak meg a problémák ecsetelésénél, a megoldási lehetõségeket egy picivel hangsúlyosabban kellene hogy felsorolják.
Csak egy példa: az autózás KONSTANS TERHEI (a futáskilométertõl függetlenül befizetendõ disznópofátlan sarcok) eltörlendõk! Ezzel az egyszerû intézkedéssel jelentõsen lehetne csökenteni a forgalmat. Vagy a munkahelyek és a lakóhelyek térbeli közleítése, iletve a távmunka elterjesztése. Vagy a robotizált üzemek mennyiségének növelése. (csak pár példa)
Mindezek az állam szerepének erõsítését kívánják. A probléma az, hogy NEM és NEM a most terjedõ-erõsödõ, a középosztályt elpusztítani akaró, az államokra rátehénkedõ gyalázatszenny háttérhatalom világhatalommá válasa a megoldás!!!!! NEEMM NEMMM! Az a háttérhatalom, amely az kamatrabszolgaságba hajtotta a jóravaló népeket és tisztességes embereket, amely a saját poziciói erõsítése érdekében rászabadította a bûnözõket ("kisebbség") a társadalomra és az analfabéta bevándorlók milióit (iszlám tömegek) a nyugati társadalmakra, és órákig sorolhatnánk azt az iszonyatot, amit ezeknek "köszönhetünk"...
Nos, ez a mostani félvilág-háttérhatalom erkölcsileg és szellemileg is ALKALMATLAN az emberiség kivezetésére a válságból.

Geotermikus energia: azért nem jó, mert úgy valósítják meg, hogy a feljövõ víz energiáját hasznosítják, majd kilocsolják a vizet, ez rongálja a termõföldet. A vizet visszavezetni elég nehéz, túl költséges.

A vizet már szinte mindenhol visszanyomatják a földbe, még a kis magyar falvakban is.

Annyi sületlenséget mondtok itt, vmi eszméletlen.

Geotermikus energia: azért nem jó, mert úgy valósítják meg, hogy a feljövõ víz energiáját hasznosítják, majd kilocsolják a vizet, ez rongálja a termõföldet. A vizet visszavezetni elég nehéz, túl költséges.

Napelem azért nem jó, mert túl sok energia az elõállítsuk, sokba kerül. Nemrégiben még több energia kellett az elõállításukhoz, mint amennyit egész életében megtermelt egy ilyen. Nem való erõmûnek. Eldugott helyekre, pl hegytetõre kutatómûszerek áramellátására jók.

Szél: hol fú, hol nem fú. A szélerõmûnél nem legel a boci, a madarakat meg elkaszálja. Sokak szerint rontja a tájképet is. Félmegoldás.

Hullám, árapály erõmû: kevés helyre telepíthetõ, összességében kevés energia nyerhetõ. Magyarország pl sehova nem tudna ilyet tenni.

Vízerõmû: a gát elõtt feltornyosuló víz nagy (káros) változásokat okoz az élõvilágban. Az ezekben a vizekben elszaporodó metántermelõ bacik üvegházhatása nagy. Vízerõmû építése ezért magában nem is szokott cél lenni: építenek egy gátat a folyamszabályozhatóság miatt, olykor utat is rá a közlekedésnek, és ha már építettek egy ilyet, akkor nosza, tesznek bele egy erõmûvet is.

Atomerõmû: jó megoldás még néhány 1000 évig. Az urán és egyéb hasadóanyag-készletek sem végtelenek. Teljesítményét biztonsági okokból csak szûk intervallumban változtathatják, így alaperõmûnek jó (azaz éjszaka, mikor kisebb az energiaigény, akkor javarészt ezek termelik az áramot, nappal más erõmûveket is "begyújtanak")

Gáz, olaj és szén erõmû: remek csúcserõmûvek. Teljesítményük könnyen, biztonságosan szabályozható. A készletek igen korlátozottak olajból és földgázból. Szénbõl még van bõven, de károsanyag-kibocsátása nagyon magas. Itt jegyezném meg, hogy egy szénerõmû több radioaktív hulladékot termel, mint egy megfelelõen üzemelõ atomerõmû. (A szénerõmû hamuja radioaktívabb, mint a kezelt atomerõmû-hulladék.) A zöldek mindig tüntetnek az atomerõmûvek ellen, ott konkrétan az erõmû elõtt akadályozzák a munkát. Látott már valaki grínpísz tüntetést szénerõmû ellen? Én még nem...

Fúziós erõmû: hatalmas energiatermelési képesség, azaz teljesítmény érhetõ el vele, a tüzelõanyaga újratermelõdik ill folyamatosan, gyakorlatilag korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll. Még sok pénzt kell a fejlesztésbe költeni. jozzee hatalmas butaságot állít ezzel a hidegfúzióval. Néhány évente mindig akad néhány kutató, akik becsületbõl elvégzik a kísérleteket, de eddig sosem sikerült reprodukálni az eredményeket. Amit a két kutató leírt, az már ott sántított, hogyha valóban bekövetkezett volna a fúzió, akkor õk a nagy sugárterhelés miatt meg kellett volna halniuk.

Akik azt a butaságot mondják, hogy az olajlobbi miatt nincsenek fejlesztések, az szépen nézze meg magának, hogy a fúziós kutatásokba ölt összegek tekintélyes részét az olajtársaságok adták! Õk sem hülyék! Tudják, hogy elõbb utóbb elfogy, és õk akkor is nyeregben akarnak maradni. Õk is szeretnék a megfelelõ technológiát mihamarább elõállítani. Ha sikerülne egyiknek, rögtön átállna rá, ezzel versenytársait elgáncsolva.

Még1: üzemanyagcellák azért nem terjednek el, mert a megfelelõ reakciósebességhez platinára van szükség. Ebbõl a fémbõl tessék megnézni, hogy mennyi van a Földön. Aki kicsit is számol, rájön, hogy nincs annyi kibányászható mennyiségû fém, mint amennyi a jelenlegi autókhoz szükséges volna. Egyszerûen nincs elég nyersanyag s ez már most látszik.

Szerény véleményem szerint valamilyen nukleáris erõmûkben (hasadós vagy fúzisó) fogják az üzemanyagot (esetleg hidrogént) elõállítani, és ezt fogják a robbanómotorokba fecskendezni. Ehhez az autógyártók részérõl minden technológia adott, platina sem kell hozzá. A hidrogén tárolása pedig megoldott, azaz egy kb 50literes tartályt ma már tudnak úgy csomagolni, hogy hatalmas ütközés esetén se legyen veszélyes szivárgás.

A nitrogénszükséglet kérdése.

Nem vagyok növénytermesztési szakértõ, ezért nem tudom, lehetséges hogy tényleg nagyobb a hozama a nitrégént igénylõ növényeknek. De ezt a problémát a természet már megoldotta, csak le kell másolni (sokkal egyszerûbb és olcsóbb, mint a semmibõl kitalálni).
Vannak olyan talajlakó mikrobák, amelyek elõ tudják állítani a talajból a növények számára felszívható nitrogént.
Két megoldást tudnék (most) elképzelni:
-- Ilyen mikrobák megfelelõ DNS szakaszait valahogyan beültetni az energianövénybe,
-- Valahogyan (akár génmódosítással) elérni, hogy a növény gyökerei szimbióziban együtt tudjanak mûködni ilyen mikrobákkal, ahogyan néhány növény már megteszi.

Igen, én is úgy gondolom, az atomerõmûvekkel évmilliókra el lehetne látni az emberiséget tisztességes életminõségben, a jelenlegi civilizáció és kultúra folyamatos továbbfejlõdése mellett, igazságos (nem feltétlenül "demokratikus" vagy legalábbis enm úgy ahogy mostanában érteni kötelezõ ezt a szót) társadalomban, akár 8-10milliárd embert is.

Ami miatt az atomenergiát csak zárójelben említettem, annak két oka van:
-- A jelen cikk az energiatermelési célból ültetett növényekrõl szól,
-- Az atomenergia szinte beláthatatlan perspektívája sajnos nem a most általános tipusokkal (nyomottvizes, lassított neutronokkal mûködõ, CSAK az U235 izotópot felhasználni képes) érhetõ el. Az újabbfajta rendszer jelenleg kísérleti stádiumban van, ráadásul sajnos a kisérletek mintha egyre redukálódnának az évek során.
Magyarul: attól tartok, kifutottunk az idõbõl. Talán egyszer majd felelõsségre lehet vonni azokat, akiknek ezt "köszönhetjük", és a mostani, mondvacsinált ürüggyel elitélgetett "emberiség elleni bûnösök" HELYETT majd ezek, az igazi bûnösõk lesznek kivonva örökre a társadalomból.

Csak egyetlen kiragadott példa, hogy ne a levegõbe beszéljek: zöldek kontra megújuló energia Ilyenkor mindig felmegy az agyvizem. (A Kínai gátakat már nem is hozom fel)

Mivel az idõ sajnos gyorsabban megy mint a haladás irányába tett kisérletek, valamit kell tenni, hogy az emberiség idõt nyerjen. Asszem kifejtettem korábban, de itt is leírom (nagyon röviden): az emberiség fejlõdésének kezdetén még KÖNNYEN HOZZÁFÉRHETÕ nyersanyagok álltak rendelkezésre, ezek nélkül a ma tapastzalt civilizációnk el sem indulhatott volna. (Például: a bronzkor el sem kezdõdhetett volna, ha a rezet és az ónt csak 7 km mélybõl lehetett volna felhozni)
Mára a könnyen hozzáférhetõ nyersanyagok elfogytak.
Ha az emberiség visszaesik a kõkorba, akkor az a visszaesés VÉGLEGES LESZ!
Ezért létfontosságú, hogy valamivel át tudjuk hidalni azt az idõbeli szakadékot,
ami az atomenergia hosszú távon használható megoldásai
és a jelenleg készülõben lévõ energia- és nyersanyag-krízis
valamint a durván eltúlzott, de túlzásoktól lecsupaszítva is igen kellemetlen készülõ környezeti krízis között lesz (becslésem szerint 20-60 év)

Ennek az idõhézagnak az áthidalását kell megoldani, ehhez pedig egyik reális lehetõség az energianövények termesztése.

"Bizonyos növények igénylik a nitrogénben gazdag talajt, mások pedig NEM."

Ez eddig rendben is van. A baj ott kezdõdik, ha a nitrogén-mûtrágyázást nem igénylõ növények hozama sokkal alacsonyabb az ilyet igénylõkénél. Akkor ui. ott tartasz, hogy egységnyi mennyiségû üzemanyaghoz nagyobb területrõl kell betakarítani a növényt, márpedig a betakarítás is energiát igényel. A repce konkrétan viszonylag jó EROEI-értéket produkál, de mit sem ér az egész, ha a CO2-egyenértékû emisszió alig csökken. Amihez meg nem kell sok nitrogénalapú mûtrágya, pl. kukorica, annak az EROEI-értéke olyan alacsony, hogy nem érdemes foglalkozni vele - hacsak nem a szubvenció bezsebelése érdekében.

Nem tudom, mi a fenének kell szarozni bioüzemanyagokkal és hasonlókkal, amikor az atomerõmû tiszta, biztonságos (már régóta!) és az üzemanyag évezredekre elegendõ (tenyésztõ reaktorokkal). Csak nem kellene várni az építésükkel, mert a sötétzöldeknek köszönhetõen majd hirtelen visszasüllyedünk középkori szintre, ha sokáig halogatják az atomerõmûvek építését.

"heggeszt" LOL

Ok, de a villamos energiát "indiánosan" is lehetne nyerni: szoba közepére pár dinamós bringa! Ha TV-z ni akarsz, tekerj vazzeg! 😊 Wii-zni akarsz, izé öööö 😄

Mondjuk a heggesztés már picit komolyabb, mondjuk 50 ember tekeri és egy heggeszt.

Pekinben azért van szmogriadó, mert kiabszott szennyezõ üzemek vannak, a kínai 10%-os növekedés nahá hogy megvan, mikor szarnak a környezetvédelemre és ennek összegét is kispórólják. Az ottani autók átlag állapotát, korát és technikai szintjét ne mérjed már nyugat-európia szinthez, mert röhögök egy jót.

-a gaz "lógyártok" nem engedték a római vagy görög embernek feltalálni az autót

Azt nem, de a repülõ szõnyeg technológiája ellen sikerrel lobbiztak a ló- és tevetenyésztõk... <#idiota>

"Hidd el, hogy ma mar igenis vannak olyan erdekek amik ellentetesek a civilizacio spontan fejlodesevel"

Ilyen, hogy spontán fejlõdés ez nagyon ritka, csak abban az esetben állna fenn, ha nagytõkés pénzügyi érdekekkel teljes összhangban van.

Ezek az érdekek pedig akármilyen hihetetlen ottvannak a tudományos elit szegmensében, így amit Te ma tudsz a világról az nem valami színtiszta tudomány:csupán a mindenkori pénzügyi érdekeknek megfelelõ féligazság vagy épp félremagyarázat, amit a tudományos elit közös érdekek mentén, teljes összhangban végez.
Pl.a hidegfúzióval is az volt a gond, hogy a két kémikus(Fleischmann-Pons) a tudományos érdek-elitet figyelmen kívül hagyva közölte le eredményeit, ami nagyon-nagyon nagy pénzügyi érdekeket sértett.(pl. tudományos közöségeken belül az akkor gõzerõvel és hatalmas pénzekbõl mûködõ forrófúziós kutatásokra, melyrõl õk is pontosan tudják, hogy Életképtelen!!!!)Természetesen azonnal tudták, hogy le kell söpörni õket a tudomány színpadáról, belõlük és a találmányukból meg jó nagy áltudományos zagyvalékot kreálni, hiteltelenné tenni õket, így megakadályozva, hogy bármikor is támogatáshoz jusson eme felfedezés.

Ahelyett pedig , hogy utánajártak volna a jelenség okának, hogy megragadják a többlethõtermelést, helyette elvetették még a lehetõségét is, mondván nincs rá elmélet ami megmagyarázná ezt a folyamatot=semmilyen hidegfúziós-elvû rendszerben semmiféle többlethõ(energia) nem keletkezhet.

Ez a megállapítás az amit ma mindenki elfogad és ezt a "tényt" egy ellenõrzõ kísérletsorozattal igazolják, ahol az összes pozitív eredményt meghamisították, hogy a jelenséget teljes mértékben leradírozhassák, eltûntessék.

Az, hogy máig sem sikerül nagy áttörést hozni ezen a téren, szóval ez lehet , hogy nagyon sokba fog kerülni az emberiségnek:köszönhetjük ezt a megingathatatlan tudományos elit pénzhajhász, tekintélyelvû magatartásának.....

Mindjárt a 4. sorban: "állítja egy új tanulmány" Aajjaj

Jó lenne tudni, hogy ki csinálta ezt a "tanulmányt" és ki volt a megbízó
Nomeg van egy igen érdekes, de agyonhallgatott kérdés, amire mindenkinek alaposan oda kellene figyelnie: az, hogy melyik sajtótermék milyen irányultsággal közvetít felénk egy-egy ilyen tanulmányt, és ugyanezek a sajtótermékek (ill. névszerinti cikkírók) hogyan viszonyulnak az egyéb társadalmi-politikai-gazdasági jellegû kérdésekhez.
Érdekes eredményt kapunk, ha elég hosszú ideig figyelünk.

Van némi keveredés a cikkben. A termesztett növényekbõl származó üzemanyag kérdését nem lenne szabad összemosni a Brazíliai erdõirtásokkal!

Az USA és Európa területének túlnyomó hányada mûvelt terület. Ezen területek felhasználása NEM erdõirtás.
Az EU az utóbbi években még fizet is a mezõgazdáknak azért, hogy vágják ki a fáikat és a szõlõtõkéiket és hagyják a területeiket parlagon!!! (Amikor elõször olvastam, nem akartam elhinni)

Nos, ezeken a direkt parlagra szánt területeken lehetne energianövényeket termelni! Ezek hozama valószínûleg nem lenne elegendõ a teljes energiaszükséglet kielégítésére, de valamilyen %-ban ez is hozzájárul.

A nitrogén mûtrágyázás megint egy tipikus sötétzöld duma, valamelyik ilyen ál-környezetvédõ banda "jelentésébõl" (amely jelentések készítõi szép nagy pénzeket akasztanak le a kártékony moslékért amit a durván hatalmas háttértámogatással rendelkezõ civilizáció- és középosztály-ellenes szervezetek passzolnak tovább)
Bizonyos növények igénylik a nitrogénben gazdag talajt, mások pedig NEM.
Olyan növényeket kell ültetni, amelyek nem igényelnek komolyabb szántást (lehetõleg épp csak egy kis kapirgálás kelljen nekik), sem mûtrágyákat.
Ha máshogyan nem, akkor génsebészeti úton kellene létrehozni ilyen növényeket. Persze ez is kiveri a biztosítékot az emberiség és a civilizáció gyilkosainál...
(Mondjuk én személy szerint hasznosabbnbak tartanám az atomenergia térhódítását, de az idõnk olyan gyorsan fogy, hogy alighanem kezdünk kifutni belõle... "hála" a navajonkiknek haddneismételgessemmagam)

A peldad igaz, de nem minden esetben ilyen egyszeru a vilag.
Hidd el, hogy ma mar igenis vannak olyan erdekek amik ellentetesek a civilizacio spontan fejlodesevel.

Összefoglalva: Egy mérsékelt égövi ország területének felét - ami mindenképpen több, akár sokkal több is lehet, mint a mezõgazdaságilag megmûvelhetõ terület fele -, használjuk fel üzemanyagtermeléshez. A folyamat igen munkaigényes, emellett az eredmény idõjárásfüggõ is, egy rosszabb év komoly energiahiányt okozhat.

Mindezt csak azért, hogy változatlanul fennmaradhasson a már kiépült üzemanyagellátó hálózat (melynek lecserélése óriási költség lenne a forgalmazó cégeknek) és fenntartható maradjon a belsõégésû robbanómotorok technológiája, annak minden káros következményével: pl. motorzaj a lakott területeken, komoly CO2 és CO kibocsájtás a városokban. Mert a városi emisszió akkor is súlyos egészségkárosító hatású, ha az emissziós összemérleg nulla, hiszen a kibocsájtás nagy része lakott területeken összpontosul.

Ha hinni lehet a Wikipediának és
egyéb forrásoknak, akkor a repcével még az is a nagy gond, hogy sok nitrogénalapú mûtrágyát igényel. E mûtrágyának egy részébõl a CO2-nél sokkal erõsebb üvegházhatású N2O keletkezik, így CO2-egyenértékre átszámítva a repceolaj üzemanyagként való felhasználása minimális csökkenést (vagy még azt sem) okozna az üvegházgázok kibocsájtásában:

"Comparing the full lifecycle emissions of greenhouse gases by the two fuels from production through combustion in cars, Eric Johnson, editor of Environmental Impact Assessment Review, and Russell Heinen, Vice President of SRI Consulting, found that "biodiesel derived from rapeseed grown on dedicated farmland emits nearly the same amount of greenhouse gas emissions (defined as CO2 equivalents) per km driven as does conventional diesel."

Igen, érdekes, hogy ez a módszer is, meg a gotermikus enegia is hossú távon és túlzott mennyiségben a Föld magjának lehûléséhez vezet, ami globális lehûlést eredményez (ismétlem, túlzott használat). Tehát vagy felhasználnánk a globális felmelegedés mérséklésére, ez esetben nagy sansszal visszafordíthatatlanul szétcseszjetjük piciny, kék labdánkat.

Itt mindenki is csak olyan k.rva okos, mint azok ott kinn (engem beleértve).

De ha el kezdek gondolkozni oda jutok, hogy csak háromféle enrgia van a Földön: atom, geotermikus energia és napenergia, az a napenergia, mi átalakul szélenergiává, párologtatással-lecsapódással vízenergiává, a szénszármezékok is a hajdan a Naptól növekedõ növények. Akkor a legjobb hatásfokunk nem a közvezlen napengia-kinyerés lenne? (Nem egészen, mert egyes növények fotoszintézis során a mitokondriumban >90%-os hatásgokkal mûködnek, mikor az elektronok gerjesztõdnek, és kilépnek, de nem tudják még felhasználni a technológiát,mert õk maguk sem értik teljesen. Legalábbis én biztos nem, egyszer valaki emgpróbálta elmagyarázni, de lemaradtam két sör után. XD)

Ezzel az ötlettel az a baj, hogy ha a tehénszart kiviszed a szántóföldre, és a tavaszi szántás elõtt szétszórod, akkor jóval nagyobb termést kapsz. Sokkal nagyobbat.
Egy jól mûködtetett gazdaságban nem sok hulladék akad, mert mindennek van haszna.

Én a hullámerõmûveket támogatnám, és van egy másik, ami a földmagmájából illetve annak hõjébõl táplálkozik. Azt már nem vágom, hogy hogy, de felmérések szerint megoldaná az energiaproblémát, és nem pusztítaná a környezetet...a neve nem ugrik be...

A jövõbeli igényekhez mérve még reménytelenebb a helyzet. Sajnos nem értem, mit akarsz mondani a második ("Viszont jelenleg...") mondatoddal.

Már hogy lenne mindegy, hány százalékát hasznosítja a beesõ napfénynek? Ebbõl nagyjából kiszámítható egy elméleti maximum, aminél többet a gyakorlatban semmiképpen nem lehet elérni.

"ha már mondjuk 10x annyi növényolaj termelhetõ 1 egységnyi üzemanyagból"

Ez a 10-es érték irreálisan magas, fõleg Európában.

E szerint a tanulmány szerint Európában 1.7 a repce (rapeseed) EROEI értéke.

Ahogy olvasgattam, azt vettem észre, hogy az EROEI használata nem egyértelmû, mert költségeket is figyelembe, nem pusztán befektetett energiát:

"biodiesel made from canola netted 69 percent of its energy after subtracting production fuel costs (EROEI: 1.69 to 10)" (A végén a 10-es szám szerintem hiba lehet, 1-et akart írni.)

Ha tényleg az elõáálításhoz hasnzált üzemanyag költségét veszik alapul, akkor a helyzet még rosszabb, mert a bioüzemanyagnál jóval olcsóbb dieselolajjal számol.

Részben igazad van, ha a jelenlegi kõolajfogyasztási igényekhez mérjük a szükséges bioüzemanyag termelési szintet. Viszont jelenleg nincs olyan "köztudott" technológia, amivel a jelenlegi kõolajból nyert energiamennyiségét helyettesíteni lehetne.

Amíg viszont kihasználatlan területek vannak (mint például Magyarország), addig van létjogosultsága a dolognak. Mert az, hogy a napfény hány %-át tudja hasznosítani a növény az kvázi mindegy, ha már mondjuk 10x annyi növényolaj termelhetõ 1 egységnyi üzemanyagból. Ez már üzlet lehet a gazdának, a feldolgozónak és az értékesítésnek is.

Nem tudom, hogy a repcének az EROEI értéke mennyi, mert az abból származó olajat csak észterezik, és máris mehet a dízelautókba. Ez valamivel gyorsabb és olcsóbb mûvelet lehet, mint a bioethanol gyártása kukoricából.

Vagyis lehet ábrándozni bioüzemanyag-gazdaságról, de józan embernek be kell látnia, hogy a (lehetõleg szaporító reaktoros) atomerõmûveknek nincs alternatívájuk. És ezek építését is haladéktalanul meg kellene kezdeni, kár, hogy erre igen kevés esélyt látok.

(Az okfejtésem nyilván nem vonatkozik arra az esetre, amikor egy mezõgazdasági üzem, farm stb. hasznosítja a gazdaságban amúgy is megtermõ és egyébként kárba veszõ biomasszát.)

Érdekes, amiket néhányan írtok a bioüzemanyagokról, de nem ártana legalább kicsit elgondolkodni. Akkor kiderülne, hogy a bioüzemanyagok elõállítása kb. ugyanazoktól a tényezõktõl függ, mint a napelemek hasznosíthatósága, vagyis leginkább a napsütéses órák számától - az egyszerûség kedvéért tekintsünk el az egyéb éghajlati és környezeti tényezõktõl, mint pl. a víz hozzáférhetõsége, ami miatt egy szubtrópusi sivatag kedvezõbb a napelemeknek, mint a növenytermesztésnek.

Míg a mai napelemek hatásfoka 15-20% között van, és ez a hõenergiánál értékesebb elektromos energiaként jelenik meg, addig a növények a beesõ napenergiának csak pár százalékát hasznosítják, jóval 5% alatt a gabonafélék és a cukornád is csak 8% körül, legalábbis a Wikipedia szócikke szerint. Vagyis a többnyire a mérsékelt égöv alatt elterülõ fejlett ipari országok ugyanazzal a dilemmával szembesülnek, mint a napenergiánál: többnyire politikailag bizonytalan országok azok, amelyek területe a legalkalmasabb lenne bioüzemanyagok elõállítására, vagyis aki nem akar egy instabil afrikai államtól függeni napelemek terén, az a bioüzemanyagok terén sem akarhatja ezt.

A mérsékelt égöv alatt a gabonából elõállított bioethanol EROEI értéke kb. 1.3, azaz egy egységnyi befektett energiából 1.3 egységnyi energia nyerhetõ. Ez igen gyér eredmény és azt jelenti, hogy a fosszilis tüzelõanyagoktól való függésünk csak kb. 30%-kal csökkenne, ha mindent átállítanánk bioüzemanyagra. Ugyanígy a CO2-kibocsájtás is csak ennyivel csökkenne. Ha az átállás olyan szintre nõne, hogy az elõállítás energiaigányét is a bioüzemanyagokból fedeznénk, akkor az összes megtermelt összenergia 75%-át kellene minden évben befektetni és csak negyede lenne szabadon felhasnzálható. Ehhez még kéretik hozzáadni az egészhez szükséges óriási iparág kiépítésének és fenntartásának energiaigényét (gépek, tárolók, fermentálók stb. megépítése, x évenként új gépek a tönkrementek pótlására).

A fenti 1.3-es EROEI értékbõl az is adódik, hogy a ma becsült eredeti földterületigény négyszeresével kell számolni egy teljes átállás esetén, mivel a megtermelt energiának csak a negyede lesz szabadon felhasználható.

Ebbõl máris kiderül, hogy világméretû éhínséget és az élelmiszerárak robbanásszerû növekedését okozná a bioüzemanyagokra történõ átállás. Érdemes elgondolkodni ezen cikk utolsõ elõtti, USA címû bekezdésén, de a többi is igen tanulságos. Részlet a bekezdésbõl:

"To replace all its gasoline (140 bln gal/yr) with ethanol from corn, the USA would need, at present yields of 400 gallons/acre/year, almost 350 million acres of dedicated corn, not including any corn for humans or animal feed. But all the present USA area cultivated with corn is only 75 million acres (FAO, Faostat, 2005)"

A fenti számítás azonban nem veszi figyelembe, hogy az USA-ban a kukorica EROEI értéke csak 1.3 (szemben a brazíliai cukornád 9-es értékével), ezért a 350 millió acre (140 millió hektár) területet rögtön be kell szorozni 4-gyel, ha a folyamat önellátó akar lenni, azaz a befektetett energiát is bioüzemanyagból akarják fedezni. Akkor pedig 560 millió hektárnál tartunk, ami 5.6 millió négyzetkilométer, az USA területének több mint fele. (OK, egy darabig fel lehet használni a saját vagy importált kõolajat, de ugye épp ennek elkerülése lenne a cél.)

Ugye nem kicsit abszurd, hogy az USA területének több mint fele lenne szükséges az ország kõolajfogyasztásának fedezéséhez. Európában az egy fõre jutó alacsonyabb kõolajfogyasztás miatt elsõ ránézésre kevesebb, de az egész megvalósíthatósága még így is irreális. Egyetlen célja csak az lehet, hogy egyes ipari és politikai körök még jobban megszedhessék magukat.

Ha az akkoriban (1900 körül) feltalált autókkal lenne tele (ugyanannyi autó mint most van) Budapest, akkor meg kibírhatatlan kipufogógáz szag lenne egész Budapesten. (Nem beszélve a szagtalan de mérgezõ gázokról.) (És egyébként kihalna Bp.) De pont errõl szól ez az egész, CSAKIS üzleti érdekek miatt (kapzsiság), egy 130 éves találmányt próbálnak életben tartani, ami akkor tényleg jó volt, de most már abszolút elavult és szennyezõ. Már 50 éve, inkább azzal kínlódnak, hogy a kipufogógáz szagát és szennyezését próbálják csökkenteni. És hová jutottak: még mindig vannak szmogriadók (lsd. Kína, nagyvárosok), magas a CO2 kibocsátás stb. (Ebbõl is látszik, hogy a kiinduló pont eleve rossz.) Az általad említett lószarszag kérdés megoldására is adtunk volna a mérnököknek 50 évet, biztos hogy megoldották volna. Lásd például szennyvízcsatorna rendszer egész Bp. alatt, amit az emberi melléktermék szagra találtak fel.

Persze vannak. Csak ipari és nagyfogyasztói léptékben a vicckategóriásak és gondolom te is örül majd, mikor benyújtják a 3x-4x-es szorzóval rendelkezõ villanyszámlát és az ellátásbiztonság a béka segge alatt lesz, ha csak erre alapoznak.

Még a fehér ember ékrezése elõtt sikeresen kiirtották magukat. Az indiánokat sem kellett félteni. Ölték egymást rendesen.

Vérlázító a nagy pofád, meg a másokat lesajnáló-kioktató nyálverésed + a szûk látóköröd is.
"A hõn szeretett indijánok kiirtották az elõttük élt fehéres bõrszínû õslakókat." Bizonyíték??? Link? Vagy ez valamelyik brit tudós legújabb elmélete? Az például, hogy az egyiptomi õslakosok, a koptok ma elenyészõ kisebbségben vannak a késõbb betelepült nomád arabokkal szemben az azt jelenti, hogy az utóbbiak "kiírtották" õket?
A Nazca-kultúra eltûnése a klíma megváltozása miatt követketett be, amire az ott élõknek nem sok befolyása volt, ellentétben például a Húsvét-szigetekiekkel, akik az erdõk kiírtásával maguk okoztak környezeti katasztrófát. A klíma az ember nélkül is változik, méghozzá nem csak földtörténeti idõléptékben, hanem évezredes-évszázados léptékben is, továbbá bizonyos helyeken drasztikusan és viszonylag hamar (pár évtized alatt) is.
Egyáltalán azt mondani, hogy "indijánok" aljas általánosítás, vagy szûklátókörûség, amikor számtalan féle indián nép élt Amerika különbözõ részein több ezer évig és a legtöbb tisztelte a természetet, a Földanyát, a szent helyeket és nem állt szándékában kirabolni azt, mert a bírvágyát nem helyezte mindenek fölé ellentétben a "fehér emberrel" (tisztelet a kivételnek), aki csak nyersanyagforrásnak és szemétlerakónak használta a természetet és nem együtt élni akart vele, hanem "legyõzni". A következmények láthatóak.

Szerintem jobb az autó mint a ló, elgondolni is rossz milyen nagy lószarszaglenne egész Budapesten egy földalatti parkolóról nem is beszélve

Akkoriban azt gondolták, hogy jobb mint a ló. Rövidtávon. Mert a "környezetszennyezés" szó még nem létezett a szótárukban!
Csak "mára" derült ki, hogy nem jobb.

Sokat, de az ottani országoknak nincs rá pénze, a többi meg nem fog dollár 1000 milliárdokat adni hogy náluk építkezzen, ahol nincs semmi, csak törzsi villongások, stb
Meg amúgy se elõnyös, ha egy idigen országra vagy utalva energia ellátás terén.

Vajon mi az oka, hogy a hidrogéncella nem terjed annyira? Megújuló energiával lehet vizet bontani és hidrogént elõállítani, így akkor is felhasználható lenne az energia, ha nem süt a nap, vagy nem fúj a szél. Vajon a Szahara mennyi napenergiát szolgáltatna, ha betelepítenék napelemekkel és szélerõmûvekkel?

#30-nak ment.

Hát ez egy remek példa, csak sajnos nem húzható rá a mai világunkra.

Kérdés, hogy a víz bontásához szükséges energiát mibõl nyerik. Ez akkor lesz igazán környezetbarát, ha fúziós erõmûvek adják majd az áramot.

A mayák bukásához is az erdõ írtása járult hozzá, a húsvét szigetekrõl nem is beszélve, de ezeklen kívûl is van még tuti

Jó kis látszat megoldásnak tartottam akkor is mikor elõálltak vele.
Csak a célt figyelték, és azt nem hogy az elkészítéséhez több káros anyga kerül a levegõbe.
A hidrogén lenne szerintem az egyetlen jó módzser, van egy cég akik a vízet bontják szét, hogy hidrogént nyerjenek ki. Õk mondták hogy egy kisebb hûtõ méretben is megtudnák csinálni és akkor a benzin kutakat sem kellene leváltani.
Egyébként a természetnek megvan a maga módja rá a károsanyagok megkötésére, csak mi írtjuk a természet módszerét. Pl amerika erdejéne kb 60-80%-át kiírtották, a fák nem csak a levegõt tisztítják, hanem a vizet is megkötik, hogy növekedjenek. Ha nincs mi megkösse a felesleges vizet az folyók áradásához, föld csuszamlásokhoz vezet, ami manapság elég gyakori.

olvass még, pöcsike!

A hõn szeretett indijánok kiirtották az elõttük élt fehéres bõrszínû õslakókat.
2. Pld. a Nazca sivatag korábban termékeny volt, tropára vágták.
Nem különbek õk sem a Deákné vásznánál.
Ja, hogy csak akkor vagyunk egyenlõk, ha jogokért pofázunk?

Jaja, egy földterület megmûveléséhez szükséges üzemanyag elõállítása, a földterület 10%-ának termésébõl biztosítható. Szóval ha maradunk ezen a primitív szinten, akkor is lesz energia az élelmiszer megtermeléshez. Az viszont megint tény, hogy az élelmiszerárak növekedni fognak, minél nagyobb az energiaválság.

"Az ember ennél ma SOKKAL fejlettebb, csupán nem akarnak utat engedni az új technológiáknak. Az áram is szén alapú? Szintén csak egy vakhit! Rengeteg más tiszta, megújuló energiaforrás van már!"

Vagy nem...

ötezer éven át lóval jártunk, aztán hirtelen váltottunk autóra. Akkor ez most azért történt mert
-a gaz "lógyártok" nem engedték a római vagy görög embernek feltalálni az autót
-vagy netán az autó megjelenése elõtt "elfogyott" a ló,
-vagy nézzük a legegyszerübb magyarázatot: valaki feltalált egy olyan új módszert ami jobb volt mint a ló.

Mindenki válaszhat magának egy elméletet, én maradok a harmadiknál...

Pedig nem mondott hülyeséget! És bizony nem tudja elkezdeni egyedül, mert ehhez mindenki kell!
És igenis fontos, hogy összhangban legyünk a körülöttünk levõ dolgokkal, mert ez közvetlenül a mi érdekeinket szolgálja. Vegyük már észre, hogy nem a természet függ tõlünk, hanem mi tõle!
Az egész biodízel, meg fosszilis energia baromság! Az ember ennél ma SOKKAL fejlettebb, csupán nem akarnak utat engedni az új technológiáknak. Az áram is szén alapú? Szintén csak egy vakhit! Rengeteg más tiszta, megújuló energiaforrás van már!

Hey, hey, hey! Tõlünk nyugatabbra ez mûködik a gyakorlatban. Egy 400 hektáros gazdaság megtermeli magának az üzemanyagot. 1000 liter repce olajba öntöttünk 1 liter adalékot, az ásványi olaj csupán arra kellett, hogy a gépeket azzal indítsuk, illetve állítsuk le. A repce olajban nem voltak kopásgátló adalékok… nah jah, van ám arra technika…

Az eszak-amerikai indianokra gondolsz,akiket majdnem teljesen kiirtott a nagy feher ember vagy a del-amerikaiakra,akiket szinten rendesen megtepazott a nagy feher ember? (nem mellekesen,a torzsi civilizaciok technikai szintje -es igy a kornyezetszennyezesuk is- sokkal alacsonyabban allt...a legdurvabb áaz lehetett ha valaki belepisalt a kozeli patakba/toba/folyoba/stb.)

Ezt mondom én is: nem kell erdõt irtani.