Nikkelezes
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#20
"Az SG Ipari kft-ben a galvanizálás technológián túl a következõ bevonásokat alkalmazzuk:"
Nem is tudtam, hogy az Sg-bõl gazdasági társaság lett, és, hogy pont a galvanizálással foglalkozik.... Ejj micsoda véletlen egybeesés <#idiota><#idiota><#hehe><#hehe>
Nem is tudtam, hogy az Sg-bõl gazdasági társaság lett, és, hogy pont a galvanizálással foglalkozik.... Ejj micsoda véletlen egybeesés <#idiota><#idiota><#hehe><#hehe>
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#18
Cimereket akarnak nikkelezni apumek.Asszem Bronz cimereket(ez nem biztos h bronz)
Kamion szív, kamion lélek, kamionos leszek amíg élek. http://neverwinter.picturepush.com/---Kicsim Szeretlek!--
#17
Hát én sem úgy gondoltam, hogy majd elsõre... Gyakorol vele 10-15 évet, amíg kiforr nála a sufnitech, aztám olyan gyönyörûen fog majd nikkelezni, mint a kisangyal... :P :D
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#16
Nem azt mondom hogy nem lehet megcsinálni, csak azt hogy ha tényleg szép és tartós felületet akar csinálni ami még valami védelmet is ad az már annyira nem egyszerû.
Az élet gyenge kezdés után erõs visszaesés.
#15
hát ezaz ezsgééé.és még a random képek meg sem jelentek!!!
#12 nem random, az szigorúan a témába vág:)
#12 nem random, az szigorúan a témába vág:)
#14
Ugyan, már az ókorban is galvanizáltak. Hozzájuk képest egy kertvégi sufni totál hájtekk.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#13
Ne nikkelezzetek, értem? A nikkel rossz dolog, értem?
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#12
-kel ez és...
(...Fekete Lacival az)
<#idiota>
#11
Ha elméletben kell akkor ok, ha gyakorlatban akkor el lehet felejteni a a sima 9-es tankönyvet. Elég nehéz lesz úgy össze hozni a dolgot hogy a tankönyv által számolt dolgok alapján jó és szép végeredmény szülessen.
gondolok itt most arra hogy valaki otthon a sufniban egy lavorban házi barkács módszerrel akar galvanizálni.
off
Egyébként nem tudom közületek ki találkozott a volt és amper nevezetû birkozó géppel szerintem nem kellemes :)
gondolok itt most arra hogy valaki otthon a sufniban egy lavorban házi barkács módszerrel akar galvanizálni.
off
Egyébként nem tudom közületek ki találkozott a volt és amper nevezetû birkozó géppel szerintem nem kellemes :)
Az élet gyenge kezdés után erõs visszaesés.
#10
szokásos 9 komment és csak 1 segítség<#idiota>
Madridista hasta la muerta!! Érdemes tanulni,mert a tanulás elõbb-utóbb meghozza gyümölcsét,és mint tudjuk a gyümölcsbõl pálinkát lehet fõzni!! nyamm:D
#9
veszélyes fogalmak :D
elképzeltem ahogy csak félve meri leírni, és csak mint a V és A betûs szóként emlegetik otthon, ha meghallja akkor pedig gyorsan keresztet vet és berohan a kanapé mögé :D
elképzeltem ahogy csak félve meri leírni, és csak mint a V és A betûs szóként emlegetik otthon, ha meghallja akkor pedig gyorsan keresztet vet és berohan a kanapé mögé :D
DFTBA ಠ_ಠ
#8
Viszonylag ritkán írom a voltot és az ampert ékezettel, am a 9.-es kémia könyvben tényleg faszán benne van minden.
#7
Apumnak kell,azert raktam idezojelbe,hogy ertsetek jol,ugyanis nincs Ekezetem...Koszi a valaszt mindenkitol.
Kamion szív, kamion lélek, kamionos leszek amíg élek. http://neverwinter.picturepush.com/---Kicsim Szeretlek!--
#6
Nem nekem kell....
Kamion szív, kamion lélek, kamionos leszek amíg élek. http://neverwinter.picturepush.com/---Kicsim Szeretlek!--
#5
Ha Neked a volt és amper olyan veszélyes fogalmak, hogy idézõjelbe kell õket tenned, nehogy rád támadjanak, akkor inkább hanyagold még pár évig a témát<#idiota>
#4
NIKKELEZÉS
A fémtárgyak korrózió elleni védelmében egyik leggyakrabban alkalmazott eljárás a nikkelezés , mert a galvanizálással leválasztott nikkelbevonat korróziós hatásoknak semleges, lúgos és gyengén savas atmoszférában is jól ellenáll.
A védendõ tárgy alapanyaga legtöbbször acél, cinköntvény, réz- és ötvözetei.
A vas, acél, réz és egyes rézötvözetek közvetlenül nikkelezhetõk. Ólomtartalmú rézötvözetek, ón- és cinkalapfémek azonban csak cianidos elõrezezés után vonhatók be nikkellel
A galvántechnikai gyakorlatban nikkelbevonatot alkalmaznak:
* díszítõ,
* védõ-díszítõ és
* mûszaki célokra.
A felhasználás körülményeitõl függõen eltérõ megjelenésû és tulajdonságú: matt, fényes, selyemfényû, fekete, kemény, diszperziós stb. nikkelbevonatot lehet leválasztani.
Díszítõ célra általában önálló bevonatként vagy közbensõ rétegként alkalmazzák. E bevonat tulajdonságai közül legfontosabb annak külsõ megjelenése.
Védõ-díszítõ célra a nikkelbevonat önállóan, vagy réz-nikkel-króm ill. nikkel-króm bevonatrendszer tagjaként alkalmazzák. E bevonatok külsõ megjelenésén kívül rendívül fontos a leválasztott bevonat korrózióállósága is.
A galvanikus nikkelbevonatot acél- és cinköntvény felületén un. katódos bevonatnak nevezzük. Ez azt jelenti, hogy a bevonat hibahelyein (karcolás, lyukak stb.) mindíg az alapfém korróziója indul meg.
A nikkelbevonaton a levegõn, gyorsan vékony oxidréteg alakul ki, emiatt fénye jelentõsen csökken. Ennek megakadályozására a nikkelbevonatra vékony krómbevonatot választanak le. Ezzel elérhetõ, hogy a bevonat fénye hosszabb ideig megmaradjon. Levegõn azonban a krómbevonat felületén passzív réteg alakul ki. A passziválódott krómbevonat nemesebbé válik, mint az alatta lévõ nikkel. gy különösen fényes nikkelbevonatokban, a mikrorepedésen keresztül gyorsan megindul a krómbevonat alatti nikkel korróziója. Ennek megakadályozására repedésmentes, mikropórusos ill. mikrorepedéses krómot és/vagy kettõs nikkelbevonatot választanak le.
A fényes nikkelbevonatok elõállításához különféle, fõleg kéntartalmú vegyületeket alkalmaznak. A fényesítõadalékban lévõ kén, szulfid formában beépül a bevonatba és rontja annak korrózióállóságát. A korrózió sebességét úgy lehet csökkenteni, hogy a nikkelbevonatot egy szulfidmentes és egy szulfidtartalmú rétegbõl állítják elõ. gy a két réteg között jelentõs potenciálkülönbség alakul ki, a fényes nikkelbevonat korrodálódik és közben ez megakadályozza a félfényes nikkelbevonat illetõleg az alapfém korrózióját.
A hármas nikkel kénszegény alap és kéntartalmú fényes nikkel között egy ennél nagyobb kéntartalmú vékony, közbülsõ nikkelbevonatot tartalmaz. Ezek a rendszerek azonos, vagy jobb korrózióállóságot mutatnak, mint a matt-csiszolt nikkel bevonatok.
A nikkelbevonatok korrózióállóságát nemcsak a kéntartalom, hanem a bevonat szerkezete is meghatározza, amely az elektrolit összetételének és a leválasztás körülményeinek is függvénye. A hagyományos elektrolitból leválasztott bevonat oszlopos, a fényes bevonatokra a lamellás szerkezet a jellemzõ.
Mûszaki célokra leválasztott bevonatok esetén az elérendõ céltól függõen annak keménysége, fényvisszanyerõ képessége, illetve korrózióállósága a legfontosabb.
A keménynikkel rétegek 650 N/mm2 Vickers keménységet érnek el. A nikkel keménységét nem érdemes jobban fokozni, mert az a réteg egyéb tulajdonságait rontja. Igen nagy ipari jelentõsége van a nikkel galvanoplasztikának. A galvanoplasztikai uton elõállított nikkelformák igen jól ellenállnak kémiai és mechanikai behatásoknak, így kiválóan alkalmasak fröccs-szerszámok készítésére. A legujabb idõben nyertek alkalmazást cermet nikkel bevonatok szilicium-karbid diszperz résszel, pl. Wankel motorok hengerének kikészítésére. Nagy a jelentõségük van a nikkel-kobalt-vas rétegeknek a mágneses memória gyártásában.
A nikkel galvanikus leválasztását általában gyengén savas elektrolitból végzik. A galvántechnikában a következõ tipusú nikkelezõ elektrolitokat fejlesztették ki:
* szulfátos,
* szulfátmentes, kloridos,
* szulfamátos,
* tetrafluoro-borátos,
* speciális célokra kifejlesztett elektrolitok.
A szulfátos elektrolitok a hagyományos, un. Watts-tipusú elektrolitok összetételéhez állnak közel. Elõnyük a könnyû üzemeltethetõség, a nikkel-szulfát jó oldhatósága, a bevonat jó mechanikai tulajdonságai.
A kloridos elektrolitokat jó vezetésük és szóróképességük miatt fõleg a tömeggalvanizáláshoz használják. A nagy kloridtartalom hátrányai: a bevonat ridegebb, az elektrolit korrozívabb és drágább.
A szulfamátos nikkelelektrolitokat elsõsorban a technikai galvanoplasztika területén használják. Az eljárással nagy leválasztási sebesség érhetõ el, korlátlan rétegvastagságú nikkelbevonat választható le, amelynek igen kicsi a belsõ feszültsége.
A fluoro-borátos nikkelektrolit nagy áramsûrûséggel üzemeltethetõ, az elérhetõ leválási sebesség nagy, de hátránya, hogy az elektrolit nagyon agresszív és a vegyszerek igen drágák.
A fekete nikkelezés az optikai-, szerelvény-, autó- és fegyver alkatrészekhez használatos. A viszonylag csekély vastagságú bevonat korróziós ellenálló képessége csekély, ezért általában fényes vagy matt nikkelbevonatra viszik fel. Ellenállóképessége utólagos lakkozással vagy olajos kezeléssel fokozható.
A bevonatrendszerek korrózióállóságának fokozására és cermet rétegek elõállítására alkalmazzák a diszperziós nikkel bevonatokat, amelyek néhány mikronos szemcsenagyságú szigetelõ részecskéket tartalmaznak (pl. bárium-szulfátot, titán-dioxidot, alumínium-oxidot stb.). A keménység és kopásállóság fokozására újabban gyémánt szemcséket tartalmazó nikkelbevonatot is leválasztanak pl. fogorvosi fúrók készítésére.
Ugyancsak a korrózióállóság fokozására dolgozták ki a mikrorepedezéses nikkelbevonatot, melyet fényes nikkelre választanak le viszonylag vékony vastagságban. Ez a nikkel nagy belsõ feszültséggel válik le úgy, hogy a krómozást követõ hideg majd meleg vizes öblítés hatására megrepedezik és így megrepedezik vele együtt a króm is.
A fémtárgyak korrózió elleni védelmében egyik leggyakrabban alkalmazott eljárás a nikkelezés , mert a galvanizálással leválasztott nikkelbevonat korróziós hatásoknak semleges, lúgos és gyengén savas atmoszférában is jól ellenáll.
A védendõ tárgy alapanyaga legtöbbször acél, cinköntvény, réz- és ötvözetei.
A vas, acél, réz és egyes rézötvözetek közvetlenül nikkelezhetõk. Ólomtartalmú rézötvözetek, ón- és cinkalapfémek azonban csak cianidos elõrezezés után vonhatók be nikkellel
A galvántechnikai gyakorlatban nikkelbevonatot alkalmaznak:
* díszítõ,
* védõ-díszítõ és
* mûszaki célokra.
A felhasználás körülményeitõl függõen eltérõ megjelenésû és tulajdonságú: matt, fényes, selyemfényû, fekete, kemény, diszperziós stb. nikkelbevonatot lehet leválasztani.
Díszítõ célra általában önálló bevonatként vagy közbensõ rétegként alkalmazzák. E bevonat tulajdonságai közül legfontosabb annak külsõ megjelenése.
Védõ-díszítõ célra a nikkelbevonat önállóan, vagy réz-nikkel-króm ill. nikkel-króm bevonatrendszer tagjaként alkalmazzák. E bevonatok külsõ megjelenésén kívül rendívül fontos a leválasztott bevonat korrózióállósága is.
A galvanikus nikkelbevonatot acél- és cinköntvény felületén un. katódos bevonatnak nevezzük. Ez azt jelenti, hogy a bevonat hibahelyein (karcolás, lyukak stb.) mindíg az alapfém korróziója indul meg.
A nikkelbevonaton a levegõn, gyorsan vékony oxidréteg alakul ki, emiatt fénye jelentõsen csökken. Ennek megakadályozására a nikkelbevonatra vékony krómbevonatot választanak le. Ezzel elérhetõ, hogy a bevonat fénye hosszabb ideig megmaradjon. Levegõn azonban a krómbevonat felületén passzív réteg alakul ki. A passziválódott krómbevonat nemesebbé válik, mint az alatta lévõ nikkel. gy különösen fényes nikkelbevonatokban, a mikrorepedésen keresztül gyorsan megindul a krómbevonat alatti nikkel korróziója. Ennek megakadályozására repedésmentes, mikropórusos ill. mikrorepedéses krómot és/vagy kettõs nikkelbevonatot választanak le.
A fényes nikkelbevonatok elõállításához különféle, fõleg kéntartalmú vegyületeket alkalmaznak. A fényesítõadalékban lévõ kén, szulfid formában beépül a bevonatba és rontja annak korrózióállóságát. A korrózió sebességét úgy lehet csökkenteni, hogy a nikkelbevonatot egy szulfidmentes és egy szulfidtartalmú rétegbõl állítják elõ. gy a két réteg között jelentõs potenciálkülönbség alakul ki, a fényes nikkelbevonat korrodálódik és közben ez megakadályozza a félfényes nikkelbevonat illetõleg az alapfém korrózióját.
A hármas nikkel kénszegény alap és kéntartalmú fényes nikkel között egy ennél nagyobb kéntartalmú vékony, közbülsõ nikkelbevonatot tartalmaz. Ezek a rendszerek azonos, vagy jobb korrózióállóságot mutatnak, mint a matt-csiszolt nikkel bevonatok.
A nikkelbevonatok korrózióállóságát nemcsak a kéntartalom, hanem a bevonat szerkezete is meghatározza, amely az elektrolit összetételének és a leválasztás körülményeinek is függvénye. A hagyományos elektrolitból leválasztott bevonat oszlopos, a fényes bevonatokra a lamellás szerkezet a jellemzõ.
Mûszaki célokra leválasztott bevonatok esetén az elérendõ céltól függõen annak keménysége, fényvisszanyerõ képessége, illetve korrózióállósága a legfontosabb.
A keménynikkel rétegek 650 N/mm2 Vickers keménységet érnek el. A nikkel keménységét nem érdemes jobban fokozni, mert az a réteg egyéb tulajdonságait rontja. Igen nagy ipari jelentõsége van a nikkel galvanoplasztikának. A galvanoplasztikai uton elõállított nikkelformák igen jól ellenállnak kémiai és mechanikai behatásoknak, így kiválóan alkalmasak fröccs-szerszámok készítésére. A legujabb idõben nyertek alkalmazást cermet nikkel bevonatok szilicium-karbid diszperz résszel, pl. Wankel motorok hengerének kikészítésére. Nagy a jelentõségük van a nikkel-kobalt-vas rétegeknek a mágneses memória gyártásában.
A nikkel galvanikus leválasztását általában gyengén savas elektrolitból végzik. A galvántechnikában a következõ tipusú nikkelezõ elektrolitokat fejlesztették ki:
* szulfátos,
* szulfátmentes, kloridos,
* szulfamátos,
* tetrafluoro-borátos,
* speciális célokra kifejlesztett elektrolitok.
A szulfátos elektrolitok a hagyományos, un. Watts-tipusú elektrolitok összetételéhez állnak közel. Elõnyük a könnyû üzemeltethetõség, a nikkel-szulfát jó oldhatósága, a bevonat jó mechanikai tulajdonságai.
A kloridos elektrolitokat jó vezetésük és szóróképességük miatt fõleg a tömeggalvanizáláshoz használják. A nagy kloridtartalom hátrányai: a bevonat ridegebb, az elektrolit korrozívabb és drágább.
A szulfamátos nikkelelektrolitokat elsõsorban a technikai galvanoplasztika területén használják. Az eljárással nagy leválasztási sebesség érhetõ el, korlátlan rétegvastagságú nikkelbevonat választható le, amelynek igen kicsi a belsõ feszültsége.
A fluoro-borátos nikkelektrolit nagy áramsûrûséggel üzemeltethetõ, az elérhetõ leválási sebesség nagy, de hátránya, hogy az elektrolit nagyon agresszív és a vegyszerek igen drágák.
A fekete nikkelezés az optikai-, szerelvény-, autó- és fegyver alkatrészekhez használatos. A viszonylag csekély vastagságú bevonat korróziós ellenálló képessége csekély, ezért általában fényes vagy matt nikkelbevonatra viszik fel. Ellenállóképessége utólagos lakkozással vagy olajos kezeléssel fokozható.
A bevonatrendszerek korrózióállóságának fokozására és cermet rétegek elõállítására alkalmazzák a diszperziós nikkel bevonatokat, amelyek néhány mikronos szemcsenagyságú szigetelõ részecskéket tartalmaznak (pl. bárium-szulfátot, titán-dioxidot, alumínium-oxidot stb.). A keménység és kopásállóság fokozására újabban gyémánt szemcséket tartalmazó nikkelbevonatot is leválasztanak pl. fogorvosi fúrók készítésére.
Ugyancsak a korrózióállóság fokozására dolgozták ki a mikrorepedezéses nikkelbevonatot, melyet fényes nikkelre választanak le viszonylag vékony vastagságban. Ez a nikkel nagy belsõ feszültséggel válik le úgy, hogy a krómozást követõ hideg majd meleg vizes öblítés hatására megrepedezik és így megrepedezik vele együtt a króm is.
#1
Hogyan kell nikkelezni?Minden reszlet jol jon.Mijen savba kell tenni a katod-anodot,hany "volta"es hany "amper" kell?
Kamion szív, kamion lélek, kamionos leszek amíg élek. http://neverwinter.picturepush.com/---Kicsim Szeretlek!--