Rögös utat járt be a copernicium
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#42
Megpróbáltam kitalálni, milyen lenne egy ilyen ,,neutronium'' anyag, sajnos nem ismerem az anyag törvényeit. Eddig annyira jutottam eddig, hogy, legalábbis ennek az 1-es izotopja, a mononeutron:
1)
erõsen radioaktív lenne: a szabad neutron felezési ideje kb. negyedóra, protonná és elektronná meg még valamivé bomlik.
2)
Mivel nincs elektronhéja, sõt az ,,atommagjában'' sincs semmiféle töltéshordozó, ezért az ,,atomjai'' nem pattannának le egymástól rugalmas golyókként, sõt nemcsak hogy nemcsak hogy egymásról sem, hanem a közönséges atomokról, molekulákról sem! Szerintem nem lehetne semmiféle edényben benne tartani, mert egész egyszerûen elszivárognék a falakon keresztül. Sõt, nemcsak hogy akadálytalanul beszivárognék az atomok közé, hanem idõrõl idõre el is találná az edény atomjainak magjait, hiszen semmiféle elektomos taszítóerõ nem lökné el az elektronhájaktól, de még a protonoktõl sem! Az elektonhéjak esetleges más jellegû akadályozó hatását nem tudom felbecsülni. Szerintem az összes atommagot viszonlag akadálytalanul megközelíthetné (bizonyos statisztikai valószínûséggel), és akár át is alakíthatná õket (talán valami nehezebb izotóppá alakítaná azokat, vagy valami radioaktív bomlásra kényszerítené, nem tudom).
Szóval szerintem a neutronium, legalábbis annak 1-es izotópja (mononeutron), no az hétköznapi szemmel nézve valami ronda erõsen radioaktív (negyedórás felezési idejû) anyag lenne, ami ráadásul a környezõ anyagot is radioaktívvá tenné vagy részben átalakítaná, és semmiben sem lehetne benne tartani, mert viszonylag szabadon diffundálna bármiféle anyagban.
No eddig erre jutottam, de persze nem tudom, tényleg így lenne-e.
A város méretû neutroncsillagokról nem tudok semmit. Állítólag valami szilárd héjat feszítenek ki magukra, ami a gravitáció miatt hihetetlen sima, és idõnként döccen-roppan egyet, ahogy a forgás lassulása miatt változik a pörgõ rendszer egyensúlya. És hogy nem teljesen egységes a belsejük és a külsejük. Mindenesetre itt már sok olyan törvény van, amirõl még csak nem is hallottam.
1)
erõsen radioaktív lenne: a szabad neutron felezési ideje kb. negyedóra, protonná és elektronná meg még valamivé bomlik.
2)
Mivel nincs elektronhéja, sõt az ,,atommagjában'' sincs semmiféle töltéshordozó, ezért az ,,atomjai'' nem pattannának le egymástól rugalmas golyókként, sõt nemcsak hogy nemcsak hogy egymásról sem, hanem a közönséges atomokról, molekulákról sem! Szerintem nem lehetne semmiféle edényben benne tartani, mert egész egyszerûen elszivárognék a falakon keresztül. Sõt, nemcsak hogy akadálytalanul beszivárognék az atomok közé, hanem idõrõl idõre el is találná az edény atomjainak magjait, hiszen semmiféle elektomos taszítóerõ nem lökné el az elektronhájaktól, de még a protonoktõl sem! Az elektonhéjak esetleges más jellegû akadályozó hatását nem tudom felbecsülni. Szerintem az összes atommagot viszonlag akadálytalanul megközelíthetné (bizonyos statisztikai valószínûséggel), és akár át is alakíthatná õket (talán valami nehezebb izotóppá alakítaná azokat, vagy valami radioaktív bomlásra kényszerítené, nem tudom).
Szóval szerintem a neutronium, legalábbis annak 1-es izotópja (mononeutron), no az hétköznapi szemmel nézve valami ronda erõsen radioaktív (negyedórás felezési idejû) anyag lenne, ami ráadásul a környezõ anyagot is radioaktívvá tenné vagy részben átalakítaná, és semmiben sem lehetne benne tartani, mert viszonylag szabadon diffundálna bármiféle anyagban.
No eddig erre jutottam, de persze nem tudom, tényleg így lenne-e.
A város méretû neutroncsillagokról nem tudok semmit. Állítólag valami szilárd héjat feszítenek ki magukra, ami a gravitáció miatt hihetetlen sima, és idõnként döccen-roppan egyet, ahogy a forgás lassulása miatt változik a pörgõ rendszer egyensúlya. És hogy nem teljesen egységes a belsejük és a külsejük. Mindenesetre itt már sok olyan törvény van, amirõl még csak nem is hallottam.
"A feketelyukban is megmarad minden, csak nem látod mert nem sugároz ki semmit. Amint kritikus mennyiségû anyagot szív magába megszûnik ez a tulajdonsága és kiadja amit addig bevett. :) "
Ebben a hozzászólásodban nincs egy szó sem, ami igaz lenne.
A fekete lyukban közel sem biztos, hogy megmarad az anyag. Maximum csak a kvantumtulajdonságai. Az eseményhorizonton belül az sem lepne meg, ha egyetlen részecskévé állna össze minden a lyukba hulló anyag. Nem egy több részecskébõl álló részecskévé, hanem egy szuperelemi részecskévé, ami nem osztható, nem tartalmaz más részecskét. Tehát az összes kvantumtulajdonságot szummázó magasabb osztályú elemi részecskévé.
A fekete lyuk semmiféle kritikus mennyiségû anyag elnyelése után nem fog kidobni magából semmit.
Viszont az eseményhorizont közvetlen közelében a teret alkotó virtuális részecskepárokból alacsony valószínûséggel felszakadhatnak úgy, hogy az antianyagot elnyeli a lyuk, a valódi anyag pedig megszökik a lyuktól.
De ez nem a feketelyukból jön, hanem a fekete lyuk eseményhorizontja melleti tér bomlásából.
Ebben a hozzászólásodban nincs egy szó sem, ami igaz lenne.
A fekete lyukban közel sem biztos, hogy megmarad az anyag. Maximum csak a kvantumtulajdonságai. Az eseményhorizonton belül az sem lepne meg, ha egyetlen részecskévé állna össze minden a lyukba hulló anyag. Nem egy több részecskébõl álló részecskévé, hanem egy szuperelemi részecskévé, ami nem osztható, nem tartalmaz más részecskét. Tehát az összes kvantumtulajdonságot szummázó magasabb osztályú elemi részecskévé.
A fekete lyuk semmiféle kritikus mennyiségû anyag elnyelése után nem fog kidobni magából semmit.
Viszont az eseményhorizont közvetlen közelében a teret alkotó virtuális részecskepárokból alacsony valószínûséggel felszakadhatnak úgy, hogy az antianyagot elnyeli a lyuk, a valódi anyag pedig megszökik a lyuktól.
De ez nem a feketelyukból jön, hanem a fekete lyuk eseményhorizontja melleti tér bomlásából.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Ha valami rögtön lebomlik, azt hogy a francba lehet a természetben elõforduló elemnek nevezni?
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#39
A feketelyukban is megmarad minden, csak nem látod mert nem sugároz ki semmit. Amint kritikus mennyiségû anyagot szív magába megszûnik ez a tulajdonsága és kiadja amit addig bevett. :)
#38
jo lenne megfejteni honan jon a gravitacio.Hihetetlen,hogy az mindent tul el.Egy feketelyukban minden megszunik,atalakul,kifacsarodik,de a tomegvonzas meg ott is megmarad.
#37
ha lenne erõs kölcsönhatás full neutronos atommagok között, akkor nem csak neutroncsillagokban fordulna elõ a netronium, hanem nagyon gyakori anyag lenne :)
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#36
Én ilyent nem akarok.
Kara kánként folytatom tanításom.
#35
Éppen ezért nem az erõs kölcsönhatás tartja össze a neutroncsillagot hanem a gravitáció...
#34
Nem gravitáció tartja össze hanem erõs nukleáris kölcsönhatás ami a gravitációnál több százszor erõsebb de csak atomi távolságokon hat.
#33
és igen a neutroncsillag az 1 darab bazinagy atom, van is valami neve hogy óriás atom vagy mi, rá kell keresni :)
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#32
De van neutronból álló anyag :) és igen a neutroncsillagokban, van összetartó erõ is, a gravitáció. Igen el is van nevezve, ez a 0-ás rendszámú elem :)
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#31
aham
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#30
""Az atommagjában 112 protont tartalmazó elem a legnehezebb a természetben elõforduló elemek között. A cím eddigi birtokosa, az urán, 20 protonnal kevesebbet tartalmaz."
Lnézést, de ez így nem felel meg a valóságnak. A természetben elõfordul még a Plutónium és a Neptúnium is és asszem még az Amerícium is."
Amelyek mind könnyebbek ennél. A természetben viszont az Urán (92 proton) fordul elõ, minden efölötti csak mesterséges úton állítható elõ. Béta bomlással esetleg lehetne az Uránból Neptúnium vagy Plutónium, de mivel alfa bomlással bomlik csak, ezért mégsem lehet. Ha mégis van (a wikipédia szerint nyomokban Plutónium) akkor az vagy valami meteorral jött (és az abban lévõ is uránból keletkezett), vagy emberi tevékenység eredménye.
Lnézést, de ez így nem felel meg a valóságnak. A természetben elõfordul még a Plutónium és a Neptúnium is és asszem még az Amerícium is."
Amelyek mind könnyebbek ennél. A természetben viszont az Urán (92 proton) fordul elõ, minden efölötti csak mesterséges úton állítható elõ. Béta bomlással esetleg lehetne az Uránból Neptúnium vagy Plutónium, de mivel alfa bomlással bomlik csak, ezért mégsem lehet. Ha mégis van (a wikipédia szerint nyomokban Plutónium) akkor az vagy valami meteorral jött (és az abban lévõ is uránból keletkezett), vagy emberi tevékenység eredménye.
#29
na, beszúrok ide is egy videót, mert most ilyen heppem van. :-)
http://www.youtube.com/v/Stxor9L00BU&hl=en_US&fs=1&
Kara kánként folytatom tanításom.
#28
Olyan elem nincs, mert ha csak neutronok vannak, akkor a dolog nem áll össze kémiai elemmé. Nincs összetartó erõ. A neutroncsillagok belsejében sem hoz létre a gravitáció neutronokból álló kémiai elemeket, hanem egy kompakt massza az egész. Ha úgy vesszük, akkor a neutroncsillagot lehet egyetlen nagy, neutronokból álló atommagként tekinteni, de ez már csak mûvészi ábrázolás.
Kara kánként folytatom tanításom.
#27
arra gondolsz Cameronon kívül?
#26
Jah, csak utaltam rá , hogy túl nagy jelentõséget tulajdonítanak ezeknek az elemeknek. Legalábbis nekem úgy tûnt.
#25
Az az elem már elég régóta jelen van a scifi-kben. Olyan elemet takar, ami csak neutronokból áll, ha benne lenne a periódusos rendszerben akkor a 0-ás elem lenne. Elvileg létezhet neutron csillagok belsejében.
#24
Na és ha használhatatlan? A tudomány nem mindig funkcionalista, az új elemeket igenis jegyezni kell.
Gaming is believing.
#23
A film nagyjabol minden tudomanyos alapot nelkuloz.. de ez nem is baj, hiszen mesefilm, viszont a harc a vegkifejletben meg az eroltetett militarista fokarakter, a benan feszult cselekmeny.. eleg ocska.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#22
Ja, bocs, nem szóltam semmit, tényleg nyomokban elõfordulnak az uránnál súlyosabb elemek is a természetben.
Kara kánként folytatom tanításom.
#21
Na, igen, de azokat mesterségesen állítják elõ a tudósok.
Kara kánként folytatom tanításom.
#20
"Az atommagjában 112 protont tartalmazó elem a legnehezebb a természetben elõforduló elemek között. A cím eddigi birtokosa, az urán, 20 protonnal kevesebbet tartalmaz."
Lnézést, de ez így nem felel meg a valóságnak. A természetben elõfordul még a Plutónium és a Neptúnium is és asszem még az Amerícium is.
Lnézést, de ez így nem felel meg a valóságnak. A természetben elõfordul még a Plutónium és a Neptúnium is és asszem még az Amerícium is.
Hattyú? Hol?
#19
"Megkérdeztük Dr. Janák Lajost, a Baktay Ervin Asztrológiai Intézet vezetõjét, hogy egy hullócsillag képes-e elõidézni változásokat a horoszkópban, de azt a választ kaptuk, hogy egy efféle égi jelenség vizsgálata nem tartozik a csillagjóslás feladatai közé, és csak a babonások hiszik, hogy a hulló csillag hatással lehet az ember életére."
Lol mekkora üzleti fogás... Pont az asztrológus babonásozza le a csillaghullósokat. <#mf1><#hehe>
Lol mekkora üzleti fogás... Pont az asztrológus babonásozza le a csillaghullósokat. <#mf1><#hehe>
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#16
a szén 3800 fokon is szilárd...ki hitte volna..o.O
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#15
Ja, és nem copernicium, hanem kopernícium.
Kara kánként folytatom tanításom.
#13
Aha
A filmben azért akarták megszerezni mert egyrészt ritka, másrészt energiatermelésre használták, akkor lehet ez a része sem teljesen alaptalan. Ahogy az uránból és társaiból, ebbõl is lehetne talán energiát kinyerni.
A filmben azért akarták megszerezni mert egyrészt ritka, másrészt energiatermelésre használták, akkor lehet ez a része sem teljesen alaptalan. Ahogy az uránból és társaiból, ebbõl is lehetne talán energiát kinyerni.
#10
"Az atommagjában 112 protont tartalmazó elem a legnehezebb a természetben elõforduló elemek között."
Oké, de hol fordul elõ a természetben?
Oké, de hol fordul elõ a természetben?
#9
Héé kijavították :(
az előző aláírásom szánalmas volt, se nem szellemes, se nem logikus, és még rosszul is volt begépelve, így inkább kiszedtem :(
#8
nem kevesebb, mint 24 éves múltra tekint vissza
A 112-es elem története 1996-ban kezdõdött
Tudtommal még csak 2010-et írunk...
A 112-es elem története 1996-ban kezdõdött
Tudtommal még csak 2010-et írunk...
az előző aláírásom szánalmas volt, se nem szellemes, se nem logikus, és még rosszul is volt begépelve, így inkább kiszedtem :(
#7
valószínûleg soha, úgyanis nincs meg egy olyan idióta aki ilyen nevet ad egy elemnek :)
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#6
Nekem van belõle egy ráklápnyi, színes testvéreim szedték ismeretlen helyrõl. Van rájta szigetelés is, ázt míg nem bontották le.
Ha így elviszed, megeggyezünk olcsóbbért.
<#hehe>
Ha így elviszed, megeggyezünk olcsóbbért.
<#hehe>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#5
Mera a copernicium-bõl alfabomlással copernicum lesz, benne vana a cikkbe!
<#wilting>
<#wilting>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#3
"A 118-as elemért ment a harc az Avatarban. Unonoctium, ki akarták bányászni. Lehetséges, hogy a jövõben találnak ezeknek az elemeknek egy relatíve stabil változatot, vagy azt gondolták úgyse tudja senki mirõl van szó?"
A 118-as pont stabilabb mint a tobbi. Tovabba ugy nez ki, hogy ez az egyetlen foldi nyomason es homersekleten szilard halmazallapotu nemesgaz. (mint ahogy a higany fem, csak foldi nyomason es homersekleten folyekony) Egy baja van, hogy nagyon ritka. Supravezetonek viszont tenyleg jo lenne, ha tobb lenne belole.
A 118-as pont stabilabb mint a tobbi. Tovabba ugy nez ki, hogy ez az egyetlen foldi nyomason es homersekleten szilard halmazallapotu nemesgaz. (mint ahogy a higany fem, csak foldi nyomason es homersekleten folyekony) Egy baja van, hogy nagyon ritka. Supravezetonek viszont tenyleg jo lenne, ha tobb lenne belole.
#2
Nem értek hozzá, de nekem úgy tûnik ,hogy már ezek az új elemek a kémia "megerõszakolásai". Úgy tudom az utolsó x nagyon rövid bomlási idõvel rendelkezik mind, amellett ,hogy nehéz elõállítani, ergo használhatatlan. De javítsatok ki ha tévedek.
A 118-as elemért ment a harc az Avatarban. Unonoctium, ki akarták bányászni. Lehetséges, hogy a jövõben találnak ezeknek az elemeknek egy relatíve stabil változatot, vagy azt gondolták úgyse tudja senki mirõl van szó?
A 118-as elemért ment a harc az Avatarban. Unonoctium, ki akarták bányászni. Lehetséges, hogy a jövõben találnak ezeknek az elemeknek egy relatíve stabil változatot, vagy azt gondolták úgyse tudja senki mirõl van szó?
#1
kiváncsi vagyok, mikor fedezik fel az unobtaniumot