magyar jogtörténet

hogy picit pontosítsak az idézetteken hidegvízpróbát szerettek voltak végrehajtani

Tudom, nem konkrét perek, de érdekes, hogy az újkor hajnalán milyen mélyen éltek még az ilyesfajta hiedelmek az emberekben. Lehet sötétebb volt e kor mint ama sötétnek mondott középkor.

egy másik érdekes eset ugyanonnan:

"Az 1100. év környékén Könyves Kálmán királyunk kijelentette: Boszorkányok pedig nincsenek! (pontosabban, latinból fordítva: A strigáknak pedig, mivel ilyenek nincsenek, semmiféle vizsgálat ne tartassék.). Ez nemigen hatotta meg a szarvasiakat abban, hogy 600 év múlva a "köztiszteletben álló" elsõ lelkészük feleségét boszorkánysággal vádolják. Vízpróbát szerettek volna végrehajtani rajta, ami abból állt volna, hogy kezét-lábát összekötve a Körösbe dobják. Ha fennmarad a víz felszínén, boszorkány, jöhet az elevenen égetés, ha elsüllyed akkor is a probléma megoldva, meghal. Úgy látszik a lelkész megtudta hogy mire készül a gyülekezete, mert családjával együtt sürgõsen távozott Szarvasról. (Sajnos a feleségén kívül magával vitte a város alapító iratát is.) Így ért végett Szarvas egyetlen boszorkányüldözése. O tempora! O mores! (Ó idõk, ó erkölcsök!) írja Tessedik az esetrõl..."

link

bocsánat, tévedtem, erre gondoltam:
"
Egy kovács nem látva más kiutat problémái elöl, felakasztotta magát. A babonás lakosság, ismerve a vámpírrá válás elõnyeit-hátrányait, persze hozzá se akart érni. Szegény pára három napig lógott felakasztva, amíg a gyulai hóhér ideért. Ekkor az levágva a holttestet a kötélrõl, fejét lemetszette, szívét karóra szúrta, s a hullát a határ mezsgyén eltemette. Majd a költségeit a kovács özvegyén behajtva, távozott... Mindez történt 1776-ban, itt, Szarvason."

link

örülök, hogy nyugtáztad

Jöhetnek a vámpírosak is, az is érdekel. Úgy tudom a városomban is volt egy indcidens, csak hirtelen nem tudom, hogy per volt-e belõle vagy csak szimplán meglincselte a nép az illetõt, mert vámpírnak hitték.

Azt, hogy miért volt kevesebb, részben megmagyarázza a második (#16) hozzászólásomban levõ könyvrészlet - késõn jutott el hozzánk a boszorkányüldözés divathullám (és az igazi nagy hisztik, pánikszerû tömeges égetések), mire nálunk igazán beindult volna, addigra a felvilágosodott uralkodók (Mária Terézia és II. József) már elkezdték túlbonyolítani, megtiltani (persze azért volt bõven).
Nálunk volt sok más - vámpírperek, emberevés-perek, táltos-perek, ilyesmik, de a boszorkányosdiból kimaradtunk, túlságosan keletre voltunk még akkor (és nálunk jóval elfogadottabb maradt pl. a fehér mágia gyakorlása, így ezekbõl kevés per kerekedett).

Volt egy egész félév boszorkányságtörténetem az egyetemen, ott elég részletesen áttekintettük a dolgokat.

Stílus Uram! Nem hiszem, hogy az az emberke vagyok, akit könyvtárba kell irányítani...

Nem azt mondtam, hogy nem voltak, hanem, hogy kevesebb mint tõlünk nyugatra...

oksa

http://moly.hu/konyvek/schram-ferenc-magyarorszagi-boszorkanyperek-1529-1768
tessék bemenni a könyvtárba és olvasgatni.

Nyugi, majd most lesz holokauszttagadás per, a fejlett nyugaton most az a divat <#kuss>

Én is úgy tudom, hogy nálunk nemigazán voltak jellemzõek, pláne a Nyugathoz képest.

Várom... ;)

Majd valamikor ha lesz idõm összedobom a jegyzeteimet a szegedi boszorkányperrõl, aztán megpróbálok írni egy kis ízelítõt.

Jahh, a mûvelt Nyugat :)

Üdv Uram!

Tudom, hogy volt nálunk is, de tudtommal jóval kevesebb mint a mûvelt nyugaton... :)

Egyébként Fehér Mátyás Jenõ <#eljen>

Volt az nálunk is.
Itt is olvashatsz magyar vonatkozásról.

Ezzel a témával kapcsolatban idéznék, talán megbocsájtható:

"Fehér Mátyás Jenõ (1913-1978), korábban domonkos rendi szerzetes,
rendtörténész, majd emigrációban élõ író egy nagyszerû mûvet, az un. Kassai
kódexet mentette át számunkra, amelyben 57, latin nyelvrõl fordított inkvizíciós
jegyzõkönyvet ismertet az 1227-es évtõl. Ezekbõl megismerhetjük a
táltosok kínvallatását, megölését, a rovásbotok elégetését. Végül Fehér Mátyás
Jenõ így összegez: „…az inkvizíció által elkobzott, vagy megsemmisített
irodalmi termékekrõl, számba véve azok sokszerûségét, de fõképp
több ízben említett, magyar nyelvûségét, el kell vetnünk a hivatalos irodalomtörténeti
állítást, középkori szellemi igényeink sivárságáról, irodalmunk
szegénységérõl. Voltak magyar írások, teljes könyvek, a Halotti beszéd
és a Mária siralom elõtt is. A magyarföldi inkvizítorok buzgósága talán
éppen anyanyelvûségünk irodalmi kísérleteinek kiirtásával tett jóvátehetetlen
kárt. Nagyobbat, mint történelmi tragédiánk, a tatárjárás és
törökdúlás együttvéve.”"

No, ez engem is érdekelne, így szeretettel várom, hogy valaki írjon például a boszorkányperekrõl... tudtommal ebbõl nálunk volt anno a legkevesebb...

Köszi, jó oldalnak tûnik.
Nem is cél, hogy történelmi kereteken túlmenjünk.
Engem személy szerint a "misztikusabb" (nem tudom mennyire jó ez a szó) része érdekel, pl. boszorkányperek (pl. a híres szegedi) vagy az istenítéletek, vagy egyéb érdekesebb jogesetek. Persze ott vannak a források, azt is elemezgethetjük, szabad a téma, persze a történelmi kereteken belül.

Inkább ezt ajánlanám, bár félre fordítás ebben is van...

Hogy miért hagyták ki... ha elolvasod megérted... van benne egy szó, amire a hivatalos vonal görcsbe rándul! :)

Egyébként sok sikert a topikhoz... nem nagyon szeretem a jogot, tehát a történelmi kereteken túl nem mennék inkább bele... ;)

Igen, igaz, nem teljes, de ez csak példa vagy kedvcsináló. Ha pl. I. Endre rendelkezéseirõl akarsz beszélni, lehet azokól is. Gondolom az oldalon csak a fontosabb törvények vannak kigyûjtve, nem tudom, pl. I. Endre rendelkezései mennyire voltak forradalmiak, nekem nem tanítják, nem tanulok róla, de persze ez meg már más dolog. :-) Nyugodtan lehet linkelni tõle is.

Óvatosan felhívnám rá a figyelmedet, hogy az a forrás... hogy is mondjam... picit egyoldalú...

Hol maradnak például I.Endre rendelkezései? És akkor az ajánlók névsorát még nem is "méltattam"...

vegy forráselemzés www.1000ev.hu

üdv!

itt lehet eszmét cserélni a magyar jogtörténettel kapcsolatban, pl. érdekes jogesetekrõl, perekrõl, boszorkányperekrõl stb... kinek mi tetszik.