Ökológia kérdések
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#18
Üdv!
Akit érdekel annak, szeretném ajánlani egy környezetvédelemmel, megújuló energiákkal, és egyéb érdekességekkel foglalkozó weboldalt.
http://www.megujuloenergia.eu/
Nemrég találtam rá, nekem nagyon tetszik, különösen az olajfoltmérõ! :)
Akit érdekel annak, szeretném ajánlani egy környezetvédelemmel, megújuló energiákkal, és egyéb érdekességekkel foglalkozó weboldalt.
http://www.megujuloenergia.eu/
Nemrég találtam rá, nekem nagyon tetszik, különösen az olajfoltmérõ! :)
#17
Utánanéztem a medveállatkáknak.
Elég menõk... :D
Elég menõk... :D
#15
vírus? ugyan már! medveállatka! :)
I don\'t need to \"Get a life\". I\'m a gamer, I have lots of lives. zsutyesz fan club™
#14
Mármeg miért kéne HASZNA legyen a zsúrlóknak teszemazt?!?!? Volt/van egy törzsfejlõdés, aminek során bizonyos fajok továbbléptek (egyáltalán nem biztos, hogy az elõre van), mások megmaradtak a fejlõdés egy bizonyos fokán (vagy másfelé fejlõdnek) és ahol nem jelent elõnyt a fejlettebb/módosult létforma, ott köszönik szépen és jól megvannak.
Ennyi. Egy tintahal épp olyan jól érzi magát és faszán életképes a környezetében, mint egy delfin. Hogy melyik "fejlettebb" ebbõl a szempontból abszolájte lényegtelen.
Az egy másik kérdés, hogy pl. az intelligenciának, avagy egy szervezet biológiai bonyolultságának és fejlettségének semmi-, de semmi kézzelfogható elõnye nincs hosszú távon a túlélésben, ugyanis a legprimitívebb szervezetek általában a legnagyobb túlélõk. Lásd. vírusok. Sõt, egy faj minél fejlettebb, annál kevésbé szapora (ez emberekre/népcsoportokra is igaz) Errõl is szólnak tanulmányok ugye...
Ennyi. Egy tintahal épp olyan jól érzi magát és faszán életképes a környezetében, mint egy delfin. Hogy melyik "fejlettebb" ebbõl a szempontból abszolájte lényegtelen.
Az egy másik kérdés, hogy pl. az intelligenciának, avagy egy szervezet biológiai bonyolultságának és fejlettségének semmi-, de semmi kézzelfogható elõnye nincs hosszú távon a túlélésben, ugyanis a legprimitívebb szervezetek általában a legnagyobb túlélõk. Lásd. vírusok. Sõt, egy faj minél fejlettebb, annál kevésbé szapora (ez emberekre/népcsoportokra is igaz) Errõl is szólnak tanulmányok ugye...
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
#13
"a táplálékban szegény trópusi vizekben."
Ezt nem értem.
Ezt nem értem.
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
#12
tök érdekes :)
#11
most néztem vissza, egyetemen tanultunk párat: Ökológia, tájökológia, humánökológia, városökológia...
egyikre sem emlékszem, csak arra hogy a sima ökológia alapvetõen bonyolult volt
emlékeztem egy ökológiás hozzászólásómra régrõl, bemásolom:
"Pár érdekesség amit ökológia tanulás közben tanultam :)
"A nagy szaporodóképesség lehetõvé teszi, hogy egyes populációk tekintélyes mértékû halálozás ellenére is fennmaradjanak. A gyapjaspille (Lymantria dispar) populációjának 95 %-a, a bagolylepke populációjának 99.9998 %-a elpusztulhat anélkül, hogy a populáció egyedszáma csökkenne!"
"ha az emberi populációk 10 ezer éve évi 1%-os rátával növekednének, az emberi biomassza átmérôje jelenleg több fényév lenne és növekedésének mértéke megközelítené a fény terjedési sebességét"
Néhány példa a szélsõséges utódszámra vagy méretre:
-A kékbálna egyszerre egyetlen utódot szül, de annak mérete kb. megegyezik a kifejlett afrikai elefántéval. A fiatal életének elsõ hat hónapjában kizárólag az anya zsírban gazdag tejét fogyasztja, aki ekkor önmaga sem képes táplálkozni a táplálékban szegény trópusi vizekben.
-Az emlõsök közt a denevéreknek van testméretükhöz képest a legnagyobb ivadéktömegük. A törpe denevér (Pipistrellus pipistrellus) rendszerint ikreket hoz létre, ezek tömege elérheti az anya testtömegének 50 %-át is. És ne feledjük, a denevér várandósan is röpül és táplálkozik!
-A szürke kivi nagysága közel megegyzik egy házityúkéval (testtömege kb. 2 kg), de tojása 350-400 g, amely 7-8-szorosa a tyúkénak.
-A rovarok közül a trágyabogarak utódszáma meglepoen kicsiny: 4-5, ráadásul életükben csak egy alkalommal szaporodnak. Ehhez a rovarok között páratlan, mintegy 50 %-os arányban kell túlélniük a reproduktív kor eléréséig.
-Egyes halak 107-108 ikrát rakhatnak egyetlen íváskor. Hosszú életû fák százezres nagyságrendû magot hozhatnak létre évente. Egyetlen termesznõstény összes utódszáma megegyezik kb. teljes Nyugat-Európa emberi népességével."
"A reproduktív kor hossza sajátos evolúció eredménye, amely mintegy “kényes egyensúlyt” valósít meg az egyed életében a reproduktív események növelése és a kor elôrehaladtával jelentkezô belsô mortalitási faktorok között. Az ilyen szelekció mintegy csökkenti a fiatalok "értékét" és növeli az öregekét. A legfontosabb e tekintetben a szemelparitás (az egyed életében egyszer szaporodik: sok rovar, egynyári növények stb.) és az iteroparitás (többszöri reprodukció: pl. madarak, emlôsök, fák stb.) megkülönböztetése. Az öregedés régen foglalkoztatja nemcsak a biológusokat, hanem a közvéleményt is. E tekintetben alapvetô különbségek vannak az eltérô szaporodási típusú élôlények között. Sok protozoon, alga, minden prokarióta osztódással szaporodik és elvileg halálozás nélkül bármeddig elélhet! Hasonlóan igaz lehet ez az ivartalanul szaporodó magasabb rendûekre is: a klonális növények között találtak 15000 éves példányt! Úgy tûnik, hogy a reproduktív versus szomatikus specializáció ára a halál.""
persze Ökológiából egyáltalán nem ezeket kellett megtanulni, hanem nehezebbeket, képletekkel, de ezeket olvasás közben kiszedtem.
egyikre sem emlékszem, csak arra hogy a sima ökológia alapvetõen bonyolult volt
emlékeztem egy ökológiás hozzászólásómra régrõl, bemásolom:
"Pár érdekesség amit ökológia tanulás közben tanultam :)
"A nagy szaporodóképesség lehetõvé teszi, hogy egyes populációk tekintélyes mértékû halálozás ellenére is fennmaradjanak. A gyapjaspille (Lymantria dispar) populációjának 95 %-a, a bagolylepke populációjának 99.9998 %-a elpusztulhat anélkül, hogy a populáció egyedszáma csökkenne!"
"ha az emberi populációk 10 ezer éve évi 1%-os rátával növekednének, az emberi biomassza átmérôje jelenleg több fényév lenne és növekedésének mértéke megközelítené a fény terjedési sebességét"
Néhány példa a szélsõséges utódszámra vagy méretre:
-A kékbálna egyszerre egyetlen utódot szül, de annak mérete kb. megegyezik a kifejlett afrikai elefántéval. A fiatal életének elsõ hat hónapjában kizárólag az anya zsírban gazdag tejét fogyasztja, aki ekkor önmaga sem képes táplálkozni a táplálékban szegény trópusi vizekben.
-Az emlõsök közt a denevéreknek van testméretükhöz képest a legnagyobb ivadéktömegük. A törpe denevér (Pipistrellus pipistrellus) rendszerint ikreket hoz létre, ezek tömege elérheti az anya testtömegének 50 %-át is. És ne feledjük, a denevér várandósan is röpül és táplálkozik!
-A szürke kivi nagysága közel megegyzik egy házityúkéval (testtömege kb. 2 kg), de tojása 350-400 g, amely 7-8-szorosa a tyúkénak.
-A rovarok közül a trágyabogarak utódszáma meglepoen kicsiny: 4-5, ráadásul életükben csak egy alkalommal szaporodnak. Ehhez a rovarok között páratlan, mintegy 50 %-os arányban kell túlélniük a reproduktív kor eléréséig.
-Egyes halak 107-108 ikrát rakhatnak egyetlen íváskor. Hosszú életû fák százezres nagyságrendû magot hozhatnak létre évente. Egyetlen termesznõstény összes utódszáma megegyezik kb. teljes Nyugat-Európa emberi népességével."
"A reproduktív kor hossza sajátos evolúció eredménye, amely mintegy “kényes egyensúlyt” valósít meg az egyed életében a reproduktív események növelése és a kor elôrehaladtával jelentkezô belsô mortalitási faktorok között. Az ilyen szelekció mintegy csökkenti a fiatalok "értékét" és növeli az öregekét. A legfontosabb e tekintetben a szemelparitás (az egyed életében egyszer szaporodik: sok rovar, egynyári növények stb.) és az iteroparitás (többszöri reprodukció: pl. madarak, emlôsök, fák stb.) megkülönböztetése. Az öregedés régen foglalkoztatja nemcsak a biológusokat, hanem a közvéleményt is. E tekintetben alapvetô különbségek vannak az eltérô szaporodási típusú élôlények között. Sok protozoon, alga, minden prokarióta osztódással szaporodik és elvileg halálozás nélkül bármeddig elélhet! Hasonlóan igaz lehet ez az ivartalanul szaporodó magasabb rendûekre is: a klonális növények között találtak 15000 éves példányt! Úgy tûnik, hogy a reproduktív versus szomatikus specializáció ára a halál.""
persze Ökológiából egyáltalán nem ezeket kellett megtanulni, hanem nehezebbeket, képletekkel, de ezeket olvasás közben kiszedtem.
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#10
Szerintem:
- élelem egyes állatok számára, különösen a téli idõszakban válnak fontossá, mint élelemforrás /elsõsorban emlõsök számára/. A tápláléklánc egyik elemei.
- élõhely néhány rovarfaj számára
- oxigéntermelõk
- élelem egyes állatok számára, különösen a téli idõszakban válnak fontossá, mint élelemforrás /elsõsorban emlõsök számára/. A tápláléklánc egyik elemei.
- élõhely néhány rovarfaj számára
- oxigéntermelõk
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
#8
Okologiai kerdesek mint? Magat a szot elemezd sajat szavakkal ne wiki legyen.
\"When no one else will fuck you, I\'m always there.\" - Life
#7
Nem feltétlenül kell, hogy haszna legyen szvsz, ha a környezetében fent tud maradni, az csak a sikerét mutatja egy adott fajnak. A haszon alatt azt érted, hogy más fajok fennmaradását elõsegíti? Nem hiszem, hogy feltétlenül csak az marad fent, ami hasznos. Lásd az invazív fajokat.
púúúúú
#6
Most mi a rákot kell beszólni, ebben talán még kompetens is a banda, egy nanofizikával foglalkozó topik inkább vicces egy átlag 17-20 éves bandától..
púúúúú
#5
Mi az, hogy mi haszna? Biológiai diverzitás FTW!
Kinek vagy minek számára legyen hasznos?!
Kinek vagy minek számára legyen hasznos?!
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
#4
???
#2
Enyém az elsõ kérdés:
Tudja valaki mi a haszna a harasztoknak és a nyitvatermõknek?
(A mohák ökológiai szerepét könnyebb volt megtalálni :D)
Elõre is köszi
Tudja valaki mi a haszna a harasztoknak és a nyitvatermõknek?
(A mohák ökológiai szerepét könnyebb volt megtalálni :D)
Elõre is köszi
#1
Hello mindenki!
Azért nyitottam meg ezt a topicot, hogy mindenki kiírhassa ide az olyan ökológiával kapcsolatos kérdéseit, amelyeket nem talál sehol sem.
Hátha tudunk segíteni egymásnak.
Azért nyitottam meg ezt a topicot, hogy mindenki kiírhassa ide az olyan ökológiával kapcsolatos kérdéseit, amelyeket nem talál sehol sem.
Hátha tudunk segíteni egymásnak.