Napszél hasznosítás kisebb szépséghibákkal

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#33
És mégis mitõl jönne új kor? A tisztességes emberek az önnönmaguk definíciójukból adódóan nem tehetnek semmit se az agresszív bunkókkal (c), se az ügyeskedõ trükkösökkel (zs) szemben. Ez van.

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

#32
Upsz most én kérném, hogy dekódold kérlek: UL (VL)
Kara kán
#31
UL (VL)

Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!

#30
Nemtom néziteké a natgeót de ott folyamatos megy a para, hogy így meg úgy be fog gyorsulni az a folyamat ami a marson már lezajlott ti.: itt a föld mágneses terének fogyatkozása!!! Egy-egy szeles napon bozonfésûvel fogjuk frizuránkat igazítani, akkor aztán ez a terv is közelebb kerül hozzánk. De komolyan az atlanti ósön déli része mán egész lukas, és mán most kikaccsóják a mûszarokat rencerességgel amint a veszélyzónába érnek
Kara kán
#29
Mi lenne, ha...?

Ez egy komoly szimulációs módszer, csak ugye ritkán vagy rosszul alkalmazzák.
Magyarországon, de úgy általában a nagyvilágban 2 típusú ember tud máma érvényesülni:
1. agresszív bunkó
2. ügyeskedõ trükkös

A tisztességes, munkaszeretõ embereket a fenti két parazita rossz rassz elnyomja és kizsákmányolja. Sajnos, kártékonyságukat mindenféle szerencsétlenség - háború, ínség, tûzfészkek, terror, árvizek, vörös iszap ömlések, tûzvészek, éhség, járványok, válságok és pusztulás - fémjelzi, útjukat hullák szegélyezik.

De majd jõni fog egy új kor...

Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!

#28
és mi lenne, ha egyszerûen a Földön már meglévõ, megújuló energiaforrásokat használnánk fel? Milliószor töb szélerõmûvet lehetne telepíteni, mint amennyi van, úgyanígy napkollektorokat, hullámerõmûveket stb + atom... Ja hogy ez senkinek nem áll érdekében, amíg van olaj, szén amit drágán el lehet adni? Addig ilyen ûrcsodák sem lesznek.
#27
volt szo valami naptukorrol is
na most ha inkabb azt csinalnak meg nem lehet hogy sokkal jobb lenne?
pl nagyvarosra rairanyitanak es melegebb lenne :)
#26
Szerintem meg úgy kellene energiát nyerni hogy a földnek ütköztetünk kõzeteket. Belõjük hogy kb egy helyre érjenek és utána már csak a fölforrósodott területet kell alácsövezni és gõzt termelni amit turbinákba vezetnénk... Megyek is beadok egy EU-s pályázatot, hátha erre is csurran cseppen valami. Ha az EU-s nem jön be akkor megyek USA-ba ott mindig vevõk az ilyen egyedi elõremutató ötletekre. Aztán írok róla egy tanulmányt amelyben bizonyítom hogy az elv mûködõképes. Majd készítek egy környezeti hatástanulmányt, és újabb pénzt kérek a felmerülõ kockázatok minimalizálásának kidolgozására. Ezzel eltöltök (végigkurvázok) 5-10évet, majd a végén elõre nem látott megoldhatatlan problémákra hivatkozva (szerintem találnék ilyet) lefújom a kutatást.
Milyen szép is álmodozni...

Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

Gery13
#25
Az nem lézerágyu, hanem Ion ágyú lesz<#idiota><#nyes><#zavart2>

by: the original one Gery Boro

#24
Hát, ebbõl a napszélbõl energiát dologból nem lesz semmi jó pár évig, sokkal egyszerûbb problémákat nem tudunk megoldani de már jöjjenek az új kihívások, ami leköt anyagi tõkét, szellemi erõforrást stb....

#23
"Ugye nem azt akarják mondani, hogy a Föld felszínén nem lehet napszelet fogni! Csak azért, mert úgy bárki hasznosítani tudná!"

Szerencsere nem lehet. Ha lehetne, nem lenne semmilyen elet a felszinen a magas sugarzasi szint miatt. Ezert jo, hogy a bolygonak van egy magneses vedopajzsa. Egyebkent a felszinre energiat lejuttatni biztonsagosan csak a napfeny intenzitasaval lehet. Ennyi energiat viszont a Nap is ad, tehat nem kell hozza semmilyen muhold. A cikkben emlegetett otletek innentol viszont felszini felhasznalasra nem alkalmasak, csak legfeljebb urbeli energiaforraskent.
#22
Az hogy onnan aföldet eltalálni.. Na de hogy egy párszáz méter átmérõjû vevõpontot, úgy hogy az folyamatos mozgásban van..
#21
Szépen leírják hogy hogyan fogják be az elektronokat és hogy küldik egy "fémgömbbe", de az nem írják hogy mi lesz velük utána. Elõbb utóbb így a fémgömb akkora negatív töltéssel fog rendelkezni ami akadályozza az elektronok mozgását.

A földön ezt egyszerûen megoldják egy földeléssel, de ott? Kell egy másik antenna ami befogja a pozitív töltésû ionokat is (p+, He2+) és ezzel lesz teljes a kép. Így fognak csak folyamatosan áramlani azok a töltések.

Ez azért említhetnék, mert ez a elektronok->elektromosság->energia dolog egy kicsit értelmi fogyatékos szint.

A nagy energia utáni hajszában nem tudom mikor jut eszébe valamelyik nagyokosnak hogy bármelyik szobahõmérsékletû tárgyban több kJ energia van. Csak ki kell belõle csavarni. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#20
Lézerágyú lesz ez, nem napelem...
#19
Ugye nem azt akarják mondani, hogy a Föld felszínén nem lehet napszelet fogni! Csak azért, mert úgy bárki hasznosítani tudná!
#18
Ha kitekerik a vitorlát távolodik a Naptól, ha behúzzák közeledik a Naphoz. A eltalálják az egyensúly-pontot akkor helyben marad. Viszont a Föld a Naphoz képest elliptikus pályán halad, tehát hol közelebb, hol távolabb van tõle!
#17
Aztán ránk pottyan a hol amikor beakad a kötél a Himalájába! <#nyes>
Kara kán
#16
Bocs, most olvastam el végig a cikket, John Mankins már elmondta, amit én is akartam mondani.

Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!

Kara kán
#15
"És mindegyik ötlet ugyanott bukik: az energia lejuttatása. "

Épp ez a lényeg, hogy nem kell lejuttatni. Ott kell felhasználni.

Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!

#14
Ez az ötlet -- mármint a légkör fölött elhelyezkedõ (mozgó) energiatermelõ egység -- valamilyen változatban évrõl évre felröppen. Elõször több mint 20 éve találkoztam vele, valami ifjusági ötletbörze-könyvben (fél-scifi)

Az oka az, hogy kétségtelenül csábító a Föld légköre fölötti rengeteg energia, ami nem függ a földfelszíni (kiszámíthatatlan) idõjárástól.

És mindegyik ötlet ugyanott bukik: az energia lejuttatása. Eddig ugyanis kétféle ûr-erõmû "volt" (ötlet szinten): egyik közvetlenül a fékezõ légkör fölött, ami eléggé közeli, csakhát gyorsan mozog, emiatt nem tud egyetlen földfelszíni állomáshoz kötõdni. A másik a geoszinkron pályán keringõ, ami ugye mindig a saját energiafogadó állomása fölött "lebegne", csakhát rettentõ messze.

És most jönnek ezzel a még távolabbi csodával... hát ez a cikk egy ifjúsági olvasmány a tud-tech iránt érdeklõdõ egészen fiataloknak, megmozgatja a fantáziájukat, és ez jó.<#eplus2>
Csirke4
#13
Kitaláltam egy háliwúdi megoldást.
Szerintem küldjük fel brúsz williszéketa holdra ássanak egy nagy lyukat, rakjanak bele sok-sok atombombát és robbantsák fel az egészet, így amikor napfogyatkozás lenne sokkal több napfény jut el a földre és így effektívebbek lesznek a napkollektorok.
Energiaprobléma megoldva.
#12
Jól hangzik úgy 200 év azt meg is csinálják.
drfaust
#11
Ez elég nyakatekert megoldás én inkább a hídégfúzióra adom a voksom, ha már sci-fi-röl van szó.

Csak a semmi lehet tökéletes!

#10
A dolog "egyszerû": Szépen el kell sugározni a Hold-ra ( átjátszó mûholdakkal ) az energiát ahol van hely építeni ilyen nagy dolgokat és még leporolni sem kéne naponta <#nevetes1> És onnan továbbküldeni a föld-re ami már gyerekjáték.
#9
Áh, nem jutna az el addig. Nem olvastad a cikket? A mûhold rézbõl lenne, vagyis már a kilövés elõtt lenyúlnák és legközelebb színesfémtelepen tudnád viszontlátni.

Plusz ez a vitorlás ötlet furcsán hangzik. Mióta lehet napvitorlát arra használni, hogy egy helyben maradjon? Ekkora távolságból nem elég nagy a Nap gravitációja ahhoz, hogy a napszélnek a vitorlára kifejtett tolóerejét kompenzálja.

És aki kb. 75 millió kilométerrõl eltalálna egy Föld méretû célpontot úgy, hogy a napszél folyamatos változásai miatt a mûholdat állandóan manõverezni kell, annak le a kalappal.
Me0w
#8
Gyengebbek kedveert: Alderaan.

Together we'll fly someday...

#7
"Ilyen távolságokban még egy erõsen fókuszált lézer is több ezer kilométer széles szóródást produkál, mielõtt sugara elérné a Földet"

Nekem gyanus, hogy ezek inkabb egy halalcsillagot akarnak epiteni, aztan majd a fold is az Olderan sorsara jut.
#6
Ekkora megalkothatatlan lencse helyett, megpróbálhatnák átjátszómûholdakkal... befogják és továbbítják az energiát, a mûködésükhöz meg ami kell azt lecsippentik. :) Persze ott meg elõjönne a tenorista gond.. egy ilyen energiájú lézer már meg tudna pörkölni ezt-azt.
#5
Ezt az energiagyujtesi technikat mar Tesla is megemlitette. Csak o nem egy muholdat kuldott volna fel (mivel meg nem letezett urhajozas), hanem a Fold legkoret, egesz pontosan a magneses vedopajzsot lyukasztotta volna ki, hogy a napszel energiaja a felszinen antennakkal befoghato legyen. Az altala tervezett energiaatviteli rendszernek ez amugy is egyfajta mellekhatasa lett volna, javitva ezzel a rendszer energiahatekonysagat. Annyi tortent, hogy a kiserletei soran rajott, hogy ez rossz otlet, mert a foldi eletre negativ hatassal van a sugarzas. (igy esett kutba a rontgencsoves audio erositoje is, bar csak kesobbi, Rontgennel folytatott levelezesebol derult ki, hogy valojaban rontgencsovet keszitett, ami vegulis tenyleg csak egy elektroncso fajta)
#4
Ami "pár" év alatt lehúzná a Holdat a légkörbe :)))

#3

Edison úgy mondaná: ez az egyik módja annak, hogyan ne állítsunk elõ energiát a Föld számára
#2
"A sugár befogásához azonban egy soha nem látott méretû optikára lenne szükség, egy több tíz, vagy akár száz kilométeres átmérõvel rendelkezõ, gyakorlatilag tökéletes lencsére"

Egy 100 km átmérõjû területre lehetne a szaharába hõtükrös hõtározós naperõmûvet telepíteni, kevesebb költséggel. Kb. ugyan azt tudná.
#1
szerintem a Holdról kéne a Föld légkörébe lógatni egy marha nagy széturbinát :)