Rovarokkal kutatják az õsi oxigénszinteket

..Azon a képen egy nagyon kicsi ember látható játékpuskával.<#nevetes1>

Abban biztos vagyok, hogy ez a tudósoknak is eszükbe jutott, csak a sajtóban nem jött le.

A gondolat igen érdekes és értékes, de a tudományos bizonyítékokat még gyûjteni kell, szerintem. A rovarok (bármely élõlény is) mérete nagymértékben függ a táplálékbõségtõl is, meg az adott fajra vadászó ragadozóktól, meg a lehetséges búvóhelyektõl az adott környezetben. Ezeket persze szintén befolyásolhatja az oxigénszint, de hogy hogyan, mennyi idõ alatt, és még azonkívül mi, az jó kérdés.
A mostani labor körülmények között, kizárólag csak az oxigénszintet beállítva, a többi körülmény aligha vehetõ figyelembe, pláne ilyen rövid idõ alatt (evolúciós léptékkel rövid)

Sorry... 404 not found

"600 millió éve nem nagyon voltak gerincesek"

-Ami akkor élt, annak a nagy része valószínûleg megsemmisülhetett, tehát a fenti kijelentésed egy erõs találgatás. A kambriumban már léteztek gerinchúrosok.

Meg van egy jó dokumentumfilm, amiben azt mondja, hogy Dél-Afrikában találtak palarétegben megkövesedett csapanyomokat, ezt mutatja is pár másodpercig, amiben szerinte egy ízeltlábú a nyomai vannak és ez állítólag három méter hosszú lehetett és 1 méter széles. Hehe. Karbon rétegbõl szedték ki. Errõl egyelõre eddig a világhálón nem találtam semmi egyéb dolgot sem, sajnos.

Ha érdekel esetleg valakit akkor szóljatok, megpróbálhatom feltenni egy megosztóra(ha sikerül). Ez a Spektrumon volt még régebben, az volt a címe, hogy Burgess-pala.

Általában értettem a rovarokra, hogy meg tudnak nõni, a cikk sem csak a szitakötõkkel foglakkozik, illetve, hogy a kísérlet eredménye nem egészen volt egyértelmû, a csótányok pl. lassabban nõttek.

600 millió éve nem nagyon voltak gerincesek, ma amelyik kicsit nagyobbra nõ azt egybõl levadássza egy macsek, vagy kutyus.

Engem egyszer gyerekkoromban megkergetett egy hatméteres kutya (legalábbis ezt állítottam). A szüleim meg jót nevettek rajta amikor meglátták a kutyát. Hiába na, gyerekként minden nagynak tünik...

Megaloprepus caerulatus
Potroha max. 10 cm (4"), szárnyfesztávolsága max. 19 cm (7,5"). Ez a legnagyobb szitakötõ!

Magyar neve: óriás légivadász.
Úgy is táplálkozik, hogy kitépi a pókokat a hálóikból, és megeszi.

Hát persze!
"In the UK dragonflies reach a length of about 85 mm and a wingspan of about 120 mm. This is the size for the larger "Hawker" dragonflies such as the Emperor and Brown Hawker. Damselflies, which are the much smaller and weaker flying relatives of dragonflies, are much smaller. The largest in the UK are the Demoiselles. These have a body length of about 50 mm and a wingspan of about 60 mm.

The biggest wingspan of a living dragonfly is the Central American Megaloprepus coerulatus with a wingspan about 19 cm. This is a thin, long-abdomened damselfly. The bulkiest dragonfly may be Petalura ingentissima from Australia (female wingspan to about 16 cm), a central African Anax species or a reported, but apparently uncollected, aeshnid from Borneo. Perhaps the smallest Dragonfly is Nannophya pygmaea from east Asia including Malaysia and Japan. This species is only 15 mm long with a wing span of about 20 mm.
In prehistoric times dragonflies were much larger, the largest flying insects ever. The largest member of the extinct Protodonata was the Permian Meganeuropsis permiana with a reconstructed wingspan (based on fragments, scaled to complete fossils of similar animals) of about 70-75 cm."

Kisgyereknek persze a 7 cm-es bogár is nagyon nagynak tûnik.

Magyarországon nem hiszem, hogy lenne ilyen nagy szitakötõ.
A trópusokon sem nagyobbak 10 cm-nél szerintem.
Amit Nexus6 belinkelt, az tücsök, de az a fénykép szerintem egy hamisítvány.

De ha pusztán oxigén növeléssel a méretüket is lehet növelni az nem támasztja alá hogy genetikailag változnának. Ráadásul úgy tûnik igen masszívan be van betonozva a DNS-ük, hogy 100 millió évek óta változatlanok.

Hogyan? Kisebb volt a Föld? Vagy kevésbé sûrû és kapott késõbb egy kis betöltést?

amúgy én azt is el tudom képzelni, hogy a gravitáció volt kisebb az õsidõkben
vagy akár más, ilyen nagy különbségek is lehettek a mai viszonyokhoz képest

"A mai szitakötõk amúgy pár centisek"

hát én 20-25 éve gyerekkoromban láttam 20-30 centiset is

Sõt!!!!!!
<#wow2>

Az biztos, hogy a kísérlet nem hozott egyértelmû eredményeket. Azért a nagyobb testméretnek valószínûleg a környezeti feltételek mellett, genetikai hátterük is volt.

Környezeti feltétel, hogy pl nem voltak madarak amik, felzabálták volna a szitakötõket már akkor, amikor még kicsik.

Ma is elég nagyra meg tudnak nõni ezek a dögök azért.

"az oxigén szintek az állítok evolúciójára gyakorolt hatásairól"
ÁLLATOK!

"a borostyánban megkövül rovarok"
MEGKÖVÜLT!

A szitakötõk érdekes rovarok.
Én nem is tudtam, hogy ragadozók, de egyszer egy kis, 1 négyzetméteres kerti tavacska felé közelítettem, és egy szitakötõ többször rámrepült, mintha el akart volna kergetni onnan. Nem a ruhám színe vonzotta, hanem szabályosan nekemjött. Lehet, hogy a lerakott lárváit védte...

A mai szitakötõk amúgy pár centisek - én így szeretem õket. Nem lenne jó, ha nagyobbak lennének. :-)
http://www.youtube.com/v/CGd9t50AOp0?fs=1&hl=hu_HU

ehe, ehe...

Na jólvan, de a szitakötõkrõl semmit nem írt a cikkíró. Csak a csótányokról.

Senki nem nevezne annak.

nem nevezném egyszerûnek...

nem nagy dolog ez, hiszen egy egyszerübb dolog szinte mindíg tartósabb, mint egy sokkal bonyolultabb

És nincs egyedül, lásd cápák, krokodilok...

3-400 millió év alatt ilyen keveset változott a szitakötõ?! De igazából nem is változott...hisz most is ugyan olyan. Furcsa. Egy tökéletes állat! Fittyet hány mindenre, érzéketlen csak a méretét növeli az oxigéntöbbletre. Rendkívül stabil az örökítõ anyaga. Kétéltûek jöttek, dínók kialakultak, eltûntek, emlõsök jöttek, ember lett, a szitakötõ meg maradt ugyan olyan.

hurrá