Tûzoltás elektromossággal
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#33
"A 200 éves megfigyelés szerint az elektromosság képes befolyásolni a lángok alakját, meghajlítani, megtekerni, pislákolást elõidézni, vagy akár teljesen kioltani is."
Húha....:-)
Aki tudja ajánlja Zérónak a cikk elolvasását.:-) Nem lehet kihagyni...
:-)
Hurrá nyertem.:-)
Szevasz mindenkinek!
Húha....:-)
Aki tudja ajánlja Zérónak a cikk elolvasását.:-) Nem lehet kihagyni...
:-)
Hurrá nyertem.:-)
Szevasz mindenkinek!
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#32
<#vigyor3>
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#31
Egy égõ olajkút izgalmasabb téma szerintem
286/20Mhz; 1Mb; WD Paradise 512Kb; 40Mb; Mono VGA; ...Wolfeinsten 3D priman fut rajta 1.2 rendszerfloppyrol :>
#30
Amirõl te beszélsz, az egészen más.
Annak csúcshatás a neve.
Ott valójában levegõvel fújják el a lángot (ionizált levegõ felgyorsul).
Ez azonban egészen másról szól.
Annak csúcshatás a neve.
Ott valójában levegõvel fújják el a lángot (ionizált levegõ felgyorsul).
Ez azonban egészen másról szól.
#29
kkk, link helyesen
#28
Hmmm, modern tûzoltó :)
UTube
UTube
#27
"tûzben létrejövõ szénrészecskék"
a szén atom, atomok magfúzió vagy maghasadáskor keletkeznek.
A tûzben COx-jön létre, szén nem keletkezik, annak már ott kellet lennie.
a szén atom, atomok magfúzió vagy maghasadáskor keletkeznek.
A tûzben COx-jön létre, szén nem keletkezik, annak már ott kellet lennie.
#26
"A kutatócsoport meggyõzõdése, hogy a kísérletekben alkalmazott feszültség tizede is hasonló láng elfojtó hatással bírna,"
milyen kutató az aki ahelyett hogy kipróbálná, a "meggyõzõdés"-re hivatkozik?
milyen kutató az aki ahelyett hogy kipróbálná, a "meggyõzõdés"-re hivatkozik?
#25
A tûzbõl veszi kija zoxigént <#idiota>
#24
Jókor jönnek rá, hogy elektromossággal is lehet tüzet oltani. A szivattyú is villannyal megy vazze!<#falbav>
#23
Pontosítom. A láng hõmérsékletétõl és összetételétõl függ, hogy vannak-e benne ionok és ha igen akkor mennyi. Tehát a láng nem biztos hogy plazma.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#21
Acikkbõlsanos nem sok minden derül ki, de a leírtak alapján valószínûleg nem statikus térrel, hanem elektromágneses hullámokkal sikerült elfojtani a tüzet.
Ez azért meglepõ, mert igaz, ahogy többen leírták, hogy a láng plazma állapotú, de a tipikus lánghõmérséklet és a légköri nyomás mellett az ionizációs fok eléggé kicsi.
Persze az ionizát atomok megfûthetõk rádióhullámokkal, ami növeli az ionizáltságot, de hogy kioltás hogy lesz ebbõl, azt nem igazán látom.
Az is igaz, hogy ha növekszik az ionizációs fok(ezáltal nõ az elektronsûrûség), akkor az a plazmafrekvencia növekedését eredményezi. Ez azzal jár, hogy talán a gerjesztõ frekvencia fölé kerül, és akkor elkezdi leárnyékolni, és az egész hullám egy sugárzási nyomást fejt ki a plazmára.
De ez a nyomás meglehetõsen kicsi (fénynyomás), ezzel nehéz lesz "elfújni" a lángot.
Kísérlet: égõ gyertya a mikróban, ott is ha kellõen nagy elektromos térbe kerül, akkor a mikró a lángból plazmát csinál, aminek a fûtését már az EM tér biztosítja. Így elszakad az égõ anyagtól és felemelkedik, és szépen megáll valahol.
De a mikróban a rezonátor miatt sokkal-sokkal erõsebb elektromos tér van, mint ami a szabad levegõben létrehozható (azonos teljesítménnyel).
Ez azért meglepõ, mert igaz, ahogy többen leírták, hogy a láng plazma állapotú, de a tipikus lánghõmérséklet és a légköri nyomás mellett az ionizációs fok eléggé kicsi.
Persze az ionizát atomok megfûthetõk rádióhullámokkal, ami növeli az ionizáltságot, de hogy kioltás hogy lesz ebbõl, azt nem igazán látom.
Az is igaz, hogy ha növekszik az ionizációs fok(ezáltal nõ az elektronsûrûség), akkor az a plazmafrekvencia növekedését eredményezi. Ez azzal jár, hogy talán a gerjesztõ frekvencia fölé kerül, és akkor elkezdi leárnyékolni, és az egész hullám egy sugárzási nyomást fejt ki a plazmára.
De ez a nyomás meglehetõsen kicsi (fénynyomás), ezzel nehéz lesz "elfújni" a lángot.
Kísérlet: égõ gyertya a mikróban, ott is ha kellõen nagy elektromos térbe kerül, akkor a mikró a lángból plazmát csinál, aminek a fûtését már az EM tér biztosítja. Így elszakad az égõ anyagtól és felemelkedik, és szépen megáll valahol.
De a mikróban a rezonátor miatt sokkal-sokkal erõsebb elektromos tér van, mint ami a szabad levegõben létrehozható (azonos teljesítménnyel).
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#20
"A langok alapvetoen plazma allapotu anyagbol vannak."
Az égés alapvetõen gyökös folyamat. Ebbõl adódóan nincsenek benne ionok. Ionok nélkül pedig nem plazma a plazma.
Az égés alapvetõen gyökös folyamat. Ebbõl adódóan nincsenek benne ionok. Ionok nélkül pedig nem plazma a plazma.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#19
Gondolom ha elkészül a mobil verzió akkor pár tucat tûzoltó egy mobil generátorral a hátuk mögött vagy cserélhetõ aksikkal ellátott készülékkel nekiáll méterrõl méterre felszámolni a tüzet, miközben talajszinten történik egyfajta árasztásos parázsmentesítés.
Ha egy tábortûz méretû tüzet egy pilllanat alatt elintézett egy "lökéshullám" akkor csak lövöldözni kell kitartóan és alszik az a tûz.. :)
Amúgy jó kis készülék, mert még ha parázslik is az anyag, de nem terjed olyan tempóban, így oltható marad.
Ha egy tábortûz méretû tüzet egy pilllanat alatt elintézett egy "lökéshullám" akkor csak lövöldözni kell kitartóan és alszik az a tûz.. :)
Amúgy jó kis készülék, mert még ha parázslik is az anyag, de nem terjed olyan tempóban, így oltható marad.
#18
Ez az eset is mutatja, hogy a fizikának hány olyan területe van, amely felfedezésre vár. Szerintem, már azzal is nagy eredményt értek el, hogy belefogtak ebbe a kutatásba, és olyan perspektívákat tártak fel, amelyek felé még szinte senki sem kacsintgatott. Ha valami miatt még a tûzoltásban haszna nem is lenne, olyan fehér foltokat tárhat fel a területen, amelyekbõl profitálhat a társadalom.
.Vajon mi volt előbb? Az ember vagy a hülyeség?
nem tom mi ebben a nagy felfedezés. két hete fizika órán egy egész hasonlót csináltunk. van az a generátor amihez ha hozzányúlsz feláll tõle a hajad. ebbe beleraktunk egy csavarhúzót amitõl 20 centire volt egy gyertya. amikor bekapcsoltuk a generátort az majdnem elfújta a gyertyát. ha nem ezeréves lenne a cucc talán el is fújta volna.
#16
Aha, hát akkor asszem ezzel a véleményeddel egyedül vagy...
Cikkben:
"A rendszer különösen a zárt terekben kialakult tüzek oltásánál lehet hasznos, a nagy területen elharapózott lángok, mint például az erdõtüzek oltásában azonban aligha vennék bármi hasznát, tették hozzá a kutatók."
Azt meg én is nehezen képzelem el, ahogy az erdõtûz mellé "hirtelen" odatelepítenek egy erõmû méretû "oltókészüléket"...
Cikkben:
"A rendszer különösen a zárt terekben kialakult tüzek oltásánál lehet hasznos, a nagy területen elharapózott lángok, mint például az erdõtüzek oltásában azonban aligha vennék bármi hasznát, tették hozzá a kutatók."
Azt meg én is nehezen képzelem el, ahogy az erdõtûz mellé "hirtelen" odatelepítenek egy erõmû méretû "oltókészüléket"...
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#15
Az égés nem feltétlenül egyenlõ a plazmával.
És a plazmát is, csak mágneses mezõvel szokták szabályozni.
És a plazmát is, csak mágneses mezõvel szokták szabályozni.
#14
Szédületes felfedezés!!!
http://vakond.hu/
#13
A plazmát azonnal lehet irányítani...ez is plazma.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#12
Én ezt a technikát olyan helyen tudom elképzelni ahol a lángok mérete az kezelhetetlenül nagy. Erdõtüzek Ausztráliában vagy Colorado-ban. Meg azt is jó volna tudni, hogy mennyi idõ alatt képes a mezõ adott esetben kioltani vagy visszairányítani a tüzet olyan helyre ahol már minden felégett. Akkor tüzelõanyag hijján ki kell aludnia, nem?
#11
Az a gond, hogy tényleg nem hûti is közben az anyagot, mit ahogy a víz a párolgásával.
Ha még azt is kitalálják, akkor kész a fagyasztós halálsugár!
<#nevetes1>
Ha még azt is kitalálják, akkor kész a fagyasztós halálsugár!
<#nevetes1>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#10
Ez még nem is lenne akkora gond, de a cikk szerint az sem tudja elképzelni, aki ezen dolgozott. :)
Ez így elég ködös, szerintem érdemesebb lenne elolvasni a közölt publikációt, ha van/lesz...
Ez így elég ködös, szerintem érdemesebb lenne elolvasni a közölt publikációt, ha van/lesz...
#9
Azért ez egy olyan területe a fizikának amivel többet lehetne foglalkozni. Érdemes lehet sokféle felhasználás elképzelhetõ, semmiképpen nem asztalról lesöprõs a téma, még ha nem is tûzoltásra használják majd.
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
#8
A langok alapvetoen plazma allapotu anyagbol vannak. A plazma kitunoen iranyithato elektromagneses vagy elektrosztatikus mezovel. Valaki rajott, hogy ez nem csak fuzios kiserletekhez vagy plazma hajtomuhoz jo, hanem a langokat is lehet vele iranyitani. Megfelelo hasznalat eseten meg az oxigen aramlasat is ki lehet vele iktatni, tehat elfojthato a tuz. A gond csak az, hogy ez nem hasznalhato elolenyek kornyezeteben, mivel oket is zavarja a mezo, masreszt sajat oxigenforrassal rendelkezo egeseknel sem tul hatasos. Az ego folyadekok viselkedese elektromagneses/elektrosztatikus terben pedig enyhen szolva is ketseges.
#6
Nem igazán tudom elképzelni, hogy a rendszer hogyan mûködik.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#5
Szerintem itt az alapvetõ gond azzal van, hogy ami ég az parázslik, a parazsat meg nem oldja el csak a lángot felette "eltûnteti" ergo újra meggyullad. Vagy ez kivonja a tüzet a fából? <#wilting>
#4
Az elektromos tuzekre is ugyanugy hasznalhato sztem, mivel nem az elektromossag csak kivaltoja a tuznek.
#3
És mi van az elektromos tüzekkel?
De valóban nagyon érdekes kutatás, fõleg ha lejjebb lehet szorítani az égés hõmérsékletét, és így csökkenteni a NOx-ok keletkezését.
És vajon csak gázlángokkal vagy minden félével mûködik, ahol pl. nem csak a szén ég hanem mondjuk kén is?
De valóban nagyon érdekes kutatás, fõleg ha lejjebb lehet szorítani az égés hõmérsékletét, és így csökkenteni a NOx-ok keletkezését.
És vajon csak gázlángokkal vagy minden félével mûködik, ahol pl. nem csak a szén ég hanem mondjuk kén is?
#2
Ahol már nem elég a porral oltó (azaz szén-dioxiddal), azt a víz ugyanúgy tönkreteszi, mint az elektromágneses mezõ. Gondolom.
És ennek az elektromos mezõnek nincsen káros hatása az elektromos berendezésekre?