Miért szeretjük a világvége jövendöléseket?

Nem hiszem, hogy ez függene (legalábbis jelentõs mértékben) az örökléstõl. Egy gyerek felnövéséig nem csakis kizárólag az anyukáját látja, és pontosan ugyan olyan körülmények között nõ föl. Függhet egyébként az örökléstõl, hiszen az is egy változó tényezõ, hogy néz ki, milyen súlya van, stb.. De az, hogy milyen lesz az egyénisége, hogyan reagál a hatásokra, ezek késõbb alakulnak ki. Minden hatással van ránk, más emberek akikkel találkozik, mesék, tv mûsorok, stb..

:-)
És ha a gondolkodó nem hisz, akkor sem ér semmit.:-)
Legalább abban, hogy érdemes rajta gondolkodni, mert választ találhat, vagy abban, hogy lehetséges egy dolog, hisz ha eleve kizárja nem fog rájönni semmire.:-)

Nem misztikumra gondoltam.
Nem hallottál még olyat, hogy a gyerekek bizonyos tulajdonságokban hasonlítanak a szüleikre, bizonyosakban meg pont az ellenkezõi? Genetikailag is sokmindent örökölhetünk nemcsak a szüleinktõl, más történésekre máshogy reagálunk...stb. Más területek érdekelnek minket, mint õket. Nem követi senki "vakon" a szülõi példát (felnõtt korában fõleg). Lényeges momentum, az biztos, hogy milyen értékrendre tanítja a szülõ a gyerekeit, de a saját egyéniségük is fontos. Nameg számtalan példa van rá, hogy pont ellenkezõje lesz a reakció. Rendet szeretõ szülõnek "káoszt" kedvelõ gyereke és fordítva. Szerintem nagyon is egyéni, hogy reagálja le egy-egy gyerek a környezeti hatásokat. Hol a határ, amikor még nem túlzó az erre-arra nevelés és nem fordul visszájára...stb. Nem lehet tökéletesen jóra nevelni senkit, mert egyediek a reakciói. Asszem.

To believe is nothing other than to think with assent... Believers are also thinkers: in believing, they think and in thinking, they believe... If faith does not think, it is nothing
(Szent Ágoston, De Praedestinatione Sanctorum/The Predestination of the Blessed)

Nem vagyok egy mûfordító, de nagyjából ezt írta:

"Hinni nem más, mint beleegyezéssel gondolkodni... A hívõk egyben gondolkodók is: a hitben gondolkodnak, és a gondolkodásban hisznek... Ha a hit nem gondolkozik, akkor nem ér semmit"

Egyéni adottságnak semmiképpen sincsen szerepe - márha nem rendellenességekkel született emberrõl beszélünk (nem tudom, hogy genotípusra vagy ennél misztikusabb okra gondoltál). Ha valakit úgy nevelnek fel, hogy nem szeretik a szülei, környezetében sem tapasztalja meg egyértelmûen, milyen szeretve lenni, akkor nyilván nehezen fogja megtanulni azt, és az általunk helyesnek vélt értékrendet. Az ember jórészt a szülei értékrendjét, szeretetét veszi át, de ehhez természetesen hozzáadódik minden más, például amit lát a TV-ben, más embertõl, olvas könyvekben, vallások ill. életfilozófiák amikkel kapcsolatba kerül, stb.. (gyökeres változás is lehetséges). Részben errõl szól a Star Wars jedis kalandjai, erõsen feketefehéresítve sötét és világos oldalra. Tudatosan meg lehet szabadulni a negatív (és ide tartozik a túlzott pozitív, ami veszélyes) érzelmektõl (gyûlölet, önzõ szeretet, ragaszkodás, negatív gondolkodás), és megtanulni normálisan szeretni.
Ez nem egyéni adottság kérdése (csak felnövés közben sok változó tényezõ, minden beleszámít, még az elsõ szín is amit meglát életében, ezek alakítják ki az egyéniségünket is), nem is misztikum. És ezeknek megtanulására tökéletes alapot ad a tudományos életfelfogás. Még akkor is, ha a tudományos dokumentumfilmek, könyvek, meg úgy általánosságban a tudomány szárazon a dolgok mûködésével is foglalkozik, és nem azzal, hogy hogyan lehet összehozni a tudományos magyarázatokat a pozitív értékrendel, szeretettel... :D

megtanuld a tiszta önzetlen szeretetet.
Hogy lehet azt megtanulni? Szerinted nincs benne szerepe egyéni adottságnak?

De ez a példád sem helyes, ez sem hit. Nyilván megpróbálták racionálisan végiggondolni, hogy jó-e nekik a hitelt felvenni, és megkockáztatták a felvételt. Hit akkor lett volna, ha a döntéshozó egyértelmûen tudhatta volna, hogy baj lesz belõle, mégis hitt volna abban, hogy nem lesz baj. :D
Az elõzõ példákra, a sportolók esetében akkor lenne hit, ha mondjuk azt gondolnák, hogyha hordanak egy nyakláncot, akkor az segíti a fejlõdésben õket.
Persze lehet azt mondani, hogy van ebben is racionális gondolkodás, például gondold végig, hogy ért-e szerencsés dolog, vagy jobb lett-e valami amióta hordja a nyakláncot, és jobb esetben talál is ilyen eseményt, és azt hiszi, hogy racionálisan gondolkodva jutott arra a következtetésre, hogy az szerencsét hoz.

"És mégegyszer, a legnagyobb értékeknek, az olyan dolgokmak, amelyek a legfontosabb az embereknek a tudomány, plána csak a természettudomány önmagában nem ad elég alapot. Ha csak egy véletlenszerû akármi vagyok egy intelligencia, szellem nélküli univerzumban, akkor miért kéne megtennem mindent a szeretett lények iránt, a családomért? Egyáltalán, mi a szeretet, csak valami biokémiai hülyeség, vagy mi, mi a jelentõsége?"

De miért HISZED azt, hogy ez nem ad elég alapot az értékekre? A fontosabb érzelmek nyilvánvaló, hogy evolúciós elõnyök voltak (vonzódás az ellenkezõ nemhez, félelem, anyai ösztönök). Valaki nagyon szépen leírta (ami elég nagy felháborodást is keltett valakiben xD), hogy a jegesmedvéknél egy elég nagy hátrány, hogy a hím jegesmedve képes megölni és megenni a nõstény macit és a bocsokat is, míg a nõstény jegesmedve nagyon erõsen vigyáz a kicsinyeire, ha elpusztul a kicsinye, van hogy 1 egész napot vagy estét ott virraszt mellette (ajánlom mindenkinek a "Ketten a Jégen" dokfilmet, aki nem látta).
Az emberre is hasonló a jellemzõ, ha nem erõsödik fel még tovább az anyai/apai ösztön (bár ez a majmoknál is elég erõsen megvan már), nem tanulnak meg az emberek eszközöket használni, nem tanulnak meg kommunikáció segítségével összehangolva élni, nem maradtak volna életben.

Az agyunk viszont sokkal fejledtebb lett a többi állaténál, képessé váltunk szabadabban gondolkodni, megtanulni érzelmeket, gondolkodni millió a túléles szempontjából haszontalan dolgon, stb..

Arra az értékrendre, amire például a buddhizmus tanít (de jórészt arra is, amire a kereszténység), nagyon jó alapot ad a tudományos felfogás. Ha már ilyenekre képes az agyunk, használjuk ki. Az a legjobb egy ember számára, ha mindent és mindenkit szeret, tisztel, érdekességként tekint mindenre, vannak barátai, élettársa akivel együtt élhet, lehetnek gyerekei, stb.. Nem változtat azon, hogy tudod, biokémiai folyamatok teszik ezeket lehetõvé, nem pedig más természetfeletti valami. Tudom, hogy nincs az élet után semmi, ezért ráadásul szeretném minél jobban leélni az életemet, minél többet megérteni a világból, minél többet szórakozni, nevetni, és stb.. ^^

Egy dologban tudok egyet érteni. Hogy az értékrendel a tudomány nem igazán foglalkozik. De ezeket elsõ sorban a szülõknek kell bele nevelni, nem pedig a vallás feladata. Nem tartanám rossz dolognak, ha iskolábak tanítanák a vallásokat, a buddhizmus tanításai különösen sokat segítettek nekem. Habár, a buddhizmust sokan nem is tartják vallásnak, csak életfilozófiának, mert annál tényleg mindegy igazából, hogy elhiszed-e, létezik-e lélek vagy megvilágosodás, a lényeg, hogy megértsd a szenvedések okait és megtanuld a tiszta, önzetlen szeretet.
Nameg persze az agykontrollal foglalkozás is nagyon sokat segített, mégha nem is tudtam elsajátítani a meditációs technikákat.
Egyre kevesebben tanulják meg a szülõktõl, sokan rossz értékrendet követnek, sokan elkúrják az életüket, de ez nem azért van, mert nem hisznek Istenben vagy lélekben.

Apcsel 1,7.
Monda pedig nékik: Nem a ti dolgotok tudni az idõket vagy alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalmába helyheztetett.
Máté 24,42-46. Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jõ el a ti Uratok. Azt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház ura, hogy az éjszakának melyik szakában jõ el a tolvaj: vigyázna, és nem engedné, hogy házába törjön.
Azért legyetek készen ti is; mert amely órában nem gondoljátok, abban jõ el az embernek Fia.

Camping ebben tévedett, de ha jobban tanulmányoznátok a történelmet! Izrael létrejöttét és hitelességét stb., és a természettudományt pl.: (az élet rejtélye címû kisfilm) akkor rájönnétek, hogy a Bibliai kinyilatkoztatás nincs ellentétben a mai korral és tudománnyal, csak a mai kórszellem nem tudja bevenni
a bibliai igazságokat, ami persze nem véletlen. A bibliai próféciák többsége már beteljesedett, de az ateisták elött semmi sem meggyõzõ, az idõ fogja igazolni
, hogy kinek volt igaza! Én nem szeretnék a rossz tézis oldalán állni.

:-))

Szerintem, akik nagyon nagy energiát fektetnek a vitába, azok nem a másikat akarják meggyõzni, hanem a saját hitüket, álláspontjukat minél részletesebben megfogalmazni, elsõsorban önmaguk számára.
Legalább is nálam, kb ez a helyzet.
<#wink>

Én mondjuk, nem hiszem, hogy olyan gyökeresen különbözne a világképünk, csak te egy csomó dologra azt mondod, hogy racionális gondolkodás, a lehetõségek mérlegelése, én meg azt, hogy hit.

Pl 2008. Racionális volt akkor frankhitelt fölvenni? Lóxart, még is felvettek egy csomóan, mert azt HITTÉK nem lesz baj. De ahogy a miniszterelnök által sokszor idézett észak-amerikai benszülött mondja: a kölcsön nem talált pénz, vissza kell fizetni. És ha olyan feltételekkel veszem, föl hogy határon vagyok, akkor 10-20 év alatt hótziher, hogy átcsúszok ezen a határon. pl. Persze lehet hinni benne, hogy nem, és valszeg akkor nagyon szép grafikonokat mutogattak az ügyintézõk a bankban, amit közgazdászok csináltak nekik. De aztán mégiscsak baj lett.

Ez csak egy kis példa arról, hogy a racionális, szabályokra alapuló gondolkodás, és a hit soxor kéz a kézben jár.
És mégegyszer, a legnagyobb értékeknek, az olyan dolgokmak, amelyek a legfontosabb az embereknek a tudomány, plána csak a természettudomány önmagában nem ad elég alapot. Ha csak egy véletlenszerû akármi vagyok egy intelligencia, szellem nélküli univerzumban, akkor miért kéne megtennem mindent a szeretett lények iránt, a családomért? Egyáltalán, mi a szeretet, csak valami biokémiai hülyeség, vagy mi, mi a jelentõsége?
Én a vallást, a hitet tágabban értelmezem, Dr Kotász pl. meg szûkebben láthatóan, alapvetõen csak a keresztény egyházra gondol valszeg.
Lehet abban hinni, hogy a tudomány majd valamikor választ tud adni arra, hogy hogy nézzen ki egy igazságos, élhetõ emberi társadalom, vagy miért fontos, hogy az ember alkosson, vagy ne alkosson, legyen, vagy ne legyen családja. Jelenleg a tudomány még nem tart itt.
A legtöbb dolog, amit ilyen nagy dolgokról mond, csak reflexió olyan társadalmi jelenségekre, amelyek olyan hagyományosan magasabb rendû értékeket közvetítõ intézményekhez kapcsolódnak, mint pl a vallás.

A vallásról tehát van tudományos nézet, azokról az értékekrõl, amirõl a vallás szól meg nincs! Ennyi.

A táblás csóka azért törte össze a tábláit dühében, mert kimaradt a buliból.

Gyerekek!
Gyerekek!!
Má' megin' szubjektív igazságokról vitatkoztok!
Szerintetek meg fogja gyõzni valaki a másikat?

Szeretem a mamámat. Ez egy szubjektív igazság. Van olyan ember, aki nem szereti a mamámat.
Most pedig "meggyõzzük" egymást, hogy az én mamámat igenis szeretni kell, mert õ "jó", mire a másik azt mondja, hogy nem szeretem a mamádat, mert õ "rossz".
És ezen mi, kretének nagyon kellemesen el tudunk vitatkozni...

Húzzatok el innen és áldozzátok a drága idõtöket valami fontosabbra!

"Másképp megfogalmazva: melyik jobb a hatalomnak, kismillió egymással acsarkodó versenyzõ, atomizált, az érdekei által megvehetõ ember, vagy egy, vagy néhány egységes kultúrájú, erkölcsû, vallású, a tagokért egységesen kiálló közösség?"

Az egységes kultúra, erkölcs, és egymásért kiállás fontos dolog, de ebben tévedsz, ehhez nem szükséges vallás. Fontos lenne az embereknek ismerni a vallások tanításait, és leszûrni belõle, hogy hogyan érdemes élni. De rohadtul nem változtat semmit az, hogy hisznek-e Istenben, lélekben, és ilyesmi. Ugyanez megvalósulhat a racionális, nem hiten alapuló gondolkodás mellett. Nem fogod elhitetni velem, hogy nem, mivel igen sok példát látok környezetemben, és többek között magamon is. Nem látom szükségét ma is, hogy az embereknek hit alapú magyarázatot adjanak, félrevezetve õket arról, hogy mi várható a halál után (élni fognak-e utána, stb.).
Továbbá nem látod, hogy azzal, hogy a tudományos megközelítést támadod, véded a vallásokat is, ami manapság elég nagy ellentéteket okoz (persze nem a kereszténységre gondolok, hanem amik nem igazán férnek ezzel össze, pl. zsidó, iszlám vallás).

"Honnan tudhatnák, hogy az amit csinálnak az õ esetükben is eredményes, nem tudhatják, hisznek benne, hogy az lesz."

Honnan tudhatják, hogyha leteszik az asztalra a poharat, akkor az õ esetükben is ott marad, honnan tudhatják, hogy ha kiugranak a 10. emeletrõl nem élik túl, stb... Ez hit, vagy racionális gondolkodás? Ha edzenek, akkor fejlõdnek az izmok, minden esetben, ez megintcsak hit, vagy racionális gondolkodás? Ha a betegnek leáll a szive, de a többi funkciói még esélyesen mûködhetnek, akkor azonnal újraélesztik, ha agytevékenysége leáll akkor föladják, mert tudják, hogy akárhogyan ,akármennyi ideig próbálkozhatnak, már nem tudnak változtatni. Hit, vagy racionális gondolkodás? Igen, a mi nyelvünkben használjuk, hogy hisz benne, ettõl még az nem HIT, hanem racionális gondolkodás.
Orvosok egyébként ritkán mondanak le addig, amíg a beteg életben van, akkor sem, ha nem hiszik, hogy életben marad. Igen, ilyen is van, hogy nem hisznek benne, racionálisan tudják, hogy szinte semmi esélye, mégis próbálkoznak, hátha bejön valami. ^^

:D

bocsi, hogy belekoty :)

""Hát nem kisfiam!
Az erkölcsnek köze sincs a valláshoz."

Mióta?
10 parancsolat?
Rémlik valami?"

hát a táblás csóka rémlik, de valami olyan volt a sztori, hogy amíg õ a hegyen véste az itinert addíg a népe lent orgiákat rendezett.
És amikor lejött a hegyrõl õ látta ezt, mérgébe szétzúzta a kõtáblákat az initerrel és ez kerûlt a frigyládába. Tehát már akkor is szartak az egészre, és baromira nem érdekelte õket, hogy az istenük mit szeretne tõlük.

Értem én mit akar mondani a Doki, meg azt is, hogy Te mit mondasz.
A gond ott van, hogy elbeszéltek sztem egymás mellett...
(aztán lehet rosszúl látom)

Elvileg a vallásnak az lenne a szerepe, hogy erkölcsre tanítson, kivéve azok a vallások amik eleve megkérdõjelezik a másik vallást. Ilyen pl. a keresztény is. Bocsánat, volt! Jelenleg ha körbenézek akkor akiknek az erkölcsrõl kellene papolni azok egy része köztörvényes bûnözõ lenne, ha az ekrölcsös egyház kiadná õket, de nem nagyon akaródzik megtenni.. (ez csak egy pl. de mivel nem teszik meg ezért erkölcsrõl már nem nagyon beszélhetünk az esetükben, és nem xy papról van szó, hanem érsekekrõl meg hasonlókról akik bûnpoártolást követnek el amiért nem adják ki a bûnösöket. Konkrétan a pedofil buzikról beszélek) Sok embernek ettõl felrodúl a gyomra, lásd Doki.

Bocsi, hogy belekoty. ;)

Ezen szakadtam! xD

Nem vagyok ateista, csak eggyel kevesebb istenben hiszek, mint te. :DDD

"A megvetést, az önön hitének felsõbbrendüsének érzését, a hitet tagadók démonizálását, stb..."
Höhöhö, és a te szavaidból mik jönnek elõ? Szerintem sima sértett kisebbrendûségi komplexus. Iszonyat módon túlkompenzálsz.
Én ha tagadok valamit azt lexarom, nem kötõdök hozzá. Te viszont úgy kötõdsz a valláshoz, hogy automatikusan alá is helyezed magad, pedig senki nem követeli ezt tõled. Én legalább is biztos nem!
Mégegyszer én akikkel szemben tényleg negatív voltam, azok az emberiséggel szemben fanyalgó katasztrófavárók, amilyen én is voltam valamikor:)

"Miközben senki nem tudja megcáfolni a következõ kijelentéseim. Minden létezõ vallás, minden hit, minden transzcendens világnézet törekszik a hittételeinek terjesztésére. Saját hittételeit felsõbrendûnek tartja a többinél. Magasztos filozófiával csábít, és elégíti ki a vágyat az univerzum komplexitását megérteni óhajtó zavarodot híveknek."
Totálisan igazad van, de kb ezt csinálja minden olyan elvont világnézeti irányzat, ami minimális társadalmi szerepet vállal, ebbe beleértek egy karateklubbot, vagy akár a tudományt is.

"A hittételeken keresztül manipulálja a híveket. És mindeközben a vallási vezetõk a háttérben olyan gazdasági tevékenységet folytatnak, ami a vallás nélkül elképzelhetetlen volna. Tehát nem autókat gyártanak vagy számítógépet, bármiféle profitot termelõ tevékenységet, hanem egyszerûen lehúzzák a híveket."
Na ez már nem annyira a vallás, hanem az egyház. Van a kettõ között némi különbség.

"Ehhez képest elég felháborító, hogy az erkölcs és a hit közé egyenlõségjelet merészel tenni bárki is."
Pedig a kettõ azért ahogy fejtegettem feltételezi egymást, a hit magasabb rendû dolgokban származhat valami természettudományos világképbõl is. Sajna ma nem áll ott a tudomány, hogy ez a hit legalább olyan erõs lenne, mintha valaki a legfõbb értékeket valami elvont transzcendes világképbõl vezeti el.
Szerintem ez van, lehet ezzel vitatkozni, de akkor érveket kérek ez a fröcsögés elég gáz, amit itt elõadsz.

"Hát nem kisfiam!
Az erkölcsnek köze sincs a valláshoz."

Mióta?
10 parancsolat?
Rémlik valami?

"Maga a kijelentés undorító. Tükrözi, hogy a nézeted szerint az, aki nem vallásos, az nem lehet erkölcsös. Ha nem érted, hogy mi ebben az undorító, akkor elmagyarázom. Nézel ki körbe a fejedbõl, és rátekintesz egy ateistára, és közben azt motyogod magadban... ez egy hitetlen senki, egy egy erkölcstelen kis pondró... jobb is lenne a világ, ha nem lennének..."
Szerintem te valakivel összetévesztesz. Tippem szerint azzal a valakivel, akit minden reggel látsz a tükörben.

"Egyenlõségjelet tettél a vallás és az erkölcs közé!
Ez undorító és elfogadhatatlan. És akkor is undorító marad, ha tagja vagy egy egyháznak, meg akkor is, ha nem."
Én ugyan nem tettem. Csak annyit mondtam kb, hogy sokkal nehezebb olyan értékrendet kialakítani, ha csak egy materialista világszemléleted van, ami megfelel az erõs erkölcsnek. Nem lehetetlen, csak nehéz. Az erkölcshöz feltétlenül szükséges, hogy higgy magasabb rendû értékekben. De sajnos a materializmus önmagában nem ad elég erõs alapot a szilárd hitre, túl sok a lehetõség, hogy fölmentsd magadat a lelkiismereted elõtt.

Tudom ez "undorító" dolog, a szilárd hit, olyan légvárakban, amelyek nem is léteznek. De valamikor fordítva mûködik a dolog, az ember nem akar egy senki lenni, legalább maga elõtt nem. És akkor egy erõsebb erkölcsi magatartáshoz keres szilárdabb alapot és esetleg ekkor talál a vallásra.
Lásd pl bûnözõk megtérése.
Az az ember mindent elkövetett, amit el lehetett, sokkal többet is szenvedett esetleg, mint az átlag és rájön arra, hogy értelmetlen az élete, ha a benne kialakult erõt nem használja pozitív dolgokra. És ekkor a hitéhez, a kiba erõs akaratához, a kitartáshoz keres egy olyan világnézetet, ami õt is elbírja. A racionalitás, a materializmus, csak azt mondaná rá legyintve, kutyából nem lesz szalonna. A vallás viszont neki is meg tud bocsájtani, és ezáltal õ is meg tudja bocsájtani magának a megbocsájthatatlant, és voila kapunk egy erkölcsös embert, egy megtért tékozló fiút.

"Lefordítva amit írtál, azt állítod, hogy a racionálisan gondolkodók (akik elvetik többek között a vallásos, természetfeletti magyarázatokat) nagy része destruktív a társadalom számára. Szerintem az ilyen pesszimista gondolkodók, akik az emberiséget rákfenének látják, elég kicsi arányban vannak jelen, és ugyanúgy van köztük vallásos is. A racionálisan gondolkodó azt mondja, hogy az erkölcs, célba vetett hit, és minden más teljesen független attól, hogy ki miben hisz. És ez így is van."
Nem feltétlenül lehet a racionalitást, helyesebben a racionalizálást szembeállítani a vallással.
A racionális ember mérlegel és mert mérlegel megalkuszik. Azt mondja pl. igen, geci vagyok, mert ez a célravezetõ, vagy max, geci vagyok, mert sarokba szorítottak és máshogy nem gyõzhetek, maradhatok életben. Kitartani az elvek mellett, amikor az nem célravezeti, az irracionális.
A mai világot rengeteg racionális, a körülményekkel megalkuvó ember tartja fenn, ez jó a rendszernek, de nem biztos, hogy jó az emberiségnek.
Másképp megfogalmazva: melyik jobb a hatalomnak, kismillió egymással acsarkodó versenyzõ, atomizált, az érdekei által megvehetõ ember, vagy egy, vagy néhány egységes kultúrájú, erkölcsû, vallású, a tagokért egységesen kiálló közösség?

"Nem értem egyáltalán a példáidat. A sportolók pontosan tudják, hogy ha hajtanak, fejlõdnek. Irracinális az lenne, ha ehelyett imádkoznának."
Honnan tudhatnák, hogy az amit csinálnak az õ esetükben is eredményes, nem tudhatják, hisznek benne, hogy az lesz.

"Az orvosoknál ugyanez, tudják mikor halt meg a beteg, tudják mi az amikor már nem segíthetnek rajta, és akkor föladják. Addig meg törekednek arra, hogy amíg 1% esély is van, megpróbálják megmenteni. Ez a racionalitásnak a lényege!! :D"
Detto, ha 100X bejött az adott gyógymód, az nem biztosíték, hogy 101X is bejön. Nem tudhatják, hogy mikor mondhatnak le róla, és õk is azt vallják, hogy nem õk gyógyítanak, a test gyógyul és õk csak lehetõvé teszik. Ha viszont a lélek nem akar gyógyulni, mert valami miatt elvesztette a hitét az életben, akkor õk tehetnek akármit, annak biztos, hogy mi lesz a vége.

"A diákok meg föl is adják rendszeresen, mert nem látják értelmét a tanulásnak. Hozzá kell tenni, a tanultak jórészének rohadtul nincs értelme, millisózor hasznosabbakat is lehetne tanulni, ráadásul érdekesebben leadva, úgyhogy nem is csoda."
Ez nem változtat azon, hogy amíg nem vagy tudatában a tudásod hasznosságának, addig csupán bizalmon alapszik az, hogy folytatod-e a tanulást.

Apró megjegyzés: talán nem érdemes kutyát és macskát felhozni példaként. Egy tengerimalacnak is határozottan VAN saját személyisége és érzelmei. Viszont nagyon érdekes, hogy az emberszabású majmok igenis KÉPESEK rendszeres kommunikációra, nemcsak a saját fajtájukon belül, hanem az emberrel is. Volt egy gorilla, 20 évig élt egy kutatónõvel (sajna a nevükre nem emlékszem) és jelbeszéddel világosan ki tudta fejezni az akaratát egy csomó kérdésben.
Másrészrõl a legújabb kutatások úgy olvastam, azt bizonyítják, hogy ezek a majmok igenis rendelkeznek én-tudattal.
Van egy filozófus, Karl Jaspersnek hívják. Az õ véleménye az, hogy az ember minden tulajdonsága következik a természetbõl KIVÉVE a szabadsága. A szellemi szabadsága, hogy egészen "madáchilag" válaszoljak: "A Gondolat, ez nagykorúvá tenne, önerõdre bízván, hogy válassz jó és rossz között, hogy önmagad intézzed sorsodat..."
Itt egy olyan dolgot érint, ami ugye a legõsibb vallási szövegekben is feltûnnek, hogy ti. csak az ember képes az absztrahálás szintjén is különbséget tenni valamilyen elvont jó és rossz között, túl a mindennapi élet hatásain. pl.: Megcsíp a szúnyog rossz, sütit eszek jó, stb. <-> Lopni rossz, adakozni jó. Persze ez csak szemléltetés, mert olykor nem rossz lopni, viszont lehet hibás dolog az adakozás. Állandóan kategorizálunk. :)
Ugyanakkor leszögezném, hogy ez nem OKA az emberségünknek, hanem KÖVETKEZMÉNYE. Az okkal kapcsolatban vitázhatunk még egy darabig...

"Lehet hogy bennen van a hiba de nekem megint inkább az a tudat segít küzdeni hogy ezáltal leszek jobb másoknál. Mindegy miben. Lehet ez sport, tanulás, zene. Megsemmisítõ vereséget mérni másokra evolúciós szempontból hasznos."
Ez lehet, hogy manapság elfogadott, de erkölcsösnek nem nevezném. De ezzel nem akarlak megítélni, pláne, hogy én is soxor így gondolkodom.
Az igazi erkölcs szerintem kb ott kezdõdik, hogy mi az, amit megtennél másokért, vagy megtennél magadért, amikor mindenki azt mondja, hogy rosszul cselekszel, de te meg vagy gyõzõdve, hogy amit teszel jó, és folytatod.
Szerencsére az ember azért ösztönösen altruista lény, genetikailag kódolt. Az a sok naiv szociál-evocionalista, akik csak és kizárólag a gyõzzön a jobbik elvet hirdetik sokkal kevésbé tudományosak, mint az aki enged az érzelmeinek, hogy segítsen másokon, mert úgy érzi, hogy ez jó. És azért érzi, mert ez van belénkkódolva.
De ez nem mindig mûködik, mert a kultúránk rengeteget tehet, hogy melyik ösztönünket hozza felszínre, vagy nyomja el. Lásd pl Spárta Taigetosz-os megoldását.
"Az amit ma erkölcsösnek tartunk mind az evolúció eredménye (pl. evolúciós szempontból hátrányos megölni a gyerekeinket. A hím jegesmedvék ezt néha mégis megteszik. Ezért tartanak ott, ahol :D)"
Így van, mint ahogy a hitünk is egy szinten, a vallásaink.
Pl az ember különleges kapcsolatban él az állatokkal, háziasítja õket és nem csak mióta tudomány van ugye. Mondhatni ez is belekódolt. De vajon, amikor Istent keressük, nem-e azt a lényt keressük, aki bennünket "háziasított" és ezzel kiemelt az állatvilágból!?

Semmi gond.:)

Értem, ott a pont. Én kérem elnézésedet, általában nem szoktam ennyi HSZ-t visszaolvasni, fõleg ha offtopic az egész, fogalmam sincs mióta! (Ha tippelhetnék egyjegyû lenne! :D)

Akkor leírom még egyszer, az alábbi szösszenetre reagáltam azt, amit, anélkül, hogy belemennék, hogy mi különböztet meg bennünket az állatoktól:

"(pl. evolúciós szempontból hátrányos megölni a gyerekeinket. A hím jegesmedvék ezt néha mégis megteszik. Ezért tartanak ott, ahol :D)"

a fentiekre írtam, hogy pl. az érzelmek! Nyilván még egy csomó minden más is, de számomra nem ez volt a lényeg. Ebbõl az is következik, hogy az általam felhozott macska példája is az utódokhoz való hozzáálláshoz kapcsolódik érzelmi aspektusból és semmi máshoz. Hangsúlyozom, az állatok utódokhoz való hozzáállásához! Nyilván más két olyan kutya, akik Isten tudja mióta élnek együtt. Nyilván ha az egyik elpusztul, akkor a másiknak hiányozni fog, mivel sok idõt töltöttek együtt. De mondom még egyszer, nem akarok vitázni ezen, mert én csak az egyik hozzászólásra reagáltam, ami egy kissé feldühített, ezért írtam rá azt, amit! Tök felesleges innen elkanyarodni más vizekre, mert én csak azt vitattam, hogy az erkölcs nem az evolúció eredménye, valamint az ember nem evolúciós és racionális "törvényszerûségeket" figyelembe véve bánik másképp az utódaival, mint egy állat! Részemrõl ennyi lett volna. Lehet, hogy nem fogalmaztam elég világosan.

Ezzel egyenesen ellentmond az a saját tapasztalat, hogy mióta _7_ hónapja elütötték az egyik kutyánkat, a másik tiszta depressziós, hiányzik neki.

Már rengeteg megközelítést hallottam, hogy ugyan mi különböztet meg minket az állatoktól, valahogy egyiket sem vettem be. Aztán a nyelvész professzorom mondott egyet amit telitalálatnak éreztem!

Röviden:
A beszéd!

Kifejtve:
Az állatok is nyilván kommunikálnak egymással. Ez a kommunikáció azonban 2 lényeges dologban eltér az emberi beszédtõl. Az egyik az, hogy ez a kommunikáció erõsen helyzetfüggõ, mindig csak az adott helyzetre kifejtett válaszreakció. A másik, sokkal fontosabb tényezõ az, hogy az állatok kommunikációjának nincs emlékezetfelidézõ szerepe, az állati kommunikációban nincs múlt, csak jelen, illetve néha közeljövõ.

Ebbõl a két észrevételbõl nagyon sok dolgot le lehet szûrni. Pár ezek közül:
- Ha az állatoknak van is absztrakt gondolkodása, nem rendelkeznek a kifejezéséhez szükséges nyelvi eszközökkel.
- Az állatok nem képesek szóban átadni a tapasztalataikat, kizárólag veleszületett ösztön, és megfigyelés alapján képesek új tudásra szert tenni.

Ez a 2 dolog talán már elég is ahhoz, hogy ne tudjanak "emberi szintre" fejlõdni, az összes többi dolog szerintem másodlagos.

Bármilyen hihetetlen, van háziállat a családban (macska). Jobb körülmények között él és több szeretetet, illetve törõdést kap, mint sok ember, pontosan azért, mert õ is egy érzõ lény! Azt viszont azért leszögezném, hogy lényegesen fejletlenebb érzelmekkel, illetve erkölcsökkel rendelkezik, mint egy ember! Kár megint a gondolkodásbeli különbségeket idehozni, mert nem ez a lényeg az adott kérdés tekintetében. Nyilván az embert a fejlettebb gondolkodás (ami egyébként nem egyenlõ a matematikával, amúgy!) is megkülönbözteti az állatoktól, de ha figyelmesen elolvastad volna a hozzászólásomat, amit a kollégádnak címeztem, akkor megérthetted volna, hogy az õ evolúciós alapon történõ gyereknevelésére reagáltam az emberi érzelmekkel!!! Próbáld meg értelmezni is a teljes szöveget, ne csak arra reagálj, ami az agyadhoz elsõre eljut!
Abban azért ugye egyetérthetünk, hogy, ha - a macskánál maradva, ha már nekem az van - egy macskától elveszik a kölykeit, mint jelen esetben mi az egyiket, aki azóta nálunk éli mindennapjait, akkor az anyamacska nyilván nem kap idegösszeomlást azért, mert nem látja többé a kicsinyét, ellentétben egy emberrel, aki soha nem mond le a gyerekérõl, bármennyi idõs is legyen az! Mindezt azért, mert bár az adott macska is érzõ lény, de mégis jóval fejletlenebbek az érzelmei, illetve erkölcsi értékrendje, mint egy embernek. A macska megszülte az utódját, amíg kicsi volt etette, megvédte, de amint elveszik tõle, a kölyök a továbbiakban nem érdekli. Azért ez egy embernél nem egészen így van. Innentõl pedig baromság amit írtál!

A fejlettebb állatok legalább olyan érzelemeket mutatnak, mint az emberek.
Az embert a matematika tudása és az absztrakt gondolkodás képessége különbözteti meg az állatoktól, nem az érzelmek, mert azok nekik is vannak.
Ha ezt nem ismered el, akkor soha nem volt állatod.

Szóval Te csak evolúciós és gyakorlati szempontok miatt nem mészárolnád le a gyermekeidet?????? Az érzelmeknek semmi szerepük ebben??? Jézusom! Na ez a baj a túlzott racionalizmussal (ja és az evolúcióval). Pontosan az érzelmeink különböztetnek meg bennünket az állatoktól! Nem azért nem ölöm meg az utódomat, mert evolúciós szempontból elõnytelen (ami amúgy az ember esetében hatalmas baromság, mert már így is túl sokan vagyunk erre, mégsem áll le senki a gyereknemzéssel, mert mi érzelmi alapokon hozunk létre utódokat, nem pedig racionális megfontolásokból), hanem mert az én vérem és szeretem õt, védelmezem akár az életem árán is, igyekszem normálisan, jó embernek felnevelni, és igyekszem megtanítani mindazokra az erkölcsi normákra, amelyek lehetõvé teszik, hogy hasznos tagja legyen a társadalomnak!!! És nem tudományos alapossággal nevelem, hanem az emberi érzéseimre hagyatkozva! Komolyan mondom, az emberi hülyeség nem ismer határokat!!! Nem tudom, van-e gyereked, de remélem nincs, és nem is lesz, mert nem érdemli meg szerencsétlen, hogy egy ilyen emberhez kerüljön, mint Te!

"Azért kutatom a világot, mert hiszem, hogy a világ megismerhetõ,"
Ez pedig már egyáltalán nem is hit, hanem az egyetlen esélyünk a túlélésre.
Ha hápog mint egy kacsa, úszik mint egy kacsa, és úgy néz ki mint egy kacsa, akkor márpedig kacsa. Csak annyit tettél, hogy kifejtetted a világ kutatásába vetett hitedet. A motiváció sosem racionális, túlélni sem racionális okból akarsz, hanem mert csak. Ebbõl formálsz hitet, ezt részleteztem a hozzászólásomban.

"A vallás pedig egyszerûen az istenhit közös gyakorlása."
Javítva.
Elrontva.
Vannak istenben nem hívõ vallások. A magyar nyelvnek amúgy sincs szüksége rá hogy kijavítsd, neked viszont annál inkább hogy megismerd. Mûvelõdni kéne...

Te magad vagy a Sátán!<#gonosz2> Abban a Pokolban fox égni mindörökké, amit a Jóisten a magadfajta ördögöknek készített!!!!4!<#eplus2><#vigyor1><#hehe>

Még mindig fokozod az undorító kijelentéseid.
Azt állítod, hogy a hit jó, a racionalizmus a rossz (sötét oldalnak nevezed).

Nem veszed észre, hogy mennyire undorító az amit csinálsz?
Nem kaptam én most itt rohamot, vagy kattantam rád, egyszerûen csak érzékeltetni szeretném azt, amit évtizedek óta érezni lehet, ha egy vallásos ember árasztani kezdi a gondolatait.

A megvetést, az önön hitének felsõbbrendüsének érzését, a hitet tagadók démonizálását, stb...

Miközben senki nem tudja megcáfolni a következõ kijelentéseim. Minden létezõ vallás, minden hit, minden transzcendens világnézet törekszik a hittételeinek terjesztésére. Saját hittételeit felsõbrendûnek tartja a többinél. Magasztos filozófiával csábít, és elégíti ki a vágyat az univerzum komplexitását megérteni óhajtó zavarodot híveknek. A hittételeken keresztül manipulálja a híveket. És mindeközben a vallási vezetõk a háttérben olyan gazdasági tevékenységet folytatnak, ami a vallás nélkül elképzelhetetlen volna. Tehát nem autókat gyártanak vagy számítógépet, bármiféle profitot termelõ tevékenységet, hanem egyszerûen lehúzzák a híveket.

Ehhez képest elég felháborító, hogy az erkölcs és a hit közé egyenlõségjelet merészel tenni bárki is.

"
Õrülök, hogy végre sikerült kihoznom belõled ezt az érzést.
Úgy érzem hatalmas elõrelépés ez nálad.
Mondd akarsz róla beszélni?

Nem tartozom egyházhoz, nem vagyok megkeresztelve, vagy bármilyen más egyházi hókuszpókusz által akármelyik egyház tagjai közé hivatalosan felvéve.
De vallásosnak tartom magam, mert hiszek olyan dolgokban, amelyek már a tudományos világnézetbe is talán még beleférnének, ha nagyon akarom, de mivel nincs rá bizonyíték, nem fogom letagadni, hogy a részemrõl csvak hit van mögötte. "

Még felsem fogtad, hogy mirõl beszélek.

Az összes hozzászólások között a tied volt a legundorítóbb.

Egyenlõségjelet tettél a vallás és az erkölcs közé!
Ez undorító és elfogadhatatlan. És akkor is undorító marad, ha tagja vagy egy egyháznak, meg akkor is, ha nem.

Maga a kijelentés undorító. Tükrözi, hogy a nézeted szerint az, aki nem vallásos, az nem lehet erkölcsös. Ha nem érted, hogy mi ebben az undorító, akkor elmagyarázom. Nézel ki körbe a fejedbõl, és rátekintesz egy ateistára, és közben azt motyogod magadban... ez egy hitetlen senki, egy egy erkölcstelen kis pondró... jobb is lenne a világ, ha nem lennének...

Hát nem kisfiam!
Az erkölcsnek köze sincs a valláshoz.

Wheeler: "The past does not exist until measured in the present"

Sok neten keringõ infotöredék van összefonódott részecskepárokról,
pl itt egy angol szöveg ( amit nem értek, te hátha ): http://arxiv.org/PS_cache/quant-ph/pdf/9903/9903047v1.pdf

És itt van neki magyar fordítása: kvantumradar czikksorozat: URL=http://legendavadasz.blog.hu/2011/04/02/kvantum_radar_elemzes_1]1. 2. 3.
Itt leírja részletesen a kisérletet, amivel a múltat meg lehet változtatni


Annyira nem tudok róla, hogy ez mennyire igaz, vagy sem, de itt páran vannak az oldalon, akik sok hoax és konteó és álhírleleplezõ oldalt tudnak, hátha.

Az tudomány és az vallás között talán csak egyetlen lényeges különbség lenne. Az tudomány azt tanítja a embereknek, hogy gondolkozzanak, és ha tetszik nekik az, amit a tudósok mondanak, mert viszonylag stimmel, akkor higyjék el. Az vallás ezzel szemben azt tanítja, hogy ne gondolkozzatok, de higyjetek. Ez lenne az elmélet. Gyakorlatilag viszont ma már egy tudományvallású társadalomban élünk, senkinek semmi joga sincs bármit megkérdõjelezni, vagy nem elhinni.

:))))))))))))

Nem tudom. Talán a Szentháromság Center? Vagy a Szentlélek Szupermarket. X) Én az ilyesmihez nem értek.

A Jupiternél mi van nyitva ilyenkor?

Nyugi, aki elhiszi neki, hogy világvége lesz, az azt is elhiszi neki, hogy pl. azért nem lett mégsem világvége, mert Jézus megállt a Jupiternél bevásárolni, és ezért késni fog pár évtizedet. :) Ezen már igazán nem múlik...

Nostredamus akkora álltalánoságban írkált, hogy az bármire alkalmazható.
Más.
Amúgy nem a hittel van a baj, hanem hogy ilyen "nagyontisztelt" látnokok meg tudják etetni az embereket a világvégével. Azért elég ciki lehet most magyarázkodni neki :))))) Vajon most melyik tényezõt nem vette figyelembe? Az ilyen rémhír terjesztõket nem lehet felelõségre vonni?
vmiki88: Sajnos nem csak õ. Sok agyatlan pl. szerzõdést kötött az állatainak gondozásáról a világvége után. Na, ezen majdnem magam alá piszkoltam :))))

Te most az értelem és az érzelem viszonyát feszegeted, nem a vallás és az értelem viszonyát.
Az elsõ kettõ lehet ellentétes, de az utolsó kettõ az ortogonális. Nyilván épeszû ember nem hisz olyan dolgokban, amik világosan nem igazak (pl hogy illúzió az egész világ). Ezek életünk axiómái ha úgy tetszik, amiket elfogadunk, mert csak.
De racionális embernek is lehetnek érzelmei, viszonyulhat érzelmi alapon dolgokhoz.

"Miért szeretjük a világvége jövendöléseket?"

Miért? Szeretjük?
Szerintem inkább leszarjuk...

Ott a pont.

Elképesztõ ez a sok birka, aki egy ilyen Gyíknak hisz.
Én nézetem: Nincs isten, senki nem vigyáz ránk odafent, megszületünk, meghalunk, ennyi.
Mindenki hozza ki életébõl a legtöbbet, oszt jól van.

Hogy vigyorog ez a nyomorult, a sok hülyébõl jól megszedte magát.

Sehol sem írtam azokat a dolgokat amelyeket állítasz. És te vagy korlátolt, ugyanis nincs összefüggésbe a létezésed azzal, hogy te vallásos vagy vagy sem. A lényeg az hülyegyerek, hogy ha nincs vallás, akkor az olyan szerencsétlenek mint te most nem gép elõtt ülnek, hanem rég meghaltak volna. Ennyi. A továbbiakban mellõzlek, mert látom még az elsõ kommentemet sem dolgoztad fel. Csak írogatod a marhaságaidat, mielõtt megértenéd és elgondolkodnál azon amit mások mondanak. Na pá.

NEXUS6 -nak ment...

"A sok racionális embertõl csak nyavajgást hallok erkölcsösség gyanánt, hogy mi vagyunk a bolygó rákfenéje, bárcsak kipusztulnánk! Jöjjön a világvége, mert ez a hülyeség nem csak azoknak a kiváltsága, akik vallásosnak hívják magukat, de nem ám!
Azt sem tudjuk kik vagyunk, azt sem tudjuk, hogy bármirõl is tehetünk, tehetnénk egy csomó jót, igazán jó világot építhetnénk. De õk azt mondják adjuk föl, eleve csak hiba az hogy létezik ez a faj, de legalább is véletlen."

Lefordítva amit írtál, azt állítod, hogy a racionálisan gondolkodók (akik elvetik többek között a vallásos, természetfeletti magyarázatokat) nagy része destruktív a társadalom számára. Szerintem az ilyen pesszimista gondolkodók, akik az emberiséget rákfenének látják, elég kicsi arányban vannak jelen, és ugyanúgy van köztük vallásos is. A racionálisan gondolkodó azt mondja, hogy az erkölcs, célba vetett hit, és minden más teljesen független attól, hogy ki miben hisz. És ez így is van.

"A racionalizálás azonban a sötét oldal, elhiteti veled, hogy te mindent megtettél, feladhatod, kereshetsz új hitet, világnézetet, rugalmasan föladhatod az elveidet, önmagad."

Ebbe se hiszem, hogy túl sok ráció lenne, de biztos... -.-'

"Hova jutnánk, ha a sportolók, ha nem hajtanának maximálisan, mert kicsit elfáradtak, ha az orvosok lemondanának a betegek jórészérõl, mert csak idõ és pénzpazarlás bármit is rákölteni, ha a diákok föladnák a tanulást, mert nem látnák el félúton, hogy mi az értelme annak, amit tanulnak. A tanulás is irracionális lehet, vagy hitet, egy homályos ígéreten alapuló kitartást követel."

Nem értem egyáltalán a példáidat. A sportolók pontosan tudják, hogy ha hajtanak, fejlõdnek. Irracinális az lenne, ha ehelyett imádkoznának. Az orvosoknál ugyanez, tudják mikor halt meg a beteg, tudják mi az amikor már nem segíthetnek rajta, és akkor föladják. Addig meg törekednek arra, hogy amíg 1% esély is van, megpróbálják megmenteni. Ez a racionalitásnak a lényege!! :D
A diákok meg föl is adják rendszeresen, mert nem látják értelmét a tanulásnak. Hozzá kell tenni, a tanultak jórészének rohadtul nincs értelme, millisózor hasznosabbakat is lehetne tanulni, ráadásul érdekesebben leadva, úgyhogy nem is csoda.

Bocsa triplepost-ért, de ezt még muszáj leírnom:
"A hit, a hit amagasabb értékekben a legfontosabb fegyverünk, ettõl tudjuk átlépni az akadályokat, és igen, sokszor a vallásokhoz kapcsolódik. Persze nem mindig
A racionalizálás azonban a sötét oldal, elhiteti veled, hogy te mindent megtettél, feladhatod, kereshetsz új hitet, világnézetet, rugalmasan föladhatod az elveidet, önmagad."

Lehet hogy bennen van a hiba de nekem megint inkább az a tudat segít küzdeni hogy ezáltal leszek jobb másoknál. Mindegy miben. Lehet ez sport, tanulás, zene. Megsemmisítõ vereséget mérni másokra evolúciós szempontból hasznos.