A kétnyelvûség kognitív elõnyei

A kérdés az, hogy humán vagy reál téren teljesítenek gyengébben?

Pont erre gondoltam.<#eljen>

Van itt valami ami szerintem nagyon fontos. Magyar vagy, és még nagyon korán megtanulsz angolul vagy a két szülõ más-más nemzetiségû és azért beszél 2 nyelven a gyerek. Ezért lehet az, hogy valaki beszéd közben keveri a két nyelv szavait anélkül, hogy észrevenné.

Középiskolai tanár az egyik ismerõsöm. Azt mondta, h azért van szívás a két tannyelvû suliból érkezettekkel. Gyakorlatilag kis túlzással nincs anyanyelvük, ami a tanulási képességeiken is meglátszik. :/

Egy nagyobb édesség gyárban menedzselem az ügynökség (agency) által kiközvetített munkások minden baját. Magyarul tehermentesítem az irodát engem zaklat 130 vegyes nemzetiségû ember. Itt vettem életemben elõször hasznát annak, öt évig tanították az oroszt :D

Ez az egész úgy jön ide, hogy akik hasonló helyzetben vannak azok reggeltõl estig túráztatják az agyukat. Szerintem nem meglepõ, hogy bizonyos idegpályák sztrádává alakulnak :)

Várj, kitalálom. Te egy szinkrontolmács vagy.
De hogy jön ez ide?<#conf>

Vannak érdekes pillanatok azért. Például két ember beszélget (te tolmácsolsz) és az egyik elsüt egy viccet, de nem egy nyuszikásat ami még egyszerû is lenne, hanem mondjuk egy politikait. Ez eléggé tikkasztó pillanat tud lenni. Lehet, hogy te megérted és nevetsz is rajta de a másik félnek is jusson a poénból (nehogy sértõ legyen). Ilyen nehéz esetekben tényleg csak a vázat tudod átemelni és a viccet neked kell felépíteni úgy, hogy az humoros legyen. Jobb esetben erre van néhány másodperced.

Szerintem meg nagyjából pontatlan az a kutatás, amit csinált. Kezdjük ott, hogy az ember az anyanyelvét máshogy tanulja, mint egy késõbb tanult idegen nyelvet. Olyan azonban lehetséges, hogy a gyerek a két szülõ eltérõ beszéde miatt két anyanyelvvel is rendelkezzen. Valszeg ez a kutatás inkább ezekre vonatkozik. Szerintem közvetlenül csak rájuk igaz, az amit itt eredményül kaptak.

A tanult második nyelv is tornáztatja az agyat, növeli azt a potenciált, amibõl majd egy valamilyen betegség során veszíthet az ember, de teljesen máshogy épül be az emberi agyba, mint az anyanyelv.

Szerintem.

> Szeretnék egy listát arról, hogy hány Nobel-díjas tudós volt kétnyelvû gyerekkorában. Gyanítom, hogy a végeredmény nem fogja igazolni a kutatás végkövetkeztetését.

Ez így van. De cáfolni sem!

A kutatás "végkövetkeztetése" az hogy általában véve (statisztikailag) __kognitív__ elõnyt jelent ha valaki kétnyelvû.

Ha kiemelsz néhány speciálisan megválasztott mintát (pl. Nobel díjas emberek kirívóan magas intelligenciával) akkor nem vetheted össze a mintáidat az eredeti statisztikával, és nem vonhatsz le következtetéseket. Egész egyszerûen azért mert a kutatásban említett statisztika nem erre a célcsoportra lett elkészítve. Sõt, ha már tudományos kutatásról van szó akkor biztos lehetsz benne hogy mindent megtettek, hogy a lehetõ legjobban függetlenítsék a mintákat más változóktól, pl. mint amilyen az intelligencia hányados, a családi háttér, anyagi helyzet, társadalmi pozíció stb.

Egyébként meg igazad lehet - valószínûleg van hátránya is. De ez a kutatás nem a hátrányokat kutatta...

Szeretnék egy listát arról, hogy hány Nobel-díjas tudós volt kétnyelvû gyerekkorában.
Gyanítom, hogy a végeredmény nem fogja igazolni a kutatás végkövetkeztetését.

Úgy gondolom lehet, hogy a kétnyelvûségnek vannak elõnyei, de ugyanúgy kell legyen hátránya is.