Bognár Szilvia

elképesztõ a zenei játék 😊 kicsit az ír dallamokra hajaz, Ági hangja pedig nagyon kellemes és nyugtató

szép nagyon az ének, a kántálás kicsit hajaz az indián kántálásra 😊

Mostanában Motivával kekeckedem.



Nem egy Ghymes-mélység, de munka alá tökéletes, plusz szép ének. 😊

Én sem. Se leirás se semmi. <#confused> Majd egyszer megtudjuk. :-)

A Sebestyén Márta-Deep Forest alkotás is inkább a modern zene irányába tolódik, mégis komolyabb hatást kelt 😊

most meghallgattam párat, de a zenei aláfestés nekem nem igazán tetszik 😊 jobb szeretem, ha a hagyományos népi hangszer túlsúlyban van a modern zenéhez képest 😊

nem 😊

Esetleg a Holdviola még megvan? 😊
A zenei betétek néhol számomra igénytelen benyomást keltenek, pedig a (valódi) hangszeres rész szakszerû lenne, az ének pedig szintén gyönyörû.

Felismered ki énekel?

Nem erre gondoltam, de most úgyse találnám meg. De ez sincs sehol. Ég és föld!

Másik gyöngyszem

Szerintem erre gondoltál: populárisabb, de szerintem a nyomába sem ér az eredetinek 😄

Megy a Petõfin ennek a számnak egy változata, azt hiszem a copy-con-nal. Na a kettõ össze se hasonlítható... Itt is a hozzászólások.. Szucsmó kommentje mindent visz <#nevetes1>

😊 Nagyon szépen vegyítik a hagyományos népzenét a modern zenével, nem esnek túlzásba. Kicsit kitérek Herczku Ágira is, mert nagyon hasonlóan gyönyörû 😄

Nagyon szép! Érdekes. Az igazán kiváló magyar zenékhez csak pozitív hozzászólások érkeznek a youtube-on.

😄

Vettem fõnök! Rajta vagyok <#awink>

Így van, de a zenekar lenne a lényeg... 😊 Szerintem nagyon jók, érdemes a többi dalukat is meghallgatni... 😉

Ez a Másfélmillió lépés Magyarországon c sorozat fõcímdala :-) Beleégett a dobhártyámba!! <#eljen>

Jó a helyszín. A youtube hozzászólások is magukért beszélnek.

És õket ismeritek? 😊

Herczku Parovval másik nagy kedvenc 😊

közkívánatra 😊

Herczku Ágnessel és Szalóki Ágnessel is tud alkotni, szó se róla. 😊 (kiskedvenc pl. a Se nem esõ...)

õket is ismerem, nagyon jók 😊

Ha nem haragszol szeretnék mutatni valamit. kerekes band

<#eljen><#eljen>

Ezjó! <#eljen>

<#eljen>

1977 februárjában született Szombathelyen. Szülõvárosában kezdte meg tanulmányait, majd a kõszegi Jurisich Miklós Kísérleti Gimnáziumban folytatta, és az ELTE néprajz szakán fejezte be.

Az ugyancsak szombathelyi Bartók Béla Zeneiskolában furulyázni, majd fuvolázni tanult. Tizenhat éves korában csatlakozott Vasi Népdalstúdióhoz, így került közel a népdalhoz és a népzenéhez, és itt született meg az életen át tartó szerelem az énekléssel. Elsõ felállás, ahol énekesként feltûnhetett, a vas megyei Boglya együttes volt. Innen következõ lépésként az azóta is népszerû Anima Sound System következett tizennyolc évesen, ahol három éven át énekelt.

Ebben a „hangrendszerben” a modern zene és a népdal ötvözésével kísérleteztek, azonban a sok pozitív visszajelzés ellenére nem érezte magáénak ezt a stílust és három év elteltével elhagyta a zenekart, figyelmét a néphagyomány komplex megismerésére fordította.

1995-ben nyerte el A Népmûvészet Ifjú Mestere címet, és ez az elismerés jelentette számára az elhivatott munka kezdetét is. A „paraszti kultúra”, mint néphagyomány teljes megismerése érdekében „nótafákkal” találkozott, táncokat tanult, a kézmûves mesterségekben tette próbára magát. 1998-ban jelentkezett az ELTE néprajz szakára, ahol 2004-ben diplomázott. Szakdolgozatát a népdaléneklésrõl, mint folklorisztikus jelenségrõl írta. Benne az énekes néphagyomány átalakulását, „továbbélési” lehetõségeit kutatta.

1995 óta az Állami Népi Együttes meghívott elõadójaként, illetve különbözõ népzenei együttesekben többnyire szólistaként hallható. A Vándor Vokál együttesben 1998-tól 2005-ig balkáni és kárpát-medencei (magyar, bolgár, szerb, horvát, szlovák, rutén, görög és korzikai) többszólamú dalokat énekeltek, általában zenekari kíséret nélkül. Négy éven át volt tagja a többféle zenei és népzenei hatás ötvözésével megszólaló Makám együttesnek, az itt gyûjtött világzenei hatások nyomon követhetõek késõbbi produkcióiban is. A Sebõ Együttessel is rendszeresen szerepel, meghívott vendégként az énekelt vers mûfajában kamatoztatja tehetségét.

A reneszánsz stílust felelevenítõ elõadást pedig Kónya István lantmûvésszel közösen hozták létre, ami azóta lemezen is megjelent. 2005-ben Sebestyén Márta is közös éneklésre invitálta, meghívást kapott a Magyar népköltészet albumára. Viszonzásképpen 2006-ban Márta is vállalta a közremûködést az Ének õrzi az idõt címû lemezen, Szilvia elsõ stúdióalbumán. Saját zenekara mellett az Etnofon Zenei Társulással és még egy új világzenei formációval is dolgozik, ahol Szalóki Ágival és Herczku Ágnessel közösen tárják népes közönség elé a népdalkincseket. Elõadói tevékenysége elismeréseképpen 2004-ben Artisjus-díjat kapott, míg a Magyar Rádió „Az év folkénekese” címmel, eMeRTon-díjjal tüntette ki. 2007-ben Kodály Zoltán-emlékdíjjal gazdagodott rangos elismeréseinek száma. A magyar népdal határainkon kívüli megismertetésében is jelentõs szerepet vállalt a flamand Kadril együttessel való együttmûködésben.

Meggyõzõdése és hitvallása, hogy a népdalnak, mint az önkifejezés egyik legkézenfekvõbb eszközének ma is éppúgy létjogosultsága lehet, mint hajdanán.