Nyugdíjba mennek a NASA ûrhajósai
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#79
Nasa költségvetése azért csökken, mert az Álcák beépültek és hamisítják a könyvelést, igy drágának tünik az ûrutazás... Optimus már töri a fejét az ellencsapáson.,,
#78
Nem arra számítottak, hogy a támadást túl lehet élni, hanem a kilövés és becsapódás közötti nagyobb idõrésre. A támaszpont további sorsa a rakéták kilövése után közömbös volt a stratégák számára.
Ha jól emlékszem, ebben a témakörben volt egy híres novella, a címe Hosszú Õrség. Érdemes elolvasni, díjat is nyert.
Ha jól emlékszem, ebben a témakörben volt egy híres novella, a címe Hosszú Õrség. Érdemes elolvasni, díjat is nyert.
#77
Csak éppen az az onnan való indítás is nehézkes. Egy bújkáló SSBN túlélési ideje bõven elegendõ lehet, hogy soha nem találják meg. A Hold nem tud sem elbújni sem elfutni...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#76
"a Holdon gyak a földi atomcsend egyezményeket kijátszva hajtsanak végre kísérleti robbantásokat,
És ez mire lett volna jó? Az atomfegyvereket max. a Földön vagy LEO pályán használnák. Mi értelme odavinni bármit is? A mûszerezés elhelyzése a mérésekhez smafu...?
BTW, ha ezzel próbálkoznak, akkor rövid úton ezt is betiltották volna. Ha szondát el tudtak vinni a Holdik, akkor taktikai atomfegyver is ment volna. Nem olvastam róla soha, hogy ötletként felmerült volna valaha is. Minek..."
Nem robbantani akartak a Holdon, hanem egy atomrakéta-támaszpontot létesíteni. Azért, mert annak megsemmisítése sokkal több idõbe kerül, mint a földfelszíni támaszpontoké. Nem fél óra, hanem jóval több. Ez a nagyobb idõ elégséges lett volna a megfelelõ ellentámadás megindítására.
A terv a tervezési fázis elején az Atomcsend és az Atomsorompó miatt kukába került.
És ez mire lett volna jó? Az atomfegyvereket max. a Földön vagy LEO pályán használnák. Mi értelme odavinni bármit is? A mûszerezés elhelyzése a mérésekhez smafu...?
BTW, ha ezzel próbálkoznak, akkor rövid úton ezt is betiltották volna. Ha szondát el tudtak vinni a Holdik, akkor taktikai atomfegyver is ment volna. Nem olvastam róla soha, hogy ötletként felmerült volna valaha is. Minek..."
Nem robbantani akartak a Holdon, hanem egy atomrakéta-támaszpontot létesíteni. Azért, mert annak megsemmisítése sokkal több idõbe kerül, mint a földfelszíni támaszpontoké. Nem fél óra, hanem jóval több. Ez a nagyobb idõ elégséges lett volna a megfelelõ ellentámadás megindítására.
A terv a tervezési fázis elején az Atomcsend és az Atomsorompó miatt kukába került.
#75
Ha megvan a szükséges ipar. De nincs. Ez így csak egy ötlet, nem több.
#74
Mondom, ha meg van az infrastruktúra. Akkor a Naprendszer feltárása is onnan folyhatna.
Ez viszont most csak fantáziálás. A megfelelõ ipari kapacitás kifejlesztése még el sem kezdõdött. Sok a földön normális gyártási folyamat egyszerûen nem mûködne, például a szokásos kohók az oxigénhiány miatt használhatatlanok. Hogy ez mibe fájna, azt még fel sem tudom becsülni.
Ez viszont most csak fantáziálás. A megfelelõ ipari kapacitás kifejlesztése még el sem kezdõdött. Sok a földön normális gyártási folyamat egyszerûen nem mûködne, például a szokásos kohók az oxigénhiány miatt használhatatlanok. Hogy ez mibe fájna, azt még fel sem tudom becsülni.
#73
Azt akarod mondani, hogy néhány markoló, csille, bányász ugyanannyiba kerül mint egy - hõvédõpajzsa ellátott visszatérésre alkalmas masszív tartály plusz a speciális bányászati gépek, eljárások? Hol van meg az infrastruktúra? Mennyit is kellene költeni egy emberre a Holdon - csupán azért, hogy életben maradjon? És mekkora is egy bányász fizetése?
#72
A mûholdakben olyan elektronika van, amit olyan háttéripar állít elõ, hogy ehaj. A Holdon mikor lesz ilyen? Maraddjunk abba, hogy a mai technológiákat ismerve soha.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#71
"A Holdon a He3-at leszámítva nincs semmi de semmi, amit megérné bányászni és idehozni, de ennek is csak akkor, ha lenne mûködõ fúziós reaktor. De nincs."
Tulajdonképp, ha megvan a szükséges infrastruktúra, a Holdról gazdaságosabb a mûholdakat, szondákat föld-körüli pályára állítani, mint innen fellõni. A hatodannyi gravitációnál a szökési sebesség jóval kisebb, lásd a holdkompok felszálló rakétáit. Esetleg egy magleb kilövõ is szóba jöhetne ekkor. A 2.83 km/s szökési sebesség nem túl magas, hely van elég, és még a légkör sem fékezi a küldeményt.
Tulajdonképp, ha megvan a szükséges infrastruktúra, a Holdról gazdaságosabb a mûholdakat, szondákat föld-körüli pályára állítani, mint innen fellõni. A hatodannyi gravitációnál a szökési sebesség jóval kisebb, lásd a holdkompok felszálló rakétáit. Esetleg egy magleb kilövõ is szóba jöhetne ekkor. A 2.83 km/s szökési sebesség nem túl magas, hely van elég, és még a légkör sem fékezi a küldeményt.
#70
a Holdon gyak a földi atomcsend egyezményeket kijátszva hajtsanak végre kísérleti robbantásokat,
És ez mire lett volna jó? Az atomfegyvereket max. a Földön vagy LEO pályán használnák. Mi értelme odavinni bármit is? A mûszerezés elhelyzése a mérésekhez smafu...?
BTW, ha ezzel próbálkoznak, akkor rövid úton ezt is betiltották volna. Ha szondát el tudtak vinni a Holdik, akkor taktikai atomfegyver is ment volna. Nem olvastam róla soha, hogy ötletként felmerült volna valaha is. Minek...?
- megfigyelõ, irányító, átjátszó kommunikációs bázisként használják, amit nehéz vakítani, zavarni észrevétlenül megsemmisíteni,
A mûholdakat is. Minek kell a Holdig menni? Azért, hogy feleslegesen nagyobb jelerõsség legyen? Minek fárasztod magad a leszállással, mikor mûholdat pályára állítani egyszerûbb...?
- demonstrálják Amerika/CCCP képességeit az ûrt, mint hadszintért illetõen.
A kinek nagyobb a **** címû verseny a Holdraszállással egy idõre véget is ért.
A hidegháború után pedig már ezt a képességet lehetett volna használni a polgári célokra is.
Mondj egy gazdaságilag kifizetõdõ célt.
- Esetleg a Holdon kitermelt nyersanyagok szállítását
A Holdon a He3-at leszámítva nincs semmi de semmi, amit megérné bányászni és idehozni, de ennek is csak akkor, ha lenne mûködõ fúziós reaktor. De nincs.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#69
Küldjük fel Farkas Bercit :D
De már látom a szalagcímet 2040-ben: Visszavonul az Ares V, amíg nincs új, addig a Szojuzt használják :D
De már látom a szalagcímet 2040-ben: Visszavonul az Ares V, amíg nincs új, addig a Szojuzt használják :D
... Alea iacta est - Veni, vidi, vici ...
#68
Lényeget nem érted még mindig.
A hidegháború alatt meg lehetett volna csinálni, hogy olyan szállítási kapacitást építenek ki a Holdig, ami biztosítja:
- Szakemberek rendszeres szállítását
- Nagy tömegû eszközök szállítását
- Üzemanyag utánpótlás szállítását
- Esetleg a Holdon kitermelt nyersanyagok szállítását
Azért, hogy:
- a Holdon gyak a földi atomcsend egyezményeket kijátszva hajtsanak végre kísérleti robbantásokat,
- megfigyelõ, irányító, átjátszó kommunikációs bázisként használják, amit nehéz vakítani, zavarni észrevétlenül megsemmisíteni,
- demonstrálják Amerika/CCCP képességeit az ûrt, mint hadszintért illetõen.
A hidegháború után pedig már ezt a képességet lehetett volna használni a polgári célokra is.
Most is ugyan az a helyzet, a hidegháború alatt kifejlesztett eszközöket használják, csak éppen akkor a 67-es egyezményre tekintettel már leállították a fejlesztések nagy részét. Ma az ûripar viszonylag gazdaságos, mert léteznek a hidegháború alatt kifejlesztett technológiák eszközök, amit lehet használni. Ha a hidegháború alatt sokkal több mindent fejlesztenek ki akkor meg a holdutazás esetleg marsutazás is ugyan ilyen gazdaságos lenne!
A hidegháború alatt meg lehetett volna csinálni, hogy olyan szállítási kapacitást építenek ki a Holdig, ami biztosítja:
- Szakemberek rendszeres szállítását
- Nagy tömegû eszközök szállítását
- Üzemanyag utánpótlás szállítását
- Esetleg a Holdon kitermelt nyersanyagok szállítását
Azért, hogy:
- a Holdon gyak a földi atomcsend egyezményeket kijátszva hajtsanak végre kísérleti robbantásokat,
- megfigyelõ, irányító, átjátszó kommunikációs bázisként használják, amit nehéz vakítani, zavarni észrevétlenül megsemmisíteni,
- demonstrálják Amerika/CCCP képességeit az ûrt, mint hadszintért illetõen.
A hidegháború után pedig már ezt a képességet lehetett volna használni a polgári célokra is.
Most is ugyan az a helyzet, a hidegháború alatt kifejlesztett eszközöket használják, csak éppen akkor a 67-es egyezményre tekintettel már leállították a fejlesztések nagy részét. Ma az ûripar viszonylag gazdaságos, mert léteznek a hidegháború alatt kifejlesztett technológiák eszközök, amit lehet használni. Ha a hidegháború alatt sokkal több mindent fejlesztenek ki akkor meg a holdutazás esetleg marsutazás is ugyan ilyen gazdaságos lenne!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#67
"Inkabb tanulj meg helyesen irni es olvassal sokat. Ajanlanam peldaul Jokait, de ugye o egy naci turbomagyar a sok kozul. :O"
Te szerencsétlen ékezetekrõl hallottál e már???
Hány hibát vétettél két nyomorék mondat leírásában számold össze te ász.
Ja tudom Angol billentyûzeted van.
Te szerencsétlen ékezetekrõl hallottál e már???
Hány hibát vétettél két nyomorék mondat leírásában számold össze te ász.
Ja tudom Angol billentyûzeted van.
#66
40 éve is voltak távvezérelhetõ eszközök. Mégsem voltak alkalmasak, hogy ezeket elküldjék oda. Miért? Nem tudom. Most vannak.
Az automatizáció alatt pl. a leszállást és kicsomagolást értem. Tudtmmal az pl. nem volt manuális soha.
Az automatizáció alatt pl. a leszállást és kicsomagolást értem. Tudtmmal az pl. nem volt manuális soha.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#65
Félreértesz, nem az kérdeztem, hogy mennyit fejlõdött az automatizáció és mûszerezettség 30-40 év alatt az ûrszondákon. Én a mai automatizációra kérdeztem rá, hogy ne elméleti legyen a vita. De akkor leírom mire gondolok (ha valamit kihagytam szólj):
A marsroverek irányítása, valahogy így néz ki: A kutatók látnak egy érdekes követ, amit szeretnének megvizsgálni. A mérnökök erre csóválják a fejüket, hogy bocs az nem lehet, nem erre lett tervezve; felborul, elsüllyed a 10-20 cm homokban (!) stb. Természetesen mindezt olyan terepen ahol az ember akadálytalanul sétálgat, nem araszolva halad, és fõleg nem araszolva kutat. Elküldik a rádiójelet, és röpke 40 perc múlva már irányba is állt! Szóval egy komoly korlátokkal küzdõ - távirányítású kisautó - hol alternatívája egy kutatónak? Persze az automatizálás képes néhány nagyobb követ önállóan kikerülni, kb. 3-4 óra alatt... és még mindig csak a fizikai korlátnál tartunk! Mert a kérdés még is csak ez: tud önállóan kutatni? Gondolkodni tud? Túlságosan elméleti szinten kezeled a dolgot, és nem gondolod végig mire is képesek, ezért kértem, hogy gondold végig, írd le mit értsz automatizáció alatt.
A marsroverek irányítása, valahogy így néz ki: A kutatók látnak egy érdekes követ, amit szeretnének megvizsgálni. A mérnökök erre csóválják a fejüket, hogy bocs az nem lehet, nem erre lett tervezve; felborul, elsüllyed a 10-20 cm homokban (!) stb. Természetesen mindezt olyan terepen ahol az ember akadálytalanul sétálgat, nem araszolva halad, és fõleg nem araszolva kutat. Elküldik a rádiójelet, és röpke 40 perc múlva már irányba is állt! Szóval egy komoly korlátokkal küzdõ - távirányítású kisautó - hol alternatívája egy kutatónak? Persze az automatizálás képes néhány nagyobb követ önállóan kikerülni, kb. 3-4 óra alatt... és még mindig csak a fizikai korlátnál tartunk! Mert a kérdés még is csak ez: tud önállóan kutatni? Gondolkodni tud? Túlságosan elméleti szinten kezeled a dolgot, és nem gondolod végig mire is képesek, ezért kértem, hogy gondold végig, írd le mit értsz automatizáció alatt.
#64
Az akkori méretek és automatika mellett szó sem lehetett olyan kicsi és irányított minavételezésrõl és elemzésrõl, mint ma. Légköranalízis, fotofelderítés és pár egyszerûbb alapmérést és spektrográfiát tudtak csinálni. Ma egy szondán olyan mûszerek vannak, amiknek még a mérési elvét sem értem igazán. Ráadásul sok.
Nem is kísérleteztek azzal, hogy mozgó jármûvet küldejen. Örültek, hogy a szondák odaértek és leszálltak. Nézd meg, hogyy a '60-as és '70-es évek szondáiból hány volt csak legalább részlegesen sikeres...
Nem is kísérleteztek azzal, hogy mozgó jármûvet küldejen. Örültek, hogy a szondák odaértek és leszálltak. Nézd meg, hogyy a '60-as és '70-es évek szondáiból hány volt csak legalább részlegesen sikeres...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#63
Kifejtenéd a mit értesz mai szintû automatizáció alatt?
#62
Kit érdekel? Indítottak. Pont.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#61
:) Inkabb tanulj meg helyesen irni es olvassal sokat. Ajanlanam peldaul Jokait, de ugye o egy naci turbomagyar a sok kozul. :O
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#60
Ezekxerint nem nézted meg a linket. Sorry.
Keleten ki a faxt érdekelt, hogy a 100 katonai indítás mögé bejött egy mûsoraszóró mûhold!?
De nem is jött be a 90-es évekig.
Azonban persze a 90-es évektõl meg kiszuperált tengeralattjáróról indított rakéták és a hidegháború egyéb hordalékai adták a kereskedelmi indításokat. Sorry.
Keleten ki a faxt érdekelt, hogy a 100 katonai indítás mögé bejött egy mûsoraszóró mûhold!?
De nem is jött be a 90-es évekig.
Azonban persze a 90-es évektõl meg kiszuperált tengeralattjáróról indított rakéták és a hidegháború egyéb hordalékai adták a kereskedelmi indításokat. Sorry.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#59
"Mellesleg a vak világba (vagyis az ismeretlenbe) való utazás járna a legtöbb ismerttel..."
Tudtam, hogy a sok Star Trek-bõl még baj lesz! :D (bocs, nem tudtam kihagyni)
Tudtam, hogy a sok Star Trek-bõl még baj lesz! :D (bocs, nem tudtam kihagyni)
#58
Miért nõne, ha töredékére esett vissza az állami megrendelések száma?
Azért, mert az n+1 távközlési és egyéb cégeknek van pénze arra, hogy kereskedelmi alapokra helyezzék a dolgot és felküldejenk. Ezek szerint nem néztél után az indítások számának...?
Azért, mert az n+1 távközlési és egyéb cégeknek van pénze arra, hogy kereskedelmi alapokra helyezzék a dolgot és felküldejenk. Ezek szerint nem néztél után az indítások számának...?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#57
Látom a szöveg értelmezés nem az erõsséged inkább hagyjuk.
#56
"A Gagarinos példa rossz. Az elsõ pilóta sem azért repült, hogy egybõl utasokat szállítson. Ki kellet próbálni, hogy a szerkezet mûködik vagy sem..."
Jó példa, ugyan is én Gagarin szempontjából írtam, és egy kicsit mindenki Gagarin. (Gombabácsit kivéve persze.:D)
Burán dettó.
Ha így nézzük persze öncélú az emberes ûrrepülés, végsõ soron pár szuperegóju emberke megröptetésérõl szól, aki aztán el tudja mondani a világsajtónak, hogy ez a világ legjobb bulija. De végsõ soron akár az emberek nagy részét ki is lehetne rúgni a munkahelyérõl, ha éppen a földi létünk célja nem mondjuk az emberi lét maga lenne. De az, és nem az hogy XY befektetõ mennyit tud az adott projektbõl realizálni, vagy mennyi az államadósság, vagy akármi.
"Az indítûások száma alatt az emberes indítást érted? ..."
Nem.
"A mûholdak indítása nem nõ folyamatosan a '70-es évek óta?"
Miért nõne, ha töredékére esett vissza az állami megrendelések száma?
Az, hogy most már néha valami indiai egyetem is összerak egy mûholdalcsát és fellövik a vél kontinenst beterítõ mûsorszóró mûholddal még mindíg csak 1-1.
R-7 indítások
Érdemes elmélyedni a fenti linkben. A 60-as években ahogy írtam 67-ig folyamatosan növekedett az indítások száma. Majd 68-ban a töredékére esett. Utána volt egy csúcs 73-ban és 81-ben. De olyan trendszerûen már nem tért vissza a növekedés. A 90-es évektõl van valami fejlõdés igazából a kereskedelmi indítások miatt.
Jó példa, ugyan is én Gagarin szempontjából írtam, és egy kicsit mindenki Gagarin. (Gombabácsit kivéve persze.:D)
Burán dettó.
Ha így nézzük persze öncélú az emberes ûrrepülés, végsõ soron pár szuperegóju emberke megröptetésérõl szól, aki aztán el tudja mondani a világsajtónak, hogy ez a világ legjobb bulija. De végsõ soron akár az emberek nagy részét ki is lehetne rúgni a munkahelyérõl, ha éppen a földi létünk célja nem mondjuk az emberi lét maga lenne. De az, és nem az hogy XY befektetõ mennyit tud az adott projektbõl realizálni, vagy mennyi az államadósság, vagy akármi.
"Az indítûások száma alatt az emberes indítást érted? ..."
Nem.
"A mûholdak indítása nem nõ folyamatosan a '70-es évek óta?"
Miért nõne, ha töredékére esett vissza az állami megrendelések száma?
Az, hogy most már néha valami indiai egyetem is összerak egy mûholdalcsát és fellövik a vél kontinenst beterítõ mûsorszóró mûholddal még mindíg csak 1-1.
R-7 indítások
Érdemes elmélyedni a fenti linkben. A 60-as években ahogy írtam 67-ig folyamatosan növekedett az indítások száma. Majd 68-ban a töredékére esett. Utána volt egy csúcs 73-ban és 81-ben. De olyan trendszerûen már nem tért vissza a növekedés. A 90-es évektõl van valami fejlõdés igazából a kereskedelmi indítások miatt.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#55
Rossz alap. A Pioneer szondák esetében hol volt mai szintû automatizáció? Sehol. Ellenben azért az ember nem lett sem mozgékonyabb, sem erõsebb. Az emberek analízis szintén magasabb fokú, de a mintához való hozzáférhetõség alapvetõen nem változott.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#54
Az Apolló tényleg csak küldtek bele a vakvilágba. És lám az eredmények... Amúgy érdekes, hogy kétszer is felhoztad az Apolló-t, esetleg összehasonlítottad a Pioneer-Hold szondák eredményeivel? (Ez csak költõi kérdés volt.:) A Mars esetében viszont már vannak helyek ahova nagyon szeretnének leszállni, és megvizsgálni. Tudod fel van térképezve...
Mellesleg a vak világba (vagyis az ismeretlenbe) való utazás járna a legtöbb ismerttel...
Mellesleg a vak világba (vagyis az ismeretlenbe) való utazás járna a legtöbb ismerttel...
#53
Kicsit idegesítõ, hogy úgy beszélsz hozzám, mint egy nyeretlen kétéveshez. Nagyon is jó tudom, hogy milyen szellelmiség és kockázatvállalás hatja át ezt a közeget, de tényleg nehéz felfogni, hogy hiába a kockázatvállalás, ha lehet, hogy nincs értelme fõleg bele a vakvilágba...?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#52
Nem. De pl. ha az n+1 szonda közül egy találn valami nagyon érdekeset, akkor lehet tudni, hogy hova kellene embert küldeni és nem csak úgy bele a vakvilágba. Még a hold esetén sem embert küldtek vízjeget keresni, hogy vagy sikerül vagy nem...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51
Az ûrhajózás kockázatos. De nem kötelezõ, aki vállalkozik rá az hõs, még ma is. Tudom nehéz megérteni hogyan lehet képes valaki az életét kockáztatni bármiért is. Ez van, kár errõl vitát folytatni, moralizálni!
#50
Egy biztos: az Opportunity nagyon nagy durranás a maga 5+ év élettartamával (amikor három hónapra tervezték, ha jól emlékszem). 5 év alatt a kocsidat hányszor kell szervizbe vinni, a stáb meg még apróbb mûszaki hibákat is áthidal. Maximum respect.
#49
Szerinted. Tudod, vannak prioritások - ezt vagy elfogadod, vagy nem - és nem véletlenül fognak szállnak le oda, ahova. Mellesleg a leszálló hely nem Mars? De. Egyébként bájos, hogy ha szerinted egyetlen emberes ûrutazással nem tudunk meg mindent, de rögtön akkor az egész semmit nem ér. Nem, ilyet valóban nem mondtál, de ez jön le. Mellesleg ez nem matematika, hogy tizenx többet ér mint egy, mert tizx-szer több... felesleges számokkal bûvészkedni. Ez alapkutatás, így a ráfordított árat és értéket is így kellene nézni! :) Még mindig nem összehasonlítható a kettõ, másra való.
#48
Nézzetek: Nem a mentalitással van a gond. Én is szívesen repülnék a Holdra, mert biztos csodaszép a Föld látványa onnan. Meg hódítsuk meg a Marsot. Az is marha jó dolog. Küldjünk minden égitestre embereket alanyi jogon! :D Persze! De nem ez a gond! :) Nem ezzel van a baj. Hanem azzal, hogy nincs rá kész, kipróbált, hatékony és használható technika. De ami a legrosszabb, hogy még pénz sincs rá. Akkor meg mirõl beszélünk?
Hogy lehet arról vitatkozni, hogy mi a hatékonyabb: a hús-vér geológus, vagy az Opportunity, mikor a Marsra eleve nem tudunk embert küldeni. :) A geológus fasza csávó, én elhiszem. De õ itt van, az Opportunity meg ott. EZ A TÉNY! Ennyire vagyunk MOST képesek.
És igen, remélem én is, hogy is egyszer az ük-ük-ük unokám majd utazhat a Marsra, de addig valahogyan ki kéne fejleszteni ennek a módját. És most ott tartunk, hogy az ûrtechnológia fejlesztését végre valós gazdasági alapokra kell helyzeni, és elérni azt, hogy ne politikusok döntsenek róla.
Itt tartunk most, és ez nem lesz olyan látványos. Addig meg van idõ/lehetõség figyelni a mûszeres küldetésekre, ami nagyon fontos és elengedhetetlen lépés ahhoz, hogy egyszer majd emberek is repkedhessenek úgy a bolygók között, mint most ahogy most repkednek a kontinensek között.
Hogy lehet arról vitatkozni, hogy mi a hatékonyabb: a hús-vér geológus, vagy az Opportunity, mikor a Marsra eleve nem tudunk embert küldeni. :) A geológus fasza csávó, én elhiszem. De õ itt van, az Opportunity meg ott. EZ A TÉNY! Ennyire vagyunk MOST képesek.
És igen, remélem én is, hogy is egyszer az ük-ük-ük unokám majd utazhat a Marsra, de addig valahogyan ki kéne fejleszteni ennek a módját. És most ott tartunk, hogy az ûrtechnológia fejlesztését végre valós gazdasági alapokra kell helyzeni, és elérni azt, hogy ne politikusok döntsenek róla.
Itt tartunk most, és ez nem lesz olyan látványos. Addig meg van idõ/lehetõség figyelni a mûszeres küldetésekre, ami nagyon fontos és elengedhetetlen lépés ahhoz, hogy egyszer majd emberek is repkedhessenek úgy a bolygók között, mint most ahogy most repkednek a kontinensek között.
#47
Az Apollo Program is nagyon sok kockázatot vállalt be, pedig erõsen lépcsõzetesen tesztelték. Cifu úgy saccolta ki ezt a kötlséget, hogy gyak. semmiféle lépcsõzetesség nincs.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#46
Én nem ezt mondtam. Csak tizenx robot igenis potenciálisan több célhoz tud elmenni, mint 1 vagy két geológus egyetlen leszálással. Ott egyetlen komolyabb gikszer is nullázza a projektet és nulla eredménye van. Ha elveszik a tizenix szondából egy, az kis túlzással a "ki nem szarja le" kategória.
Költséges, veszélyes? Igazad van, ami költséges, veszélyes azt hagyjuk. Mi van azon a hegyen túl?
Egyáltalán nem ezt mondtam. Én pusztán költséghatékonyságból nézem a dolgokat. Ahogy írtam, az optimista becslés szerint 10 milliárdba fájna egyetlen utazás. Ha még többe - pl. az elsõ kudarc volt, amire ilyen minimál "elsõre mindent bele olcsón" estben komolyabb sansz lehet, akkor már +20 milliárd. Ebbõl meg aztán tényleg olyan szondahegyet rakhatsz le, hogy ehaj...
Költséges, veszélyes? Igazad van, ami költséges, veszélyes azt hagyjuk. Mi van azon a hegyen túl?
Egyáltalán nem ezt mondtam. Én pusztán költséghatékonyságból nézem a dolgokat. Ahogy írtam, az optimista becslés szerint 10 milliárdba fájna egyetlen utazás. Ha még többe - pl. az elsõ kudarc volt, amire ilyen minimál "elsõre mindent bele olcsón" estben komolyabb sansz lehet, akkor már +20 milliárd. Ebbõl meg aztán tényleg olyan szondahegyet rakhatsz le, hogy ehaj...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#45
Idovel majd az emberiseg rajon arra, hogy amig eg a haz, addig nem kene kirandulni... Ez az "idovel" mar lehet, hogy keso lesz.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#44
Ez igy van. Egy tudoscsoport sokkal tobbre kepes, mint egy szonda. A baj az, hogy a Marsutazas es az ottlet qurva nehezen kivitelezheto. Kene kb. egy Manhattan-projekt meretu megmozdulas, amire az USA nem kepes sot, oruljunk, hogy nem megy csodbe.
Ennyi.
Kina talan kepes lesz majd ra egyszer, de olyan aron, hogy az nagyon nem jo se embernek, se a kornyezetnek.
Ennyi.
Kina talan kepes lesz majd ra egyszer, de olyan aron, hogy az nagyon nem jo se embernek, se a kornyezetnek.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#43
Költséges, veszélyes? Igazad van, ami költséges, veszélyes azt hagyjuk. Mi van azon a hegyen túl? Á hagyjuk, költséges meg veszélyes... Dobáljunk csak át mûszereket, mert olcsóbb. Igaz tudományos eredménye nem nagyon van ma már, de legalább nem veszélyes! Nem baj ha ezzel a mentalitással nem ért mindenki egyet?
#42
Nem hiszem el, hogy komolyan gondolod, hogy az MSL tudományos teljesítménye egy emberrel összemérhetõ? Az egy mûszer, emberi irányítás nélkül az MSL csak egy halom ócskavas... Vannak helyek ahova az ember nem tud eljutni, oda az egyetlen lehetõség, hogy ûrszondákat küldünk. A Mars már régen nem az a hely, és nagyobból elérkeztünk ahhoz a határhoz amin túl már ûrszondákkal nem lehet sok újat megtudni a vörös bolygóról. Ezt nem én mondom, a NASA. Egyszerûen azért mert az távirányítású, és automatizált kutatásnak is meg vannak a korlátai, határai.
Szerintem ne általánosíts, hogy ki menne a Marsa és ki nem, szerintem van olyan. A paleontológus általában geológusként végeztek, és fix, hogy szeretné megvizsgálni kutatásuk (álmai) tárgyát. A fizika adottságot ugye nem úgy érted mint az 50-60 években?
Szerintem ne általánosíts, hogy ki menne a Marsa és ki nem, szerintem van olyan. A paleontológus általában geológusként végeztek, és fix, hogy szeretné megvizsgálni kutatásuk (álmai) tárgyát. A fizika adottságot ugye nem úgy érted mint az 50-60 években?
#41
Ilyen hozzaallassal pedig, neki egy MTK-focista is tulkepzett vitapartner. :)
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#40
A legoptimistább számítások szerint ma egy 2 emberes marsutazás ára - by Cifu - olyan 8-10 milliár dollár. Ez az optimista verzió.
Ennyi pénzbõl vagy 10-15 brutálnagy szondát - ennyi gyártása ûreszköznél más sorozatnak számít - küldhetsz tizenx elérõ leszállási helyre is. Hiába gyorsabb egy geológus, ha a leszállási ponttól túl messzire nem mehet el. 10-15 szonda meg aztán válogathat rendesen a potenciális célpontok között és éghajlati hatásokat is megfigyelhet. A geológus meg ~ 1-2 évet lehet ott - a Hohmann-pálya indítási ablaka érkezéstõl számítva hogyan alakul? - aztán go home..
Mint látjuk, majdnem egy évitedig is mûködõképes maradt a napelems szonda, a jövõ szondái meg nem feltétlenül erre az erõforrásra támaszkodnának.
Ennyi pénzbõl vagy 10-15 brutálnagy szondát - ennyi gyártása ûreszköznél más sorozatnak számít - küldhetsz tizenx elérõ leszállási helyre is. Hiába gyorsabb egy geológus, ha a leszállási ponttól túl messzire nem mehet el. 10-15 szonda meg aztán válogathat rendesen a potenciális célpontok között és éghajlati hatásokat is megfigyelhet. A geológus meg ~ 1-2 évet lehet ott - a Hohmann-pálya indítási ablaka érkezéstõl számítva hogyan alakul? - aztán go home..
Mint látjuk, majdnem egy évitedig is mûködõképes maradt a napelems szonda, a jövõ szondái meg nem feltétlenül erre az erõforrásra támaszkodnának.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#39
Néhány százmillióból tuti nem, viszont ezzel szembe lehet állítani, hogy mennyivel több kísérletet tud elvégezni egy ember, mint egy robot, még akkor is ha nem geológus, hanem csak megtanítják neki a "fogásokat". De alighanem még szükség sincs rá, például májusban az Endeavor utolsó útján az egyik ûrhajós, Mike Fincke nemcsak ezredes az USA légierõnél, hanem geológus is. Nyilván költségvetés kellene készíteni, hogy mennyibe kerül felküldeni egy embert, és a robothoz képes mennyivel több és mennyivel változatosabb kísérleteket lehetne végezni. A mai gazdasági helyzetben viszont ez esélytelen.
#38
Naná, csak nem néhány száz millióból. Egy átlagos geológus meg nem megy a Marsa önszántából, meg nem is lenne rá alkalmas sem fizikailag sem mentálisan a nagy többségük.
Az összes Mars szonda igen nyomott költségvetésbõl készült. A most soron következõ azért már lehet hogy nem évek alatt tesz meg néhány km-et, hanem ~1 hónap alatt. Azzal beza már lehet, hogy egy ilyesfajta összehasonlítás elvérezne.
Az összes Mars szonda igen nyomott költségvetésbõl készült. A most soron következõ azért már lehet hogy nem évek alatt tesz meg néhány km-et, hanem ~1 hónap alatt. Azzal beza már lehet, hogy egy ilyesfajta összehasonlítás elvérezne.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#37
Még ha bõ ráhagyással számolsz, az ember akkor is hatékonyabb. Mondjuk elvégezte volna 2 nap alatt a Marson, valami Lunar Roving Vehicle mintára készült járgánnyal. És amellett elvégzehetett volna ezer már kísérletet (fúrás, kövek széttörése és nem csak megcsiszolása, stb.).
#36
Persze, földi körülmények között...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#35
A Gagarinos példa rossz. Az elsõ pilóta sem azért repült, hogy egybõl utasokat szállítson. Ki kellet próbálni, hogy a szerkezet mûködik vagy sem...
Attól, mert a Burán automatikusan is tudott mûködni nem jelenti azt, hogy manuálisan nem lehetett volna vezérelni. Az ûrutazás célja nem a gép vezérlésa, hanem az odafent folytatott tevékenység. Ergo nem értem verdás megjegyzést sem...
Az indítûások száma alatt az emberes indítást érted? Azért volt egy Gemini pogram is. Az Apollo-k indítása nem lehetett olyan gyakori, hiszen a hordozó rakéta összerakása több idõbe telt.
A mûholdak indítása nem nõ folyamatosan a '70-es évek óta? Ott kezõdik, hogy ma civilek küldenek fel sokat, amire 40 éve alig volt példa.
Attól, mert a Burán automatikusan is tudott mûködni nem jelenti azt, hogy manuálisan nem lehetett volna vezérelni. Az ûrutazás célja nem a gép vezérlésa, hanem az odafent folytatott tevékenység. Ergo nem értem verdás megjegyzést sem...
Az indítûások száma alatt az emberes indítást érted? Azért volt egy Gemini pogram is. Az Apollo-k indítása nem lehetett olyan gyakori, hiszen a hordozó rakéta összerakása több idõbe telt.
A mûholdak indítása nem nõ folyamatosan a '70-es évek óta? Ott kezõdik, hogy ma civilek küldenek fel sokat, amire 40 éve alig volt példa.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#34
Nem tudom hol olvastam, de a lényeg: a NASA robotszonda programját, különösen a Marsjáró robotokat méltatták, és igyekeztek ezzel alátámasztani, hogy nincs szükség emberi jelenlétre, mert drága (életfenntartó rendszer kell, fokozott sugárvédelem, vissza is kell hozni, stb.). Erre egy geológust megkérdeztek, hogy azt a munkát, amit az Opportunity öt év alatt végzett el a Marson, õ mennyi idõ alatt végezné el. Átnézte a tevékenységi naplót és utána ennyit mondott: egy jó erõs délután, a 30 km-es autózással együtt.
#33
Hihetetlenül szép, politikailag korrekt hozzászólást hoztál össze. Persze, ha az én kicsit demagóg hsz-emet nézzük, akkor kb egyforma a szint.
Elsõ kérdés, hogy miért menne akárhova ember? A Himalájára, a Déli-sarkra minek megy ember? Minek ment fel Gagarin, amikor zéró tudományos értéke volt, az emberiségért így gyak nem tett semmit, iszonyat necces volt, hogy otthagyja a fogát, de ennek ellenére még csak nem is kényszerítették. Õ még is dalolva ment.
Miért?
Miért mentek volna fel a Burán pilótái gyakorlatilag még majomnak is, csak hogy mehessenek egy kört a verdával?
A válasz egyértelmû.
Én sem annyira annak látom értelmét, hogy a Holdon olyan anyagokat hatalmas mennyiségben bányásznánk, amit itt a Földön hasznosítanánk. Hanem fordítva. Azokat a nagy tömegû anyagokat állítanák ott elõ saját felhasználásra, amit a Földrõl felcipelni hatalmas pénzt jelentene.
És újra elõjön a dolog, hogy ha már megvan, hogy miért akarunk oda menni és ezt elfogadjuk, attól kezdve már ki lehet építeni a rendszert.
OK, hogy a hidegháborúban ezerrel ment a dezinformáció, és ezek a szemetek ma a különbözõ konteokban élnek tovább. Azonban 1967-ig bizony nagyon is komolyan gondolták a világûr katonai "hasznosítását". Csak aztán megszületett a Világûr egyezmény, meg a Hold egyezmény (asszem ez külön van). Ami gyakorlatilag a nagyhatalmak által garantáltan kizárja, hogy bárki is "gyarmatosítson" az ûrben, mert hogy ilyen fajta haszonszerzés, az erõforrások birtokbavétele azóta jogilag kizárt!
Ekkor ért valójában véget az ûrkorszak. Csak meg kell nézni a NASA költségvetését, a rakétaindítások számát, akármit. Minden csökkenõ tendenciát mutat. Jóval azelõtt, hogy az Apolló program befejezõdött, vagy inkább gyakorlatilag elkezdõdött volna.
Persze nem egyszerre és egyértelmûen álltak le, voltak kis anomáliák. Pl az orosz vadászmûholdak, vagy az amcsi Csillagháborús terv. Azonban elmondható, hogy az ûrt, mint a hadviselés dimenzióját soha nem nyitotta meg egyik fél sem igazából. És ebbõl következik az összes többi dolog is, hogy miért annyi pénzt fektettek bele amennyit.
Nem kell itt úgy tenni, mintha az ûrutazás naivitás lenne, mert nincs hozzá meg a technológiánk. Az megvan, a komoly szándék nincs meg egyik nagyhatalom részérõl sem, márpedig ez olyan vállalkozás, aminek iszonyú erõforrás és biztonsági kockázata is van.
Pl letéríteni egyetlen aszteroidát a pályáról elpusztíthatja az egész emberiséget. Ha túl erõssé válnak a kolóniák, értsd él kint pár tucat ember, és megfelelõ eszközeik is vannak, akkor ezt már megtehetik!
Ki vállalja ennek felelõsségét fel???!!!
Elsõ kérdés, hogy miért menne akárhova ember? A Himalájára, a Déli-sarkra minek megy ember? Minek ment fel Gagarin, amikor zéró tudományos értéke volt, az emberiségért így gyak nem tett semmit, iszonyat necces volt, hogy otthagyja a fogát, de ennek ellenére még csak nem is kényszerítették. Õ még is dalolva ment.
Miért?
Miért mentek volna fel a Burán pilótái gyakorlatilag még majomnak is, csak hogy mehessenek egy kört a verdával?
A válasz egyértelmû.
Én sem annyira annak látom értelmét, hogy a Holdon olyan anyagokat hatalmas mennyiségben bányásznánk, amit itt a Földön hasznosítanánk. Hanem fordítva. Azokat a nagy tömegû anyagokat állítanák ott elõ saját felhasználásra, amit a Földrõl felcipelni hatalmas pénzt jelentene.
És újra elõjön a dolog, hogy ha már megvan, hogy miért akarunk oda menni és ezt elfogadjuk, attól kezdve már ki lehet építeni a rendszert.
OK, hogy a hidegháborúban ezerrel ment a dezinformáció, és ezek a szemetek ma a különbözõ konteokban élnek tovább. Azonban 1967-ig bizony nagyon is komolyan gondolták a világûr katonai "hasznosítását". Csak aztán megszületett a Világûr egyezmény, meg a Hold egyezmény (asszem ez külön van). Ami gyakorlatilag a nagyhatalmak által garantáltan kizárja, hogy bárki is "gyarmatosítson" az ûrben, mert hogy ilyen fajta haszonszerzés, az erõforrások birtokbavétele azóta jogilag kizárt!
Ekkor ért valójában véget az ûrkorszak. Csak meg kell nézni a NASA költségvetését, a rakétaindítások számát, akármit. Minden csökkenõ tendenciát mutat. Jóval azelõtt, hogy az Apolló program befejezõdött, vagy inkább gyakorlatilag elkezdõdött volna.
Persze nem egyszerre és egyértelmûen álltak le, voltak kis anomáliák. Pl az orosz vadászmûholdak, vagy az amcsi Csillagháborús terv. Azonban elmondható, hogy az ûrt, mint a hadviselés dimenzióját soha nem nyitotta meg egyik fél sem igazából. És ebbõl következik az összes többi dolog is, hogy miért annyi pénzt fektettek bele amennyit.
Nem kell itt úgy tenni, mintha az ûrutazás naivitás lenne, mert nincs hozzá meg a technológiánk. Az megvan, a komoly szándék nincs meg egyik nagyhatalom részérõl sem, márpedig ez olyan vállalkozás, aminek iszonyú erõforrás és biztonsági kockázata is van.
Pl letéríteni egyetlen aszteroidát a pályáról elpusztíthatja az egész emberiséget. Ha túl erõssé válnak a kolóniák, értsd él kint pár tucat ember, és megfelelõ eszközeik is vannak, akkor ezt már megtehetik!
Ki vállalja ennek felelõsségét fel???!!!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#32
Egy Holdbazishoz nem feltetlen kell annyi felszerelest odavinni. Keresni kell egy folyamatosan napenergiaval ellatott reszt, ilyen van a ket saroknal. Keresni kell egy vizjeggel ellatott reszt, ez veletlenul ugyanott van. Kell egy foldkoruli palyara allito jarmu, ilyen azert akad. Kell egy Fold-Hold jarat, amit csak uzemanyaggal kell ellatni, ezt alapvetoen csak egyszer kell felvinni. Kell egy leszallo egyseg, elso korben ezt nem is kell visszahozni, mert csak robotokat visz. A robotokkal mar osszerakhato egy ures bazis a felszin alatt. (ures=puszta falak, legmentesen szigetelve) Ezutan harom komponens kell az emberes ott tartozkodashoz: energia, letfenttarto berendezesek es egy magneses befogo-gyorsito palya. Ez utobbi a Holdra erkezo komp befogasahoz es visszagyorsitasahoz kell. Igy a jarmu gyakorlatilag csak a foldkoruli palya elhagyasahoz es a palyara visszaallashoz igenyel uzemanyagot. Ez minimalis a le es felszallashoz igenyelthez kepest. Ha van energia es viz, akkor van oxigen is es a folyamatos napsutes es folyamatos arnyek miatt (a sarkoknal mindketto van), a bazis futese is szabalyozhato hocserelokkel. Innentol a koltseg a szemelyzet szallitasa es elelmezese, tovabba a gepeszeti rendszerek karbantartasa. Ez miert eri meg? Mert a Hold felszinerol sokkal olcsobban lehet jarmuveket inditani bolygokozi palyara, mivel a kezdosebesseget az indito sin adja, ezert csak manoverezo es fekezo uzemanyagot kell vinni. Mars utazasnal ez utobbi legfekezessel is potolhato, tehat csak oda nagyon olcson lehetne jarmuveket inditani, ami a kolonizalas elso lepese. A marson mar boven van minden amire szuksegunk is van...
A fenti rendszer elemei:
-foldkoruli palyara allito jarmu (ilyen mar van par)
-foldkoruli allomas az atrakodashoz (ilyen is van egy darab)
-Fold-Hold komp (az orosz rendszer kepes lenne ra)
-leszallo egyseg robotoknak (ez viszonylag olcso)
-Hold bazis magneses palyaval (ez technologiailag megoldott)
A vicces az, hogy sokkal olcsobban kijonne egy Mars ut vagy barmi mas, ha ilyen tobblepcsos modon oldanak meg. A bazis fenttartasa pedig nem kerulne tobbe mint a mostani ISS-e, tehat meg egy urallomas arabol kijonne az allando Hold kolonia. Ha sikerul megbizhatoan mukodo fuzios reaktorokat kesziteni, akkor pedig meg is eri uzleti szempontbol holdport banyaszni. Amennyiben a visszatero egyseget a Holdon szerelik ossze helyi anyagokbol, akkor meg jovedelmezobb, mivel egy visszatero teherjarmuhoz az elektronikan kivul semmit sem kellene felvinni.
A fenti rendszer elemei:
-foldkoruli palyara allito jarmu (ilyen mar van par)
-foldkoruli allomas az atrakodashoz (ilyen is van egy darab)
-Fold-Hold komp (az orosz rendszer kepes lenne ra)
-leszallo egyseg robotoknak (ez viszonylag olcso)
-Hold bazis magneses palyaval (ez technologiailag megoldott)
A vicces az, hogy sokkal olcsobban kijonne egy Mars ut vagy barmi mas, ha ilyen tobblepcsos modon oldanak meg. A bazis fenttartasa pedig nem kerulne tobbe mint a mostani ISS-e, tehat meg egy urallomas arabol kijonne az allando Hold kolonia. Ha sikerul megbizhatoan mukodo fuzios reaktorokat kesziteni, akkor pedig meg is eri uzleti szempontbol holdport banyaszni. Amennyiben a visszatero egyseget a Holdon szerelik ossze helyi anyagokbol, akkor meg jovedelmezobb, mivel egy visszatero teherjarmuhoz az elektronikan kivul semmit sem kellene felvinni.
#31
Akkora ellentmondás azért nincs. Bár valóban terveznek az oroszok Hold kerülõ ûrturista küldetéseket (ha jól emlékszem 150 milló dollár egy oda-vissza jegy) de ez még nem emberes tevékenység a Holdon.
A Pioneer esetébe nem a távolság a lényeg, hanem az, hogy milyen tudományos eredményeket szolgáltat. Akár csak a Voyager 1, ami a Naprendszer peremérõl alkotott világképet formálta át alapjaiban. Azt kell érteni, hogy nem az testesíti meg az ember felfedezési vágyát, hogy elmentünk jó messzire, hanem az, hogy egy mûszeres küldetéssel információkat nyertünk a Naprendszer peremérõl. De egyébként minek menne oda ember?
Abban igazad van, hogy sokban különbözik a Föld körüli pályára állás, és onnan a Holdig tartó út. Két teljesen más természetû technikai kihívásról van szó. De egy valamiben megegyeznek: embereket kell életben tartani extrém szélsõséges környezetben, ez pedig rengeteg terhet jelent technikailag, és ez a gond a Holdon való állandó jelenléttel is.
Mert oké: Bányásszunk a Holdon. Tételezzük fel, valami biztos van ott, ami érdemes lehozni a Földre. Na akkor elõször is állítsunk Föld körüli pályára összesen több ezer tonna szerkezetet, ami egy moduláris holdbánya komplexum. Ez szállítsuk a Holdra. Ott szereljük össze emberekkel ami éveikig is tarthat Addig hol laknak, mibõl élnek a dolgozók? Ja, nekik is akkor külön kiszolgáló ingajárat, meg holdkunyhó. De frankón elkészül, és lehet bányászni. Lehet kiszolgálni a bányászállomást, az ott élõ embereket. Folyamatos karbantartás megoldani, orvosi ellátást. Cserélni az embereket legalább évente...
Ez iszonyatos pénzek, és iszonyatos erõfeszítések. Emellett az ISS felépítése és üzemeltetése apró pici porszemmé zsugorodik. Most komolyan: Mi érné meg ennyire... mi van ott a Holdon, amit ide le kell hozni, ami ennyire nélkülözhetetlen az emberiség számára?
Az 50-60-as években sok hangzatos dolgot mondtak, mert azt kellett mondani. Mert az USA elnöknek látnia kellet hogyan vörösödik a CCCP elnök feje a hír hallatán, vagy ép fordítva. Hogy beremeg a másik segge, hogy "Hú ezeknek ennyi pénzük van? Hol tartanak ezek technikailag?!" Bekamuztak mindent... ember: Hidegháború volt. A blöffök, és pózolás korszaka. Ne tessék már mindent elhinni!
Tessék kicsit utána olvasni, megérteni a problémákat. Feltenni kérdéseket.
És azért nem adnak pénzt a második körre, mert nincs az a pénz. :) De abban egyetértek, hogy lehetne több pénzt fordítani az ûrkutatásra. Pl. az amerikai bankmentõ csomag 700 milliárd dollárt tett ki. A NASA éves költségvetése jelenleg 13,5 millárd dollár. Igaz, ha nem mentik meg a bankokat, akkor valószínû ma nem lenne NASA se. Nehéz ügy ez...
A Pioneer esetébe nem a távolság a lényeg, hanem az, hogy milyen tudományos eredményeket szolgáltat. Akár csak a Voyager 1, ami a Naprendszer peremérõl alkotott világképet formálta át alapjaiban. Azt kell érteni, hogy nem az testesíti meg az ember felfedezési vágyát, hogy elmentünk jó messzire, hanem az, hogy egy mûszeres küldetéssel információkat nyertünk a Naprendszer peremérõl. De egyébként minek menne oda ember?
Abban igazad van, hogy sokban különbözik a Föld körüli pályára állás, és onnan a Holdig tartó út. Két teljesen más természetû technikai kihívásról van szó. De egy valamiben megegyeznek: embereket kell életben tartani extrém szélsõséges környezetben, ez pedig rengeteg terhet jelent technikailag, és ez a gond a Holdon való állandó jelenléttel is.
Mert oké: Bányásszunk a Holdon. Tételezzük fel, valami biztos van ott, ami érdemes lehozni a Földre. Na akkor elõször is állítsunk Föld körüli pályára összesen több ezer tonna szerkezetet, ami egy moduláris holdbánya komplexum. Ez szállítsuk a Holdra. Ott szereljük össze emberekkel ami éveikig is tarthat Addig hol laknak, mibõl élnek a dolgozók? Ja, nekik is akkor külön kiszolgáló ingajárat, meg holdkunyhó. De frankón elkészül, és lehet bányászni. Lehet kiszolgálni a bányászállomást, az ott élõ embereket. Folyamatos karbantartás megoldani, orvosi ellátást. Cserélni az embereket legalább évente...
Ez iszonyatos pénzek, és iszonyatos erõfeszítések. Emellett az ISS felépítése és üzemeltetése apró pici porszemmé zsugorodik. Most komolyan: Mi érné meg ennyire... mi van ott a Holdon, amit ide le kell hozni, ami ennyire nélkülözhetetlen az emberiség számára?
Az 50-60-as években sok hangzatos dolgot mondtak, mert azt kellett mondani. Mert az USA elnöknek látnia kellet hogyan vörösödik a CCCP elnök feje a hír hallatán, vagy ép fordítva. Hogy beremeg a másik segge, hogy "Hú ezeknek ennyi pénzük van? Hol tartanak ezek technikailag?!" Bekamuztak mindent... ember: Hidegháború volt. A blöffök, és pózolás korszaka. Ne tessék már mindent elhinni!
Tessék kicsit utána olvasni, megérteni a problémákat. Feltenni kérdéseket.
És azért nem adnak pénzt a második körre, mert nincs az a pénz. :) De abban egyetértek, hogy lehetne több pénzt fordítani az ûrkutatásra. Pl. az amerikai bankmentõ csomag 700 milliárd dollárt tett ki. A NASA éves költségvetése jelenleg 13,5 millárd dollár. Igaz, ha nem mentik meg a bankokat, akkor valószínû ma nem lenne NASA se. Nehéz ügy ez...
#30
Az a baj, hogy neked már pl. Bajnai Gé is turbómagyar.
<#nevetes1>
Szerintem.
<#nevetes1>
Szerintem.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Oldal 1 / 2Következő →