Antiproton gyûrû húzódik bolygónk körül
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#41
"Na mármost ha ezen a vonalon áthalad egy mûhold, az hogy-hogy nem sérül?"
De, sérül:
"With a ThinkPad 760XD laptop, two to three memory changes due to radiation occur during a shuttle flight to the Station, Klausman said. That number balloons up to 30 for a mission to NASA's Hubble Space Telescope. The reason is that Hubble orbits about 150 miles higher than the station, where the radiation protection from Earth's magnetic field is not as strong."
http://www.nasa.gov/mission_pages/shuttle/flyout/flyfeature_shuttlecomputers_prt.htm
De, sérül:
"With a ThinkPad 760XD laptop, two to three memory changes due to radiation occur during a shuttle flight to the Station, Klausman said. That number balloons up to 30 for a mission to NASA's Hubble Space Telescope. The reason is that Hubble orbits about 150 miles higher than the station, where the radiation protection from Earth's magnetic field is not as strong."
http://www.nasa.gov/mission_pages/shuttle/flyout/flyfeature_shuttlecomputers_prt.htm
#40
<#worship>
Attyaúristen, sikerült megtalálnod azt a szór, amit itt az SG-n a legritkábban írnak le!
<#eljen>
Attyaúristen, sikerült megtalálnod azt a szór, amit itt az SG-n a legritkábban írnak le!
<#eljen>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#39
tévedtem
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#38
Monyuk én a wiki linkre gondoltam, csak épp rajtamaradt az egér az egyik linken, bocsi.
"Annyit tudok a józan paraszti eszemmel, hogy egy részecskének az energiája a sebességének a függvénye, másnak nem. Tehát ha egymásnak ütköztetsz két részecskét fénysebességgel, annál a büdös életben nem fogsz tudni nagyobb energiájú ütközést létrehozni két olyan részecskével, max nagyobbal."
A józan paraszti eszeddel talán a relativitás elmélettel meg kéne ismerkedned. No offence.
(Tömeggel rendelkezõ részecskét a nemjószagú életben nem fogsz tudni fénysebességre fölgyorsítani, csak szólok).
"A wiki szerint a nagy hadron ütköztetõben 10^-6 joule mozgási energiája van a részecskéknek. Ennél a köpésemnek is nagyobb van."
Csak éppen oszd el a köpésedben levõ részecskék számát, hogy megkapd azt az icuri mennyiséget, ami általában egy szobahõmérsékletû nyálban levõ átlagos atomban, esetleg protonban van.
Na most itt volt olyan proton, ami önmagában akkora energiával esett be a légkörbe, mint egy 100 km/h-val száguldó bézból labda. Szerinted?
(Az LHC-ben talán egy nyalábnak van ilyen nagyságrendû energiája, oszt rádolgozik egy Paks, hogy ilyet összehozzunk!)
"Annyit tudok a józan paraszti eszemmel, hogy egy részecskének az energiája a sebességének a függvénye, másnak nem. Tehát ha egymásnak ütköztetsz két részecskét fénysebességgel, annál a büdös életben nem fogsz tudni nagyobb energiájú ütközést létrehozni két olyan részecskével, max nagyobbal."
A józan paraszti eszeddel talán a relativitás elmélettel meg kéne ismerkedned. No offence.
(Tömeggel rendelkezõ részecskét a nemjószagú életben nem fogsz tudni fénysebességre fölgyorsítani, csak szólok).
"A wiki szerint a nagy hadron ütköztetõben 10^-6 joule mozgási energiája van a részecskéknek. Ennél a köpésemnek is nagyobb van."
Csak éppen oszd el a köpésedben levõ részecskék számát, hogy megkapd azt az icuri mennyiséget, ami általában egy szobahõmérsékletû nyálban levõ átlagos atomban, esetleg protonban van.
Na most itt volt olyan proton, ami önmagában akkora energiával esett be a légkörbe, mint egy 100 km/h-val száguldó bézból labda. Szerinted?
(Az LHC-ben talán egy nyalábnak van ilyen nagyságrendû energiája, oszt rádolgozik egy Paks, hogy ilyet összehozzunk!)
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#37
Nem tudom mirõl szól a linked, de nem is érdekel igazából.
Sõt, azt sem tudom, hogy mi ütközik ezekben az ütköztetõkben (hadronok? protonok? ólmok?), vagy hogy mi az az energia, amirõl szó van. Annyit tudok a józan paraszti eszemmel, hogy egy részecskének az energiája a sebességének a függvénye, másnak nem. Tehát ha egymásnak ütköztetsz két részecskét fénysebességgel, annál a büdös életben nem fogsz tudni nagyobb energiájú ütközést létrehozni két olyan részecskével, max nagyobbal.
A wiki szerint a nagy hadron ütköztetõben 10^-6 joule mozgási energiája van a részecskéknek. Ennél a köpésemnek is nagyobb van. És hogy a francba jön ide az õsrobbanás? Az infláción kívül akkor is pont ugyanilyen volt a fizika, mint most. Ha az õsrobbanás után 2s-vel köpök, akkor is nagyobb energiájú a köpésem, mint a LHC-ben a cuccos.
Sõt, azt sem tudom, hogy mi ütközik ezekben az ütköztetõkben (hadronok? protonok? ólmok?), vagy hogy mi az az energia, amirõl szó van. Annyit tudok a józan paraszti eszemmel, hogy egy részecskének az energiája a sebességének a függvénye, másnak nem. Tehát ha egymásnak ütköztetsz két részecskét fénysebességgel, annál a büdös életben nem fogsz tudni nagyobb energiájú ütközést létrehozni két olyan részecskével, max nagyobbal.
A wiki szerint a nagy hadron ütköztetõben 10^-6 joule mozgási energiája van a részecskéknek. Ennél a köpésemnek is nagyobb van. És hogy a francba jön ide az õsrobbanás? Az infláción kívül akkor is pont ugyanilyen volt a fizika, mint most. Ha az õsrobbanás után 2s-vel köpök, akkor is nagyobb energiájú a köpésem, mint a LHC-ben a cuccos.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#36
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#35
Ha te mondod.
<#nemtudom>
<#nemtudom>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#34
hülyeség ( de legalább sok felkiáltójeled van. Az is valami )
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#33
hülyeség
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#32
"A CERN-rõl azt mondják, hogy olyan energiaszinteket produkál, mint az õsrobbanás után az Univerzum. Azért ilyenek nem nagyon fordulnak elõ jelenleg természetes úton."
Eddig amit érzékeltek a legnagyobb energiájú kozmikus sugárzásból származó részecskét annak TÖBB MILLIÓSZOROSA volt az energiája az LHC-ben elõállíthatóhoz képest!!!
Eddig amit érzékeltek a legnagyobb energiájú kozmikus sugárzásból származó részecskét annak TÖBB MILLIÓSZOROSA volt az energiája az LHC-ben elõállíthatóhoz képest!!!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#31
Mert, mint mindannyian tudjuk, azóta csökkent az energiaszint. Ami az energiaszint-megnemmaradás törvénye miatt van. Nem csak az olaj fogy el pár éven belül, de az energiaszint is, ugye?
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
A CERN-rõl azt mondják, hogy olyan energiaszinteket produkál, mint az õsrobbanás után az Univerzum. Azért ilyenek nem nagyon fordulnak elõ jelenleg természetes úton.
Egy detektornak van értelme a világúrben, de az más feladatot lát el, mint a CERN.
Egy detektornak van értelme a világúrben, de az más feladatot lát el, mint a CERN.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#29
Azért a "hagyományos" hadronos ütköztetõk sem annyira tiszta dolgok ám, hogy pl. összeütköztetünk két megfelelõen nagy energiájú protonnyalábot és a másik oldalon meg kijön a higgsz.
Mivel a proton maga is összetett részecske ezért elég sokfajta termék jön ki.
Van aki ahhoz hasonlította, hogy olyan, mint amikor kiborítunk egy kukát.
A lepton ütköztetõk már más tésztát jelentenek, csak ugye a proton 2000X olyan nagy tömegû, mint egy elektron, a müonnál is 10X "nehezebb", a protonnal technikailag könnyebb nagyobb energiát kihozni.
A kozmikus sugárzás, aminek nagyrésze szintén protonokból áll, viszont jó pár nagyságrenddel nagyobb energiájú részecskéket is tartalmazhat, mint amirõl álmodunk, hogy valaha is ilyeneket tudunk gyorsítóban elõállítani.
Szóval valamit valamiért.
Mivel ahogy kvp is írta már fenn van egy detektor az ISS-en, valakik tehát azért értelmesnek találták a gondolatot.
Ha az ISS-nek lehet tudományos jelentõsége, azonkívül, hogy néha ûrturistát fogadnak, akkor ez lehet az.
Mivel a proton maga is összetett részecske ezért elég sokfajta termék jön ki.
Van aki ahhoz hasonlította, hogy olyan, mint amikor kiborítunk egy kukát.
A lepton ütköztetõk már más tésztát jelentenek, csak ugye a proton 2000X olyan nagy tömegû, mint egy elektron, a müonnál is 10X "nehezebb", a protonnal technikailag könnyebb nagyobb energiát kihozni.
A kozmikus sugárzás, aminek nagyrésze szintén protonokból áll, viszont jó pár nagyságrenddel nagyobb energiájú részecskéket is tartalmazhat, mint amirõl álmodunk, hogy valaha is ilyeneket tudunk gyorsítóban elõállítani.
Szóval valamit valamiért.
Mivel ahogy kvp is írta már fenn van egy detektor az ISS-en, valakik tehát azért értelmesnek találták a gondolatot.
Ha az ISS-nek lehet tudományos jelentõsége, azonkívül, hogy néha ûrturistát fogadnak, akkor ez lehet az.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Az a baj, hogy nem kontrolálható egy kísérlet. Márpedig a tudomány számára annak kell lennie. Érdekességként lehetne kutatni, de ez nem alternatíva lenne a CERN-re, hanem egy spin-off. (bocs, de nem jut eszembe jobb kifejezés)
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
"Az anyag-antianyag reakció viszont elég heves, például (csak) egy Himalája méretû antianyagtömb elegendõ energiát termelne az anyaggal való ütközéskor, hogy szétrobbantsa a Földet. Relációkban elég jó, nem? "
Nem csak a Földet robbantaná szét, hanem az egész naprendszert, de olyan erõvel, hogy akár száz fényévnyi távolságban is megsemmisítené bármely bolygón az életet. Az már a szupernovák energiaszintje felett lenne bõven.
Nem csak a Földet robbantaná szét, hanem az egész naprendszert, de olyan erõvel, hogy akár száz fényévnyi távolságban is megsemmisítené bármely bolygón az életet. Az már a szupernovák energiaszintje felett lenne bõven.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#26
Ja igen: 6*10^23 darab antiproton tömege 1 gramm, tehát 6*10^22 darab kell a lenti energiához. A cikkben nem írják, hogy mekkora az antiprotonok sûrûsége a jelzett övben.
#25
E=m*c^2 = 2 * 0.0001 kg * (3*10^8^m/s)^2 = 2 * 9 * 10^12 J = 1.8 * 10^13 J =18000 GJ = 5 GWh = 5 000 000 kWh
egy tized gramm antianyag (és ugyanennyi anyag) találkozásakor felszabaduló energia - ha nem számoltam el valamit. Azért ez már csinál egy kis hõt. Egy szátz wattos izzó elmegy ennyi energiával 50 000 000 órát (majdnem 6000 évig, Paks kb 3 óra alatt termel ennyi delejt).
egy tized gramm antianyag (és ugyanennyi anyag) találkozásakor felszabaduló energia - ha nem számoltam el valamit. Azért ez már csinál egy kis hõt. Egy szátz wattos izzó elmegy ennyi energiával 50 000 000 órát (majdnem 6000 évig, Paks kb 3 óra alatt termel ennyi delejt).
#24
"az az érzésem ez kevés lesz Pandoráig, de a Jupiter körül akár több is lehet"
Mivel a Pandora elég messze van a Saturnusszal együtt ... de ki tudja?
Mivel a Pandora elég messze van a Saturnusszal együtt ... de ki tudja?
#23
Ez jogos, de a Van-Allen övben nem keringõ kozmikus sugarak/részecskék (mert túl nagy az energiájuk ehhez pl.) azért mégiscsak kapcsolatba kerülnek a mágneses mezõvel, így a Van-Allen öv egyfajta szûrõ, vagy modulátor, vagy akármi lehet, arra, hogy a nagy energiájú kozmikus sugarak ütközés elõtti paramétereit pontosítsuk, irány, energia, töltés akármi szerint.
A kvp által említett detektor is sokkal pontosabb lehet, akár még hatékonyabban ki lehetne a Van-Allen övet is használni. Vagy a cikkben is említett antiprotonok befogásával azokból céltárgyakat lehetne készíteni, vizsgálni lehetne, hogy jelentkezik-e valamilyen szimmetria sértés nagy energiákon.
stb.
A kvp által említett detektor is sokkal pontosabb lehet, akár még hatékonyabban ki lehetne a Van-Allen övet is használni. Vagy a cikkben is említett antiprotonok befogásával azokból céltárgyakat lehetne készíteni, vizsgálni lehetne, hogy jelentkezik-e valamilyen szimmetria sértés nagy energiákon.
stb.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#22
3J 1 trillió fokos kicsiny térfogatban is 3J. A szomszéd ház leolvasztásához, akkor is több GJ szükséges.
#21
vettem most egy 0,01g tömegû körömpiszkot, és energiává alakítottam. szerintem az egy teljes éven keresztüli folyamatos 28kw teljesítmény.
szóval a "termelne egy kis hõt, aztán megsemmisülne" az igaz, csak közben azért leolvasztaná a környezõ háztömböket.
ettõl függetlenül nekem is kevésnek tûnik, pláne hogy ekkora területen van elszórva.
szóval a "termelne egy kis hõt, aztán megsemmisülne" az igaz, csak közben azért leolvasztaná a környezõ háztömböket.
ettõl függetlenül nekem is kevésnek tûnik, pláne hogy ekkora területen van elszórva.
#20
Valószínûleg azok az emberkék, akik ezért kapják a pénzt, tudják, mennyi energia szabadul fel pár részecskébõl, így jogosan számolhatnak úgy, hogy az a pármilliárdnyi részecske elég egy ûrrepüléshez. De akkor mi van a többi repüléssel? Várnak még az elsõ kilövés után pármilliárd évet, hogy újratermelõdjenek az antiprotonok? <#idiota> Az anyag-antianyag reakció viszont elég heves, például (csak) egy Himalája méretû antianyagtömb elegendõ energiát termelne az anyaggal való ütközéskor, hogy szétrobbantsa a Földet. Relációkban elég jó, nem? <#taps>
#19
heh, naja Pandoráig
#18
Arany után antiprotonláz ;)
#17
az az érzésem ez kevés lesz Pandoráig, de a Jupiter körül akár több is lehet
#16
Viszont a CERN-ben a kõrülmények sokkal jobban kontroláltak. A részecskék energiája és az ütkõzés helye is ismert. odakint egyiksem. Ez nem váltja le a CERN-t.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#15
"Másrészt, mivel a Földünk körül egy olyan részecskegyorsító van, a Van-Allen öv személyében, amirõl álmodni sem merünk tiszta faxkodás a földön próbálkozni ilyeneket építeni ahelyett, hogy töredék árból felvinnének egy detektort a megfelelõ helyre. Higgs, vagy ami helyette van, már rég meglenne."
Igen, ez teny es szerencsere meg eppen sikerult felvinni az utolso pillanatban egy muszert az iss-re, ami pont erre valo:
http://en.wikipedia.org/wiki/Alpha_Magnetic_Spectrometer
Egyebkent sokkal olcsobban osszehoztak mint a cern ugyanezt a kiserletet es mivel a kozmikus sugarzasban nagyobb energiak is elofordulnak mint amit itt a foldon elo tudunk allitani, ezert meg a siker eselyei is jobbak.
Igen, ez teny es szerencsere meg eppen sikerult felvinni az utolso pillanatban egy muszert az iss-re, ami pont erre valo:
http://en.wikipedia.org/wiki/Alpha_Magnetic_Spectrometer
Egyebkent sokkal olcsobban osszehoztak mint a cern ugyanezt a kiserletet es mivel a kozmikus sugarzasban nagyobb energiak is elofordulnak mint amit itt a foldon elo tudunk allitani, ezert meg a siker eselyei is jobbak.
#14
Azért nem sérül mert elolvasta a korábbi kommenteket és rájött, hogy ennyi antianyaggal még egy cigit se lehet begyújtani. Ezért a mûhold úgy döntött, hogy nem fog felrobbanni.
#13
Most lehet, hülyeséget kérdezek, de az antianyag és anyag találkozásakor energia szabadul fel, mert megsemmisítik egymást. Na mármost ha ezen a vonalon áthalad egy mûhold, az hogy-hogy nem sérül?
Gaming is believing.
Ezzel több probléma van:
A földi részecskegyorsítók nagyságrendekkel nagyobb energiaszinteken mûködnek, mint a föld körüli mágneses mezõ, illetve a detektorok inkább érzékelnék a kozmoszból érkezõ részecskéket, mint a részecskegyorsítónak szánt Van Allen-öv által termelteket.
A földi részecskegyorsítók nagyságrendekkel nagyobb energiaszinteken mûködnek, mint a föld körüli mágneses mezõ, illetve a detektorok inkább érzékelnék a kozmoszból érkezõ részecskéket, mint a részecskegyorsítónak szánt Van Allen-öv által termelteket.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#11
Hát igen. Ez annak a sok okos embernek miért nem jut az eszébe. Magam sem értem.
Egy id?ben annyi pornó volt a gépemen, hogy Windows Datacenter Edition-t kellett használnom.
"Asszem abból a reakcióból egy cigit is nehéz lenne meggyujtanik nem hogy ûrutazni."
Sõt, ha lenne egy tûzkõ nélküli öngyújtód, még az öngyújtó gázát sem tudnád vele meggyújtani, hogy azzal gyújts rá a cigire. :-)
Sõt, ha lenne egy tûzkõ nélküli öngyújtód, még az öngyújtó gázát sem tudnád vele meggyújtani, hogy azzal gyújts rá a cigire. :-)
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#9
Másrészt, mivel a Földünk körül egy olyan részecskegyorsító van, a Van-Allen öv személyében, amirõl álmodni sem merünk tiszta faxkodás a földön próbálkozni ilyeneket építeni ahelyett, hogy töredék árból felvinnének egy detektort a megfelelõ helyre. Higgs, vagy ami helyette van, már rég meglenne.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#8
Asszem abból a reakcióból egy cigit is nehéz lenne meggyujtanik nem hogy ûrutazni.<#fejvakaras>
#7
Elõbb lesz antianyag bomba mint hajtómû.
#6
Konkrétan cca. 3 J.
Egy id?ben annyi pornó volt a gépemen, hogy Windows Datacenter Edition-t kellett használnom.
#5
:DDD Jó drága tankolás lesz begyûjteni pár kiló antiprotont több kontinensnyi térségbõl.
Álmoggyá még hülyeségeket...
Álmoggyá még hülyeségeket...
#2
"Részecskék milliárdjairól beszélünk" Magyarul, ha ez a rengeteg antiproton összeállna valamiféle antikosszá, akkor a körmöm alatt lévõ mikroszkópikus kosszal összeütközve termelne egy kis hõt, aztán megsemmisülne.
Én se értek hozzá, de ez a milliárd proton szerintem nem lesz túl hosszú utakra elég az ûrhajóknak.
Én se értek hozzá, de ez a milliárd proton szerintem nem lesz túl hosszú utakra elég az ûrhajóknak.
Én nem értek hozzá, de két és fél év alatt 28 antiproton, az nem lehet akár mûszer hiba?