Álom olvasás agyletapogatással

Nem vita kérdése a százalék. Pontosan megsaccoltam, így lett 99 vs 1.
Régi exem felejthetetlen szavaival érvelve: "Ez így van, mert így gondolom!" ;-)

....némá...ez megér egy plusszt, bár a százalékokkal vitatkoznék mert nincs hozzá elég infó<#idiota>

Csak hát a többségnek tériszonya van, ha nem láncolják oda valamihez magukat.

Na szerintem ez a baj az emberi aggyal.
Nevezetesen, sok egyednél képtelen beépíteni a világnézetébe, ha valami kérdésre nem tudja megadni a választ.
Részemrõl, ha megkérdeznék, hogy valós esemény-e a mûködõ tudatnak a test elhagyása, és erre csak igen/nem választ adhatok, akkor a nemet válaszolom.
De itt nem jó a kérdés, ugyanis a jó válasz a "nem tudom". Viszon 99%-ra teszem a "nem"-et. Azt nem értem, hogy miért ragaszkodik a legtöbb ember "szoftvere" a válasz egyértelmû eldöntésére, amikor NINCS elég infó hozzá.
A legmegrögzöttebben vallásos ember sem tudja biztosan, hogy létezik-e Isten, csak kiválaszja magának az "igen'-t, és ezt lóbálva vitatkozik másokkal. (Igaz ez persze a megrögzött ateistákra is, csak az õ válaszuk sokkal közelebb áll az igazolható valóság jelenségeihez.)
Ha már kvantumfizikai jelenségekre épül a világunk, nem lehetne mondjuk ezekre is kiterjeszteni a valószínûségeket?
Szerintem a lényeg az, hogy ne akarjon az ember talajt képzelni a lába alá, ha egyszer nincs. Röpködjön csak nyugodtan, eddig sem esett le. :-)

Van magyar cikk „Tudatos álmodás” a magyar Wikipédián, csak ma találtam rá véletlenül.

Amúgy "tök muris", x év után újra benézve ide, hogy már vagy 10 éve kvázi ugyanazok ugyanazt mondják... Kicsit ugyan lustábban forog már a megakadt lemez. Már nem mentek bele a részletekbe a viták során -- minek, már tudjátok, úgysem tudjátok meggyõzni egymást, most már csak röviden leírjátok az álláspontotokat, nehogy kicsit is eltolódjanak a határok. Na de majd jönnek a reformok, ha valaki jobb létre szenderül...! Csak gyõzzük kivárni.

Mielõtt végleg meggyõznéd magad arról, hogy eleget tudsz már az agymûködésrõl ahhoz, hogy ilyen kijelentéseket tehess, tudj meg egy kicsit többet a tudatról...

Max. azt tudod bizonyítani, hogy az általad váltig védett, newtoni fizikánál nem továbblépõ világképedbe nem fér bele a dolog. Kár, hogy a newtoni fizika értelmezési tartománya kissé szûkös, más szóval messze nem írja le a valóságot.

Ja ilyen nekem is volt. Azaz fel tudom magam ébreszteni, ha szorult helyzetbe kerülök az álomban. :)

willcox érdekelne a cáfolat.

nexus6 ez a repkedés jó buli. Én is imádok repülni álmomban. :)

Más:
Zuhanó érzés: általában olyankor tényleg leesel az ágyról. :D Földön koppanva persze ált. felébredsz, de elõtte azt álmodod, hogy zuhansz. Ilyenem is volt.

Ébredés után nem tudsz mozogni, csak nézni: (ezt mások is kifejtették lentebb) van ilyen ébredés utáni paralízis, mikor az agyad csak egy része ébred fel, és a mozgatásért felelõs részek nem. Szar érzés, volt ilyenem (is). Pár perc után elmúlik magától, vagy erõs akarattal (gondolni, hogy mozogni akarsz...) siettethetõ.

Általában arról álmodik az ember, ami lefekvés elõtt, vagy a nap folyamán nagyon foglalkoztatta az embert és\vagy nem tudta feldolgozni. (Pl. akciófilm, vagy egész napos FPS után tuti hogy lövölde lesz álmodban is. :D) Állítólag sok mindent ilyenkor dolgoz fel az agy. Pl. tanulásra rá kell aludni, stb. Nap közben nem érkezik mindent feldolgozni az agy, mert a laggolás nem megengedett funkció. :D Pl. sokkal jobban (nagyobb frissítéssel (pl. hány egymást követõ állóképet látunk mozgónak), képminõségben) lát a szemünk, mint amivel az agyunk dolgozik, de lebutítja a képet, hogy könnyebb legyen feldolgoznia. Kicsit vicces, de így hallottam, láttam. :)

Tudsz ehhez dobni magyar nyelvû oktató anyagot? Én kipróbálnám. :D

Amúgy 1-2x nekem is volt már, hogy rájöttem, hogy álmodok álom közben, és onnantól tök buli volt irányítani az álmot. :D

:)

http://www.youtube.com/v/6p4T7_XI7WM&fs=1&rel=0&color1=0x4E7AAB&color2=0x4E7AAB

<#vigyor>

Mennyi vagy?
Én 42. De ha idõsebb is vagy, akkor viszont az én pöcsöm biztos nagyobb a tiédnél!
<#nyes>

Ezzel csak azt akarom jelezni, hogy ugyan nagyotmondásban biztos nem(sem) rúgsz labdába, de ezt a kinekafaszanagyobb versenyt nem én kezdtem, ha jól emléxem te szóltál be elõször nekem, bunkófiú!

"I find you lack of faith disturbing"

Nem hiszem, hogy tapasztaltabb lennél nálam, már csak az életkorom miatt sem. A fantáziám elég jó, de emellett van kritikai érzékem is, továbbá én a földön járok, nem keverem a valóságot a fantáziálással, képzelgéssel.
Nagyotmondásban biztosan jobb vagy nálam, mert én azt a mûfajt nem gyakorlom.

Képzeld van olyan földrész, ahol az egyik helyen minden nap esik az esõ, a másik helyen meg soha, fekete bõrû emberek lakják, és olyan vadállatok találhatók ott, hogy 10 megtermett fehérember sem bírna velük, akkora gyíkok, hogy egész csónakokat bekapnak, a réten legelészõ állatok meg akkorák, mint egy kisebb domb.

Na jó nem akarlak megijeszteni ilyen csudálatos dolgokkal, de ha a tapasztalat hiányzik, a fantázia még sokat segíthet, de úgy tûnik, már megbocsáss, hogy te egyikben sem bõvelkedsz.

<#vigyor>

Kösz, hogy külön kategóriaként említesz!
Próbálom hozzátok csepegtetni bölcsességem morzsáit, de nem haragszom, ha nem mindenki vevõ rá.

Például? A hozzászólók egyik felének van valami tudományos ismerete a témával kapcsolatban, azok értékes dolgot raktak az összképhez. A másik fele meg laikus ugyan, de logikusan gondolkodva szemléli a dolgokat, az ismerethiány miatt idõnként a misztikum területére tévedve. Alapvetõen nem szállt el senki sem a témában.

Na jó, Nexusnak nagyobb az önbizalma mint a tudása, de azt már megszoktuk <#kacsint>

Ennyi hantást, mint amennyi itt ebben a topicban összegyûlt!

Amúgy a tudatos álmot marha jól lehet kontrollálni. Ha nem tetszik és fel akarsz ébredni fixálni kell a nézést valamire, ha meg fenntakarod tartani, de érzed hogy jössz ki, akkor gyorsan kell mozgatnod a szemed jobbra/balra. Ha a REM mozgást megszünteted akkor automatikusan kikerülsz az álomból.

Szinte mindig tudom, hogy mikor álmodok, de mivel az álmokat a korlátozott logikus, egyéb funkciók jellemzik én nem sok hasznukat látom. Minden estre mióta foglalkozok az álomkontrollal azóta igazán dúrva rémálmom nem volt.

Én is émléxem, hogy rengeteget volt ilyen dübörgés, meg halálfélelem. De alatta mindig félálomban voltam és reggelre csak a rossz érzés maradt.
Aztán egy este, ahogy valami ilyenre felébredtem fel akartam ülni. Fel is ültem, csak aztán lebegtem tovább.
A pofám leszakadt annyira ledöbbentem. Aztán megfordultam, de visszaszívódtam és abban a pillanatban elaludtam.
Hallucináció volt? Lehet. De tudom, hogy 1000X más mint a lucid-dream, mert akkor hiába tudatos az ember de egy csomó dolog nem úgy mûködik, logikus gondolkodás, számolási képesség stb.
Itt viszont mindenem meg volt, ez nem álom az biztos.

De, hogy mi is azt talán nem is akarom tudni. Nekem többet ér az, amit szubjektíve jelent. Amikor bepiázok sem érdekel, hogy mi történik a szervezetemben, nem azért csinálom.

Nálam fordítva van, én még soha nem mertem szándékkal visszaaludni sleep paralysis-bõl (a tizenöt év alatt amióta vissza tudok emlékezni rá, egyszer sem mertem megpróbálni). Nem mintha éber ésszel veszélyesnek tartanám (tudtommal a sleep paralysis ártalmatlan, hacsak nem kötõdik valami más betegséghez), de amikor ez ezt az élményt éppen átélem, akkor mindig olyan érzésem van, hogy ,,mindent, csak ne visszaaludni'' (konkrétabban, közvetlen halálfélelem, afféle ,,sötétbe eltûnés' félelme). Szóval mindig is ösztönösen mindig ,,ki akartam rángatni'' a bénultságot, szóval az adott élmény idején valahogy mindig tûnt a kisebbik rossznak.

A hallucinációk (hangok) nálam önmagukban nem rosszak, általában a HÉV ajtózáró csengõjéhez hasonlít (viiiiiiiii...), a tizenöt év alatt egyetlenegyszer volt csak valami halált kívánó emberi hang. Ami viszont majdnem mindig van, az a halálfélelem, ez amolyan lokalizálhatatlan rosszindulatú jelenlét érzésével jár. Ezt zenével el lehet nyomni, ha még lefekvés elõtt elõre gondoskodva direkt égve hagyom a rádiót. A villany se rossz, de az nem mindig jön be a hangok meg a halálfélelem ellen, míg a rádió ebben elég megbízható. A villany a víziót sem tudja mindig elnyomni, de azért elég hatékony ebben.

Ha mindez nincs, és benne vagyok, akkor, ha már benne vagyok, én mindig ösztönösen kirángatom a bénultságot, sõt néha még provokálni is szoktam a helyzetet, de egyelõre még sosem durvultak el a hallucinációk. A ,,kirángatás'' alatt vagy azt kell érteni, hogy látszólag képes voltam erõszakkal kilökni magam az ágyból (ilyenkor valójában egy új álomba kerültem), vagy pedig azt, hogy a nyakam/ujjaimat mégiscsak meg tudtam mozdítani (bár ebben sem vagyok biztos utólag).

A kérdésre felelve: a jelenség úgy tudom, többnyire ártalmatlan és természetes. A legtöbb ember megbénul alváskor, csak az agy többnyire épp idõben visszakapcsol ébredéskor. Ha egy-két másodpercet csúszik ezzel idõben, akkor van ez az élmény. Legalábbis én ezt így tudom.

(magyar cikk itt, de az angol néven (sleep paralysis) többet lehet találni, sõt úgy még sorstársakkal is lehet beszélni, egész fórumok vannak erre)

Nekem is volt már zozéhoz hasonló, sõt nem hasonló hanem dettó olyan élményem.
Csak a szemem tudom kinyitni, látok, hallok, gondolkozok, de le vagyok bénulva. És csak akkor tudok kiszabadulni ebbõl az állapotból, ha "visszaalszok". Ha probálok megmozdulni, vagy erõltetni az ébredést, rossz, fájdalmas érzés támad az egész agyamban ! :)
Mi lehet ez ???????
Ja, akkor van ez, ha erõltetem az alvást. Pl kipihent vagyok, és úgy próbálok aludni.

"felesleges bonyolult misztikus dolgot belemagyarazni
melyalomban az agy atkotozi a kapcsolati grafjat, majd felig beinditva leteszteli hogy a konvergencia nem csapot e at divergenciaba, magyarul a mukodese stabil maradt"

Aha...!
<#wilting>

Ugye!?
<#nyes>

Egy szemüveges doktornéni, köpenyben és más semmi, de egy nagy korbáccsal. Na tudom ma mirõl fogok álmodni!

A #44-re ment.

"mert mint láthatod, valós jelenség, ráadásul olyanoknál is elõfordul akiknek fogalma nincs róla, hogy most akkor ez mi az isten" - nem attól lesz valós jelenség valami, hogy azt valaki(k) leírják. Vagy te mindent elhiszel?

"egyszer volt a Discovery-n, vagy a NatGeo-n, nem emlékszem már, egy mûsor az "álomvilágról"... hát durva dolgok voltak benne" - ott is vannak ám égbekiáltó marhaságok!

Biztos.
Nem a leesés után álmodtam.

Nekem még sosem volt olyan, hogy valamilyen problémát álmomban oldottam volna meg, mindig hülyeségeket álmodok :@ Tudatos álom se jött össze még nekem, pedig még agykontrollal is próbálkoztam (több féle képpen, könyv és hang alapján), simán meditációt is szoktam idõnként.
Ha elalvás elõtt elkezdek gondolkodni akkor nem tudok elaludni.
Legtöbbször nehezen alszok el én is, bár ennek az oka nagyon nagy valószínûséggel az, hogy semmi rendszer nincs abban szinte hogy mikor kelek és fekszek.
Mondjuk most tanév közben általában estére hulla vagyok, és hamar elalszom, de szünetekben...

Na, ezért alszom én altatóval...

hopsz mellé: beállítóm helyett beállítom

azért nem nevezném baromságnak, mert mint láthatod, valós jelenség, ráadásul olyanoknál is elõfordul akiknek fogalma nincs róla, hogy most akkor ez mi az isten?

furcsa dolog az agy, nehéz megfejteni a titkait, de - legalábbis nekem - roppant érdekfeszítõ

ilyen furcsaságokhoz: egyszer volt a Discovery-n, vagy a NatGeo-n, nem emlékszem már, egy mûsor az "álomvilágról"... hát durva dolgok voltak benne

pl. ha az embert a REM fázisban keltik fel, akkor agykárosodás is felléphet (nem tudom, hogy milyen és mennyire, de felléphet), vagy volt olyan is aki mintha teljesen éber lett volna miközben aludt, pl.: bepakolt valamit a szennyesbe, kaját csinált... és eközben ALUDT!

nekem szerencsére nincsenek problémáim az alvással, ha egyszer elalszok úgy alszok, mint akit leütöttek, csak el kell aludnom (ami akkor nehéz, hogyha kipihent vagyok, akkor akár 3 órába is eltelhet, ez különösen nyáron szar dolog)
egyébként nekem is vannak "tudatos" álmaim, és ezekre érdekes módon tökéletesen emlékszem, akár hónapokra visszamenõleg is, pedig ez csak álom, képzelet...

az ébredéshez: nekem egyszerû dolgom van ezzel kapcsolatban, mert mikor felébredek általában pisilnem is kell, úgyhogy döntenem kell: vagy ágyba vizelek vagy nagyfiú módjára kimegyek a wc-re, és olyankor én már teljesen éber leszek (21 és fél évemmel azért illik szobatisztának lenni XD) nappal meg nem tudok se pihenni, se aludni (max. ha beteg vagyok), úgyhogy nekem fontosak az esti alvások :D
emellett nekem kb. egy hét kell, hogy átálljak egy "elalvási idõpontról" egy másikra, anyám pl. akkor alszik el amikor akar, de én ha pl. hajnali egykor fekszem le, akkor hiába megyek aludni tizenegykor, akkor egyig tuti nem alszok el majd jön a ráadás, amire már "pihent" állapotba jutok, úgyhogy még hosszabb idõ elaludni, ezt úgy szoktam megoldani, hogy beállítóm az ébresztõt, hogy korán keltsen, így fáradtabb leszek, ezért akár hamarabb is el tudok aludni

mindent egybevetve: érdekes dolog ez az agy :D

Én elég sok mindent értek az aggyal kapcsolatban, a testelhagyás nem szerepel a realitások között. Persze elvi szinten nem lehet kizárni, de a gyakorlatban amíg valami dolog nem mutat a létére, el kell felejteni.

"tehat az alom az agy mukodesenek a tesztelese, ennyire egyszeru, kar belemagyarazni baromsagokat"

Nem csak teszteles, de pl. a rovidtavu es a hosszutavu memoria kozti masolas is ilyenkor zajlik es a folosleges adatok kiszurese, tovabba a napkozben szerzett informaciok tomoritese es a meglevo szimbolum strukturaba integralasa. A bejovo adatokbol az agy kiemeli a felismerheto mintakat es ezeket tarolja csak el, igy pl. ha mar sokadszor latunk valamit, akkor nem mentodik el a kulseje sokadszor, hanem a meglevo minta frissul es csak annak emleke mentodik el, hogy aznap is lattuk az adott dolgot. Ezert van az, hogy ha minden nap latunk valamit/valakit, akkor nem tunik fel hogy szep lassan valtozik, de ha sokaig nem latjuk majd igen, akkor azonnal feltunik a kulonbseg.

És biztos hogy az ágyból kiesére felébredtél? <#vigyor2>
Lehet hogy csak utána álmodtad a hegyrõl zuhanást.

felesleges bonyolult misztikus dolgot belemagyarazni
melyalomban az agy atkotozi a kapcsolati grafjat, majd felig beinditva leteszteli hogy a konvergencia nem csapot e at divergenciaba, magyarul a mukodese stabil maradt

tehat az alom az agy mukodesenek a tesztelese, ennyire egyszeru, kar belemagyarazni baromsagokat

Nagyon érdekes dolog az álom.
Sok mindenre használható!
Régen tériszonyom volt nem durva de azért volt, egy idõben sokat álmodtam hogy repülök, részben tudatosan azt hiszem, mert mintha álmomban direkt én akartam volna egyre magasabbra repülni, de csak akkor ha aznap éjjel repülésrõl álmodtam.
Azóta szinte eltünt a tériszonyom csak nagyon enyhén maradt vissza valami.
Néha elalvás elõtt a megoldásra váró dolgaimon gondolkodom mintegy szugerálva magamat, a gond a dekódolással van csak ritkán kézenfekvõ a megoldás legtöbbször össze vissza álmodom amibõl nem tudok kihámozni semmit.

"Viszont ilyenkor gondolkozni is lehet es mivel az ido mulasa mas modon erzodik, ezert tobb oras szellemi munkat is el lehet vegezni par perc alvas alatt, csak ebredes utan le kell irni amit kitalalt az ember" - ezt meg tudom erõsíteni. Volt már olyan, hogy több napig gondolkodtam egy problémán, de nem sikerült jó megoldást találnom. Nagyon intenzíven foglalkoztam a dologgal, és a probléma még álmomban is elõjött, akkor viszont megtaláltam a megoldást. Miután felébredtem, azonnal leírtam, és jó lett a megoldás. Persze ennek az ellenkezõjére is volt példa. Már álmomban is marhaságnak tartottam a dolgot, de az álmomban mégis mûködött, amikor meg felébredtem, akkor látszott csak igazán marhaságnak és képtelenségnek.

"Az alvas kozbeni paralizis hirtelen felebredes utan csak nagyon rovid ideig tart, nallam pl. szem es legzes iranyitas azonnal van, fizikai mozgas pedig 2-3 masodperc utan lehetseges." - nálam ilyen kihagyások nincsenek. Én azonnal felébredek (fel is kelek), és sem mozgási, sem más problémáim nincsenek.
Egyébként alvás közben az ember szokott mozogni, megfordulni, stb. Állatokon is jól megfigyelhetõ (pl. kutyán, macskán), ha éppen álmukban szaladnak, stb. Vagyis ez a "bénulásos" dolog baromság szerintem.

A kiserlettel az a gond, hogy csak a periferialis rendszer szervo vezerlesi kozpontjat tudjak olvasni, ez az a hely ahol a mozgasi parancs generalodik. Alvas kozben a kimenet blokkolva van, hogy nehogy kart tegyunk magunkban. Akinel ez a blokkolas nem mukodik, oket hivjuk alvajaroknak. Azt, amikor rem fazisban (alom kozben) bekapcsol a tudat hivjak ahogy physis irta lucid dreaming-nek. A kiserletben a tudat altal erintett teruletet (logikai funkciok) nem tudtak vizsgalni, azt meg ebren sem nagyon sikerul. Az alvas kozbeni paralizis hirtelen felebredes utan csak nagyon rovid ideig tart, nallam pl. szem es legzes iranyitas azonnal van, fizikai mozgas pedig 2-3 masodperc utan lehetseges. A kislerlettel az egyetlen gondom az, hogy ha tenyleg rem-ben voltak az alanyok, akkor a szemmozgas ertheto, de a kez mozgatasa elvileg blokkolva kellene hogy legyen. Van ra nemi esely, hogy az alanyok kijottek a rem-bol csak ez a vizsgaloknak nem tunt fel, esetleg egy hiba miatt kepesek az alvajarasra.

ps: A lucid dreaming allapotban a valosag vizsgalatara nem mindig jo a kony/ora, mivel ha valakinek jo a vizualis memoriaja, akkor pontos kepet lat almaban is. Mivel ilyenkor iranyithato az alom, ezert valami olyan dolgot kell elkepzelni ami a valosagban lehetetlen. Ha mukodik akkor csak almodunk... A dolog elonye, hogy ha az ember fel akar ebredni, akkor csak akarni kell es azonnal sikerul. Viszont ilyenkor gondolkozni is lehet es mivel az ido mulasa mas modon erzodik, ezert tobb oras szellemi munkat is el lehet vegezni par perc alvas alatt, csak ebredes utan le kell irni amit kitalalt az ember. A jelenseg oka, hogy a normal kulso ingerek ilyenkor nem jonnek es az agynak nem kell a normal ebrenleti funkciok jo reszet ellatnia, tehat kozel teljes kapacitassal az adott problemara tud koncentralni.

Neked orvosra lenne szükséged.

Amirõl meg a cikk szól, az meg a lucid dreaming. Ez abban az értelemben más, hogy az alvásparalíziskor tkp. ébren van az ember, de viszont a lucid dreaming alatt tényleg álmodik, csak éppen tudatosan tud is róla. Amikor éreztem ilyet, érdekes ismeretelméleti problémaként néztem rá: hogy döntsem el, ébren vagyok-e vagy álmodom. Mert hát ébren persze biztos tudom, de ha álmodom, akkor nincs meg ez a bizonyosság, legfeljebb csak a sejtés, és akkor ez valós kérdés lehet. Állítólag vannak módszerek rá. Pl. hogy olvasok egy könyvet, vagy ránézek egy órára, és aztán újra odanézek, és az látom, hogy máshogy vannak benne a betûk/számok, akkor az álom.

Ahogy itt olvasom a hozzászólásokat, sok a pszichés sérült.

"Olvastam már olyan kutatásról, hogy akik pár percig halottak voltak 1 mûtõben, leolvastak egy olyan feliratot, számsort, ami a mûtõ plafonjáról volt csak látható, pl a lámpán" - ufót is sokan láttak, meg "szûz" Máriát, meg egyebeket. Olvasni mindenrõl lehet pro és kontra. De az még nem jelenti azt, hogy igaz is, ha le van írva valami.
"de bizni kell, remélni, mert különben minek élsz" - a világ tele van bizakodó és reménykedõ emberrel, ezek többnyire a nem sikeres emberek. De ahelyett, hogy egyfolytában bizakodnának és reménykednének, inkább olyasmivel kéne foglalatoskodniuk, amivel a hátralévõ életüket jobbá teszik.
"akik nem hisznek ezekben a dolgokban azok szerint hülyeség és nem foglalkoznak a közeli rokonok sirjával..?" - nem járok temetõbe (temetést leszámítva). A szeretteimre anélkül is tudok gondolni és emlékezni, hogy kimennék a temetõbe. És persze nem csak halottak napján. Pont emiatt én nem is kérem, hogy temetõbe temessenek, sõt, síremlék sem kell. Felesleges pénzkidobás, ráadásul nem kell majd miattam senkinek se temetõbe járkálnia.

Sajnos nem találom, melyik cikkben olvastam eredetileg azt a mondatot, ami szerintem nagyon jól leírta az élményt: ,,rosszindulatú jelenlétet érzékelünk''.

A megbénulva ébredés, amit valami furcsa rosszindulat érzése és halálfélelem kísér, az úgy tudom ez az: alvási paralízis (alvási bénultság, alvásparalízis stb), a linkben adott angol néven még érdemesebb keresni, mert úgy egész egész fórumok az lehet találni az érintettek leírásaival.

Nem értek hozzá, csak egy-két mondatos dolgokat ismerek (hogy az agy nem kapcsolja ki idõben az izmok bénultságát ébredéskor). Úgy tudom, önmagában ártalmatlan (mondjuk egy szívbeteg embernek szerintem nem lehet túl jó az erõs halálfélelem, amit átérez az ember vele, de úgy önmagában tudtommal nem veszélyes, szemben egyes más alvásproblémákkal).

Nekem egy idõben nagyon sokszor volt, néha még nappal is. Rájöttem, hogy ha a lámpát meg a zenét égve hagyom, akkor ritkább, fõleg a zene jó, úgy még ha néha elõ is fordul, de legalább az a halálfélelem/rosszindulat része elmarad (a bénultság önmagában nem ijesztõ). Fõleg a rosszindulat érzése a rossz, amiatt mindig megpróbáltam a bénultságot ösztönösen ,,kiütni'' (fejrázással, néha az ágyról való direkt leeséssel is próbálkoztam, utóbbit azt hiszem sikertelenül), mindenesetre ösztönösen féltem visszaaludni, a rosszindulattal halálfélelem is együtt jár.

Néha nappal is elõfordult, bár ritkábban. Hang sokszor volt, emberi hang csak egyszer, vízió is csak egyszer. Rosszindulat szinte mindig, kivéve ha szólt a (direkt égve hagyott) zene.

Valamiért mostanában nincs már, pontosabban nagyon ritka.

"Némileg árnyalja a dolgot, hogy a tudománynak halványlila fingja nincs a magasabb szintû szellemi/lelki/agyi mûködésekrõl."

Némileg árnyalja a dolgot hogy jelenleg nincs okunk ilyesmi létezését feltételezni. Ettõl függetlenül persze létezhet, de egy csomó teljesen hétköznapi magyarázat is van. Például az hogy megõrültél, vagy az hogy mindenki megõrült.

Errõl hallottam egyszer a tévében. Nem emlékszem mi okozza, de a végkövetkeztetés az volt hogy nem kell megijedni, ez nem valami betegség, és igazából nincs melletted senki. Még akkor sem ha nyomást érzel a mellkasodon mint ahogy arról nagyon sok "ufó szemtanú" beszámolt.

Birom azokat akik itt irják hogy nincs testelhagyás meg lélek meg minden, biztos nagyon értenek hozzá.. én sem hiszek benne, de bizok! (hosszú i-vel csak nincs olyanom). Olvastam már olyan kutatásról, hogy akik pár percig halottak voltak 1 mûtõben, leolvastak egy olyan feliratot, számsort, ami a mûtõ plafonjáról volt csak látható, pl a lámpán, stb.. hinni nehezen hiszek én is ilyesmiben, de bizni kell, remélni, mert különben minek élsz? halálod után már teljesen mindegy hogy 10 évet éltél itt vagy 90et.. Am is halottak napja van.. akik nem hisznek ezekben a dolgokban azok szerint hülyeség és nem foglalkoznak a közeli rokonok sirjával..?

Az élet is egy ismert betegség, nemi úton terjed és az esetek 100%-ban halállal végzõdik. Ja és kibaszott hosszú szenvedéssel teli lefolyása van!
<#hehe>

Igen, ez is egy elmélet, de 100%-ban semmit nem lehet kijelenteni.
Nekem rendszeresen van tudatos álmom, általában röpködni szoktam, meg azzal szórakozok, hogy mindenkit pofánverek az utcán, ja meg persze szex.
<#nyes>

Testelhagyásom volt párszor. Arra jó, hogy az ember megnyugszik, hogy TALÁN tényleg nem a halál a vég.
Én nem akarok itt kijelenteni semmi tudományosat. De a szkepticista hívõk se akarjanak már olyanról meggyõzni, amire semmi tudományos bizonyíték nincs.
Nekem van egy rahedli tapasztalatom ez az egyik oldal, a másik meg hogy olvasok egy cikket, amikor valami tudós társaság csinál valami MRI/EEG/STB kísérletet hogy mintha a REM fázisban és a tudatos álmodásnál bizonyos agytevékenység hasonlítana, talán, esetleg. Hogy miért azt ugyan nem tudják, de a mintázat kicsit hasonlít. Hát ja.
És ekkor jönnek a nagyokosságos emberek és kijelentik, hogy bevan bizonyítva, hogy nincsisten!!!
<#nemtudom>

ez egy ismert betegség, 20 éve nálam is elõfordult párszor
most nem jut eszembe a betegség neve, valami olyasmirõl van szó, hogy a test ébredése nem teljes, azaz a kontroll még nem adódik át a tudatos énednek, miközben az agyad már tudatánál van
neten keress rá valahogy, részletesebben le van írva, tök érdekes, de má régen olvastam