Hibásak a fénynél gyorsabb neutrínó eredmények

"józan ész szerint késni kellene a jelnek így lassabbnak kellene tûnnie."
Ez attól függ, hogy a forrás vagy a detektálás helyén volt a hiba. A pontos idõt ugye a GPS-tõl tudták meg. Ha késett a jel az azt jelenti, hogy a valóságosnál korábbi idõpontot kaptak. Ha ez a forrásnál történt (CERN), akkor az van amit mondasz, ha viszont a detektálásnál, akkor pont az ellenkezõje, ami a cikkben is szerepel.

Ha a magyarázat ennyire kézenfekvõ, mint ahogy írod, nem is értem az a sok tudós minek keresgél. Én ugyan nme vagyok perfekt a témában, de annyi tisztelettel viseltetek, hogy nem nézem õket hülyének.

"ha van egy feltevésem mely szerint a Föld lapos, és erre nekem több száz milliárd eruót adnak évek alatt akkor biztos lehetsz benne, hogy a Föld olyan lapos lesz amit te még nem is láttál, és majd jól megmagyarázom, hogy mindenki más azért látja geoidnak mert érzéki csalódása van."

Rendben van bizonyítsd.. kapsz 1000Ft-ot ha bebizonyítod hogy a föld lapos. Persze ehhez kezdésnek már azt meg kell határoznod mi számít laposnak, tökéletesen sík felület? Mert ha igen akkor már itt be is buktad a dolgot, hiszen vannak lejtõk és emelkedõk, meg összekötõ hidak (féreglyukak a 2D-s térben? XD)

Másfelõl pedig egy kis személyeskedés: Bazze.. kapcsold már be a böngészõdben a helyesírás ellenõrzést, vagy ha látsz pirossal aláhúzott szavakat a kommented begépelésekor akkor azokat legalább nézd és javítsd ki, mert jelen pillanatban maximum közröhej tárgyává teszed magad az olvashatatlanságoddal, még ha a tartalmi dolgokat nem is vesszük. Nem vagyok egy grammarnáci, de amit te mûveltél itt írás címszóval azzal az általános iskolát nem lett volna szabad elvégezni.

"Akkor szrinted mitõl van a testeknek tömege? Mert oké, nem a higgs bozontól, akkor fejtsd ki, hogy mégis mitõl."

-Attól, hogy minden anyagi rendszernek belsõ energiatartalma van.

(A foton nem rendszer, az már nem bontható tovább, nincs belsõ energiatartalma, következésképpen tehetetlensége, azaz tömege sem).

"azért a tõltést adni meg tömeget valaminek azért az nem ugyan az."

Hát valóban nem ugyanaz. És? Akkor szrinted mitõl van a testeknek tömege? Mert oké, nem a higgs bozontól, akkor fejtsd ki, hogy mégis mitõl.

"(sg cikk volt)" ja akkor biztos alapvetõ tudományos igazság, ha az sg-n írták 😄

A második felvetésre: Igen, de ott az eltérés egyezett az elmélettel, sõt, nagyon sok mérés alátámasztja, de itt a helyzet pont fordított. Rengeteg alátámasztja, ez az egy meg cáfolja. Nem fogják kidobni, a mellette szóló 99 érvet 1 ellenében. Nyilván kivizsgálják, nem mondják egybõl, hogy hülyeség volt amit eddig gondoltak, fõleg, mivel az elmúlt évtizedek mérései folyamatosan alátámasztották a dolgot.... Ha a te verziód lenne igaz, akkor ez a cikk meg sem jelenik és nem is próbálnák cáfolni, hanem a szõnyeg alá söpörnék. De pont nem ez történik, hanem tudósok a világ különbözõ pontjain keresik rá a magyarázatot, illetve a hibákat egymástól függetlenül. Egyébként egy magyar fizikus is nyilatkozott errõl, sajnos a neve nem jut eszembe, szóval õ mondta, hogy ennek a kísérletnek a egyrészt a technikai háttere, másrészt a mögötte álló matematika annyira bonyolult (mint szinte minden mai kísérletnél), hogy ennek a bizonyítása vagy cáfolása évek kérdése lesz és nem kell elhinni mindent amit a bulvárlapok írnak. Mert a cikkírók sokszor a területen való járatlanságuk miatt írnak hibás dolgokat, vagy fordítanak félre infókat.

"Kötekedés véget: egészen tavaly év végéig azt sem tudták mennyi is a fénysebessége. Tehát még abban sem voltak biztosak, hogy 300ekm/sec vagy lassabb esetleg picivel e felett van... (sg cikk volt)"

"Foucault számításainak 1862-ben közzétett végeredménye 300 939 km/s volt. "
"Michelson. Az 1926-ban publikált mérési eredmények nyolc féle fénysebességértéket tartalmaztak, amelyek mindegyike nagyjából 200, adott forgótükörrel végzett, önálló mérés átlaga. Ezek a 299 756 és a 299 803 km/s-os számértékek között szóródtak, és 299 796 ± 4 km/s-os átlagértéket adtak."

a) semmit nem cáfoltál meg amit itt bárki is írt
Nem elõször javítalak ki. Te engem még nem tudtál kijavítani.

"b) elsõ hozzászólásod is már személyeskedésbe ment át (ezt nem nekem címezted)"
és
"c) magaddal is vátzol lejjebb ráadásúl ha jól láttam akkor kioktatod magad"

Szakmailag irreleváns.
"Az argumentum ad hominem (latinul „személyre szabott érvelés”😉, vagy röviden ad hominem, olyan érvelési hiba, amely a vitapartner személyét, tulajdonságait, vagy személyes érdekeit veszi célba, esetleg cselekedeteit, szavait használja fel vele szemben, gyakran elvonva a figyelmet arról, amit a másik fél állít. - Wikipedia"

Hát nemtom... 10:0 ide?

ha van egy feltevésem mely szerint a Föld lapos, és erre nekem több száz milliárd eruót adnak évek alatt akkor biztos lehetsz benne, hogy a Föld olyan lapos lesz amit te még nem is láttál, és majd jól megmagyarázom, hogy mindenki más azért látja geoidnak mert érzéki csalódása van. Túl sok a pénz benne, ahhoz, hogy ne legyen eredmény. Itt már akkor is kell eredménynek lennie ha a fene fenét eszik.
Ez ilyen. És ha valamit mérünk ami esetleg rontaná a helyzetünket akkor az nincs. Nem is volt. És hidd el a világot nem olyan fizikai zsenik alkotják mint az sg fórumait. A marhája el fogja hinni, hogy õ téved és a Föld tényleg lapos és ennyi. Mert ki vagy Te? Egy xy emberke, de a lapos tényt, egy 345 Nobel díjas arc mondta, ráadásúl 35 tudós meg is erõsítette.

A világot a pénz hajtja.

mindenesetre a tény az, hogy
a) semmit nem cáfoltál meg amit itt bárki is írt
b) elsõ hozzászólásod is már személyeskedésbe ment át (ezt nem nekem címezted)
c) magaddal is vátzol lejjebb ráadásúl ha jól láttam akkor kioktatod magad

konklúziót levonjam én, vagy hagyjam meg másnak? 😊
Igaza volt anyámnak :p

azért a tõltést adni meg tömeget valaminek azért az nem ugyan az.

Kötekedés véget: egészen tavaly év végéig azt sem tudták mennyi is a fénysebessége. Tehát még abban sem voltak biztosak, hogy 300ekm/sec vagy lassabb esetleg picivel e felett van... (sg cikk volt)

Nekem csak az a gyanus, hogy amint jönn valami ami cáfolná a világképüket az hibás. Érdekes módon hasonló eltéréssel igazolták Einstennek azt az elméletét, hogy a gravitáció igenis befolyással van az idõre. Ott is valami isntentelenûl pici volt az eltérés, kb. anyni amennyi most. Csak az belefért az elképzelt világba ez meg nem.

Anyudéknak szólj már lécci, hogy kapcsolják ki a gépedet. Majd ha nagycsoportos leszel visszakapcsolják.

"Az egész tudomány kezd belefutni a fikciók és a feltevések világába sztem."
Te végképp annyira hülye vagy, hogy nem fogod fel, hogy nem kezd, hanem mindig is így volt? Csak az elején a kigondolt mûködés lett elfogadva, de ma már empirikus út kötelezõ a bizonyításhoz. Minden elméletinek indul, majd ha reprodukálhatóan bizonyítasz akkor elfogadják. Tévedhetnek, sõt tévednek is, sokmindenben, de ezt inkább pontosításnak hívnám.

Nem hiszek az összeesküvés-elméletekben. Szerintem egyszerûen arról van szó, hogy túl korán dobtak be egy érdekesnek tûnõ eredményt. Miért? Talán csak kell a reklám a projectnek. Elég sok víz lefolyik a Dunán, mire bármi kézzelfogható, bizonyított eredménye lesz ezeknek a kísérleteknek. Viszont addig is viszi a pénzt az egész, kell valami, amivel igazolni is lehet ezt a kiadást.

"eltudod képzelni, hogy van az anyag tömeg nélkû és aztán jönn ez a bozon és tömeget ad neki? És azt, hogy?"

Bakker vannak olyan részecskék, amik meg töltéssel ruházzák fel az anyagot. És azt akkor, hogy?




"Fénysebesség: gondolj bele, ha még is mérték a fénynél gyorsabban menõ neutrinót... Einstein szerint nem lehet és az õ elméletére nagyon sok számolás épít. Azok mind hibásak, minden amiben a fény maximális túl nem léphetõ sebességnek van deffiniálva hibás és minden ebbõl következett dolog hibás."

Amíg minden megfigyelés alátámasztja a dolgot, addig nem a fénysebesség fix értéke, hanem a te gondolatod a légbõlkapott, mert te nem tudod alátámasztani, hogy miért is nem fix a sebesség felsõ határa az einsteini elméleten belül.

eltudod képzelni, hogy van az anyag tömeg nélkû és aztán jönn ez a bozon és tömeget ad neki? És azt, hogy?
és ahhány atom van annyi bozon is volt? vagy ez a bozon 1 menetben mindennek tömeget adott? es ha igen akkor õ meg nem semmisûlt meg ez a mûvelet során, tehát tömeget ad de õ is megmaradt? ha meg megsemmisûl akkor több bozon van mint anyag?

véleményem szerint a gond ott van, hogy nem úgy mûködik a világegyetem ahhogy a tudósok elképzelték és most próbálják magyarázni, hogy miért nem.
(olvastam már negatív tömeggel rendelkezõ anyagról is, ami szintén eléggé érdekes lehet).
Fikciókra épéítenek kutatásokat. Pl. az õsrobbanáskor több energia keletkezett mint amennyibõl anyag lett, tehát valahol még lennie kellanyagnak (sötét anyag).
Bár azt, hogy mibõl vették az adatokat, hogy menyni energia szabadúlt... jó kérdés.
Az egész tudomány kezd belefutni a fikciók és a feltevések világába sztem. Az elméleti fizikának ez a veszélye meg van és sztem a Higgs bozon pont ez: dög sok pénz beálldozása egy fikcióba. Olyan nincs, hogy nincs bizonyítva a bozon létezése.

Fénysebesség: gondolj bele, ha még is mérték a fénynél gyorsabban menõ neutrinót... Einstein szerint nem lehet és az õ elméletére nagyon sok számolás épít. Azok mind hibásak, minden amiben a fény maximális túl nem léphetõ sebességnek van deffiniálva hibás és minden ebbõl következett dolog hibás.

Dehát ez csak egy vélemény 😉

A probléma az, hogy nem csupán San Grassoban mértek hibás eredményeket. A japán és amerikai mérési adatok is eltérést mutattak a fénysebességhez képest. Ezzel a magyarázattal sikerült elaltatni ugyan sok ember éberségét, de ez csak fátyol az igazságra. Azt Einstein óta tudjuk, hogy a gravitáció görbíti a teret és az idõt, de mégsem vesszük soha figyelembe a méréseknél. Szerintem nem is a görbítés rá a megfelelõ szó, inkább a sûrítés. Mindegy, lényeg az, hogy a tér nem homogén. Ha így nézzük a dolgot, minden anyag, és minden energia bár nagyon kis mértékben, de sûríti a teret maga körül. A sûrûbb térben (nagyobb gravitációs mezõben) kívülrõl nézve lassabban telik az idõ, kívülrõl kissebb a távolság, de ha belülrõl nézzük, akkor a távolságok megnyúlnak, az idõ pedig marad ott is olyan, amilyen volt. Hiszen azt mindig a fényhez viszonyítjuk. A kérdésem a következõ:

A, B, C testek egyenlõ távolságra vannak egymástól, egy egyenes vonalon.

A-----B-----C

Ha A és B között mondjuk 100 fényév B, és C között is 100.
B-C közé helyezzünk egy erõs gravitációs mezõt, ami besûríti a teret.
Külsõ megfigyelõként mit látunk? A távolságok A-B és B-C között maradtak 100-100 fényév. De ha B pontból nézzük meg a dolgot, teljesen mást látunk. Azt, hogy A közelebb van hozzánk, mint C. És ez igaz is. Minden MÉRHETÕ adat ezt fogja mutatni nekünk, pedig valójában maradt a távolság 100 fényév, mindkét irányba.

És ez mit is jelent? Azt, hogy amikor a gyorsulva táguló univerzum modelljét ellenõrizték, hibás alapokra építkeztek. Nem számolták bele a gravitációs terek sûrítõ hatását. Az én elméletem szerint nem kell használnunk sem sötét anyagot, sem sötét energiát ahhoz, hogy pontos eredményt kapjunk, csak helyezzük közelebb térben és idõben az õsrobbanást , azaz az univerzumunk központját.

"meglazulni", "kilazulni", "egyszerûen", "letörni", "Higgs" "az LHC-ben", "Minél", "Eddig"

90es IQval kit is szeretnél megkérdõjelezni?

"a fényebességnél gyorsabb sebesség nem fér bele a tip-top kis világképbe"
Van ilyen modell. Tachionok.

"hányszor nézték meg a kábelek kötéseit?"
Bizonyos szigma értéket el kell érni, hogy ne csak véletlen legyen a dolog.

Látom nem sikerül felfogni, hogy ezek modellek. Párhuzamosan van mittomén 10 és van támogató , alig van támogató... Voltak nyilván érdekellentétek, de eddig "jóra fordult" a dolog.

"Higs bozon - sztem - marhaság"

Miért is?

"Miért mondom ezt? Azért mert a fényebességnél gyorsabb sebesség nem fér bele a tip-top kis világképbe."

De, belefér, ezeknek olvass utána, mert így ez nme más, mint érvek néküli savazás.

"dugába dõl a teljes fizika, pontosabban azon része ami a fénysebességre épít"
A Newtoni fizika sem dõlt dugába, csak azért mert jött Einstein... ezt nem tudom honnan következtetted ki.

"Mert ugye már nem úgy megy a fizika, hogy látok valamit és miért van, hanem feltételezem, hogy úgy van és majd aztán jól bebzionyítom..."
Mivel a jelenlegi kutatási területeken a léptékek már túl vannak az egyszerûen megfigyelhetõ jelenségeken, így nem értem, te hogyan is csinálnád másképp?

azért érdekelne, hogy miképpen is tud meglazúlni egy optikai kábel csatlakozója.
Aki szerelt már ilyet az láthatja, hogy hogyan is néz ki: az nem fog kilazúlni, még a rögzítõ pöcök sem fog olyan 1xün letõrni mint az utp-nek.
Meg hát mitõl tudna kilazúlni, ha nem is piszkálja senki.

Fogadjunk, ha meg lesz a Higs bozon akkor nem lesz semmi kilazúlva... Miért mondom ezt? Azért mert a fényebességnél gyorsabb sebesség nem fér bele a tip-top kis világképbe, lévén dugába dõl a teljes fizika, pontosabban azon része ami a fénysebességre épít. Higs bozon - sztem - marhaság, de mivel annyi pénz van a LHC-ben ki van zárva, hogy nem lesz eredmény.
Mert ugye már nem úgy megy a fizika, hogy látok valamit és miért van, hanem feltételezem, hogy úgy van és majd aztán jól bebzionyítom... vagy nem. Minnél több a zsé a kísérletben annál tutibb az, hogy be lesz bizonyítva.

Egyébként a fenti cikk egyértelmû: ennyire jól van összeszerelve és ennyire megbízhatóak az adatok amik jönnek a cuccból. Eddíg mérések során hányszor nézték meg a kábelek kötéseit? :o

Hát mivel minden számítás eddig, ahol a fénysebesség szerepel paraméterként, kísíérletileg, ha ellenõrzöd, stimmel. Szóval szerintem vehetjük a fénysebességet annyinak amennyi 😊

Ezek modellek, közelítõ értékek, valószínûségek, semmi sem egzakt.
"K*rvajó közelítése" a dolgoknak.

E2000 csatlakozónál a végállás (normális patchelés) és a jelfolyam megszûnése közti távolság kilazulás esetén max. 2-3 mm lehet, mert utána felcsapódik a porvédelem a csatlakozáson belül. SC csatlakozásnál ez akár 5 mm-ig is felkúszhat ha a csatlakozó a rendezõhöz viszonyítva egyenes marad. A fény 60ns alatt 18m-t tesz meg hozzávetõlegesen. Egy ilyen szintû komplexumban a szervertermi por jelenlétét szerintem kizárhatjuk, bár láttam én már karón myuszit. A többi számolást rátok bízom 😊

Csak elméleti kérdés: honnan tudjuk hogy annyi a fénysebesség, amennyi? Mi van ha nagyobb, csak mindig kevesebbnek mérjük, mert nem veszünk figyelembe egy lassító tényezõt (esetleg nem is tudunk róla).

Tehát mi hitelesíti a referenciát?

"akkor borulna minden eddigi fizikai elmélet, új alapokra kellene helyezni minden elméletet. neadjisten olyan fejlesztési irányok nyílnának meg, amire még nincs felkészülve az emberiség.
ez lehet, hogy kicsit összeesküvés elmélet szagú. de hé! miért ne..."

Szólj ha a geocentrikus világképtõl legalább a heliocentrikusig eljutottál. Lesz egy poénom utána :-)

Rossz illesztésnél, szennyezõdésnél, stb megváltozhat az anyag törésmutatója, ami azt is jelenti, hogy az anyagban a fény terjedési sebessége is. (Ez az a bizonyos n(2,1)=sinalfa/sinbéta = c1/c2 képlet, ami középiskolás fizikából is ismert lehet, leánykori nevén Snellius-Descartes törvény. De attól függõen, hogy milyen típusú optikát használnak még elég sokféle hiba keletkezhet. Annyira nem értek az optikai átvitelhez, tanultam egyetemen kevéskét, de már évek óta nem foglalkoztam vele. De azt tudom, hogy nem elképzelhetetlen egy ilyen jellegû hiba.
Ebben az egészben inkább az lehet borzalmas, hogy hónapokig mást se csináltak, mint újra és újra ellenõrizték a teljes rendszert, mennyi ideig tarthat egy ilyen hibát megtalálni?!...

Idõt mértek vele, nem távolságot (amúgy gps is idõt mér, pontosabban idõkülönbséget és abból számolja ki a helyzetet). A GPS mûholdak órájánál kevés pontosabb lehetõség van, ami olcsó. Az meg lényegében ingyen van.

Mihez kell GPS vevõ? Azt ne mondják, hogy azzal mérték a távolságot...

lehet, hogy nem értettem, persze, de emellett nem is állítottam konkrétan semmit. egyszerûen csak fenntartással fogadom ezt a magyarázkodást.
a cikk utolsó mondatában van a lényeg.

Hát én azt feltételezem, persze csak feltételezem. Hogy van nekik egy alap adatfeldolgozási értékük amit használnak és ahhoz képest számítanak ki dolgokat. Mert ez az érték nem változik semerre sem ez egy fix dolog. Ha csak nem történik valami a rendszerrel. Így a jól megszokott adatfeldolgozási értékekkel elvégezték a számításokat és megszülettek a gyorsabb neutrínók.

Végül is észrevették a megváltozott adatfeldolgozási idõt a gyorsabb neutrínók képében csak nem tudták visszavezetni, hogy tényleg ez változott. Magyarán van-e hiba a rendszerben vagy sem.

Másképp sajnos nem tudom elképzelni én sem.

Azt én sem értem, hoygan nem vették észre a megnõtt jelfeldolgozási idõt, ha még számoltak is utána vele. Bár nyilván nem olyan egyszerû a hiba oka, mint ahogy a cikkben leírják. Valamiféle alapja csak lehet, ha eljtott a cikk a publikációig.

Továbbra sem értem, hogy okozhatott késést a meglazult kábel. Valaki aki jobban otthon van az optikai jelátvitelben, kérem világosítson fel.

A relativitás elméletrõl meg annyi, hogy akármit találnak az elmélet nem lesz sem kevesebb sem több. A relativitás elmélet mûködik, használjuk mint ahogy a Newtown fizika is. Csak a megfelelõ helyen kell alkalmazni. Az épülettervezõk pl. nem fogják figyelembe venni hogy a felhõkarcoló tetején lassabban telik az idõ stb.

Pont ezért ismétlik meg a mérést a hibás száloptikával, hogy kiderüljön az okozta-e. De már mondtam, a tudósok nem gondolnak ilyenre, õk csak azért vannak ott, hogy addig se legyenek otthon az asszonnyal 😄

Kenheti a hajára, ha bebizonyosodik, hogy nem volt igaza. Ezért is szép a tudomány, mert itt bizonyítani is kell, nem csak szájkaratézni. Attól még arelativitás elmélet nem bukik el, ha meg erre tette fel az életét, akkor elég sokat tud róla és tovább tudja kutatni az új elmélet fényében, de már ez is ki volt vesézve n+1-szer, hogy ez a hozzáállás miért hülyeség. A tudósok is csak emberek, tévedhetnek, lehetnek irigyek, hátráltathatják egy versenytársuk munkáját stb. De attól még nem lesznek gyilkosok és gonosz összeesküvõk. Ha igen, akkor mindannyiunk az.

Hibás a logikád, illetve a felfogásoddal lehet némi bibi 😊
A laza kábel miatt az idözítöjel késett, nem a neutrínók, lévén azok nem kábelen mennek ide-oda... Ha pedig a start jelét 60 nanosecundummal késöbb kapod, akkor jogosan gondolhatod, hogy a versenyzö ért be gyorsabban, mint kellett volna.

Lehet ezért nem találták még meg a Higgs-bozontot. <#idiota>

Nézd, ha maga Einstein ki tudott olyat jelenteni, hogy: "Tévedtem" (a statikus világegyetemrõl - kozmológiai állandóról), akkor azért az jelent valamit. Egyébként, pedig a tudósokra jellemzõ csak ez. Politikustól, közgazdásztól ilyet ritkán hallani. 😊

A tudományos tekintély miatt. Ha valaki az életét tette a relativitáselméletre, nem fogja könnyen belátni, ha valamiben nem volt igaza.

Na és mikor lazult meg a száloptika? A két kísérlet elõtt, vagy azóta? LOL.

Ehhez nem kell ilyen bonyolult gondolatmenet sem. 😊 A világ abból él jelenleg, hogy: "Újabbatt, jobbat, gyorsabbat" Miért akarná ezt bárki megakadályozni? 😊

"és azon nem gondolkodik el senki, hogy miért a gyorsabb irányba változott az eredmény. józan ész szerint késni kellene a jelnek így lassabbnak kellene tûnnie."

Nem, a tudósok nem értenek ilyesmihez, õk csak parádézni vannak ott 😊

"ha bebizonyosodna, hogy bármi átlépheti a fénysebességet, akkor borulna minden eddigi fizikai elmélet, új alapokra kellene helyezni minden elméletet. neadjisten olyan fejlesztési irányok nyílnának meg, amire még nincs felkészülve az emberiség.
ez lehet, hogy kicsit összeesküvés elmélet szagú. de hé! miért ne..."

Mert ez úgy baromság ahogy van, de ezt már az elsõ bejelentéskor is kiveséztük anno, sõt, minden tudományos hírnél kivesézzük, ahol csak feltûnik egy ilyen elképzelés. A tudomány nem vallás, a tudomány számára ugyan olyan nagy szám ha kiderül, hogy nincs igaza, mint amikor az derül ki, hogy igaza van. Amúgy meg az elméletek új alapokra helyezése egyáltalán nem lenne katasztrófa a tudósvilág számára, inkább új távlatokat nyitna meg. Ez nem azt jelenti, hogy mindet kukázni kéne, hiszen sokat a gyakorlatban is alkalmaznak és jól mûködnek. Ezek az elméletek nem hibásak, a megállapításaik sem lennének azok. Csupán mélyebbre lehetne ásni, hogy jobban megérthessék a jelenséget.

"A kapcsolat rögzítése 60 nanoszekundummal megváltoztatta az adat áthaladásához szükséges idõt. Mivel ezt az adatfeldolgozási idõt a neutrínó kísérletben levonták az teljes áthaladási idõbõl, a korrekció megmagyarázhatja a részecskék látszólagos korai érkezését."

A cikkben le van írva, miért is tûnt ettõl gyorsabbnak.

Egyébként nem tudom miért borulna az einsteini elmélet ettõl. A newtoni fizikát sem dobtuk ki csak azért, mert bizonyos léptékeknél már nem ad pontos eredményt.

Ez egy tökéletes példája az összeesküvés elméletek születésének. Ugyan is ezeket csak a tudatlanság okoz. Azért mert valamit nem értesz a CERN adatfeldolgozás számításaiban még nem jogosít fel arra, hogy kijelentsd: A CERN-ben csak hülyítik az embereket.

<#zavart2>

és azon nem gondolkodik el senki, hogy miért a gyorsabb irányba változott az eredmény. józan ész szerint késni kellene a jelnek így lassabbnak kellene tûnnie.
amúgy tökéletesen el tudom képzelni, hogy ez csak kifogás és csak kimagyarázás.
ha bebizonyosodna, hogy bármi átlépheti a fénysebességet, akkor borulna minden eddigi fizikai elmélet, új alapokra kellene helyezni minden elméletet. neadjisten olyan fejlesztési irányok nyílnának meg, amire még nincs felkészülve az emberiség.
ez lehet, hogy kicsit összeesküvés elmélet szagú. de hé! miért ne...

Ha gyorsabb mint a fény, akkor legyen vagy 2x olyan gyors legalább, de ez a 0,000000...1% különbség elég gyanús volt...

Érdekes. Habár én sem hiszek a fénynél gyorsabb neutrínókban és szerintem is mérési hibáról van szó, nem teljesen értem, hogy egy meglazult kábel, hogy lassíthatta a jelátvitelt. Most a jel vagy átmegy vagy nem. Olyan lehet még hogy az érintkezési hiba miatt bizonyos csomagok nem mentek át elsõre és ezért többször kellett elküldeni õket, de errõl valószínûleg tudnának ha csomagvesztés lépett volna fel. Valaki pls. magyarázza el hogy egy meglazult kábel, hogy okozhat ilyet?

Én megmondtam. 😄

pff... 😄
Helpdesk

- Próbálta már ki húzni, majd bedugni?
- Nem -.-

Ennek az apró hiba megtalálása kb olyan lehetett, mint tût keresni a szénakazalban.