Egy UFO feljegyzés az FBI legnézettebb aktája

Es ha elmesz orvoshoz, es imadkozol is?

Így van. Aki tudás alapján dönt, az jóval nagyobb arányban dönt helyesen, mint aki hit alapján. Pl ha súlyos, de gyógyítható betegséged van, akkor jobb eséllyel éled túl, ha orvoshoz mész, mint ha helyette imádkoznál...

Ez a tudás nem a hit. Azt tudjuk a világról, amit ki tudunk deríteni róla.

A hitnek nem kell a tapasztalás, sõt káros rá, mert esetleg ellent mond a hittételeknek.

En csak arra utaltam, hogy bizonyos feltetelezesekkel muszaj elni, mert nem lehet mindent tokeletesen ellenorizni.
Lehet mindig a valoszinubbnek tuno iranyba menni, de azert ez is egyfajta hit, hogy mindig a valoszinubbnek tuno irany egyezik a valosaggal.

Sot, ha mondjuk 99 %-os valoszinuseggel tudunk jol valasztani, akkor 100 esetbol egyszer tevedni fogunk.

Tegyük fel, hogy a bennünket körülvevõ valóságnak tûnõ világ csak egy szimuláció.
Két eset lehetséges:
1 A szimuláció nem tökéletes, és értékeljük, hogy az csak szimuláció. pl elõfordulnak olyan esetek, amikor tapasztalunk a mérhetõ univerzumon kívüli forrásból eredõ hatásokat. (pl isten kettéválasztja a vizet, hogy a zsidók átkelhessenek a tengeren) Ha ilyen lenne, akkor tudnánk róla.
2 A szimuláció tökéletes, és nem tudjuk érzékelni a külsõbb világot. Ebben az esetben nincs gyakorlati jelentõsége a külsõbb világ létének, semmilyen döntésben nem érdemes figyelembe venni azt. Azaz minden szempontból úgy érdemes gondolkodni, hogy nincs külsõbb világ, azaz nem szimulációban élünk.

Ha mi egy tökéletes szimulációban élünk, és felmerül egy olyan döntési helyzet, hogy attól függõen kell dönteni, hogy igazi világban vagy szimulációban élünk, akkor az dönt helyesen, aki az igazi világ verzióját preferálva dönt.

Ugyanez a helyzet istennel, Ufoval. Ha pl valaki bizonyíték nélkül elhiszi, hogy ufók repkednek felettünk, és a védtelen járókelõket idõnként elrabolják, hogy parabolaantennát szereljenek a seggükbe (southpark 😊 ), kivéve ha valaki föld alatti betonbunkerben éll, és ezért õ ezt teszi egész életében, az rosszabbul jár, mint aki nem hiszi el ezt a baromságot, feltéve, hogy nincs igaza véletlenül. De mivel a fenti marhaságnak igen alacsony a valószínûsége, nem célszerû azt alapul venni kritikus döntésekben.

Nem. Azért tudom, hogy egy valós világban élek, mert a bizonyítékok ezt bizonyítják.

1. A mátrixban is egy valós világban éltek a résztvevõk, csak éppen az érzékszerveik voltak egy szimulációra kapcsolva. Neó is lekapcsolódott a szimulációról, mégsem semmisült meg.

2. A Jim Carey filmben is kiderült a hamis játék, csak éppen a fõszereplõ inkább a hamis világot választotta végül a valódi helyett.

3. Ez viszont már tartalmatlan okoskodás. Alaptalan feltételezésekbõl kiindulva, bármilyen kártyavárat fel lehet építeni, de egyik sem lehet a valóság.

"Mégpedig?😉"
Pontosan! 😄 Nincs semmi érdemi bizonyíték egyikre sem.

"nem gondolod még is, hegy esetleg te is hiszel valamiben, amirõl ugyan nincs sziklaszilárd bizonyítékod, de elfogadod (hiszed) más álláspontját, mert mondjuk kényelmes"
Nyilván nem ellenõrzök minden egyes információmorzsát, mert akkor semmire sem jutnék. Pl "elhiszem" hogy a föld gömbölyû, pedig nem ellenõriztem. Ez azonban más hit mint pl ufoban, istenben való hit, hiába jelöljük ugyanazzal a "hit" szóval. A lényegi különbség az, hogy a föld gömbölyûségére megvan a logikus magyarázat, amit _ellenõrizni tudok_. Isten/UFO létezése még csak eszembe sem jutna soha, ha nem mondták volna mások. Ha pl mérhetõ rendszerességgel olyan eetek történnének, amikre a leglogikusabb magyarázat az lenne, hogy egy felsõbbrendû lény idõnként belepiszkál a valóságba, elsõ körben ugyanígy elfogadnám azt a magyarázatot, hogy isten létezik. A bizonyítékok függvényében azonban nem 100%ig fogadnám el ekkor sem, ahogy a föld gömbölyûsége sem 100%ig bizonyított a világképemben (mivel én magam nem ellenõriztem). Ha olyan döntéshelyzetbe kerülök, ahol az ilyen nem kellõen ellenõrzött infomáció valóságtartalma számomra jelentõssé válik, akkor az adott információ igazságának valószínûségét növelem. Pl ha valaki a középkorban nekem azt a "hülyeséget" állítja, hogy a föld nem lapos, hanem gömbölyû, és adjak neki pénzt, hogy körbehajózva eljussok Kínába, akkor nyilván nem hiszek neki, ezért nem adok pénzt azonnal. Helyette elvárom, hogy bizonyítsa ezt be nekem. Ha olyan mértékben igazolni tudja az állítását, hogy annak az általam elfogadott valószínûségi szintje mellett a befektetés várható nyeresége pozitív, akkor megkapja a pénzt.
Példa: befektetett pénz megtízszerezõdhet egy sikeres kereskedelmi küldetés esetén. Az utazási kockázat legyen mondjuk 50%. Ekkor legalább annyira meg kell gyõznie a föld gömbölyûségérrõl, hogy 20% valószínûséget tulajdonítsak a dolognak, mert 10*0,5*0,2 = 1) Ha ennél jobban meggyõz az illetõ bizonyítéka (vagy saját magam utánajárása) a föld gömbölyûségérõl, akkor befektetek az adott hajóútba, egyébként nem. Ez persze csak igen egyszerûsített döntési példa.

Bizonyos ertelemben minden hit.

1. Nem tudhatjatok, hogy ami korbevesz, az tenyleg a valosag, nem pedig egy matrix, ami elektrodakon keresztul kozvetlenul az agyadba vetitenek. Nincs is igazan lehetoseged a kettot megkulonboztetni.
2. Azt sem tudhatod, nem -e egy elfuseralt Jim Carey filmben vagy -e, ahol az eletedben mindenki fizetett statiszta, jatssza a szerepet, estenkent pedig az eleteded nezik kivetiton a sorsatorba.
3. Nem tudhatod azt sem, amikor ezt olvasod, hogy ez az eber valosag, vagy epp csak almodod, hogy ezt olvasod.

Innentol kezdve minden csak valoszinuseg kerdese.
Persze logikus megallapitas, hogy nem matrixban vagy vigjatekban elunk, es ebren vagyunk, de 100 %-osan nem lehet bizonyitani. Innentol kezdve minden hit, amit tudunk.
3.

Alapvetõen egyetértek a hszeddel, magam sem állok túl messze ezektõl a kijelentésektõl.
De azért egy két dologra rákérdeznék:
"Ha azonban megvizsgálód a Láthatatlan Rózsaszín Egyszarvú létezését, akkor meggyõzõdhetsz róla, hogy annak létezését pontosan ugyanolyan megcáfolhatatlan bizonyítékok támasztják alá, mint isten létezését, vagy éppen az UFOk létezését, és elég közismert is."
Mégpedig?😉

"Ez tévedés. Én pl semmiben nem hiszek (=semmit nem fogadok el tényként, amit nem lehet igazolni). Van amit jól tudok, van amit rosszul tudok, van aminek létezését különbözõ valószínûségekhez rendelem."
A hit a logikailag alacsony valószínûségû dolgokhoz kapcsolt álláspont csupán. nem gondolod még is, hegy esetleg te is hiszel valamiben, amirõl ugyan nincs sziklaszilárd bizonyítékod, de elfogadod (hiszed) más álláspontját, mert mondjuk kényelmes.
vagy pl. Mit gondolsz mit csináltál 2001, október 3-án?
Van rá bizonyítékod?
😉

"Elképzelhetõ, hogy ha a helyzet úgy adódik, hogy szükségem lenne arra hogy valamilyen hitbõl erõt merítsek, akkor valahogy átkondicionálnám magam hívõvé. Ha az emberiség jelentõs része ezt meg tudta tenni, akkor nem kizárt, hogy nekem is sikerülne."
Bizonyos nézõpontból mindannyian csupán haldoklunk!😉

Nexus"A rózsaszín vizilovaidat nem sokan látták, de hogy istennel, és kanyarodjunk vissza a témához, az ufókal több millióan úgy vélik kapcsolatba kerültek."
Kétségtelenül igaz, hogy a vízilovat nem sokan látták, hiszen egyrészt érzékelhetetlen, másrészt csak nem sokkal ezelõtt találta ki Torreadorz.
Ha azonban megvizsgálód a Láthatatlan Rózsaszín Egyszarvú létezését, akkor meggyõzõdhetsz róla, hogy annak létezését pontosan ugyanolyan megcáfolhatatlan bizonyítékok támasztják alá, mint isten létezését, vagy éppen az UFOk létezését, és elég közismert is.

wkm: "Nyilvánvaló, hogy az ismereteink végesek, és kizárod valami ismeretlen létezését. Ez is hit. Az ember rengeteg olyan feltételezés (hit) mentén él, amit igazából tényként fogad el, de bizonyítani nem tudja."
Ez tévedés. Én pl semmiben nem hiszek (=semmit nem fogadok el tényként, amit nem lehet igazolni). Van amit jól tudok, van amit rosszul tudok, van aminek létezését különbözõ valószínûségekhez rendelem. Ha pl a középkorban éltem volna hasonló gondolkodásmóddal, akkor tudtam volna, hogy a föld lapos. Nem hittem volna ezt, azaz nem azért lett volna beépítve a világképembe a lapos föld, mert mások ezt mondták, hanem mert az akkor elérhetõ információk alapján ez volt a logikus következtetés. Nem hiszem azt, hogy létezik valamilyen isten/ufók. Azt sem, hogy ezek nem léteznek. Azonban, amíg semmilyen bizonyíték nincs, ami alátámasztaná a létezésüket úgy kezelem, hogy a létezésüknek valószínûsége elenyészõen kicsi.
A hívõk jelentõs része hozzád hasonlóan el sem tudja képzelni, hogy vannak nem hívõk (lövészárokban/zuhanó repülõgépen nincsenek ateisták) Ha ilyesmi szorult helyzetbe kerülnék és dönthetnék, hogy imádkozzak, vagy valami más tevékenységet végezzek, ami akár egy milliomod eséllyel növelné a túlélési esélyemet, akkor inkább ez utóbbit tenném. Majd ha lesz bizonyíték Isten/ufok létezése mellett, akkor tudni fogom hogy léteznek.

A fenteik ellenére, nem tartom teljesen hülyeségnek a hitet. Ha valaki megfelelõ dolgokban hisz, akkor bizonyos helyzetekben erõt meríthet a hitébõl. Nekem mint teljesen hitetlen embernek, ez a lehetõség nem elérhetõ. Jelenleg úgy érzem azonban racionális gondolkodásomból, hitetlenségembõl ennél sokkal jelentõsebb elõnyökre teszek szert. Elképzelhetõ, hogy ha a helyzet úgy adódik, hogy szükségem lenne arra hogy valamilyen hitbõl erõt merítsek, akkor valahogy átkondicionálnám magam hívõvé. Ha az emberiség jelentõs része ezt meg tudta tenni, akkor nem kizárt, hogy nekem is sikerülne.

Nincs bizonyíték az éter nemlétére! Arrra van hogy egyenletes mozgású inerciarendszerekben kimutathatatlan. Pont.

Például. Vagy éppen egyfajta elmebeteg. Ha sarkosan akarok fogalmazni.

Fordítva. Nincs olyan bizonyíték, ami alá támasztaná a létét. Azaz, nincs. Cáfolni meg minek, ha a hívõ nem tudja bizonyítani?

Mindenki tehát aki a klasszikus materialista világnézethet képest mást mondott a történelem során az mind csaló volt. Hmmm ez is egy álláspont, de mi köze ennek isten létének tudományos bizonyításához!?😉

Nem egészen, olyan bizonyíték van, ami alátámasztja a nem létét. Istenre ilyet nem találsz soha.

Az éter eredeti definíciójáról mondták ki, hogy hibás, mert nincs olyan bizonyíték, ami alátámasztaná a létét.

Esküszöm ennyi nehéz felfogású bölcsészt még nem láttam!!

Az, hogy a jelenlegi fizikai modelljeink nem teszik szuksegesse, valoszinuleg igaz.
Viszont ez szerintem abszolut nem bizonyit semmit.
A modellek ugyanius csak leirjak a valosagot, nem egyeznek vele.
Tehat van bennuk hibahatar.

Õöö a ködöskítés, mondjuk úgy tények elhallgatása megint csak nem annyira a tudományos kutatáshoz hanem egy bírósági ügyhöz kapcsolódó fogalom.
Emberek millióinak van akár istenhez, akár más ilyen rázós dologhoz kapcsolódó élménye. Az õ számukra, mint hétköznapi emberek számára ezek tehát valóságuk részei. Az amit állítanak nem biztos hogy tudományosan igazolható, de hogy miért gondolnak milliók valami megfoghatatlan dologról hasonlót az tudományosan vizsgálható, és érdemes is vizsgálni. Ellentétben az általad kitalált szó valóságosságával, ami meglehetõsen marginális jelenség.

Mint írtam pl a katolikus egyház a maga tudományos végzettségû szakembereivel valszeg meglehetõs alapossággal körüljárják a csodák, mint isten léte bizonyítékának a hátterét. Szerintem érdemes ebben elmélyedned, ha annyira érdekel és szétcincálni ezeket. Engem mondjuk jobban érdekel az isten szerü lények rendszerszerû mûködése, mint az attól eltérõ klgs esetek. Hawking nemréb írt egy könyvet, amiben indirekt módon bizonyítja isten nemlétét, mert a jelenlegi fizikai modelljeink nem teszik szükségessé. Még nem olvastam, de látatlanban azt mondom, hogy ennyire azért nem rózsás a helyzet.

Az éter nem létezõ dolog, mégsem fölösleges bebizonyítani, hogy nem létezik.
Nem azért nem lehet bizonyítani Isten nem létezését, mert nem létezik. Azért nem lehet, mert nincsen semmilyen olyan körülmény, aminek fennállása esetén ki lehet mondani, hogy nem létezik.

A ketsegbe vonas az a cafolas?
Vagy a ketsegbevonas azt jelenti, hogy mivel nekem nem tetszik, ezert elutasitom?
Nem mindegy.
Elso esetben vissza tertunk oda, hogy megis van ertelme cafolni a nem letezo dolgokat😊

Azokról tudsz ellenõrizhetõ bizonyítékot felmutatni? Ha nem, nincsenek.

Ami pedig az istenhitet illeti, sokan vannak, akik félnek egyedül. Akiknek kell valaki, aki törõdik velük, aki biztonságot nyújt nekik az életben. A túlvilágra is csak annak van szüksége, aki fél az elmúlástól.

Mások hibás állítását, mint a tiédet nem értelmetlen kétségbe vonni. A hibás logika, nem logika, csak hibás gondolatmenet.

Ilyen alapon léteznek boszorkányok, tündérek, hétfejû sárkányok, meg egy csomó egyéb, amiket emberek kitaláltak. Vagy mégsem? Csak valamilyen isten?
Tessék már észrevenni, hogy a régmúltban, még az õsközösségek idején, mindig volt egy szélhámos, aki lusta is volt, mint a dög, dolgozni nem akart, viszont elõállt egy mesével, hogy õ bizony tudja, hogy az akkori megmagyarázhatatlan természeti jelenségek bizony egy isten kreálmányai, és õ ezzel az istennel kapcsolatot is tud tartani. A sok primitív idióta meg elhitte. A varázsló, késõbb meg a papok viszont rohadt jól megéltek. A magyarázkodások idõvel finomodtak, ahogy fény derült egyre több dologról, hogy annak bizony köze sincs semmilyen istenhez. Az egyetlen dolog, amire soha nem fog fény derülni élõ ember számára, az a halál utáni állapot. A vallások a halál utáni állapotot összekapcsolták az embereknek a haláltól való félelmével, és jelenleg is ez az egyetlen utolsó mentsváruk, mert ez ugye sem pro és sem kontra nem bizonyítható. De mivel az összes eddigi pro érvrõl mindig kiderült, hogy kamu, miért pont ez az egy lenne igaz? Ezek már annyit hazudtak, hogy ez is valószínûleg hazugság.

Akkor ezentul ertelmetlen tevekenyseg lesz barmit cafolni a vilagon?

Nem hiszem😊

Pl. 1.Felsorolsz mindent, ami letezik. A nem letezo dolog nincs benne.
Nem letezes bizonyitva😊

2. Onellentmondast keresel a nem letezo dologban, olyan inkonzisztenciat, ami kizarja a letezeset. Nem letezes bizonyitva.

Szoval nem ertek egyet veled.

Bocs, a második bekezdés hibás. Helyesen:

Nem. Egy nem létezõ dolognak sem a nem létezését, sem pedig a létezését nem lehet bizonyítani. Fölösleges is. Minek?

"Cafolni a leztezeset csak nem letezo dolognak lehet. Igy ez szuksegszeruen ertelmes tebvekenyseg."

Nem. Egy nem létezõ dolog nem létezését nem lehet bizonyítani. Fölösleges is. Minek?

Egy létezõ dolog létezését meg be tudjuk bizonyítani, hisz létezik. Erre való a tudomány, a tapasztalás.

Logikai hibák vannak a gondolkozásodban.

Cafolni a leztezeset csak nem letezo dolognak lehet. Igy ez szuksegszeruen ertelmes tebvekenyseg.
Ertelmetlen tevekenysegek:
- Cafolni egy letezo dolog letezeset.
- Bizonyitani egy nem letezo dolog letezeset.

Az ufók létével ugyanez a baj. Bizonyítani a létüket egyértelmûen még nem sikerült. Az összes eddigi bizonyíték vagy hamisítványnak, vagy egyáltalán nem ufó eredetûnek, vagy egyszerûen megbízhatatlannak(tanúvallomások) bizonyult.
Van néhány jelenség, amit viszont ilyen, vagy olyan okból nem értelmezhettünk. Ezekrõl nem tudjuk, hogy mik, viszont ezért még nem állíthatjuk hogy azok bizonyítják az ufók létét.

Mondjuk ezt kivetelesen tudom cafolni.
Ha rozsaszin, akkor nem lehet lathatatlan.
Ha lathatatlan, akkor nem lehet rozsaszin.
Ez a ketto kizarja egymast.

Komoly értelmezési kérdéseket vetettek fel itt egyesek, kár hogy a levezetések logikája hibás.

Aminek a léte nem bizonyítható semmilyen módon, az számunkra nem létezik. Mivel Isten létezése bizonyíthatatlan, így nincs. Cáfolni a létezését pedig egy nem létezõ dolognak értelmetlen, és szükségtelen.

Más kérdés, hogy a hívõknek létezik Isten, akkor is, ha létét õk sem tudják bizonyítani. De hisznek a létezésében, ami egyfajta mánia, azaz a pszichológia tanulmányozási körébe tartozó jelenség.

Abból, hogy valaki hívõ, akármilyen formában általában nem sok baj szokott lenni. A baj ott kezdõdik, amikor az ilyen illetõ(k) rá akarják kényszeríteni másokra is a mániájukat.

Már megint terelsz és csúsztatsz. Persze, hogy nem jogi kérdés. De a korábbi hozzászólásaidra írtam, ahol majdnem azt állítottad, hogy a tagadóknak kéne bármit is bizonyítani.
Példa: a "nincs hüékulaéres" állítás nyilván marhaság, nincs is értelme foglalkozni vele, hiszen a hüékulaéres egy most, általam kreált szó, amirõl senki sem tudja, hogy micsoda, természetesen én sem. Vagyis ez egy nyilvánvaló blõdség, amit nincs értelme magyarázni sem. Ha viszont azt írtam volna, hogy van hüékulaéres, akkor nekem kéne bizonyítanom, hogy van és persze megmondani, hogy ez egyáltalán micsoda. Az akármelyik istenrõl már elmondták, hogy mit kell érteni rajtuk, már csak a bizonyítás hiányzik azok részérõl, akik állítják, hogy van. A bizonyítás hiánya automatikusan azt jelenti, hogy csak kitaláció, nem is érdemes foglalkozni vele, ha viszont létezne bármiféle bizonyíték, ami valódi bizonyíték, nem pedig mellébeszélések és ködösítések, akkor már érdemben lehetne foglalkozni a dologgal, hogy a bizonyíték helytálló, vagy csak szélhámosság. Eddig valódi bizonyíték nincs, csak megy a helyben járós szartaposás.

Hát nem is létezik.. mert a valóságban a láthatatlan rózsaszín egyszarvú létezik. Mondhatnám persze azt is, hogy az én képzeletbeli barátom erõsebb mint a tied! 😄

Maga a téma nem érdekel, inkább az, hogy miért ilyen végtelenül ostobák az emberek.

En csak annyit mondanek, hiszem, hogy nem letezik a fold korul keringo rozsaszin vizilo 😊

Én sem utasítom el elve a tudományt magát, elfogadom a módszerét, az eredményeit, a magyarázatait már nem mindig.

A gond az, hogy az olyan emberek, akiket kevésbé érdekel a terület, kevesebb rálátásuk van a dolgokra soxor összekeverik a tényeket és a következtetéseket, amiket pl egy tudományos ismeretterjesztõ cikkben, vagy egész egyszerûen az oktatás során átadott információkban feléjük közvetítenek.

Az pl, hogy valamilyen mûszerrel megmérték a kozmikus háttérsugárzás ingadozásait és az adott egyfajta eredményt ez tény. Ha ebbõl arra jutnak, hogy az univerzum X milliárd éves az egy következtetés, egyfajta koncepció. A kettõnek nincs ugyan olyan fajsúlya.
Az hogy van halálközeli élménycsoport ez tény. Tudományosan, rendszerezve statisztikailag lehet vizsgálni, eredményeket kapni. A jelenség magyarázata viszont szintén egyfajta koncepció.

A világkép a különbözõ területeken kapott tudományos alapú eredményekbõl összeépített olyan egységes koncepció, ami egyik eredménnyel sincs jelentõs ellentmondásba.
Ilyen tudományos alapú világkép, amiben van túlvilág, meg akár egyfajta isten is szerintem kialakítható.
😉

Persze, errõl van szó. Helyén kell kezelni a dolgokat, az egyéni álláspontot, és a tudományos kutatást a lehetõ legteljesebb mértékben el kell különíteni. Azonban ez persze nem mindíg sikerül, emberek vagyunk ugye😊

Így van, valóban nem fogadom el a "pszichikus dolgokat", de azokat lehetne tudományosan vizsgálni.

Tudományosan nem lehet elvetni. Az egy másik dolog, hogy te elmélkedés közben arra jutsz, hogy nincs (valamilyen fajta) isten.

"Önmagában azt a hipotézist, hogy van isten, sose fogod elvetni, tehát felvetni is hülyeség."

Ezt mibõl gondolod😊?
Rengeteget változott, változik a világképem nekem is, mint mindenkié.
Épp a héten jutottam arra az álláspontra, hogy a mindenre figyelõ, az egész univerzumot megteremtõ monolitikus jellegû isten valóban nem létezik, vagy inkább hatása egyéni szinten meglehetõsen alacsony. Pl olyan mint egy eszméé. Ha az univerzum minden lényében meg van ez az eszme, akkor az maga irányítja a cselekedeteiket, így ha úgy nézzük istennek konkrét fizikai formában nem is kell léteznie😊
Pl. Ez is egyfajta gondolat errõl.

Szerintem, és ez sem egy új gondolat, inkább egy szellemi közösség része vagyunk, mint isten közvetlen szolgái. Ezek a szellemi közösségek is összekapcsolódnak és ezek alkothatják azt a nagyobb egységet, amit istennek nevezünk.

De ez a világkép a te szemszögedbõl valszeg nem ott hibádzik, hogy soha nem fogom elhagyni isten eszméjét, sokkal inkább ott a probléma gyökere, hogy talán már eleve te nem vagy képes elfogadni bizonyos, mondjuk úgy pszichikus dolgokat, jelenségeket.
<#papakacsint>

Ha meghatározod, hogy egy isten (vagy Isten) itt van, így kommunikál, ezek a tulajdonságai, akkor azt nyilván lehet vizsgálni tudományosan, mert megnézem, és nem ott van, vagy nem kommunikál úgy, stb, akkor el lehetne vetni a hipotézist. Önmagában azt a hipotézist, hogy van isten, sose fogod elvetni, tehát felvetni is hülyeség.

Alapvatõ gond van az érveléseddel. Ez egy tudományos jellegû vita és nem egy polgári peres ügy. Itt nincs olyan, hogy ki mondta elõször, ki ütött elõször, kinek a kertje zöldebb, kinek az apukája erõsebb...
A kijelentéseket függetlenül annak történetiségétõl kell itt és most vizsgálni, ha valóban tudományos eredményeket akarunk.

Az isten, az ufók, a magasabb intelligencia kérdése, vagy egy a tudomány jelenlegi redukcionista világképétõl eltérõ, komplexebb univerzum modell mind mind lehetnek a tudományos vizsgálat tárgyai. Azt hogy ezt soxor még felvetni is lehetetlen pont a magukat tárgyilagosnak, racionálisnak, a tudomány letéteményeseinek nevezõ emberek beszûkült világképe és rugalmatlansága akadályozza.

"Ez az egész isten és vallás kérdés számomra érdektelen téma. Hogy van-e isten, azt a hívõk személyesen is "megtapasztalhatják" a haláluk után, felesleges hinteniük az igét. A halál utáni állapot, amit az egyes vallások hazudnak, nekem egyébként sem szimpatikus."
Ahhoz képest hogy érdektelen, meglehetõs vehemenciával véded az álláspontod.😉
A halálközeli élmények ilyen fajta elutasítása, amelyek szerencsére ma már pedig pont hogy tudományos vizsgálat tárgyát képezik, láthatóan nálad simán egyfajta érzelmi, és nem racionális alapú dolog.

Márpedig pl pont a HKÉ jelenség vezethet el egy a mainál komplexebb világképhez, mondjuk úgy az élõ univerzum lehetõségéhez.

"Föld körül keringõ rózsaszin vizilóvakról vitázni pont olyan mint Istenrõl vitázni."
Nem egészen. A rózsaszín vizilovaidat nem sokan látták, de hogy istennel, és kanyarodjunk vissza a témához, az ufókal több millióan úgy vélik kapcsolatba kerültek.
C.G. Jung pl mint pszichológus tartotta fontosnak a jelenség vizsgálatát, mert hogy az UFO jelenség létezik, társadalmi hatása van, ahogy a vallásnak is. Ha az emberek jelentik az egyetlen kapcsolatot ezekhez, és a tanuk esküsznek, hogy amit láttak átéltek realitás, akkor az felveti az ember valósághoz való viszonyának kérdését, ami ugyan megint csak jórészt a pszichológia területe, de nem kizárólag.

"Amennyiben valaki tudományis bizonyitékokat hoz fel az általa gondolt isten létezése mellett és ezek tudományosan nem cáfolhatóak, nos ez azt jelenti hogy a tudomány mai állása szerint ez az isten létezik.

A probléma ott van, hogy tulajdonképpen nem is kell õket tudományos cáfolni, mert már az isten(ek) mellett felhozott bizonyitékok is önellentmondásba kerülnek, egymást ütik..."

Ez szín tiszta prekoncepció.
Az isten, vagy általánosabban az emberen kívüli intelligenciák kutatása simán lehet tudományos vizsgálat tárgya. A gond az, hogy a tudományos álláspont a földön levõ ilyen intelligenciákkal szemben elutasító. Nem csupán negatív, hogy megvizsgálták, hanem elutasító, nem is hajlandók komolyabban (hivatalosan) vizsgálni a területet, amelyik kutató megteszi az a kiközösítés, a tudományos társadalmi pozíciójának elvesztését kockáztatja.
Ezért ez az egész nem tisztán "tudományos" kérdés, szûk értelemben, hanem politikai, társadalmi, pénzügyi, stb.

A tudomány világképe szerint az univerzumot egyszerû erõk alakítják, az univerzum 99,99999999......%-ban az anyag, az energia az élethez, az emberi társadalomhoz képest sokkal alacsonyabb komplexitással rendelkezik.
Ez egy olyan tudományos kijelentés, amit mindenki elfogad, mint alapvetést. Ilyen formán ebben az univerzumban az emberi társadalom valami nagyon különleges, egyedülálló dolog.
Az egész valahonnan onnan gyökerezik, hogy a tudomány alapvetõ paradigmája szerint egyszerûsít, azt mondja, ha van egy jelenség, akkor azt néhány tényezõre kell visszavezetni (Occam borotvája). Ez azonban pl pont a közvetlen környezetünkben a Földön nem igaz, nagyon ritkán igaz. Nézzük csak a leg triviálisabb dolgot, amivel találkozunk, az idõjárás kérdését. Az idõjárást 10-20 éve kb 3 nap távlatában tudták 70-80% pontossággal megjósolni, ma hihetetlen számítógépes technológia támogatásával, sokkal fejlettebb modellekkel pontosan ugyan ennyire képes a meteorológia. Mert pl. az idõjárás, ahogy az univerzum is egy komplex dinamikus rendszer.
Ezekkel a modellekkel szerintem az a lehet a gond, hogy lokálisan figyelembe vesszük már a komplexitást, annak önszervezõ hatásait, de nem építünk be olyan alacsony energiájú jeleneségek hatásait, ami megfelel a rendszer egyfajta belsõ kommunikációjának, intelligenciájának.
Ha az univerzumban is vannak ilyen alacsony intenzitású belsõ infó csatornak ez jelenthetik "az Úr hangját" egy élõ, a mai modellnél sokkal komplexebb univerzumban. De mint mondtam a tudomány jelenleg takarékoskodik a komplexitással, csak ott tételezi föl, ahol az már elengedhetetlen. Pedig épp az evolúció, mint tudományos paradigma egyik megfogalmazása a rendszerek komplexitás növelésére való törekvése!

Konklúzió isten létét, vagy nem létét nem azért nem lehet bizonyítani, mert a kérdés felvetése eleve hülyeség, hanem mert a tudomány jelenlegi állapotában nem képes a jelenség, mert van ilyen megfelelõ szintû vizsgálatára!

Szerintem annyira azért nincs kívül, a csodák, az az a tudomány által sem megmagyarázható jelentéssel bíró események, jelenségek útján tudatja a létét. Ilyen szempontból egy csoda verifikálása miatt épp hogy az egyháznak is érdeke a tudomány alapos ismerete, az ilyen jellegû lehetséges válaszok kizárása miatt.

hogy mennyire nem erdekel teged a tema, az abbol is latszik, hogy ez a 8. hozzaszolasod, es eleve te keverted bele ezt a vallasos vonalat, ami miatt megint elojott ez a gumicsont tema

Alapvetõ gond van az érveléseddel. Ez az egész dolog nem úgy indult régen, hogy valaki elõállt, és azt mondta, hogy nincs isten, hanem úgy, hogy valaki azt állította, hogy van isten. De mivel semmilyen bizonyítékkal nem tudta ezt alátámasztani, ezért joggal merülhetett fel a kétkedõkben, hogy nincs isten. Az isten létét szajkózók, meg a vallások "hittudósai" csupa olyan dologgal álltak elõ, ami sorra megdõlt. Akkor miért kéne tõlük bármit is elfogadni? Ha nekem egyszer hazudik valaki, utána minden állítását fenntartással kezelem. Ha többször is hazudik, akkor mondhat bármit, nem érdekel, levegõnek nézem, mert onnantól egy szavát sem fogadom el.
Ez az egész isten és vallás kérdés számomra érdektelen téma. Hogy van-e isten, azt a hívõk személyesen is "megtapasztalhatják" a haláluk után, felesleges hinteniük az igét. A halál utáni állapot, amit az egyes vallások hazudnak, nekem egyébként sem szimpatikus.

#37

"helyesen így hangzik..." Nem, nem úgy hangzik. Olyan állításról volt szó, amivel kapcsolatban nem lehet megfelelõ tudományos tapasztalati alapú gondolatmenetet, elméletet felállítani, nemhogy kísérletes munkát végezni... Így a tudomány szempontjából a felvetett hipotézisnek, hogy létezik egy isten, az Isten, nincs értelme. Ezt jelenti. Ha kiforgatod a mondandómat, akkor legalább forgasd ki normálisan.

A válasz a kérdésedre nyilvánvaló: egyik sem.

Föld körül keringõ rózsaszin vizilóvakról vitázni pont olyan mint Istenrõl vitázni.
Én nem azt mondtam hogy nem léteznek rózsaszin föld körül keringõ vizilovak, pusztán csak azt hogy a megadott definició alapján sem a létezésük sem a nem létezésük nem bizonyitható.

Az viszont tudományosan bizonyitható illetve cáfolható hogy az általad Istennek nevezett valami létezik-e vagy nem. Ehhez csak le kéne irnod azokat a tudományos bizonyitékokat amik alapján azt állítod hogy az a fogalom amit te Istennek gondolsz létezik. Na ez az ahol minden hivõ elhasal, mert ilyet nem tud, vagy legalábbis könnyedén cáfolható.

Pl. Az istenek az olimposz hegy tetején élnek. Nosza rajta menjünk fel az olimposz hegyére, mit ad isten nincs ott egy isten sem. Tehát ezek az istenek nem léteznek.
Figyelem: ez nem azt jelenti hogy egyáltalán nem léteznek istenek, csupán csak azt hogy azok az istenek akikben az illetõ hisz és úgy gondolja hogy az olimposz hegyén élnek, nos õk nem léteznek. És igy tovább.

Amennyiben valaki tudományis bizonyitékokat hoz fel az általa gondolt isten létezése mellett és ezek tudományosan nem cáfolhatóak, nos ez azt jelenti hogy a tudomány mai állása szerint ez az isten létezik.

A probléma ott van, hogy tulajdonképpen nem is kell õket tudományos cáfolni, mert már az isten(ek) mellett felhozott bizonyitékok is önellentmondásba kerülnek, egymást ütik...

Az egeszben az a legzsenialisabb ahogy az akkoriban kezdetleges tomegmediat kihasznaltak.
Ez egy tokletes teszt volt mire is jo a media.
"Elrejtessz titkos dokumentumokat" amiket veletlenul meg talal valaki aztan tagadni tagadni.
10000000000000% , hogy raharapnak az emberek.