Mennyire veszélyes Észak-Korea?

Ha nincs Észak-Korea, akkor Dél-Korea sokkal kisebb haderõt lenne kénytelen fenntartani, sokkal kisebb költséggel.
+ Végre egyesülhetnének a szétszakadt családok, amelyek tagjai a háború óta szinte semmilyen kapcsolatban sincsenek a másik országban élõkkel.

A veszteségek és a sérültek számának ismertetésekor a különbözõ források más - más adatokkal dolgoznak.

Joseph Metcalf III admirális, a 2. flotta parancsnoka által vezetett villámháborús beavatkozásnak is nevezhetõ katonai mûveletek során Ed Magnuson kutatásai szerint,az USA 18, míg a forradalmi erõk 160 fõ grenadai, valamint 71 kubai katonát vesztettek.

Ronald H. Cole adatai szerint az Egyesült Államok vesztesége 19 fõ, valamint 116 sérült; Grenada részérõl 45 halott, 358 sebesült, valamint 25 fõ kubai áldozat, 59 sebesült és 638 fogságba ejtett fegyveres, illetve legalább 24 fõ
civil áldozat.

A forrás a hadtudományi szemlében jelent meg

A SEAL - veszteségrõl többek között Marcinko könyveiben is olvastam, már amennyire megbízható az ürge. Õ, mint a parancsnokság és a légierõ végrehajtóinak a számlájára írja a veszteségeket.

Szóval a reggeli hozzászólásomban csak azt akartam mondani, hogy véleményem szerint, ha az északi vezetés olyasmibe sodródna, ami sérti Kína érdekeit, hamarabb lesz itt kínai segédlettel végrehajtott véres vagy vértelen puccs északon, mintsem a nagytesó veszni hagyja a jó kis pufferzónáját. Aztán jöhet oda is valami lágyabb diktatúra, államkapitalizmus, és pár évtizedre el van véve az ügy méregfoga.

Tudom, ha nem így lenne, termett volna már atomgomba rossz helyen..

A legtöbb konténerkikötõben rutinszerûen mérik a konténerek sugárzását.

A régi, általános iskolai térképem is, de a most, miattad elõkeresett világatlaszom sem sorolja Észak-Amerikához Mexikót. Te viszont sorolhatod.

No, nem akartam nevetség tárgyává tenni az elképzelést, egyébként én is valószínûbbnek tartok valamilyen hasonló, nem szokványos célba juttatást.

Hát, azért egy atombomba levámoltatása eléggé soká tart.. bocs, csak megjelent elõttem a kihalt határhoz lassan közeledõ, kissé akadozó motorú északi teherkocsi..<#eljen><#taps>

Egy eszakkoreai nuklearis tamadas tobbfelekeppen is tortenhet. Elsosorban tamadhatnak raketaval: Ebben az esetben a celpont vagy delkorea, vagy az usa vagy japan. Amennyiben a tamadas sikeres, akkor barmely celpont eseten az usa visszavaghat atommal, valoszinuleg hasonlo teljesitmenyuvel mint amilyen tamadas erte es csak katonai celpont, tovabba a vezeto bunkere ellen (azaz eszaki fovarosnak kb. annyi). Japan celpont eseten japan is visszavaghat atommal, ez utobbi esetben delkorea szinte biztosan szigette valik. Az usa csak akkor hasznalna nagyobb erot, ha egy surunlakott varosat talalnak el (hawaii vagy los angeles), ebben az esetben valoszinuleg a kornyezo hajokrol es tengeralattjarokrol majdnem mindent kilonenek ra, hogy megadalyozzanak egy masodik inditast.

Sikertelen tamadas eseten (lelott raketa, celtevesztes, besult atom) hagyomanyos fegyverrekkel bontanak le eszakkoreat. Nem beszelve a deliekrol, akik ugyancsak szeretnenek atmenni es eltakaritani az eszaki vezetest. Ez utobbihoz valoszinuleg mar egy attevedt agyuloves is eleg lenne es valoszinuleg meg az usa nelkul is belevagnanak.

Kinai valoszinuleg eszaki kezdemenyezes eseten csak kialakitana egy utkozozonat eszakkorea felso reszen es beasna magat. Ha az eszakiak atomot vetnek be es az usa valaszol is ra, akkor valoszinuleg nem menne bele semmilyen fegyveres konfliktusba az usa-val.

Az utolso lehetoseg ha eszak korea egy sima teherautoval viszi be az atomot szoulba, ugyanis erre van meg leginkabb a kapacitasa. Ezt elso csapaskent tehetne meg (es kepes is lenne ra katonailag), de nem sok ertelme lenne, mert a valasz biztos hatarozott lenne.

Ertem, szoval minden forras ellentmond a te temaban tett kijelenteseidnek, peldakat sem tudtal felhozni errol a temerdek haborurol, ellenben magadnak legalabb meg tudod magyarazni az igazadat... ez is valami ;)

Nem baj. Hogy sem a mexikói lakosság etnikai származása, sem a kultúrájuk, sem a történelmük, de még a beszélt nyelvük sem kapcsolja az országot a két másik észak-amerikai államhoz, az ne zavarjon.
Legalább annyira elüt tõlük, mint egy buzibár tánckara a Leningrádi Balettõl...

Közép-Amerika többi államához annál inkább hasonlít Mexikó. Ami pedig a wikit illeti, hát nem ez az elsõ hiba, amit találtak benne.
A CIA, hát csak szervezetileg veszi Észak-Amerikainak, egy igazgatósághoz sorolták be Kanadával és a hazai területtel.
A helyiek meg...Inkább csak szeretnének tartozni oda.

Nem hinném, hogy Dél-Koreának és az USA-nak bármilyen érdeke fûzõdne ahhoz, hogy megdöntsék az Észak-koreai rezsimet. Nekik ez így nagyon jó, hogy 20 millió, éhezõ nyomorult embert a határaikon kívül tudhatnak. Valszeg megfognak egyezni Észak Koreával, hogy minden menjen a régi kerékvágásba.

Olvastad Larry Bond-tól a Vörös Fõnixet?

Larry Bondot nagyon szerettem... Ugyan nem tul realisztikus de ajanlom a Cauldront, meg MO is szerepel benne. A Vortex is eleg jol kidolgozott.

Hááát kb robbantani egy látványosat valami lakatlan helyen

Szerintem nagyobb esellyel hasznalnanak el egy W80-at vagy ALCM-et valami KPA nuklearis letesitmenyre, ahol azt is tudnak mondani, hogy katonai celpont volt es a civil aldozatot is minimalizalnak. Az biztos, hogy nem az egesz orszagbol csinalnanak egy hatalmas parkolot.

Az Al Kaidára gondolok, akik ledöntötték a tornyokat.

A SEAL kommandó látszáma az mit takar? Hogyan történt és hol? A vicc az, hogy az Úszó Erõd címû filmben ezt említik, csak a szinkron lehet, hogy el lett tolva, mert Panamát említ, másszor meg Grenadát.

Hááát kb robbantani egy látványosat valami lakatlan helyen és azt mondani, hogy egy katonai objektum volt ott, majd szétszedni õket hagyományos fegyverekkel, kb ez lenne a korrekt. Kérdés, hogy van-e értelme az elsõ demo robbantásnak, azon kívül, hogy igazolja a doktrinát.

Mert szerintem biztos, hogy fél év múlva elõkerülne valami pandabuzi és azért baxogatná az amcsikat, hogy miért báncsák a lakatlan õserdõt, ahol még pandák se élnek, de most már nem is tudnak.
:D

Mexikó nem Észak-Amerikához tartozik, hanem Közép-Amerikához.

Kiveve, hogy a wikipedia, a CIA factbook es a helyiek szerint sem.

Ami pedig Latin-Amerikát illeti, az gyakorlatilag minden, ami a Rio Grande-tõl délre fekszik.

Mivel jopar evet eltem, mind Kozep-, mind Del-Amerikaban, ezert tobbe-kevesbe tisztaban vagyok ezekkel, de azert koszonom ;)

Te azt allitottad, hogy Szinte nincs olyan ország , amellyel ne háborúztak volna. Persze most mentegetozhetsz, meg meg is sertodhetsz, de ez egy hulyeseg volt. Nem tudom miert nehez elismerni.

Mexikó nem Észak-Amerikához tartozik, hanem Közép-Amerikához. Ami pedig Latin-Amerikát illeti, az gyakorlatilag minden, ami a Rio Grande-tõl délre fekszik.

Volt egy csomó amerikai(USA) beavatkozás, amirõl nem írtam, pl. a "dinnyeárusok háborúja" Kolumbiában amiben az USA hadereje közvetlenül részt vett, de ez csak hozzászólás, nem pedig Közép-Amerika részletes történelemkönyve.

Ha érdekel a sztori, ásd bele magad, ne tõlem várd el hogy helyetted kutassak! Van nekem más dolgom is!

Emiatt nem indokolt, hogy az USA még ha nukleáris csapás is éri õt, vagy csak a világban valamely támaszpontját, esetleg szövetségesét arra válaszul õ is nukleáris eszközökkel totálisan elpusztítsa ÉK-t, annak civil lakosságával egyetemben.

Akkor idezem magamat: "Termeszetesen a nuklearis valaszcsapas ebben az esetben aranyos lenne es katonai celpont ellen iranyulna". Nem arra gondoltam, hogy par Ohio egyszerre indit mindent a nyomorultakra. Viszont az USA eddig meg nem tesztelt doktrinajat alatamasztando nuklearis megtorlassal en mindenkeppen szamolnek. Nagyon rossz precedenst teremtene ha ezt nem tennek meg. Ezekutan termeszetesen konvencionalis fegyverekkel ernek el a Kim-Jong rezsim es az osszes felelos "eltavolitasat".

Ezek kozul egyedul Panama van Kozep-Amerikaban... ezert is linkeltem a wiki szocikket ;)

Walkert meg az USA haborujanak nevezni eleg botor dolog. Ezt meg a helyiek sem gondoljak igy... igazabol senki sem.

Summa summarum, ez meg boven nincs alatamasztva: Szinte nincs olyan ország, amellyel ne háborúztak volna.

Az automatikus és szinte korlátlanul eszkalálódó válaszcsapás az elrettentõ stratégia, a MAD része.
Gyakorlatilag azért volt rá szükség mert egy szuperhatalom olyan rövid idõ alatt végre tudja hajtani még Amerika totális megsemmisítését is, hogy nincs idõ a katonai/politikai játszmákra a mérlegelésre.

ÉK azonban meglehetõsen korlátozott nagyságú és alkalmazhatóságú atomerõvel rendelkezik (gyak nem is fenyegeti az USA-t), annak összpusztító képessége kb akkora, mint egy jól fejlett hagyományos erõvel rendelkezõ hadsereg/légierõ össz pustítóereje.
Másrészt az amcsik az utóbbi évtizedekben többször is bizonyították, hogy gyakorlatilag bármilyen náluk fejletlenebb hagyományos erõt és politikai vezetését képesek hagyományos/intelligens eszközökkel elpusztítani, szinte annyi idõ alatt, mint ameddig egy nukleáris háború tart, az az õsszidõben néhány hét. Ráadásul a korábbiakhoz képest jelentõsen kisebb civil áldozattal (Vietnam 3 millió, Irak kb 100 ezer).
Emiatt nem indokolt, hogy az USA még ha nukleáris csapás is éri õt, vagy csak a világban valamely támaszpontját, esetleg szövetségesét arra válaszul õ is nukleáris eszközökkel totálisan elpusztítsa ÉK-t, annak civil lakosságával egyetemben.

A fentiek miatt, ha megtenné a nemzetközi közvélemény is teljesen ellene fordulna, mert ami egy szuperhatalommal kapcsolatban erkölcsileg éppen elfogadható az egy nála nagyságrendileg kisebb országgal szemben agályos, enyhén szólva.

Történt pedig 1903. november 3-án a függetlenség kikiáltása.

Elég konkrét voltam Mexikóval kapcsolatban?

Különben:

Az amerikai William Walker kalandor 1853-tól 1860-ig három expedíciót vezetett a latin-amerikai területekre. Az általa toborzott Amerikai Falanx csupa zsoldosból verõdött össze. A meghódított területeket Walker sok esetben magánállamaként kezelte.

Walker Mexikóban – Walker elsõ kalandja Felsõ-Kaliforniában indult. Az országot az Amerikai Falanx meghódította, de az USA támogatásának híján a szerzeményt hamar elvesztették.
Walker Nicaraguában – William Walker a konzervatívok ellen küzdõ liberálisok hívták az országba, amelyet a kalandor teljesen uralma alá hajtott. A szomszédos államok és Nagy-Britannia összefogott ellene és megdöntötték hatalmát.
Walker Hondurasban – Walker utolsó útja Hondurasba vezetett. Itt azonban elfogták és mint kalózt, kivégezték.

Hivatalosan Walker minden akciója "magánkaland" volt, de a pénz sokszor kormányközeli forrásokból származott.

Panama: A mostani Panama Állam a Panama-csatorna építése közben szakadt le Kolumbiából, helyi lázadók segítségével és az USA flottájának támogatásával. Történt pedig

Grenada: 1983-ban, egy puccs során kivégezték az amerika-barát Bishop elnököt és társait. Hat nappal Bishop kivégzése után az szigetet megszállták az Amerikai Egyesült Államok és a csatlós „Kelet-Karibi Véderõ” (Eastern Caribbean Defence Force) fegyveres erõi. A "Kelet-Karibi Véderõ" -ben az USA-n kívül a Dominikai Közösség, Trinidad és Tobago és még négy másik karibi állam vett részt formailag, de a fõ erõ az USA hadereje volt. Tudomásom szerint az USA elveszett egy majdnem teljes SEAL kommandót, illetve még pár tengerészgyalogost az akcióban.

Mexikó meghódítása az 1520-as években történt. A terület önálló gyarmatként, mint Új-Spanyolország, alkirályságként mûködött. Pokoli sok aranyat, fûszert, stb szállítottak innen az anyaországba. A karibi kalózok az innen induló aranyszállító flották fosztogatásából éltek évszázadokig.
1810-tõl 1821-ig tartott a függetlenségi háború, amelyben Mexikó elszakadt a spanyol gyarmatbirodalomtól.
1836-ban Texas, fõleg a gringók, az észak-amerikai telepesek nyomására kivált Mexikó államból. A függetlenségüket nem sokkal az un. "cukrászháboru"-nak nevezett francia-mexikói háború után lezajló Texas-Mexikó háborúban védték meg. Texas 1845-ben csatlakozott az USA-hoz.

A Mexikói–amerikai háború 1846-tól 1848-ig tartó katonai konfliktus volt az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó között Mexikó ki nem fizetett adósságai miatt. Veresége után le kellett mondania a Rio Grande-tól északra fekvõ területeirõl, és jókora kártérítés kifizetésére is kötelezték.

Kalifornia 1846-ban, egy felkeléssel vált ki Mexikóból, és rövid függetlenség után 1850-ben csatlakozott az USA-hoz.
Nevada sivatagai nem érdekelték a spanyolokat, néhány misszión kívül nem volt más ezen a területen. Az 1850-es évek aranyláza után 1864-ben csatlakozott az USA-hoz.
Arizona a Mexikó Territórium része volt, és a mexikói-amerikai háborúban vált le Mexikóról. Az USA 1864-ben 15 millió dollárt fizetett kárpótlásként Mexikónak, majd a terület hivatalosan is az USA része lett.

Az anekdotaval kapcsolatban: MAD

Az USA-nak az a doktrinaja, hogy barmely teruletet ert ABC tamadas ellen nuklearis valaszcsapassal el. Ha ettol devialnanak, akkor egy hatalmas pandora szelencejet nyitnanak ki vele. Termeszetesen a nuklearis valaszcsapas ebben az esetben aranyos lenne es katonai celpont ellen iranyulna, viszont akarmekkora arat is kell fizetnie az USA-nak, egyszeruen nem engedhetik meg maguknak, hogy az a kormanyzat hatalmon maradjon, mely megtamadta oket. Ilyen esetben meg a PRC tamogatasra sem szamithatna a DPRK, az USA gyakrolatilag carte blanchet kapna.

Persze voltak harcászati atomaknák, és atomlõszerek, de teljes összesített pusztító erõ vonalon a xxBM-ek vitték a pálmát.

Az atomháború problematikájára, az atomfegyver alkalmazhatóságának alacsony hatékonyságára tök jó (bár kissé anekdótikus)példa volt, amit egy doku filmben láttam:
Reagan elnök a szinpadon lakossági tájékoztatót tart:
... És ezért kérjük önöket, hogy járuljanak hozzá, hogy az önök szép városuk mellett rakéta silókat létesítsünk. Ha van kérdésük szívesen válaszolok rá.
Vidéki õstermelõ feláll:
-Elnök úr én egy valamit nem értek, azt mondták, hogy mi a béke oldalán állunk, semmi képpen nem támadunk elõször.
-Így van!
-Namost akkor miért engedjük meg, hogy ide telepítsük a silókat?
-Mert akkor a mi rakétáink el tudják pusztítani az ellenséges rakéta silókat!
-Na de ha nem mi kezdünk, akkor ha szerencsénk van és még kilõjük a rakétákat, akkor azok már csak üres silókat találnak, ráadásul a már úton levõ orosz rakéták biztos hogy bennünket céloztak meg, mint elsõdleges célpont, nem igaz?Elnöki tanácsadó odahajol a mikrofonhoz:
-Nos még dolgozunk ennek a problematikának a kidolgozásán.
:D

"Egy DPRK nuklearis fegyver bevetese civil celpontok ellen (terrorfegyverkent) jo esellyel az orszag teljes megsemmisulesehez vezetne."
Ez így tükröz egy hidegháborús gondolatmenetet, ami biztosra vette a nukleáris eszkalációt, és a fegyverek maximális hatékonyságú alkalmazását.
Azonban a hidegháborúnak vége. A nukleáris fegyver alkalmazása nem szuperhatalom ellen, nem vezet eszkalációhoz, sõt akkor sem szükségszerû és célszerû a nukleáris fegyver bevetése még ha ÉK él is ezzel az eszközzel!
22 millió nagyrészt vidéki körülmények között élõ ember elpusztítása nukleáris eszközökkel sem egyszerû feladat, másrészt erkölcsileg is megkérdõjelezhetõ bármilyen vuzik is a fõnökeik.

sõt nem is szolgálatban lévõ, hanem hivatásos, vagy önkéntes katona, elvégre róluk volt szó.

hogyne tudnád bizonyítani, gyûjtsd ki szépen az akkori összes szolgálatban lévõ katona adatait, és tartózkodási helyeiket a kérdéses idõpontban. Ha ez megvolt, és valóban egyik sem tartózkodott arrafele, még turistaként sem, akkor igazad volt.

"ROK-ba inkabb SOF katonakat csempesznek midget-sub-okon"

http://en.wikipedia.org/wiki/1996_Gangneung_submarine_infiltration_incident

forrás, hogy egy darab sem tette be a lábát?

Ez nem igy mukodik. En negativ allitast nem tudok bizonyitani, ezert neked kell ennek az ellenkezojet alatamasztani.

Az osszes altalam ismert WW3 scenarioban (peldal) nuclearis eszkalacioval szamolnak, ahol a specialis fegyvereket eloszor taktikai szerepkorben vetik be, ergo a hadviselo felek elsosorban ennek tekintettek azokat. Ezt az is alatamasztja, hogy komoly energiat es penzt fektettek bele ezeknek a fejlesztesebe es nem kizarolag xxBM vonalon gondolkoztak.
Mindettol fuggetlenul a MAD mukodott es resze volt a doktrinanak, de nem ab ovo ilyen celt szolgaltak a hadmuveleti tervekben.

Egy DPRK nuklearis fegyver bevetese civil celpontok ellen (terrorfegyverkent) jo esellyel az orszag teljes megsemmisulesehez vezetne.

"ahova egyebkent egy USA katona sem tette be a labat, foleg nem haboru formajaban"

forrás, hogy egy darab sem tette be a lábát?

"ROK-ba inkabb SOF katonakat csempesznek midget-sub-okon"

forrás?

"Ez mar igy inkabb terrortamadas, mint katonai celokat szolgalo muvelet az orszag vedelmenek errdekeben. En a nuklearis fegyver beveteset egy esetleges DPRK-ROK konfliktus szemszogebol vizsgaltam, bar kesobb a hajoval becsempeszett scenariora is reagaltam."

Reagálva erre, utalnék a korábbi #221 hszemre. Az atomfegyver elsõdlegesen terror fegyver valójában, mindíg is az volt, lásd az egyetlen gyakorlati alkalmazása is.
Ugye a II. VH alatt és után a németeket megbélyegezték a lakosság általános terrorizáslásával, ami persze igaz is volt. Lásd haláltáborok, és lásd a V fegyverek.

Azonban a V fegyverek által okozott veszteségek eltörpülnek amellett, amit a szövetségesek hagyományos és a háború legvégén nukleáris fegyverek bevetésével okoztak. Csak miközben a V fegyvereket egyértelmûen terror fegyvernek minõsítették, addig az angolszász légierõ ténykedését nem!!!
Annak ellenére, hogy a célpontok soxor egyértelmûen lakónegyedek, munkásnegyedek voltak, és a Douhet-i doktrinának megfelelõen a cél a lakosság sanyargatása volt acélból, hogy fokozzák a háború és saját kormányzat ellenességüket.

Az atomfegyver tehát egyértelmûen terrorfegyver szinte bármilyen formában, mivel katonai egységek ellen kevésbé hatékony. Ha közvetlenül nem semmisítik meg fizikailag az adott erõt, márpedig erre elég kicsi az esély, lévén, hogy egy ezred jó pár négyzet km-es körzetben tlepült szét lehetõleg emgfelelõ védelemmel, akor még a jelentõs sugárzást elszenvedõ katonák meglepõen hosszú ideig, akár hetekig is harcképesek maradnak, mielött meghalnak (sétáló-halott állapot). Ez viszont lehetõvé teszi az adott egységnek a mûvelet folytatását, akár megnyerését!

Az attomfegyver városok elleni alkalmazása viszont végzetes, és sajnos hatékony. A hidegháború sem arról szólt, hogy azzal fenyegették a másik politikai erõt, hogy a haderejét tortálisan megsemmisítik, hanem hogy az országot a teljes lakosságot elpusztítják. Ezt pedig a nemzetközi jog, a civilek elleni erõszakt, vagy csak az azzal való fenyegetést tiltja, terrorizmusnak minõsíti.

A fentiek értelmében felesleges azon rágódni, hogy ÉK mennyire lesz, "humánus" az atomfegyverek alkalmazásával, mennyire fogják csak katonai célpontokra alkalmazni. Egyértelmû a fegyver jellegébõl és történetébõl fakadóan, hogy polgári célpontok ellen fogják bevetni, terror fegyverként, mert ez a célja, mert minden un. "tömegpusztító fegyver" értelemszerûen terror fegyver, ugyan is nincs olyan hogy tömeg pl. a nemzetközi jogban, civil lakosság van helyette.

En a "mit es hova"-ra reagaltam... az ROK-ba inkabb SOF katonakat csempesznek midget-sub-okon, bar neha azok is lebuknak, bar gondolom ezzel tisztaban vagy ;)

Szöul belvárosa bõven túl van a hagyományos tüzérség lõtávolságán... Az exrtrém nagy hatótávolságúból meg alig van és fedezékben el sem férnek. Kettõt találhatsz, hogy ezek meddig maradnak mûködõképesek egy háborúban.

Egyébként ez a lent tárgyalt települt / fix SAM állásokra is igaz. Líbiában láttuk, hogy a jenkik szívbaj nélkül elengedtek egy kb. 100-as BGM-109 salvot. Ék. ellen persze több kell, de van mibõl gazdálkodni...

Nem DK-ba csempésztek...

Semmi gond nem lenne, ha Szöul a félsziget túlsó végében lenne. De így, a határ mellett még egy laza gyõztes háború esetén is az "átpotyogó repeszek" a nyugatiak számára elfogadhatatlan károkat okozna. Még a kõkorszaki ágyuikkal is be tudnak dönteni 1-2 fehõkarcolót, és a globalizáció miatt a napokra leálló/kiürülõ 25 milliós város megrengetné az összes tõzsdét. Csak ezen közvetett pénzügyi kár több lenne, mint a háború ára:)

A hajóforgalom annyire minimális, hogy meglepõdnék, hogy mit és hova csempésznek.

Pedig csempesznek ok drogot is rendesen. Neha le is buknak: http://en.wikipedia.org/wiki/Pong_Su_incident :)

ÉK-ból? A hajóforgalom annyire minimális, hogy meglepõdnék, hogy mit és hova csempésznek. A DMZ-n keresztül meg méginkább lehetetlen.

Mondjuk pont a homeopatiarol volt egy nagyon jo leleplezo cikk az indexen ;)

Itt is van: http://index.hu/tudomany/2013/02/06/homeopatia_a_nagy_atveres/

Egyes téren igen, ha ennyire nem tudja felismerni, hogy mekkora marhaságokat mondanak. Valaki szakképzett szakorvoshoz megy, valaki meg a homepátiához fordul, ha valami baja van. Szíve joga, csak ne lepõdjön meg az utóübbi, ha jól kiröhögik...

Egy konténerben becsempészik a célországba és nem kell rakéta.

Ez mar igy inkabb terrortamadas, mint katonai celokat szolgalo muvelet az orszag vedelmenek errdekeben. En a nuklearis fegyver beveteset egy esetleges DPRK-ROK konfliktus szemszogebol vizsgaltam, bar kesobb a hajoval becsempeszett scenariora is reagaltam.

"Central America consists of seven countries: Belize, Costa Rica, El Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua, and Panama." - http://en.wikipedia.org/wiki/Central_America

Megteszed azt, hogy mindenfele homalyos utalgatasok helyett konkret haborukat (csatakkal!) es datumokat kozolsz?
Azonkivul ha az USA haboruzott volna Castroekkal, akkor Kuba ma mar USA allam/protektoratus lenne...

A cikk címére válaszolva, Észak-Korea nagyon veszélyes. Háborút nyilván nem tudna nyerni, de a fejlett és ezért érzékeny déli gazdaságban olyan pusztítást végezhetne, részint a tüzérségével, részint a különlegeseivel, amely világgazdasági szinten is érezhetné a hatását.

A mostani kardcsörgetéstõl függetlenül, nem tartom valószínûnek a háborút, lévén ez a Kína számára kiváló pufferzóna megszûnéséhez vezetne. Valószínûbbnek tartom, ha az északi vezetés politikája a nagytesó érdekeit sértõ eredményre vezetne, akkor néminemû vezetõváltást eredményezõ vértelen, vagy véres puccs zajlik majd le, majd jön egy puhább diktatúra.

"Amugy annak ellenere, hogy a DPRK rendelkezik nuklearis fegyverrel, attol meg azokat nem vagy csak nagyon nehezen tudja celbajuttatni. ICBM-uk nincs az MRBM-eknek meg - a legtobb forras szerint - nem eleg a payloadja hozza. Marad a gravitacios bomba, amit a par tizes nagysagrendu osregi H5 gepeik nem nagy biztonsaggal tudnanak a celterulet fole szallitani a meglehetosen intenziv legvedelemmel szemben."

Egy konténerben becsempészik a célországba és nem kell rakéta.

"Nem kell oda USA szarazfoldi ero, par bombatamadas a megfelelo celpontok ellen, aztan delkoreai bevonulas. Meg lehet a nep is eljenezne gazdag deli felszabadito testvereit. Csak elotte el kell erni, hogy eszak atomfenyegetese soha ne valosulhasson meg."

Ezeket olyan agymosásnak vetették alá, hogy elhiszik, hogy náluk a legmagasabb az életszínvonal, és szerencsések, hogy oda születtek. Valószínûleg idõbe tellene, míg egy esetleges felszabadítás után felfognák, hogy becsapták õket. Lennének, akik idegösszeroppanást kapnának, hogy amiben hittek, az nem igaz.

Szerintem Mexico nem is léteztek akkor. Ezek a déli államok így nem is tartozhattak Mexikóhoz. Egy spanyol gyarmat volt az egész, és a spanyolokkal kerültek háborúba, akik finoman szólva nem otthon voltak, hanem a túlpartján egy óceánnak. Mondhatni Mexikó a saját létre jöttét köszönheti annak, hogy a spanyolok összerúgták a port az amerikaiakkal. A Közép és Dél-Amerika államai meg egyszerûen úgy jöttek létre, hogy amikor a spanyolok Európában háborúba kerültek a franciákkal, és a spanyol király francia fogságba esett, minden helyi politikai vezetõ és tábornok elkezdte kikiálltgatni a saját köztársaságát, és épp akkora volt az ország, amennyit a forradalmi hadsereg megtudott tartani a szomszédos forradalmi hadsereggel szemben. Új Granada elvileg minden spanyol gyarmat Brazíliától (portugál) északra Nyugaton Guyanai határral, északon pedig Közép-Amerikaival. Bolivar tábornok Bolíviát alapította meg, kiszakadva, mások Equadort, majd Panama, mint egy megye kiszakadt, és a maradék is kettészakadt, amikor Venezuela kivált. Szóval egy-két évtizednyi polgárháború után A frissen Új Granadából megalakult Kolumbia szépen összezsugorodott a töredékére. Közép-Amerika is hasonló módon hullott darabokra. Az USA példaként felhozott déli államai pedig benépszavazták magukat az USA-ba, mivel jelentõs számú amerikai telepes élt bennük, és a helyi spanyol ajkú lakosság függetlenségi mozgalmai is az USA-hoz csatlakozást akarták.

Grenadában még hõsi halottjuk is volt, viszont bár a Disznó-öbölben formailag nem USA katonák harcoltak, hanem kubai ellenforradalmárok, akiket a CIA pénzelt, és az USA kiselejtezett fegyvereivel(hajók, repülõgépek+pilóták, stb) szereltek fel. És bár hivatalosan nem tartoztak az USA haderejébe, de ne mond, hogy nem az USA háborúzott Castroékkal.

A többi? Nézz végig a déli államokon! Kalifornia, Texas, Nevada, Új-Mexikó területe eredetileg Mexikóhoz tartozott.
A spanyoltól származik Florida, Puerto Rico, és szintén az övék volt Kuba is.
Panama létrejötte is az USA-nak köszönhetõ.

Stb.

Mire gondoltal akkor meg? Kivel es mikor haboruzott meg az USA Kozep-Amerikaban? Amihez egyebkent nem tartozik hozza Grenada es Kuba - ahova egyebkent egy USA katona sem tette be a labat, foleg nem haboru formajaban ;)