Egy új akku hatékonyabbá teheti a nap- és szélenergiát
← ElőzőOldal 2 / 2
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#23
Amiota feltalaltak a statikus frekvenciakonvertereket, azota az eromuvek ha akarnak, akkor nagyon pontosan tudnak a halozati frekvenciara dolgozni. Gyakorlatilag AC-DC-AC konverzio zajlik. A legtobb szeleromu is igy kapcsolodik a halozathoz. Ez mukodik akar 50 es 60 Hz-es halozatok kozott es teljes eromuvi kapacitason is.
pl: http://en.wikipedia.org/wiki/Sakuma_Dam HVDC frequency converter
Itthon napi atlagban szinte mindig lefele tevednek. Meg regebben keszitettem egy digitalis orat, ami a halozati frekvenciat hasznalja orajelnek es allandoan lefele teved, atlag napi 1 percet. Ez kozel 0.07%-os napi tevedes.
pl: http://en.wikipedia.org/wiki/Sakuma_Dam HVDC frequency converter
Itthon napi atlagban szinte mindig lefele tevednek. Meg regebben keszitettem egy digitalis orat, ami a halozati frekvenciat hasznalja orajelnek es allandoan lefele teved, atlag napi 1 percet. Ez kozel 0.07%-os napi tevedes.
#22
Yi Cui és Li Tium azok kollégák, ugye?
;)
;)
http://www.taxierden.hu
#21
Igen, ez a határ, de ez csak emlélet, a gyakorlatban ennél sokkal pontosabbak.Tessék. Akutális VER adat ---> Frekvencia.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#20
Rövid idõszakokban 0,005 Hz is menni szokott.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
*"az nem elég, hogy az erõmû frekvenciája a hálózatéval" = "az nem elég, hogy az erõmû frekvenciája megegyezik a hálózatéval"
Elcsúszás: az nem elég, hogy az erõmû frekvenciája a hálózatéval, fázisban is meg kell egyezniük. Ez a gyakorlatban soha nem valósul meg teljesen, és ezért az erõmû által megtermelt energia egy része a rendszerben elnyelõdik.
Azóta találtam linket, ahol 47,5 Hz és 51.5 Hz közötti adják meg azt a tartomány amiben az erõmûi egységek üzemelhetnek, csak ezen kívül választják le õket. Sokkal tágabb a határ mint írjátok.
Azóta találtam linket, ahol 47,5 Hz és 51.5 Hz közötti adják meg azt a tartomány amiben az erõmûi egységek üzemelhetnek, csak ezen kívül választják le õket. Sokkal tágabb a határ mint írjátok.
#17
Valóban nem század, de maximum egy-két tized normális esetben. És nem csak a hosszútávúnak kell kijönnie, a pillanatnyinak is. Éppen ez az erõmûvi szabályzás lényege. Termelés=fogyasztás+hálózat vesztesége
Ha ez az egyensúly nem áll fenn eltolódik a frekvencia.
Ezt az elcsúszást meg nem egészen értem mi akar lenni. A hálózatnak nem az erõmûvek termelése miatt van vesztesége, ez így szimplán hülyeség.
Ha ez az egyensúly nem áll fenn eltolódik a frekvencia.
Ezt az elcsúszást meg nem egészen értem mi akar lenni. A hálózatnak nem az erõmûvek termelése miatt van vesztesége, ez így szimplán hülyeség.
Század Hz pontossággal biztos nem. Legalábbis a dinamikus eltérés ennél jóval nagyobb lehet. A statikus, tehát a hosszabb idõre vett átlagot természetesen tartani kell, különben elcsúsznának az erõmûvek és egymás ellen dolgoznának. Viszont valamennyi egymás ellen dolgozás van, és ez a hálózatban hõként fog elnyelõdni. Nem mondtam, hogy ez a szabályzás része, csak azt, hogy a rendszer közel sem 100%-os most se.
(Sajnos linket nem találtam...)
(Sajnos linket nem találtam...)
A hagyományos aksiban is van anód és katódtér. A kettõt pedig szeparátor választja el.
#14
????
Ez a kijelentés legfeljebb elméleti. A hálózati ferkait század Hz pontossággal tartják. Tehát ilyen pontossággú a rendszer. Valóban van hõveszteség, de annak semmi köze a szabályzáshoz...
Ha a hálózati fraki nagyon szar lenne, akkor az egyes készülékek egy idõ után nemigen mûködnének vagy tönkremennek, mert a konnektorban nem lenne meg a megfelelõ input.
Ez a kijelentés legfeljebb elméleti. A hálózati ferkait század Hz pontossággal tartják. Tehát ilyen pontossággú a rendszer. Valóban van hõveszteség, de annak semmi köze a szabályzáshoz...
Ha a hálózati fraki nagyon szar lenne, akkor az egyes készülékek egy idõ után nemigen mûködnének vagy tönkremennek, mert a konnektorban nem lenne meg a megfelelõ input.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#13
Ez jó hír, ha olcsó lesz valóban. Egy családi ház, vagy háztömb esetén a legfontosabb, nem a térfogat vagy a tömeg, hanem az ár/teljesítmény arány. Ha ebben tud nagyot mutatni és kicsit sikerül a 2000 ciklust is feljebb nyomni (bár ha olcsó ez is jó lehet!)
A jelenlegi ház vagy lakótömb méretû szigetrendszerek esetén pont az akku az a darab, ami borsos ára és sûrû (2-3 év) cseréje miatt eszetlenül megdrágítja és megtérülés nélkülivé teszi az ilyen jellegû beruházásokat.
A jelenlegi ház vagy lakótömb méretû szigetrendszerek esetén pont az akku az a darab, ami borsos ára és sûrû (2-3 év) cseréje miatt eszetlenül megdrágítja és megtérülés nélkülivé teszi az ilyen jellegû beruházásokat.
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
#12
"Arra viszont kíváncsi lennék, hogy membrán nélkül mégis hogy mûködik..."
Ahogy a hagyomanyos olom akkumulator. Az elektroda oldodik bele a folyadekba, majd az energia kinyeresekor visszano. Az oregedesi ciklus kb. ugyanaz mint az olomaksiknal, egy ido utan rozsda ulepszik le a folyadek aljara. A bevonat meg maga az elektroda oldodo/visszanovo resze. Csak azert hatekonyabb, mert azonos kapacitas mellett kisebb a tomege es a terfogata. Mondjuk ez statikus eromuveknel pont nem szamit, ott van boven hely az energiatarolo rendszernek.
Ahogy a hagyomanyos olom akkumulator. Az elektroda oldodik bele a folyadekba, majd az energia kinyeresekor visszano. Az oregedesi ciklus kb. ugyanaz mint az olomaksiknal, egy ido utan rozsda ulepszik le a folyadek aljara. A bevonat meg maga az elektroda oldodo/visszanovo resze. Csak azert hatekonyabb, mert azonos kapacitas mellett kisebb a tomege es a terfogata. Mondjuk ez statikus eromuveknel pont nem szamit, ott van boven hely az energiatarolo rendszernek.
Arra viszont kíváncsi lennék, hogy membrán nélkül mégis hogy mûködik... Sehogy, mert, ha kémiai reakcióban tárolod az energiát, akkor meg kell akadályoznod, hogy a keletkezõ termékek reagáljanak. Itt is van membrán, és gyanítom, hogy a védõbevonat az a lítiumon elektródon, mert az "áthaladó elektronok ne károsítsák a fémet" magyarázat bullshit.
#10
azért diszkréten el van summantva, hogy akkor ennek most mennyi is az annyija. mindegy, 2000 ciklus alatt "kiváló", meg hogy látni ahogy világít nem pedig valami képlet szintjén "mûködik" már jól hangzanak. mindtúlélünk.
Ráadásul ahol nincs hegy, ott építeni kellene egyet... Csak pontosítás végett, a hagyományos ólomakuban nem ólomszulfid, hanem ólomszulfát van.
#7
De ezt hivjak viztarozos energiatarolasnak, de sajnos az ossz hatasfoka a padlo alatt van. (tul nagy a veszteseg a szivattyuzasnal, aztan a turbinakon, majd a generatorokon)
A cikkben emlitett aksi arrol szol, hogy az aram hatasara feloldodik a litium, majd aramleadas kozben kicsapodik az anod felszinen. Egyebkent a hagyomanyos olom aksik is hasonlo modon mukodnek, csak sokkal nehezebbek, mivel litium szulid helyett olom szulfid keletkezik bennuk es az olom sokkal nehezebb mint a litium. Nem urtechnika, de legalabb egyszeru.
A cikkben emlitett aksi arrol szol, hogy az aram hatasara feloldodik a litium, majd aramleadas kozben kicsapodik az anod felszinen. Egyebkent a hagyomanyos olom aksik is hasonlo modon mukodnek, csak sokkal nehezebbek, mivel litium szulid helyett olom szulfid keletkezik bennuk es az olom sokkal nehezebb mint a litium. Nem urtechnika, de legalabb egyszeru.
#6
Még senkinek nem jutott eszébe az, hogy amikor van "ingyen" energiánk, akkor szivattyúzzunk fel egy hegy tetejére egy csomó vizet, aztán amikor szükség van energiára akkor engedjük le turbinákon keresztül?
---------------------------- :-/
Ma úgy megy, hogy több energiát termelünk mint ami szükséges, és a felesleget az elektromos hálózat hõvé alakítja. Ez se 100%
Megújuló esetén a túltermelés nagyobb, de pont ezt kompenzálnák az akuk.
Megújuló esetén a túltermelés nagyobb, de pont ezt kompenzálnák az akuk.
Deja Vu! Mintha ezt már olvastam volna...
Legalább egy tucatszor...
Molnibalage:
Nem használunk el mindent, amit megtermelünk. Legalábbis 100% hatásfokkal biztosan nem! <#wink>
Legalább egy tucatszor...
Molnibalage:
Nem használunk el mindent, amit megtermelünk. Legalábbis 100% hatásfokkal biztosan nem! <#wink>
#2
Érdekes cím...
Jelenleg az áramtermelés úgy megy, hogy minden pillanatban amit elfogyasztunk, azt megtermelik az erõmûvek és a vezetékrendszeren keresztül eljut a fogyasztóhoz.
Tehát bármilyen olyan rendszer, amit akkut használt és nem 100% hatásfokú, az az eredõ hatásfokot rontja...
Jelenleg az áramtermelés úgy megy, hogy minden pillanatban amit elfogyasztunk, azt megtermelik az erõmûvek és a vezetékrendszeren keresztül eljut a fogyasztóhoz.
Tehát bármilyen olyan rendszer, amit akkut használt és nem 100% hatásfokú, az az eredõ hatásfokot rontja...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Már furcsáltam hogy már hetek ota nem volt egyetlen cikk se valami szuper akkurol :D
"I am the man who surpasses God!" "Kill me and become a hero, or die by my hand and become one of my victims."" "See you space cowboy..." "Roger, roger."
← ElőzőOldal 2 / 2