Nem jutunk a Vénusz sorsára

Ezek szerint rosszul emlékeztem a Merkúrra. Bocs.

A Merkúrnak nincs kötött keringése, háromszor körbefordul minden két keringés alatt. Másrészt az óriásbolygók legtöbb holdjának kötött a keringése, köztük a vastag légkörrel rendelkezö Titánnak is, de ennek nincs jelentössége, mert ahogy a Titán a Szaturnusz körül kering, a pályáján haladva elfordul a Naphoz képest, igy a teljes felszínét éri napfény.

A hömérséklet-kiegyenlítödésben igazad lehet, a Vénusz rotáló légkörét és hatalmas viharait is ez okozza.

Az olaj attól még elfogy, akárki akármit mond, ráadásul a gazdaságok rendszerint importálják ami függövé teszi öket. Szóval sok más jó ok is van rá hogy lecsökkentsük a fogyasztásunkat. Másrészt a klímaváltozást bizonyítottan befolyásolja az ipari forradalom, a "szkeptikusok" csak nemrég jelentek meg angolszász országokban, föleg az USA-ban, és jól nyomonkövethetö hogy mely olajipari érdekeltségek pénzelik öket.

Az ilyen kötött keringésû bolygóból csak a Merkúrt ismerjük, annak meg nincs légköre.
A Hold szintén kötött keringésû égitest, de ennek sincs légköre.

A légkörrel rendelkezõ, szemgolyó típusú bolygó egyenlõre csak feltételezés, de ha létezik, iszonyú orkánok dúlhatnak a forró és a hideg fele között. A hõmérséklet-különbséget ugyanis valahogy ki próbál egyenlítõdni.

Az is szopóág, hogy ha a "klímásoknak" elhisszük, hogy mi tehetünk róla, miközben esetleg nem, mindent megteszünk, nem fogyasztunk több olajat, aztán megpurcanunk mégis, mert a felmelegedés hatásaira nem készültünk fel.
Szóval felmelegedés van. A kérdés, hogy ez mennyire természetes, mennyire mi okozzuk. Tudunk-e tenni ellenne, egyáltalán szükséges-e tenni ellene? Kicsit körültekintõbben kéne vizsgálni a kérdést, mint ahogy most vizsgálják.

off: nem kell mindent készpénzek venni amit olvasol. A szemgolyó bolygó típus egy (új) hipotézis, méghozzá elégé vitatott. Hagyjuk inkább.

A kötött keringés az ún szem bolygókat eredményezi. A nappal-éjszaka határvonalnál különbözõ hõmérsékletû zónák alaklnak ki, ha ezt nem akadályozza a hevesen áramló légkör.

A kötött keringés miért eredményezne nagyobb felmelegedést? Ha az egyik oldalát huzamosabb ideig süti a Nap, az azt is jelenti, hogy a másik oldalán meg hosszú hideg az éjszaka. Inkább csak szélsöségesebbé teszi az idöjárását, nem melegebbé. A Vénusz ezt egyébként azzal kerüli el, hogy a vastag légkör kb. 4 földi naponként körbeáramlik a bolygón, és egyenletesen elosztja a hömérsékletet.

A Vénusz klímájának egyik legnagyobb problémája az, hogy majdnem kötött keringést végez, így van ideje jól felmelegedni és a CO2 ott is üvegházhatást okoz, ráadásul a jóval sûrûbb légkör sokkal erõsebbet.

A multkor olvastam valami cikket, hogy valami 1875-ös expedíció méréseit szedték elõ. És megállapították, hogy pontosan milyen hatása volt a tengernek a mérési idõ és 1955 kõzött. Vagy is, hogy akkor is melegedett a klíma, a tenger szintje meg nõtt.

Namost a klíma azóta is trendjében melegszik, csakhogy...
Csakhogy '55 óta kb 6x-osára nõtt a co2 kibocsájtás, amit a nemzetközi egyezmények max befagyasztanának, vagy nagyon max 20%-kal csökkentenének.
A gond ezzel az, hogy ha télleg mi vagyunk a felelõsök, akkor ez a 20% még púdernek is kevés! Ezexerint.
Szal ki kit akar hasba akasztani?
A klíma hívõk magukat netán, hogy pl még meg tudjuk állítani a katasztrófát, ha már mi okoztuk? Miközben nem?

Nem akarok én sem kötekedni veled, de milyen Balkáni fajok áramolnak be a hazánkba a koszovói menekülteken kívül?

Kérdem csak mert én nem hallottam errõl. Azt viszont tudom, hogy sok száz éve, még a maláriát okozó szúnyogfaj is tenyészett a mocsarainkban, most viszont nem.

A Vénuszt eleve kétszer nagyobb napsugárzás éri, tehát a problémája abból adódik, hogy ott van. Esélye sem volt kihûlni.

:-)

Neked mi bajod a Trónok harcával?

Mondjuk a balkáni fajok bevándorlása hazánkba, a gleccserek rohamos olvadása, mérhetõ százalékban pusztul a plankton a sarki vizekben (40% ötven év alatt), a jég mennyisége is csökkenõ tendenciát mutat arrafelé, stb, ezekbõl akkor is le lehet szûrni a dolgokat, ha éppen nincs hõmérõ nálunk. A sort lehet folytatni, de hétköznapjaim során én sem érzem, hogy nõne az átlaghõmérséklet. 😊

Amúgy no offense, én nem akarlak meggyõzni semmirõl, a világ úgysem változik, úgyhogy a kérdés majd eldõl magától. Mondjuk tekintve, hogy elég nagy szopóroller lesz itt, ha a vészt jósolóknak lesz igaza én nem várnám meg az "megdönthetetlen bizonyítékokat". Érted, arra sincs bizonyíték, hogy én tutira egészen biztosan kizárólag a cigitõl fogok meghalni ha dohányzom, de azért nem próbálom ki. Na mindegy.

A cikkhez: Egyáltalán nem hasonlít a Vénusz és a Föld kialakulása. Ugye a Földnek van egy hatalmas Holdja, a Vénusznak meg semmije sincs.
Amikor az õsföld és az õshold összeütközött, a Föld nemcsak a légkörének javát, de a kérgének jó részét is elvesztette.
A Vénusszal tudomásunk szerint semmi ilyesmi nem történt. Összetömörült, és aztán csak keringett tovább. Érdekes módon, bár csak gyenge mágneses tere van, a légköre sokkal sûrûbb a Földénél(a felszíni nyomás ~92x-ese a földinek).
Pedig a Marsnál a tudósok a légkör elvesztését a bolygó mágneses terének hiányával magyarázzák.

Nem tudom én nem érzékelem annyira 25 év alatt, hogy nõne az átlaghõmérséklet.

Az meg feltételezés csak, hogy tovább fog nõni, mint a pl amilyen a római korban volt.
Megdönthetetlen bizonyíték nincs rá.

A link csak nem lett jó. 😊

http://www.met.hu/eghajlat/fold_eghajlata/foldtorteneti_korok_eghajlata/

"Az minek volt köszönhetõ, hogy a 10. században Norvégiában borszõlõt termesztettek, ami ma lehetetlen mert túl hideg van hozzá."

Van egy természetes ingadozása az átlaghõmérsékletnek, azért volt. Bõvebben itt:

link

Ami érdekes benne:"A továbbra is elsõsorban a csillagászati pályaelemek változásaival magyarázható ingadozás kb. hatezer évvel ezelõtti legmelegebb pontján, az ún. klímaoptimumban a Föld átlaghõmérséklete mintegy 1°C-kal lehetett magasabb, mint napjainkban."

Jelenleg viszont olyan ütemben emelkedik az átlaghõmérséklet, amit csak valami drasztikusabb természeti jelenség indokolna, ilyen azonban jelenleg nincs. A probléma nem az, hogy hamarosan elérjük a római kori hõmérsékleti viszonyokat, hanem, hogy az emelkedés ott nem fog megállni. És ez okozhat majd problémákat.

Nem is, mert a gargantia sorozatból tudjuk, hogy az egész bolygó lefagy, és felmegyünk a zûrbe!

Köszi felvilágosodtam.

Az minek volt köszönhetõ, hogy a 10. században Norvégiában borszõlõt termesztettek, ami ma lehetetlen mert túl hideg van hozzá.
Azt a felmelegedést is az ember okozta, vagy túl sok ló volt és sokat kérõdztek nem értem.

Ez a "bekövetkezhet a nap tevékenységébõl akadó felforrás" meg annyira reális, mint azok a mûsorok a NatGeo-n amelyek azt taglalják, hogy mi lenne, ha egyik pillanatról a másikra megduplázódna a föld népessége.

Egyik nem zárja ki a másikat. A felmelegedés jelen álláspont szerint emberi beavatkozás eredménye, a pár fokos átlaghõmérséklet-emelkedés miatt emelkedhet a tengerek szintje, amit bármikor követhet a Nap tevékenységébõl adódó felmelegedés okozta felforrás, ami viszont nem holnap esedékes. De ezt nem befolyásolja semmilyen földi folyamat, egy jégkorszak sem mentene meg ettõl.

A Vénusz soha nem volt kék...😊

Na akkor most mégse halunk meg mind???

Nem baj majd gyün a következõ cikk. Amibe majd benne lesz, hogy a globális felmelegedés miatt 5 év alatt 30 méter emelkedik a tengerszint és mégis minmeghalunk, aztán majd lesz itt öröm és boldogság.

az illusztrátor szép vörösre rajzolta a kék vénuszt!

És a Merkúrról már ne is beszéljünk... Szegénynek élete sincs. <#zavart2>

A Nap által kisugárzott energia is növekszik, ráadásul elõbb utóbb vörös óriás lesz és nagyjából a Föld pályáján lesz a felszíne. Szal elõbb utóbb biztos, hogy a Vénusz sorsára jutunk, a korábbi számítások szerint még jóval ezelött, amikor kb 1 Mrd év múlva a Nap aktivitása annyira megnövekszik, hogy a tengerek elforrnak. A jelenlegi asztrofizikai ismereteink szerint ez várható, az hogy ezt át kell értékelnünk nem nagyon volt a cikkben.

Valami olyasmit is ír a cikk, hogy a közelebbi bolygók légkörét a napszél lehántja. Nem tudom mire gondol, de jelenleg a Vénusz légköre kb 100X-os tömegû a Földihöz képest, a felszíni nyomás is kb hasonlóan nagyobb.
Az viszont jelentõs különbség, hogy ennek nagyrésze CO2, és H minimálisan van benne, akár víz, akár ammónia, akár más formában. Tehát a gond a H eltûnése, amiért esetleg okolható a napszél, mert az a légkör átalakulásával a magasabb szférákba kerülhetett, ahonnan szépen elfújta a napszél. Esetleg erre gondolhatott, vagy én nem tudom mire.

Sõt, azt sem tudják megmondani, pontosan mikor született Ödön, Gáspár, János, Kálmán vagy például Elemér.

Eddig is nyílt titok volt, hogy a csillagtól való távolság befolyásolja egy bolygó felszínét, légkörét, klímáját.

úúú akkor végre nem kell félnünk hogy baj lesz! mert ügye az igazi Földpolgár (muhahaha) azon izgul, hogy tíz csilliárd év múlva mi lesz a Földdel (miközben pazarol, dõzsöl, szennyez, ifonozik és trónok köztöt néz)

NEm csak az ilyen cikkekkel, de az ismeretterjesztõ csatornákon futó tudományos mûsorokkal is ugyanaz a probléma. Leírnak, elmondanak valamit, a cikk az õ szemszögükbõl mutatja be a bizonyos témaköröket, ráadásul tényként kezelve. Pedig ez csak az õ véleményük, teóriájuk, idõvel jön egy másik tudóscsoport és ennek homlokegyenes ellentétét szajkózzák. Felesleges volt elolvasni is. Ezek a jó tudósok, történészek azt se tudják pontosan mikor született jézus, pedig csak cirka 2000 év telt el azóta, nem az ilyen sok millió-milliárd éves dolgokat...<#csodalk><#conf><#dumcsi><#bdead>

Ez még nem zárhatja ki azt, hogy a Föld is egyszer ilyen legyen..