A Holdat is okolhatjuk a rossz alvásért
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#16
Szerinted úgy mégis ki a faszom rendel ilyen kutatást, és milyen érdeke fûzõdik az ilyen vagy olyan kimeneteléhez?
Sokkal valószínûbb inkább az, hogy az agyadra mentek az idióta összeesküvés-elméletek...
Sokkal valószínûbb inkább az, hogy az agyadra mentek az idióta összeesküvés-elméletek...
#15
Ja, és még valami. Amit írtál az finoman szólva pontatlan. Az árapály hatás ciklikusságát elsõdlegesen a Föld saját tengelye körüli forgásához viszonyított nagyon lassú Hold Föld körüli forgása okozza. 1 nap szemben a 28 nappal. Az emiatt kialakuló vándorló gravitációs hatás miatt jár körben az árapály hatás a Földön durván 6 óra 12,5 perces ciklussal (ár és apály közötti periódus).
Ehhez adódik hozzá az általam említett Nappal történõ együttállás ami az árapály mértékét befolyásolja. Ez bizony a holdfázissal, azaz pontosan a Hold Föld körüli keringésével, más megközelítésbõl a Nappal történõ együttállással függ össze.
Ehhez adódik hozzá az általam említett Nappal történõ együttállás ami az árapály mértékét befolyásolja. Ez bizony a holdfázissal, azaz pontosan a Hold Föld körüli keringésével, más megközelítésbõl a Nappal történõ együttállással függ össze.
#14
"Az árapály gravitációs hatása nem a holdfázissal áll kapcsolatban,hanem a Hold Föld körüli keringésével (ugyanigy a holdfázisok is a keringéssel állnak kapcsolatban, és nem a holdfázis irányítja a Föld körüli keringést)."
Elsõsorban nem a holdfázissal áll kapcsolatban, de azzal is. Amit írsz, az csak a történet fele, igaz a nagyobbik, de nem elhanyagolható, hogy a keringés folyamán a Nappal történõ együttállás megnöveli a hatást. Ezért van teliholdkor erõsebb árapály (Nap-Föld-Hold), és újhold idején pedig a legerõsebb(Nap-Hold-Föld). Elõbbinél nyilvánvalóan azért erõsebb az utóbbi, mert a Nap és Hold egyazon oldalon maximális gravitációs hatást produkálnak. Amennyiben a szervezetben kialakult egy egy ennek megfelelõ biológiai óra, úgy hogy a szervezet megtanulta, hogy miden második legerõsebb gravitációs hatás, azaz telihold egybe esik a világos éjszakákkal, tehát a veszélyesebb éjszakákkal, akkor akár a fény változása nélkül is megmaradhat bennünk ez biológiai óra csupán a gravitációs ingadozásra támaszkodva, vagy akár annak hiányában is. Ez esetben nyilán egybe kell esnie a holdciklussal azaz az egy holdhónappal.
Elsõsorban nem a holdfázissal áll kapcsolatban, de azzal is. Amit írsz, az csak a történet fele, igaz a nagyobbik, de nem elhanyagolható, hogy a keringés folyamán a Nappal történõ együttállás megnöveli a hatást. Ezért van teliholdkor erõsebb árapály (Nap-Föld-Hold), és újhold idején pedig a legerõsebb(Nap-Hold-Föld). Elõbbinél nyilvánvalóan azért erõsebb az utóbbi, mert a Nap és Hold egyazon oldalon maximális gravitációs hatást produkálnak. Amennyiben a szervezetben kialakult egy egy ennek megfelelõ biológiai óra, úgy hogy a szervezet megtanulta, hogy miden második legerõsebb gravitációs hatás, azaz telihold egybe esik a világos éjszakákkal, tehát a veszélyesebb éjszakákkal, akkor akár a fény változása nélkül is megmaradhat bennünk ez biológiai óra csupán a gravitációs ingadozásra támaszkodva, vagy akár annak hiányában is. Ez esetben nyilán egybe kell esnie a holdciklussal azaz az egy holdhónappal.
#13
GYAH
#12
Az nem a hold fenye, hanem a napé, a hold csak visszaveri. KO :)
#11
Én nem csak rosszul alszok ez alatt, hanem hülyeségeket is álmodom. Még azt tapasztaltam, ha a hold fényét ilyenkor kizárom a szobából akkor csökken a hatása. <#ticking>
#10
Én is rosszul szoktam áludni teliholdkor. Állandóan vonyítanak a szomszéd kutyái <#wow3>
#9
Én úgy tudom, teli hold alatt régen vadászni mentek. És azok alszanak rosszul, akikben van ebbõl a génekbõl még. Vagyis a szervezetük még emlékszik erre.
Mondjuk én telihold alatt szinte nem is alszom. Régebben csak-csak, de mióta átléptem a 30-t, már szinte semmit se alszok. És évrõl évre rosszabb...
Mondjuk én telihold alatt szinte nem is alszom. Régebben csak-csak, de mióta átléptem a 30-t, már szinte semmit se alszok. És évrõl évre rosszabb...
Az anti-winnie brigád másodikszámú képviselõje.
#8
Nálam meg éppen fordítva van: holdtöltekor úgy alszom mint a tej<#sniffles> Pontosabban már délutánra úgy elfáradok, hogy szinte nem birok ébren maradni és muszáj aludni egyet és ez holdtöltekor gyakrabban fordul elõ.
Ez akkor is így van, ha nem is látom a holdat 1-2-3 hónapig (összel-télen az állandóan borús idõ miatt pl.)
Ha a telihold eltévesztené a ritmusát, akkor hozzám be tudná állítani magát ismét<#nyes>
Szóval az alvási szokások és a holdciklus változása közötti kapcsolatban lehet valami...
Ez akkor is így van, ha nem is látom a holdat 1-2-3 hónapig (összel-télen az állandóan borús idõ miatt pl.)
Ha a telihold eltévesztené a ritmusát, akkor hozzám be tudná állítani magát ismét<#nyes>
Szóval az alvási szokások és a holdciklus változása közötti kapcsolatban lehet valami...
iSS!
#7
Az árapály gravitációs hatása nem a holdfázissal áll kapcsolatban,hanem a Hold Föld körüli keringésével (ugyanigy a holdfázisok is a keringéssel állnak kapcsolatban, és nem a holdfázis irányitja a Föld körüli kernigést).
Ez a cikk nem sok dolgot irt le, igy igazából nem lehet tudni, hogy mire véljük az egészet. Viszont ahhoz, hogy a holdfázissal kapcsolatos kutatások megbizhatóak legyenek, olyan embereken kell kisérletezni, akik nem tudják, hogy ez a kutatás célja, vagy olyan állatokkal, melyek laborban nõttek fel, és nem láttak még teliholdat. Ha már eleve tudjuk, hogy mikor milyen holdfázis várható, illetve mi a kutatás célja, akkor egyáltalán nem biztos, hogy a helyes eredményt kapjuk meg. Ha látjuk a Holdat, akkor eleve másként alakul a kutatás eredménye. Nem hiszem, hogy az emberek, akiket vizsgáltak, legalább egy évig be voltak zárva, és abszolut nem tudtak semmit az egészrõl, sem a holdállásról, hiszen önként jelentkezõk voltak (önként meg általában olyanra jalantkeznek, akik tudják, hogy mire jelentkeznek, érzékenyek a Hold világitására, emiatt beállt a szervezetük arra a ritmusra, ami miatt ha nem látják a Holdat, még lehet akkor is reagál a szervezetük (bár ez nem biztos, hisz volt oylan kutatás, mely esetben teljesen elszigetelve egy ember pár napig, vagy pár hétig volt kajával, vizzel, de 1-2 nap után teljesen elvesztette az idõérzékét, és az alvási ritmusa is felborult. Tehát sokat számit az életvitel, és a fények (akár msterséges, akár természetes) viszonyai.
Amikor bevilágit az ablakon a Hold, elképzelhetõ, hogy nem tudok jól aludni.
Az állatok is reagálnak a nagy fényes Holdra, hisz jelentõsen megváltoztatja a fényviszonyokat. Erõsen felhõs idõben már ez kevésbé tevõdik fel.
Ez a cikk nem sok dolgot irt le, igy igazából nem lehet tudni, hogy mire véljük az egészet. Viszont ahhoz, hogy a holdfázissal kapcsolatos kutatások megbizhatóak legyenek, olyan embereken kell kisérletezni, akik nem tudják, hogy ez a kutatás célja, vagy olyan állatokkal, melyek laborban nõttek fel, és nem láttak még teliholdat. Ha már eleve tudjuk, hogy mikor milyen holdfázis várható, illetve mi a kutatás célja, akkor egyáltalán nem biztos, hogy a helyes eredményt kapjuk meg. Ha látjuk a Holdat, akkor eleve másként alakul a kutatás eredménye. Nem hiszem, hogy az emberek, akiket vizsgáltak, legalább egy évig be voltak zárva, és abszolut nem tudtak semmit az egészrõl, sem a holdállásról, hiszen önként jelentkezõk voltak (önként meg általában olyanra jalantkeznek, akik tudják, hogy mire jelentkeznek, érzékenyek a Hold világitására, emiatt beállt a szervezetük arra a ritmusra, ami miatt ha nem látják a Holdat, még lehet akkor is reagál a szervezetük (bár ez nem biztos, hisz volt oylan kutatás, mely esetben teljesen elszigetelve egy ember pár napig, vagy pár hétig volt kajával, vizzel, de 1-2 nap után teljesen elvesztette az idõérzékét, és az alvási ritmusa is felborult. Tehát sokat számit az életvitel, és a fények (akár msterséges, akár természetes) viszonyai.
Amikor bevilágit az ablakon a Hold, elképzelhetõ, hogy nem tudok jól aludni.
Az állatok is reagálnak a nagy fényes Holdra, hisz jelentõsen megváltoztatja a fényviszonyokat. Erõsen felhõs idõben már ez kevésbé tevõdik fel.
www.uj-vilag.webnode.hu
#5
Szerintem nem elképzelhetetlen hogy van egy ilyen csökevényes mechaniznus. Ha belegondolunk már csak az éjszakai ragadozóknak való kitettség is sokat nõhet, amikor azok teliholdkor jobban látjatják a zsákmányt. Ez kifejleszthet egy ellenfolyamatot, ami pl. "éberebb" alvással csökkenti a veszélyt.
Szerintem nem kizárt, hogy ezt nem csak az éjszakai fénymennyiség indukálja (saját tapasztalat alapján ez viszont biztosan), hanem akár az árapály gravitációs hatását is regisztrálhatja a szervezetünk. Hasonló nem tudatos érzékelésként müködhet ez, mint pl. a légnyomásváltozás érzékelése, és a szervezet reakciója erre.
Ha van is ilyen mechanizmus bennünk, mostanára nyilván visszafejlõdött, de még mindig jelen lehet. Ez egyeseknél lehet hogy még erõsebben jelen van, így akár tényleg okozhat problémát.
Szerintem nem kizárt, hogy ezt nem csak az éjszakai fénymennyiség indukálja (saját tapasztalat alapján ez viszont biztosan), hanem akár az árapály gravitációs hatását is regisztrálhatja a szervezetünk. Hasonló nem tudatos érzékelésként müködhet ez, mint pl. a légnyomásváltozás érzékelése, és a szervezet reakciója erre.
Ha van is ilyen mechanizmus bennünk, mostanára nyilván visszafejlõdött, de még mindig jelen lehet. Ez egyeseknél lehet hogy még erõsebben jelen van, így akár tényleg okozhat problémát.
Igen...
Én már várom a cikket az esgén amikor bejelentik nagy ovációval, hogy "EMBER A HOLDON !!!!!"
Én már várom a cikket az esgén amikor bejelentik nagy ovációval, hogy "EMBER A HOLDON !!!!!"
#3
Szerintem ez klasszikusan egy olyan kutatás, amikor a hipotézist legjobban alátámasztó statisztikai adatokat tolják az elõtérbe. Azaz megvolt, hogy mit akarnak találni, ezért eleve csak azt keresték.
Kb. mint a politikai vagy marketing felmérések, amikor a megrendelõnek elõnyös adatokat túlsúlyozzák és arra építik az elemzés megállapításait, sõt néha még a felmérés módszertanát is a megrendelõ igényeihez igazítják.
Kb. mint a politikai vagy marketing felmérések, amikor a megrendelõnek elõnyös adatokat túlsúlyozzák és arra építik az elemzés megállapításait, sõt néha még a felmérés módszertanát is a megrendelõ igényeihez igazítják.
#2
Lehet, hogy a cirkalunáris ritmushoz is köze van a látóidegek átkeresztezõdése fölött lévõ magnak (nucl. suprachiasmaticus), ha teliholdkor csökken a melatonintermelés. Ugyanis a fény gátolja a tobozmirigy melatonintermelését, és hát teliholdkor van a legvilágosabb éjjel. Igaz, a mechanizmus más, mivel már nem a szabad ég alatt alszunk egy ideje...
#1
Ezt én nem értem. Sokkal okosabb emberek itt a fórumon már elmagyarázták a Holddal kapcsolat igaz tényeket. Mint pl.:.....
A Hold fôszerepe az, hogy átírja a Napból jövô infókat, - amit eredetileg egyenesbe kellene, hogy kapjunk a Napból, - és megváltoztassa azt a féle valós világot, amit alább az üreges Föd belselyében lévô életrôl linkeltél.
...vagy....
A Hond inkább egy adó-vevô, mint egy földi torony is, aminek a belselyében laknak...
...esetleg...
Az idegenek ezt még sikeresebben megtették az emberrel.. "Elhitették" velünk, pontosanbban idehozták a Holdat, hogy a világképünket megzavarják.
<#idiota>
A Hold fôszerepe az, hogy átírja a Napból jövô infókat, - amit eredetileg egyenesbe kellene, hogy kapjunk a Napból, - és megváltoztassa azt a féle valós világot, amit alább az üreges Föd belselyében lévô életrôl linkeltél.
...vagy....
A Hond inkább egy adó-vevô, mint egy földi torony is, aminek a belselyében laknak...
...esetleg...
Az idegenek ezt még sikeresebben megtették az emberrel.. "Elhitették" velünk, pontosanbban idehozták a Holdat, hogy a világképünket megzavarják.
<#idiota>