Rebarbara-akku forradalmasíthatja a megújuló energiákat

Kiváló ellenérveid vannak. :)

https://phys.org/news/2017-03-european-team-superconductivity-breakthrough.html

Amúgy hidd magadnak nagyon okosnak, ha az boldogít.
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.03.21. 00:19:25

Úgy látom, hogy nem látod a különbséget a kinyerhető maximális teljesítmény és a hatásfokjavítás között. A kettő tök más és a szélkerekeken csak az utóbbin lehet javítani, azzal meg kb. kitörölhetjük a seggünket, hogy pl.: 2%-al megközelítjük az elméleti maximumot. Az meg főleg ne zavarjon, hogy 3 éves kommentre válaszoltál egy hibás linkkel és butasággal. :)

Már hogy ne lenne!
Amúgy mindenütt áttörés van, a szupravezetők terén is, amelyekkel szuper szélturbinák építhetők, de mindig csak az a kis plusz kellene még.

Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.03.20. 17:39:27

A cikkben szereplő kép tök élethűen ábrázol engem, ahogy hajnali háromkor valami ehető után turkálok a hűtőmben.

Tök jó lenne, ha lenne ilyen akksi. Csak általában ezek mindig laboratóriumi körülmények között mûködnek, és vagy a gyártásuk lenne õrült drága kereskedelmi méretben, vagy eleve fel sem tudják nagyítani akkorára.

Még mielõtt jönne a többi összeesküvés elmélet, hogy "úgysem valósul meg, mert túl szép, meg olajlobbi".

A kinon (feltehetõleg az 1,4-benzokinonra gondoltak) nem kifejezetten drága anyag, de piszok sok kell belõle. Gyors internetes keresés után 3700 Ft/kg árat találtam. Kézenfekvõ, hogy a kinon/hidrokinon átmenetet használják ki. (redoxi reakció, reverzíbilisen végrehajtható.) Ennek a két állapotnak az energiakülönbsége nem akkora, hogy pártíz kg elég legyen belõle egy napi energia tárolására, és ha egy vödörnyi az egész, akkor nem is a pincében kellene tartani. Szóval vegyünk 100 kg-ot, ez már 370000 Ft, csak a kinon. Mivel ez egy szilárd kristályos anyag, oldatot kell belõle képezni, hogy használható legyen energiakinyerésre. Ez valamiféle szerves oldószert jelent, hiszen vízben nem oldódik. A legegyszerûbb az alkohol, esetleg a gázolaj lehetne, mint oldószer, azonban még ezek is elég drágák, több száz liter kellene a feloldásához. (De ha csak 10 kg-ot veszünk, akkor is vagy 50-100 liter legalább.) A szerves oldószerek pedig vagy tûzveszélyesek (gyakran robbanásveszéylesek is), vagy környezetre és egészségre nagyon ártalmasak ÉS még nagyon drágák is (akár többezer Ft/liter). Ja, persze a benzokinon mérgezõ, és a környezetre ártalmas vegyület. Valamint oké, hogy megtalálható a rebarbarában a kinon, de annak a kiyneréséhez drága szerves oldószerek szükségesek (pl alkohol, éter), ami ugye már nem zöld, vagy sokkal olcsóbban le lehet gyártani (pl kõolajból), am iszintén nem annyira zöld. Az általam talált ár is iparban gyártott anyagra vonatkozik, a természetbõl kinyert anyagé ennek többszöröse is lehet!

Szóval itt tartunk: van többszáz liter gyúlékony, mérgezõ folyadék a pincénkben, amiben még 100 kg mérgezõ anyag is fel van oldva. A költség már így is a milliót súrolja, és ez még CSAK a kémiai része. Ehhez jön az elektronika, a napelemek, stb.

Érdekes ötlet, talán valaha használható alternatíva is lehet, de semmiképpen sem zöld.

-- egy vegyész

Ja tényleg nem valami nagy, ki sem számoltam. Köszi.
Falvankénti víztározók ugyancsak sokba kerülnének.
A lendkerekes megoldásnak pedig komoly karbantartási költsége lehet.

igen, a helyzeti energia minimális, múltkor én is kiszámoltam. valszeg nem sokkal jobb egy rugó se, bár méretben biztos üti a nehezékes dolgot legalább 1 nagyságrenddel, talán többel.

a hatásfok annyira nem lenne rossz, egy óriás kers-szerû lendkerék ritka levegõben önmagában majdnem 100%, onnan meg csak vezérlés kérdése a betáp-kivét. elektromotorok hatásfoka 80% körüli, gondolom itt is lehetne ilyesmi. az egyetlen kérdés mekkora energia tárolható elvi max, mielõtt egy ilyen óriáslendkerék szétszakad.

Mi szar már, hogy nincs "válasz" link! Visszafejlõdés!!!

Tetsuo!
Az emelés még viszonylag jól megoldható 1-2 csigás-fogaskerekes mechanikai elemmel, viszont a csigás emelés "visszafelé" nem igazán mûködik.
A másik, hogy még többtonnás súlyokkal is csak kevés energia tárolható. 3 tonnás testnél amit 5 méterre emelünk (10nek vett gravitációs együttható mellett) ez 3000*10*5 = 150000 Joule azaz 150 Kjoule ami kb. 41,7 wattóra azaz 0,042 Kwh ennek ára kb. 2 ft...
De mindez akkor, ha 100%-ot vissza tudunk nyerni. a valóságban ez úgy 20-30% lenne és akkora befektetés ami soha nem térülne meg...

Ahhoz hogy többtonns súlyt felemeljen egy napelemrõl hajtott motor, olyan áttétel kellene, mind oda mind vissza, hogy az a kis energiának is a jórésze elveszne.

Vajon házaknál mûködne-e egy mechanikai energiatároló? Pl. egy több tonnás súly felemelkedne, ha napelem táplálná és süllyedne, ha világítanánk. Áttételekkel motor/generátor hajtaná/hajtatná.
Vagy nagyon rossz lenne a hatásfoka?

Szerintem nem árt némi pontosítás: a megújuló energiaforrások kiegésztése céljára NEM 1 napra elegendõ energiát kell tudni eltárolni.
Hogy mennyit, az függ az ellátásbiztonsági elvárásoktól. A probléma hasonló, mint az összes szolgáltatónál (tudjuk, hogy soha nem nyitja ki mindenki EGYSZERRE a vízcsapot, nem telefonál mindenki egyszerre, vagyis a nagy területet ellátó hálózat kapacitása mindig sokkal kisebb, mintha csak símán összeadnánk az összes felhasználó NÉVLEGES fogyasztási képességét)
Szerintem országos szinten nem árt, ha legalább 3 hónapos energiafogyasztást el tudnak tárolni. Az évszakos ingadozások miatt.

A cikkbeli akku remélem, sikeres lesz. (végre) Már nagyon nagy szükség lenne rá.

Ha túl jó eredményeket érnek el evvel az akksival,akkor ez is megy a süllyesztõbe...
Lehet utoljára hallottunk róla!

pedig az otthoni napelemes rendszerek autóakksi kémiájú akksikat használnak, csak más felépítéssel, hogy jobban tûrjék a kisütést.

a napi fogyasztás nem csak netes adatok alapján ennyi, ránézel a villanyszámlára és hasonló jön ki. de ennek normális esetben harmadát kollektorral állítanád elõ, nem akksira kötött fûtõszállal.

ennél jóval több akksi kell amúgy, mert van amikor nem süt a nap. de ezek nem suzuki akksik, hanem 120+ ah-s és nagyobbak.

A fémalapú akkuknak is van bomlása.
Egy autóakku nagyjából fél kWh tárolására képes, ha jól számoltam. Ebbõl mennyit kéne használni, hogy elég legyen egy éjszakára? A netes adatok szerint kb. 4-8 kWh a napi fogyasztás, vagyis kb egy tucat kellene. Azt hiszem, a kapcsolódó rendszerekkel együtt ez is lenne egy fûtõtartály méretû, mégsem hallottam hírét, hogy bárki is összerakta volna! Így nézve, az energiasûrûség már elfogadható szinten van. De nem csak autóakkukat nem használnak erre, mást se.

A tartály mérete alapján az energiasûrûség nem az igazi...
Mobil eszközökbe való alkalmazás felejtõs, plusz szerves vegyületek használata miatt mennyire gyors a bomlás?