Fehér háztetõkkel hûtenék le a nagyvárosokat 

Ez nem így van. Azért visel fehéret, mert az állatok bundája fehér. A fekete több fényt nyel el, ezért is fekete a jegesmedve bõre a szõrméje alatt.

Ha megfelelõen tárolják, bizony vannak olyan típusú paradicsomok, amely több hónapot is kibír. Csak az drágább a raktározás miatt, mint üvegházban felnevelni a szart.

A tescos egy hulladék. Ezt tapasztalatból mondom. Láttál te már valaha erjedt sárgarépát? Amikor már szaglik a benne képzõdött alkoholtól? Hát én életemben egyedül ott láttam. Persze csak otthon derült ki, miután felvágtam, kívülrõl nem látszott.

Általános iskolában tanultuk, hogy a sötét színû tárgyak jobban elnyelik a sugárzást és jobban is sugároznak, míg a világos testek visszaverik a sugárzást és kevésbé is nyelik el.
Nyáron tehát hût a világos háztetõ, téli éjjszakákon pedig jobban megtartja a hõt. Hiába fekete a háztetõ, télen a napsütéses órák száma alacsony, több hõt sugároz el mint amennyit begyûjt.

A fekete háztetõ nagyobb hõveszteséget jelent télen, és nagyobb hõfelvételt nyáron. Ez közismert tény, ezért visel minden hideg területen élõ bennszülött télen fehéret. Az eszkimók is, de a sarki indián törzsek is.

Fehér háztetõ, jaj de jó. Télen meg fekete kell heló kedves tudósok

Még mindig téged minõsít, amit a nálad szegényebb emberekrõl állítasz. Megveted a tanárokat, munkásokat, akik nem képesek anyagilag felemelkedni.

Továbbá az a tény, hogy te egy panelbõl jöttél igazolja azt, amit írtam rólad. Egy felcsövesedett beképzelt majom vagy. Lenézed azokat, akikhez tartoztál.

Tényleg nem érted, hogy mi a probléma veled?

Aki el akar menni a panelból, és akar érte tenni, az meg tudja oldani, és meg is fogja. Ne mondd, hogy nem, mert én is egy panelban kezdtem, albérletben. Ma a saját kezemmel épített házamban lakok.
Aki meg van elégedve a betonkockával, változtatni nem akar, csak fikázni mindenki mást,aki viszont igen, meg hibáztatni még az égen a csillagokat is a nyomorúságáért, azt miért ne nevezhetném panellakó létformának, ha egyszer az?
Vegye csak nyugodtan magára, aki akarja, én csak örülök neki, mert legalább addig is tudom, hogy eljutott az agyáig valaki más véleménye, ami az övével nem egyezõ, és nem pedig elengedte a füle mellett, mint egyébként szokta.
Mindazonáltal én ezt kulturált vélemény nyilvánításnak vélem, (magamat földtúró létformának tartom), viszont a te kirohanásod az utolsó tanyaközpontban álló, falraköpködõs, késdobáló kricsmiben elhangozva sem ütné meg az átlag intelligenciát.
Paraszt vagyok, ismerek rengeteg velejéig paraszt embert, de ilyen alja beszédet még azok sem engednének meg maguknak. Azok annál kifinomultabbak.

A zold tetonek van egy nagy elonye, az hogy adaptiv. Tehat nyaron zold es parologtat, mig telen nem zold, hanem jellemzoen foldszinu es hot nyel el. Tehat nyaron hut, telen fut.

A feherre vagy feketere festes olyan orszagokban hasznos ahol mindig vagy jellemzoen meleg vagy jellemzoen hideg van, tehat vagy a hutes a nagyobb gond vagy a futes.

Ahol valtozo a homerseklet, ott a ketto atlaga, tehat a szurke szin a nyero. Ilyen szinu a beton teto, a zuzott kovel burkolt teto es a palaval fedett teto is. Hazankban ha csak a szinnel lehet varialni, akkor ez tunik nyeronek es veletlenul pont ilyen szinu sok teto jelenleg is.

A panelhazak tetejere a kovetkezo dolgokat lehet telepiteni:
-napelemek (lehetoleg delnek tajolva a nap atlagos magassagi szintjehez igazitva)
-savonius szelturbinak (allo tengelyes, ez kis szelben is uzemkepes)
-zoldseges kert, akar foliaval is (ez munkaigenyes, tehat ha nincs ra ember akkor nem eri meg)

Meglepo modon az obudai kinai nagyfal hazra a fenti 3-bol kettot felraktak. (a hoszigetelesi es festesi munkak soran) Egesz jo lett...

Szerintem meg ez jellemzett téged:

" Az emberi tényezõ, és a panellakónak nevezett létforma."

Akkor most elmondom neked, hogy a lakosság felének egyáltalán nincs lakása, háza. Az emberek fele más ingatlanában él albérletet fizetve. Téged baromira nem jogosít fel semmi arra, hogy azokat, akik panelben laknak panellakónak nevezett létformáknak nevezd. Tidod, volt itt egy szocialista rendszer, és abban ilyen panelházakat épített az állam. És jelenleg nem olyan a gazdasági helyzetünk, hogy ezeket ledózerolják, és építsenek helyette mást az emberek maguknak. Gyakorlatilag jelenleg a lakosság tizedének van arra lehetõsége, hogy ingatlant szerezzen magának. Úgyhogy a 90% marad abban, amije van, vagy bérel attól, akinek van. Ha nem érzed, hogy mekkora bunkó voltál, az nagy probléma. Persze lehet megsértõdni a kritikámon, ami valóban mocskos volt, de az kijárt neked, mert nagy pofával viccesen belerúgtál úgy egy-két millió honfitársunkba.

Khm. Ez a hozzászólás szépen minõsíti az értelmi színvonaladat.

Elvileg erre nem lenne szükség, mert a kamion spanyolból két nap alatt ideér, de maga a paradicsom egy hónapig elállna.

Egyszerûen más fajtát termesztenek.
Figyeld már meg, hogy a külföldiek a paradicsomot karikára vágva feldobják a szendvicsre, míg nálunk külön kistányéron gerezdekre vágva, sokan sózva fogyasztjuk.

Azért ne keverjük a banánnal, amit Hondurasból hajóztatnak át egy óceánon!

Én arra utaltam, hogy valaki januárban finnyáskodik a jó magyar paradicsomért a Lidl-ben, amikor januárban csak üvegházi szart lehet kapni. A Lidl-ben is, meg a piacon is. Egyszerûen azért, mert januárban nem terem paradicsom, csak az üvegházban, Kambodzsából meg senki nem hozza ide, de ha idehozná arra is azt mondanák, hogy külföldi szar. Amiben igazuk is lenne, mert a világ többi táján más fajokat nemesítenek. Olyan szendvics paradicsomokat, amiknek nincs leve. Mi meg azt szeretjük, aminek sok a leve. Mivel azt nem termelik külföldön, persze, hogy minden külföldit szarnak tartunk.

Egyébként tudod miért szereti mindenki a paradicsomot? Mert nagyon sok szabad glutaminsav van benne, aminek a nátriumsója az E621, a rémisztõ nevû ízfokozó, a nátrium-glutamát. :-D

De ne ijedj meg, mert az egy fehérjeépítõ aminosav. Pont ezért van rá specializálódva a nyelvünk. Ez az ötödik íz a sós, édes, savanyú, keserû mellett. A savanyúval a savakat érezzük, a keserûvel a lúgokat, a sóssal a sókat, az édessel a cukrokat és az ötödik ízzel, amit mi magyarul nem nevezünk sehogy, de Ázsiában valami umani íznek vagy mifenének mondanak, azzal az aminosavakat érzékeljük. Biológiailag fontos, hogy a savakat, lúgokat, a sókat, a cukrokat, és az aminosavakat azonosítani tudjuk a táplálkozás folyamán.

"Egyébként nem az számít, hogy magyar vagy nem, hanem az, hogy milyen fajta."
Nagyon sokat számít az is, hogy az érés mely fázisában (azaz esetleg zölden) szedik le és dobozolják be. Amit spanyolból hoznak az is lehet ugyanolyan fajta, csak a kamion rakterében "érik" meg és ott bizony nem gyûjt magába vitamint, ásványt stb. Ha az éréskor is a növényen van, sokkal magasabb lesz benne az a tartalom ami miatt egyáltalán fogyasztani érdemes. Mellékesen az íze sem ugyanolyan pont ezért, de azt sokan lesz@rják.
Tehát nem azért jó, mert magyar, hanem azért, mert "feltehetõleg" a szüret és a tányérra kerülés közötti idõ jóval rövidebb, így jóval "érettebb" lehet a növény...
És ez nem csak paradicsomra igaz.
Ilyenkor paradicsomlevet kell inni a nyáron készített paradicsomból! Nekem ilyenem van, íze a nyári érett friss paradicsomé, ilyenkor a bolti akár magyar akár nem bizony csak íztelen nedves sz@r, viszont legalább jó drága...

Nem divatból fikázom. Van saját kiskert. Hát ami ott terem, meg ami a teszkóban a polcon van ... hát ég és föld a különbség. Igaz ami a kiskertben terem abból nem lenne termékfotó, mert nem hízik akkorára, meg nem ugyanolyan színû mindegyik paradicsom, de jobb az íze és tudom hogy nincs benne vegyszer.

A piaci vásárlás szerintem jobb, általában ott is simán ki lehet szúrni az importvackot. A nagyáruházak tanusítványai meg annyit érnek, mint amennyit mutatott belõle az átcimkézési botrány. 70 kézen megy át a kaja mire a polcra kerül. Sokszor kerül hunyó a rendszerbe. :) Olyantól kell vásárolni akit ismerünk, ha nincs lehetõség magunknak megtermelni. Egyre gyakoribbak Pesten is az olyan hétvégék, amikor vidéki termelõk viszik fel a cuccot. Van valami szövetségük a minõségellenõrzésre is. Nem tudom pontosan a nevét az akciónak, de már több helyen olvastam róla, meg valamelyik rádióban is volt róla szó. Na náluk nem lehet télen paradicsomot venni. :) Ilyenkor a toroskáposztának valót viszik fel. :) Én vidéken élek, nekem így könnyebb, de már Pesten sem elérhetetlen. És egyébként pedig márcsak elvbõl is ezeket a kezdeményezéseket kellene támogatni, nem a teszkóba és társaikba szórni a pénzt. Az olyan piaci árust, ami meg ugyanúgy importvackot árul, el kéne takarítani a fenébe. :)

És akkor hüvösebb idõben halnának meg többen? Mert az ugye belátható, hogy örök életüek azok sem lesznek, akik fehér tetõ alatt élnek... ;-)

ˆ gforce9: "Bár a teszkós se jobb"

Baromi nagy divat mostanában fikázni a teskóst, meg magasztolni a háztájit, de valljuk be õszintén, hogy a legtöbb hazai termelõ francokat sem ért ahhoz, amit csinál. Busszal járt a vasöntödébe dolgozni, és a váltás után kénytelen volt alkalmazkodni.

Egyébként attól kapok röhögõgörcsöt, amikor a Lidl-ben a faszi azt mondja az asszonynak, hogy ne itt vegyenek szar külföldi paradicsomot, hanem a piacon jó magyart. Januárban baszod? Ugyanolyan üvegházi szar mindkettõ. De a Lidl szarának legalább vannak okmányai. A piaci meg lehet egy amatõr próbálkozása is, ki tudja milyen vegyszerekkel. De naívak se legyünk. A piaci kofa kimegy a nagybanira, és bevásárol ott valamit, aztán ráírja a táblára, hogy magyar. Egyébként nem az számít, hogy magyar vagy nem, hanem az, hogy milyen fajta. Ez a száraz, kásás direkt azért lett kinemesítve, hogy körszeletekre vágva ne fojjon szét efy szendvicsben. A legtöbb helyen ezt használják. nem esik szét a salátában, a szendvicsben, a pizzán. Külföldön ezek a legelterjedtebb fajták. A miénk az lédús, és mi nem is rakjuk szendvicsbe. Cikkejekre vágjuk, és külön tálról szedjük a szendvics mellé. Mi így szeretjük, nekünk ez a finom, de egy külföldinek, aki máshoz szokott a miénk a szar, mert szétesik a salátában, szétáztatja a szendvicset, és nem marad meg karibában akármit csinálunk. Ráadásul ilyen vizes szar. Õk ezt gondolják róla.

Szerintem nem kellene eltúlozni a "szmogot", bármilyen divatos téma is.
A szántóföldi zöldségeket például trágyázzák, ami ugyebár nem kellemes tapintású és szagú anyag:-)
Amikor a boltban megvesszük, akkor meg nincs szaga. Arra meg semmi garancia, hogy mikor mivel locsolták meg trágyázták.
Régen az emberek nem voltak ennyire finnyásak, persze akkor sokmindennel kellett küszködniük, amikrõl ma már csak elbeszélésbõl hallunk, az meg messze nem olyan, mint amikor az ember a saját bõrén is megtapasztal valamit.
A modern ember egy rakás kemény probléma alól mentesült, hát gyárt magának helyette.

ˆ johnfly: " Az emberi tényezõ, és a panellakónak nevezett létforma."

Mielõtt rám szakadna a vád, belvárosi vagyok.

De te egy Szalacsí féle mucsai paraszt lehetsz. Ha ez a tippem nem jött be, akkor egy felcsövesedett fasztarisznya. Apád még gumicsizmában itta a pepsi-kólát a löttyedt seggû anyád mellett a SZOTT üdülõben, várva, hogy elmenjen a tehénje lángost zabálni, hogy betolhasson stikában három felest, hogy feledje a nyomorát. Te ekkor vagy csattogós lepkével szaladgáltál körülöttük, vagy még benne voltál apád faszában, és anyád egyszer kényszerbõl ráfanyalodott, hogy apádat leitatva talán betolja neki méhszájig. Erõs a gyanúm, hogy így történhetett. Ezt a panellakónak nevezett létformák helyett mondom neked te szarfaszú senki.

Ezzel a szmog kérdéssel pont a lényegre tapintottál. Akárki vállalkozna ilyen projektre (akár csak a saját balkonján), mérlegelnie kell, hogy milyen fajösszetételû legyen a mikrokert, amit létre kíván hozni. Kerülni kellene minden olyan salátafélét, aminek közvetlenül a vegetatív részeit fogyasztjuk, és nagyobb hangsúlyt fektetni olyan növényekre, amelyek generatív termését szedjük.
Egyébként a szántóföldi növénytermesztésben sem tudnak, nagyon sok helyen, semmivel sem egészségesebb élelmiszert elõállítani.

Sok dolgot lehetne még emellé. Öntözési vizet szélkerékkel húzni fel, az ételhulladékot komposztálni, ilyesmik. De nem a panellakók lustasága vagy össze nam fogása a fõ gond, hanem az, hogy egy szmogos városban a háztetõn termett zöldségbõl a fenének lenne kedve enni. Bár a teszkós se jobb. Én mondjuk azt se eszem. :) Szóval ehhez nem ártana egy legalább viszonlagosan tiszta környezet, ahol nem okádja 10000 autó a füstöt a környéken. :) Mondjuk az amúgy sem ártana, ha átállnánk elektromos autókra a saját egészségünk miatt is.

Nézzük csak kis hazánkat. Egy normál 10 emeletes paneltömb egy lépcsõházának teteje 10mx20m (a sorpanel, nem a szabadonálló). ebbõl kiesik a liftakna és egyéb épületgépészeti megoldások miatt 30m2. Akkor is megmarad 170 m2 hasznos terület, amit modern vertikális kertészeti megoldásokkal ki lehet úgy alakítani, hogy az alatta élõ 30 család nyári zöldségszükségletét kielégítse (feltéve, ha nem mindenki zabagép a lépcsõházban).
A cikk is írja, sõt, már bagatelizálja az evapotranszspiráció általi hûtõ hatást, azonban pont ez az ok, ami miatt egy fehér tetõ sohasem érhet egy zöld tetõ nyomába.
Ennek az utópiának egyetlen akadálya van. Az emberi tényezõ, és a panellakónak nevezett létforma.

Arról viszont nem ír a cikk, hogy a sötétebb színû háztetõk a hûvösebb napokon mennyi hõt nyelnek el, mely jótékony hatással van a fûtésszámlára is!

Szerintem az se árt, ha van hõszigetelés a tetõben... A fehér színért meg a pilóták és a madarak áldani fognak minket!

Az is hûti a háztetõt, mert akkor a beesõ fény energiájának egyrésze a növényekben zajló kémiai reakciók mûködtetésére megy el és nem csak simán elnyelõdik hõként.

Valóban egyértelmû dologról van szó, de nézzétek már meg az épületek tetejét, milyen színû is? (A nagy átlag)
Személy szerint én akkor is a zöld tetõt szeretném látni, nem az hogy zöld színû legyen, hanem hogy valamilyen növényi vegetáció legyen.

ez is egy jó kezdeményezés, jó lenne ha lenne is valami belõle.

Jaja. Spanyol viasz second edition.

"A fehér háztetõk nemcsak fekete, de zöld társaiknál is hatékonyabban tartják távol a hõt a lakásoktól."

Ezt a felfedezést...!