Üzenetküldés féregjáratokkal

"Tehát az õsrobbanás elõtt egymilliomod másodperccel vagy ezer milliárd évvel kifejezéseknek nincs értelme, ahogy térkoordinátáknak sem. "

Ezzel csak az a jól ismert bibi, hogy ez esetben az õsrobbanás sem következhetett volna be. Maga az õsrobbanás a bizonyiték arra hogy az idõ (ami ugye alapvetõen a dolgok egymás után következõségét jelenti) az létezett az õsrobbanás elõtt is.

Máskülönben ott van az az idõtlen "õsgolyó" ami az idõtlenség miatt az "idõk végezetéig" (hogy ilyen paradoxon módon fogalmazzak) nem változik. Tehát nem kezdhet tágulni, mert a tágulás már egy okozat, amit szükségszerüen egy ok okoz, tehát létezik az idõ a tágulást megelõzõen.

Szóval ez csak a fizikusok rizsázása, ahelyett hogy beismernék hogy fogalmuk sincs mi volt elõtte, elkezdenek hülyeségeket beszélni. Amúgy én ezt a tudóstársadalom egyik legnagyobb hibájának tartom, hogy képtelen kimondani azt hogy "nem tudjuk". Pedig ez nem szégyen.

*Jelen tudásunk szerint (ami rengeteg fikción és nagyon kevés mért adaton alapszik) az õsrobbanás sehol ill. mindenhol történt, ugyanis az õsrobbanáskor keletkezett a tér és az idõ is, ahol elhelyezhetnénk.
Kezdetekben a tér parányi volt, kisebb, mint egy atom. A robbanás valójában nem robbanás csak egy õrült nagy felfúvódés és lehülés, de pont azért mert nõtt a tér. Az elsõ pillanatban anyag sem volt, csak energia, amibõl a hatalmas tágulás és lehülés hatására szubatomi részecskék keletkeztek stb.
Az õsrobbanás elõtti pillanatban nem volt sem tér sem idõ. Tehát az õsrobbanás elõtt egymilliomod másodperccel vagy ezer milliárd évvel kifejezéseknek nincs értelme, ahogy térkoordinátáknak sem.
*Emellett pedig, filozófikusan is a teret és az idõt a mi világunkra értjük. Azelõtt ezeket meghatározni nincs értelme.

A cikkben ott van a hiba, hogy attol, hogy egy feregjarat rovidebb utvonalat biztosit ket pont kozott, ezert a feny normal terben torteno haladasi sebessegenel gyorsabban lehet koztuk kommunikalni (vagy mozogni), attol meg az idoben aboszolut ertekben ugyanakkor leteznek es az ok okozati hatast sem serti az ilyen formaju kommunikacio vagy mozgas. Az egesz oka az, hogy a feregjaraton mozgo energia vagy anyag nem halad visszafele az idoben, tehat ha valami bemegy az egyik oldalon, akkor mindenkeppen a jovoben fog kibukkani, csak gyorsabban mintha a hosszabb (normal) uton ment volna. Tehat a jelenseg (ha valaha letre is lehet hozni es kihasznalni) nem fogja megdonteni se a relativitas elmeletet, se lehetove tenni az idoutazast, csak kb. olyan lesz mint amikor egy hegybe alagutat furnak. Gyorsabban at lehet rajta jutni, mintha felmasznank a hegyre, de ez az ido azert tobb lesz mint 0 es nem fogunk soha a multban kijonni belole.

A stabil fereglyukhoz meg nem negativ energia kell (ami vagy letezik vagy nem), hanem nagy energiasuruseg es/vagy tomeg. Ez utobbira mikroszkopikus meretben jo a casimir effektus, de abbol csak mikroszkopikus hosszusagu feregjarat lehet es szerintem meg ez az energiaszint is alatta van a szukseges minimumnak vagy max. szubatomi meretig mukodik, kulonben makroszkopikus meretekben is erzekelnenk a jelenseg hatasat a termeszetben is.

Érthetõ lett, köszi!

Ha a tudománynál maradunk, akkor sehogy nem kell elképzelni, mert nem lehet felfogni. Egyszerûen az agyunk képtelen rá. Matematikailag le tudjuk írni és kész. Teljesen mindegy milyen hasonlattal próbálkoznék, mindenképp tévútra visz. Olyan helyeken, ahol egyátalán lehetséges matematikailag egy féregjárat, azok annyira extrém helyek, hogy értelmét vesztik azok a fogalmak, hogy tér és idõ. Legalábbis a hétköznapi értelemben nem lehet tárgyalni. Ha az extremitását akarnám szemléltetni egy gömbfelszínt hoznék fel példának. Ott lakunk tudjuk hogy gömb, persze rücskös itt ott de le tudjuk írni. Úgy kell elképzelni hoyg 2d-s lények vagyunk ismerjük az "elõre-hátra" valamint a "jobb és bal" fogalmakat. De olyat nem ismerünk, hogy fel és le. Namost a felszínen sétálgatva egyszercsak beleesünk valamiféle gödörbe, egy nagy görbületbe és átesünk a gömb túloldalára. A 2d-s agyunknak ez full felfoghatatlan lenne, hogy hogyan is történt ez, de esetleg, ha lenne pár eszement fizikusunk, azok matekjából ki lehetne számolni mi történt. Nem tudom ennyire érthetõre sikerült.

Én csak azt kérdezem a féregjáratban egyik oldalon az egyik idõ van, a másikon a másik és belül középen találkoznak? vagy a járatban belül idõtlenség van? vagy hogy kell elképzelni?

A forex-es brókerek azonnal lecsapnak az ötletre :)

Ami a féregjáratot illeti, még térközi változatát sem észlelték soha, idõközi változatát meg pláne nem. Bár nem lehet teljesen kizárni, mert a most érvényes elméletek megengedik a létezését.

Hogy mi volt az õsrobbanás elõtt, és mi robbant azt senki sem tudja. Feltételezések viszont vannak. Pl. van olyan elmélet, hogy az univerzumunk egy hatalmas fekete lyuk, és az õsrobbanás a fekete lyuk önmagába roskadása volt.

Ettõl viszont az Õsrobbanásra utaló jelek még valósak, és nehezen lehet mással magyarázni.

Az, hogy valós folyamatokat említenek az Egely-félék, az mindennapos húzás tõlük. Így próbálnak korrekt és valódi tudományos hírnevet kialakítani. Viszont ettõl még a többi állításuk ugyanolyan hülyeség marad.

A kérdés csak az, hogy mi mozgatja ezt a folyamatot?
Sötét anyag vs. sötét energia. De ez is csak elmélet egyelõre.

"Casimir efektus... Elösszõr az Egely Gyõrgy - Bevezetés a tértechnológiába c. könyvében olvastam errõl a jelneségrõl. Aztán meg a fórumokon, hogy sarlatánság. Most meg úgy néz ki, hogy még sem az... Akkor Egely még sem írt akkora marhaságot."

Egely tényleg sarlatán. Használ pár szakkifejezést, de csak zsonglõrködik velük.

Véleményem szerint egy darabig még biztos nem fogják bizonyítani az univerzum keletkezésének okát, ha egyáltalán tudják majd. A megismerés lehetõségei elméleti szinten is végesek, a végsõ igazság megismerhetetlen a tudomány eszközeivel. Elméleteket lehet gyártani, de arról az univerzumról van szó amiben mi is benne vagyunk ill. nagyon régi. Ez olyan kihívás mint visszaemlékezni a születésünk pillanatára vagy azt megelõzõ idõre.
Elképzelésem szerint adva van egy féregjárat ami hogy hogy nem kitágult, míg a másik oldal összezsugorodott. A végtelen idõben, hol az egyik , hogy a másik univerzum tágul. Ergo , személy szerint nem hiszek a végtelenségig táguló és kihûlõ univerzumban, egyszer meg kell állnia a tágulásnak, stb..és az összeesõ térnek, anyagnak át kell préselõdnie a féregjáraton a másikba. A kérdés csak az, hogy mi mozgatja ezt a folyamatot? a gravitáció, vagy van e annál általánosabb erõ ami hathat a világra?
És végül ez a rendszer hogyan született meg?

meg lehet. De nála komolyabb és elismertebb emberek is csak tippelgetnek, és a tippeikre meg kiosztanak évente 1-1 Nobelt, aztán már a következõ évben cáfolják a hipotézist.
Tehát egy olyanra kaptak díjat ami adott esetben alapjaiban hibás (õsrobbanás pl.)
Egely is valami hasonló, de õt eleve mindenki lenézi. (okkal v. ok nélkûl ez most mind1)
De ha ugyan ezt játszaná Hawking (mint ahhogy teszi is a fekete lukas elméleteivel) azt minden évben valami istentelenûl nagy szenzációnak fogadják. Aztán 3 hónap és kijelenti, hogy nincsenek is fekete lukak, megy úgy egyáltalán nincs esemény horizont stb..

lehet. De akkor mibõl indulok ki? Azt sem tudom, hogy ami robbant az mi volt.
Oda született egy elmélet. Erre írtam, hogy lehet az ott a hibás. Utánna már minden logikus. Casak éppen a kiindulással van gond.

Gyermekded koromban én is ezerrel olvastam Egely könyveit, de most úgy látom õ is csak dobálózik a kifejezésekkel, hogy tudománynak hasson az ami NEM az és ennyi.

Mint ahogy a "Hol történt az õsrobbanás?" kérdésnek, úgy a "Mi volt elõtte?" kérdésnek sincs értelme. A jelenlegi elmélet szerint persze.

Casimir efektus... Elösszõr az Egely Gyõrgy - Bevezetés a tértechnológiába c. könyvében olvastam errõl a jelneségrõl. Aztán meg a fórumokon, hogy sarlatánság. Most meg úgy néz ki, hogy még sem az... Akkor Egely még sem írt akkora marhaságot.

Bár véleményem szerint a mostani elméleti fizika egy hibás alapra, logikusan felépített lépések sorozata. A kiindulási pont hibás: pl. fogalmunk sincs, hogy miért keletkezett az univerzum (mi volt a keletkezésének a kiváltó oka), miért úgy ahogy feltételezik és mi volt elötte. Ezek nélküll macerás bármit is biztosra állítani. (pl., hogy hiányzik bármilyen anyag mennyiség is.) Ui. ha az õsrobbanás lokális jelenség volt, már dõl az egész elmélet a hiányzó anyaggal és a többivel. Sztem egy Univerzum méretû valami mûködésének a megértéséhez kevés 60 év (1957-ig max távcsövekkel és viszonylag primitív eszközökkel tudtak bármit is megállapítani. Ezért élek a gyanuval, hogy még akár az einsteni elméletek is szépen be fognak dõlni, ui. azok is többnyire elméleteken nyugszanak és nem méréseken. csak egy pici részük)...

gforce9

A második bekezdésedben leírtak egészen szép megfogalmazásúak.

halaszlo: Van rá egy leíró elmélet, kimérték és egyezik a jósoltakkal. Figyelembe vették természetesen az általad mondott hatásokat is, nyilván nem hülyék, gondoltak ezekre. :) Az hogy a vákuumban hogyan jön létre a hullámzás, az én tuti nem fogom neked szemléletesen leírni, de az elmélet ami ezt mondja, annak van egy jóslata, mégpedig ez az effektus, kimérték, stimmel.

Közelítõleg talán úgy lehetne leírni, hogy a lapok köré egy hullámzó tengert képzelünk. A lapokon kívül bármekkora hullám létrejöhet, de közöttük csak akkora, amekkora befér a 2 lap közé. Ezért a külsõ hatások nagyobbak mint a két lemez között ébredõek.

Várom már, hogy egy féregjáraton át utazhassak amolyan FarScape módon.

De milyen lapok ezek? Honnan tudod, hogy "kvantumhatások" miatt van közöttük erõ? Erõ lehet közöttük gravitációs, mágneses, elektromos, stb. Ez a kvantum dolog számomra még elég ködös. Én lemaradtam a mechanikánál, meg az elektromosságnál...

Nem egymas fele tartanak, hanem ero hat kozottuk. Egyebkent stimmel.

Casimir-effektus kimérhetõ, létezõ dolog, az a hogy a cikk hülyén fogalmaz, az persze más kérdés. A lényeg, hogy egymáshoz közeli 2 lap, ha elég közel van egymáshoz, a kvantumhatások miatt egymás felé tartanak, mert kívülrõl többféle hullámtartományban érik hatások mint a köztük lévõ térbõl, ha a távolság közöttük kellõképp kicsi ahhoz, hogy összemérhetõek legyen ezzel a kvantumjelenséggel.

Mondjuk így visszaolvasva az én magyarázatom se túl szemléletes... hát nem vagyok kvantumfizikus :)

Csak par sort olvastam el belole, az is sok volt.

"A kvantummechanika szerint a tér-idõ vákuuma tele van véletlenszerû kvantumingadozással melyek energiahullámokat hoznak létre. "
tele van? Szoval tobb nem fer bele?

"Most képzeljünk el két fémlapot, melyek ezzel a vákuummal párhuzamosan helyezkednek el."
Hogyan lehet valami a teljes terrel parhuzamos?

"Egyes energiahullámok túl nagyok, hogy beférjenek a lapok közé, ezért a köztük levõ energia kevesebb, mint ami körül veszi azokat."
Ennek semmi ertelme