Az óceánok pótolhatják az egyre fogyó ivóvizet

És mi van a jó öreg napenergiás megoldással?
Sekély csatorna, domború üvegtetővel, vagy valami némileg hűvösebb résszel. A párolgó víz lecsapódik a tetőn, majd lefolyik egy párhuzamos csatornába. Kész.

Drága a tüzelõ hozzá. A megfelelõ mûgyanta sokkal olcsóbb.

Mezõgazdasági és ipari célra miért nem jó a desztillált? Vagy az még drágább?

Ezzel kapcsolatban azon tudok röhögni, amikor jön azzal a média, hogy hûûûû, száz éve nem volt ilyen magas vízszint.

Ja, csak mondjuk száz éve még volt a folyóinknak ártere.

Gyanítom ennek is a tisztítás lesz a kerékkötõje. Ha túl sok iont húz magához egy idõ után az a kis Y alak ki van ütve, semlegessé válik és nem tisztít. Hasonlóan ahhoz, hogy a bazijó szûrõnek is az az átka, hogyha túl sokmindent szûr ki, eltömõdik, ha meg keveset, akkor meg haszna nincs.

Igen, az a szemipermeábilis membrán, ami nyomás hatására az ozmózist játssza le visszafelé, és milliófelé használják a világon, és kereskedelemben kapható, csak az a bibi vele, hogy néhány ezer liter víz megtisztítása után kidobandó az egész a pics...ba, még amit úgy terveznek meg, hogy egy spec. tisztítási folyamattal ezt az elkoszolódási folyamatot kvázi redukálni lehet, még azoknak sem jobb az élettartamuk 2-3 szorosnál.
Egyszóval: DRÁGA! Ivóvíz szükségleteket ki lehet vele elégíteni, de öntözésre, és egyéb technológiai vizeknek nem költséghatékony.

Réges-rég megjelent itt egy cikk valami olyan anyagról, ami a vízmolekulákon kívül nem enged át semmit. Azzal mi lett.... Sima gravitációs szûrõrendszert lehet belõle építeni, és egy sótablettával kész az ivóvíz.

Végül is kiderül belõle, hogy egy milliomod litert tisztít meg másodpercenként......Jó kevés. Egy 3,6 liter per órás egységhez 4000 chip-re lenne szükség, ami 2000dollár. He-he. Ebbõl jó sok fordított ozmózisos kijönne.

http://inhabitat.com/nano-water-chip-could-make-desalination-affordable-for-everyone/

Itt van egy rövid video is, onnan meg a youtube-on lehet keresgélni...

Waterchip:

:)))

mindig lázad valaki, nincs köze a szakmai szempontokhoz. akác mellett meg ellen is megy a propaganda, ember elolvassa a szakma álláspontját és levonja a következtetéseket. nem találtam most meg a cikket, pedig jó volt.

pedig van egy egyszeru mondja hogy csinaljunk ivovizet, szepen elszallitjuk a szahara kozepere a tengervizet, ahol a napocskan elparologtatjuk a vizet, 2 legyet utunk egy csapasra mert vlhol az elparolgott viz leesik, es a megmaradt sot pedig el lehet adni mint so:D

egybekent az a problema, hogy az ivoviznek meghatarozott osmotikus ertekenek kell lennie tehat nem H2O a viz amit iszunk

" hogy nálunk is hatalmas területeket kéne természetes tározónak kialakiitani, hasonlóan ahhoz ahogy régen kinézett."

Ehhez képest az alsó-tiszai tározó ellen foggal-körömmel küzdenek a hazai természetvédõk. Pedig szükség lenne rá, ahogy Tiszalökre, és a Tisza-tóra is szükség van.

meg erdõirtás miatt sokkal hamarabb lefolyik a hegyrõl, nem szivárog be, lenn a völgyben a mg-i öntözés meg az ipar kisziivja. de hasonló a folyók szabályozása is, nemrég szakértõi cikk volt tán hvg-n, hogy nálunk is hatalmas területeket kéne természetes tározónak kialakiitani, hasonlóan ahhoz ahogy régen kinézett.

a legtöbb iható viiz az nagyon régen került be oda, ahonnan most jól kisziivjuk az össeset.

Sok helyen csak kutakból meríthetõ az édesviz. Legnagyobb probléma afrikában van amely olyan 10-12 ezer évvel ezelõtt még csapadékos erdõs környék volt, manapság vannak olyan helyek ahol 100 méter mélyen van a viz. És egyre mélyebbre kell ásniuk... És nem csak az ivóviz, hanem az öntözõ viz is fogyatkozik. Vannak olyan helyek a világban ahol szó szerint évek óta nem esett egy csepp esõ sem. Magyarul öntözöl, a viz elpárolog a légkörbe de máshol esik le...

Hogy tud elfogyni az édesvíz? Miért nem tud pótlódni?

A következõ cikk nemsokára: Vajon mivel pótoljuk az oceánokat?

Az szívás.

Just in english, but not so specific too.

Valami értelmesebb leírás létezik errõl?