Elméleti fizika
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#679
Se nem összefoglalni, se nem megkérdőjelezni, hanem megoldani és előre vinni .
<#awink>
<#awink>
#678
Osszefoglalni akarod a tudomany mai allasat, vagy megkerdojelezni? Csak mert utobbi esetben ne nekunk celozd, hanem irj tanulmanyt a tudomanyos kozosseg szamara.
#677
Azt hiszem, hogy három egyszerű-nagyszerű művem van titeket megcélozva: ősrobbanásról, tezauruszról és szimulációról; de még finomítgatom, kotlok rajta . Ha kiadom kb 1 éven belül, akkor a fejeteket fogjátok paskolni tőle . Még jókedvemnek is kell hozzá lennie .
<#taps>
<#taps>
#676
Nos, ahogy pl. az elektromágnesesség és gravitáció némileg hasonló dolog, vagyis alapvetőségei egy kaptafára illenek, úgy elképzelhető az is, hogy az ismert részecskefizikai standard modell mellett működnek még hasonló részecskefizikai entitások, melyek kapcsolódnak a standard modellhez, csak éppen gyengén, alig észrevehetően. Ez leírhatja a sötét anyagot. A standard modellnek nem csak a bonyolultsága nagy, de érdekes furfangjai is vannak (CP-sértés, keveredési szög, hasonló nyalámságok..). Ha a modell ilyen, akkor általában a csűrés-csavarás lehetősége is bővebb, mint egyszerűbb esetben, tehát van min agyalni. Merőben újat nehéz kitalálni, ezért (ahogy Feynman mondta) gyarló módon a meglévő elméletet modulálgatjuk, hátha kijön valami jó. <#kacsint>
Az kellene az elfogult vaksi kisfizikusok helyett, hogy valami laza profi nagykoponya, aki az egészet kellően jól átlátja, rendszertechnikailag vizsgálja, és egy magasabb elvszerű elgondolás alapján megtalálja a megfelelő felbővítést. Ha még kétszáz évig testi és szellemi jóegészségben élni fogok, akkor lehet én leszek az. <#alien>
Utoljára szerkesztette: szabiku, 2019.06.26. 22:46:40
Az kellene az elfogult vaksi kisfizikusok helyett, hogy valami laza profi nagykoponya, aki az egészet kellően jól átlátja, rendszertechnikailag vizsgálja, és egy magasabb elvszerű elgondolás alapján megtalálja a megfelelő felbővítést. Ha még kétszáz évig testi és szellemi jóegészségben élni fogok, akkor lehet én leszek az. <#alien>
Utoljára szerkesztette: szabiku, 2019.06.26. 22:46:40
#675
https://en.wikipedia.org/wiki/Dark_photon#Theory
Itt a csoportelméletre hivatkozik, márpedig a csoportelméletnek tekintéje van . Hogy van ez ?
<#wave>
Itt a csoportelméletre hivatkozik, márpedig a csoportelméletnek tekintéje van . Hogy van ez ?
<#wave>
#674
Hagyjad.. Ezek ilyen idétlenkedések csupán. Levegő után kapkodnak a sok feltörni vágyó fizika szakon végzett doktoranduszok, mert pénzt akarnak keresni meg híresek akarnak lenni. Mára már popszakmává vált a (fizikátlan) fizikusság. Minden hülyeséggel próbálkoznak.
#673
#672
Egy kis elgondolkoztato agytagito az univerzum jovojerol.
Plot twist az 5. es 11. perc kornyeken:)
TIMELAPSE OF THE FUTURE: A Journey to the End of Time
Plot twist az 5. es 11. perc kornyeken:)
TIMELAPSE OF THE FUTURE: A Journey to the End of Time
#671
Bocsi átviszem nem vettem észre h van olyan is
#670
Biztos, hogy ez az elméleti fizika körébe tartozik . Szerintem OFF topik . Menjetek át a Fizika topikba . Nem rosszból mondom .
#669
Hú, ez az ábra picit zavaros, mert így nem vezetünk be csövet tartály a B irányból.
Ezen felül azt sem értem, hogy
A táp nyomása = hálózati nyomás
B táp nyomás = ?
A B kör működtetése a leírás szerint valami által vezérelt, mert maga a hidraulika nem fogja a séma szerint a B tápot csak úgy lezárni.
A B táp jellegétől függően lehet erre kitalálni valamit, mert vannak adott dp-re nyitó szelepek, csak ez a feladat még mindig alul specifikált.
Ezen felül azt sem értem, hogy
A táp nyomása = hálózati nyomás
B táp nyomás = ?
A B kör működtetése a leírás szerint valami által vezérelt, mert maga a hidraulika nem fogja a séma szerint a B tápot csak úgy lezárni.
A B táp jellegétől függően lehet erre kitalálni valamit, mert vannak adott dp-re nyitó szelepek, csak ez a feladat még mindig alul specifikált.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#668
No hát itt lenne. Az A kör egy hagyományos vízvezeték, sarokszelep állandóan nyitva, csak a végén található csap zárja.
A B kör nem kap "tápot" állandó jelleggel, viszont ha kap, feltölti a tartályt aztán megint megszűnik a nyomás benne. Idáig egyszerű.
A probléma az az, hogy véleményem szerint az A kör folyamatos nyomása mindig "lenyomja" a tartályt, ezért az sosem ürül ki. Pedig a környezetvédelmi feladat az lenne, hogy felhasználásra kerüljön ez az adhoc jelleggel érkező víz a B körről anélkül, hogy külön csapot kéne neki betenni. Nem tudom egyáltalán megoldható-e. Vezetékszűkítéssel pld.
#667
Ha mndkét csapról feltudod tölteni a hifroforn tartályodat, vagyis nincs komplikáció, akkor le is tudod engedni, mert a légtér csak egy egyszerű rúgóként működik .
#666
Hú, erre kérnék ábrát, mert ezt így most nem értem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#665
Hú köszönöm a részletes választ!
Az az igazság, hogy ez egy egyszerűsített szituáció, természeteen értelmetlen ebben a formában. Valójában egy nagyobb rendszernek a - szerintem - kritikus része.
Van két kör. Az egyik, legyen A, egy hagyományos háztartási hidegvízvételi hely, végén csappal, a másik, B, pedig csak néha üzemel, rövid ideig, és egy eltérő hálózatról táplálkozik - viszont ugyanahhoz a csaphoz érkezik! Utóbbinál fontos lenne, hogy amennyiben innen kap vizet a rendszer, valami mindenképpen tárolja azt akkor is, ha a csap zárva van. Amennyiben kinyitjuk, akkor pedig először ez a tárolt vízmennyiség távozzon (pusztán azért, hogy a következő alkalommal újra legyen kapacitása, illetve hogy ne legyen pangóvíz a rendszerben).
Szóval a nagy kérdés az, hogy A és B versenyében elő tudjuk-e segíteni, hogy B nyerjen a távozáskor, ha amúgy a nyomás egyforma. Természetesen a rendszer tartalmazhat nyomáscsökkentőt, de a két "forrás" nyomása (hálózati) adott és a hidrofor is csak egy ötlet tőlem, valójában nem is vagyok benne biztos, hogy létrehozhat-e a víz elegendő nyomást "saját maga ellen".
Az az igazság, hogy ez egy egyszerűsített szituáció, természeteen értelmetlen ebben a formában. Valójában egy nagyobb rendszernek a - szerintem - kritikus része.
Van két kör. Az egyik, legyen A, egy hagyományos háztartási hidegvízvételi hely, végén csappal, a másik, B, pedig csak néha üzemel, rövid ideig, és egy eltérő hálózatról táplálkozik - viszont ugyanahhoz a csaphoz érkezik! Utóbbinál fontos lenne, hogy amennyiben innen kap vizet a rendszer, valami mindenképpen tárolja azt akkor is, ha a csap zárva van. Amennyiben kinyitjuk, akkor pedig először ez a tárolt vízmennyiség távozzon (pusztán azért, hogy a következő alkalommal újra legyen kapacitása, illetve hogy ne legyen pangóvíz a rendszerben).
Szóval a nagy kérdés az, hogy A és B versenyében elő tudjuk-e segíteni, hogy B nyerjen a távozáskor, ha amúgy a nyomás egyforma. Természetesen a rendszer tartalmazhat nyomáscsökkentőt, de a két "forrás" nyomása (hálózati) adott és a hidrofor is csak egy ötlet tőlem, valójában nem is vagyok benne biztos, hogy létrehozhat-e a víz elegendő nyomást "saját maga ellen".
#664
Ráadásuk a baj az, hogy a hálózati nyomás sem állandó, valamennyit mindig ingazodik. A tized bar értékes eltérésektől is lehet olyan, hogy az egyszerre nyitott állapotban csökkenhet is vagy állandó is lehet a szintje. Ha a tartály feltöltésekor kisebb volt a hálózati nyomás, mint amikor mindkét csap nyitva van, akkor ha az áramlási vesztességgel nagyobb a nyomás a T idomhoz érve, mint a tartályban, akkor addig nőni fog a szint, amíg ez ki nem egyenlítődik, idővel beáll az egyensúly.
Fordított esetben meg addig csökken a szint, amíg be nem áll az egyensúly. Azt hogy ez mikor és hol következik be az függ a
A föltöltetéskori hálózati nyomástól
Az aktuákis hálózati nyomástól, amikor 1 és 2 is nyitva van
A tartály magasságától is
A vezetékek nyomásveszteségétől
És az egész rendszer végén levő ellennyomástól is.
Fordított esetben meg addig csökken a szint, amíg be nem áll az egyensúly. Azt hogy ez mikor és hol következik be az függ a
A föltöltetéskori hálózati nyomástól
Az aktuákis hálózati nyomástól, amikor 1 és 2 is nyitva van
A tartály magasságától is
A vezetékek nyomásveszteségétől
És az egész rendszer végén levő ellennyomástól is.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#663
Nem világos a kérdés.
Annak az üzemnek (szerintem nincs sok) értelme, ha te a tartályt tölteni akarod úgy, hogy nyitva van az 1 és 2 is. Vagy afféle folyamatos biztonsági nyomástartást akarsz elérni, hogy ha elmegy a hálózati nyomás, akkor rövid (?) időre szakaszos (?) áthidalást adjon a rendszer úgy, hogy a gravitációsnál nagyobb kitárolási nyomás kell?
A hirdofor tartály alatt gondolom azt érted hogy a folyadéktér feletti nyomás az a hálózati nyomással tart végül egyensúlyt, a a töltődés felső határa szintben.
A beépítési magasságtól függően és a vezeték nyomásveszteségtől is lehet olyan, hogy a tartály elkezd ürülni, de mivel nem adtál meg elérendő célt, ezért nem lehet erre számszerű értéket adni. Igen, lehet olyan rendszer építeni, de ehhez pl. elvárt hálózati nyomás is van.
Valamilyen paramétert fixre kell tenni, hogy a többit tud számolni és célértéket keresni.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.03.19. 13:30:23
Annak az üzemnek (szerintem nincs sok) értelme, ha te a tartályt tölteni akarod úgy, hogy nyitva van az 1 és 2 is. Vagy afféle folyamatos biztonsági nyomástartást akarsz elérni, hogy ha elmegy a hálózati nyomás, akkor rövid (?) időre szakaszos (?) áthidalást adjon a rendszer úgy, hogy a gravitációsnál nagyobb kitárolási nyomás kell?
A hirdofor tartály alatt gondolom azt érted hogy a folyadéktér feletti nyomás az a hálózati nyomással tart végül egyensúlyt, a a töltődés felső határa szintben.
A beépítési magasságtól függően és a vezeték nyomásveszteségtől is lehet olyan, hogy a tartály elkezd ürülni, de mivel nem adtál meg elérendő célt, ezért nem lehet erre számszerű értéket adni. Igen, lehet olyan rendszer építeni, de ehhez pl. elvárt hálózati nyomás is van.
Valamilyen paramétert fixre kell tenni, hogy a többit tud számolni és célértéket keresni.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.03.19. 13:30:23
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#662
Üdv Fórum
Feltennék egy kérdést. Ha egy hidrofor tartályt hálózati vízzel (tehát nem szivattyúval) feltöltünk, a képen az 1-es csappal, majd megnyitjuk a 2-es csapot, kiürül a tartály? Vagy egyszerűen az 1-es csaptól folyik a 2-es csap felé a víz és a tartály sosem ürül ki. Tegyük fel, hogy 1,5 bar a rendszerben a nyomás, van-e olyan nyomás, amire ha beállítom a hidrofort, várhatóan - részben - kiürül?
Köszönöm
Feltennék egy kérdést. Ha egy hidrofor tartályt hálózati vízzel (tehát nem szivattyúval) feltöltünk, a képen az 1-es csappal, majd megnyitjuk a 2-es csapot, kiürül a tartály? Vagy egyszerűen az 1-es csaptól folyik a 2-es csap felé a víz és a tartály sosem ürül ki. Tegyük fel, hogy 1,5 bar a rendszerben a nyomás, van-e olyan nyomás, amire ha beállítom a hidrofort, várhatóan - részben - kiürül?
Köszönöm
#661
Na+ és F-
példák az ionokra
Úgy írjuk, hogy fluor, és úgy ejtjük, hogy flór .
hipotetikus = feltételezett
"feltevéseiddel és képzelgéseiddel" = naturalista transzcendenciák
Utoljára szerkesztette: hiper fizikus, 2019.02.20. 13:49:04
példák az ionokra
Úgy írjuk, hogy fluor, és úgy ejtjük, hogy flór .
hipotetikus = feltételezett
"feltevéseiddel és képzelgéseiddel" = naturalista transzcendenciák
Utoljára szerkesztette: hiper fizikus, 2019.02.20. 13:49:04
#660
Na+ és F- {flór}
És? Ezeknek mik a szerepük az ionizáció szempontjából? Miért ezeket a példákat hoztad?
Egyébként a flórt nem ismerem, én eddig csak fluor-ról hallottam.
Négy és több dimenziós hipotetikus atomról van szó .
És az mit jelent? Mert a neve máris arról árulkodik, hogy semmi köze a valósághoz, mivel hipotetikus. Azaz állítólag létezik ilyen, mint Columbo felesége, csak még senki nem látta. Dávid Gyula a létező, minket és a világunkat alkotó atomokról beszélt. Ezért nincs itt keresnivalója az antropikus elvnek. Nem a világunk működését igazítjuk a képzelgéseinkhez, hanem fordítva.
Látom még mindig nem érted, hogy mi a baj a károgásoddal. "Megtudnátok-e engem vigasztalni, megtudnátok-e engem menteni ?"
Egy szakember munkáját akarod szembeállítani a te hipotetikus, értelmetlen feltevéseiddel és képzelgéseiddel, melyeket az oldaladon öntöttél írásos formába. Sajnos semmi közük a valósghoz, akármennyire is nehezedre esik bevallani.
És? Ezeknek mik a szerepük az ionizáció szempontjából? Miért ezeket a példákat hoztad?
Egyébként a flórt nem ismerem, én eddig csak fluor-ról hallottam.
Négy és több dimenziós hipotetikus atomról van szó .
És az mit jelent? Mert a neve máris arról árulkodik, hogy semmi köze a valósághoz, mivel hipotetikus. Azaz állítólag létezik ilyen, mint Columbo felesége, csak még senki nem látta. Dávid Gyula a létező, minket és a világunkat alkotó atomokról beszélt. Ezért nincs itt keresnivalója az antropikus elvnek. Nem a világunk működését igazítjuk a képzelgéseinkhez, hanem fordítva.
Látom még mindig nem érted, hogy mi a baj a károgásoddal. "Megtudnátok-e engem vigasztalni, megtudnátok-e engem menteni ?"
Egy szakember munkáját akarod szembeállítani a te hipotetikus, értelmetlen feltevéseiddel és képzelgéseiddel, melyeket az oldaladon öntöttél írásos formába. Sajnos semmi közük a valósghoz, akármennyire is nehezedre esik bevallani.
"Ha távolabbra láttam másoknál, azt azért tehettem, mert óriások vállán álltam."
#659
Szia
"akkor várom a példáid"
Na+ és F- {flór}
"Ez mi?? Bullshit magas fokon."
Négy és több dimenziós hipotetikus atomról van szó .
"antropikus elvet én"
Azért tapasztalunk 3 dimenziós teret, mert más dimenziós térben nincsennek is élőlények .
"Tudod egyáltalán mi a logikai különbség ..."
Tudom .
<#love12>
"akkor várom a példáid"
Na+ és F- {flór}
"Ez mi?? Bullshit magas fokon."
Négy és több dimenziós hipotetikus atomról van szó .
"antropikus elvet én"
Azért tapasztalunk 3 dimenziós teret, mert más dimenziós térben nincsennek is élőlények .
"Tudod egyáltalán mi a logikai különbség ..."
Tudom .
<#love12>
#658
Akkor válik ionizálhatóvá, ha a semleges atomhoz töltés kapcsolható, vagy ha töltés választható le belőle
Szépen bemásoltad a wikipédiáról. Csak erős a gyanúm, hogy pont nem érted, mit is jelent az ionizáció, ahogy azt se, hogy mi a szerepe a fizikában. De ha mégis, akkor várom a példáid.
Az atom akkor lesz stabil ha a pályarendszere nem kaotikusan érzékeny aránylag kis behatásokra
Ez mi?? Bullshit magas fokon.
Léteznek olyan atomok, melyek magjai Alfa-részecskék (Alfa-bomlás), vagy elektronok és pozitronok (álá Béta-részecskék, Béta-bomlás) leadása során más atommagokká válnak, vagy egyenesen lebomlanak, széthasadnak. Instabil magokkal rendelkeznek pl. a természetesen előforduló rádióaktiv elemek: Radium, Uran, stb.
Egy molekula áll az atommag körül keringő elektronokból valamint az atommagból, mely protonokból, és neutronokból épül fel, ezt mutatja meg a tömegszám. Ha egy atommagnak túl magas a neutrontartalma, akkor válik instabillá. Mivel a mag saját összetartóereje diszkrét, valamint az összetartást segítő nukleonok szintén diszkrét pályákon helyezkednek el, sokat számít, hogy a neutronok hozzájuk képest hol jelennek meg. Hiába nagyok ezek az összetartóerők, ha a neutronok pályáit egyszerűen elkerülik. Alacsonyabb tömegszámmal rendelkező atomokat jellemzi a relative nagyobb stabilitás, pl 56 (Fe). A magasabb protonszám nagyobb taszítóerőt eredményez, álá destabilizáló Coulomb erőhatás.
Kb. ez lett volna a válasz a kérdésemre.
Az antropikus elvet én tettem hozá, persze hozzá kell igazítani
Miért kellene? Ha releváns lenne, akkor Dávid Gyula beszélt volna róla. De nem beszélt róla, mert ez nem filozófia-előadás volt.
Majd a filozófusok megmentik az "elméleted".
Tudod egyáltalán mi a logikai különbség a legalább, és a legfeljebb között??
Szépen bemásoltad a wikipédiáról. Csak erős a gyanúm, hogy pont nem érted, mit is jelent az ionizáció, ahogy azt se, hogy mi a szerepe a fizikában. De ha mégis, akkor várom a példáid.
Az atom akkor lesz stabil ha a pályarendszere nem kaotikusan érzékeny aránylag kis behatásokra
Ez mi?? Bullshit magas fokon.
Léteznek olyan atomok, melyek magjai Alfa-részecskék (Alfa-bomlás), vagy elektronok és pozitronok (álá Béta-részecskék, Béta-bomlás) leadása során más atommagokká válnak, vagy egyenesen lebomlanak, széthasadnak. Instabil magokkal rendelkeznek pl. a természetesen előforduló rádióaktiv elemek: Radium, Uran, stb.
Egy molekula áll az atommag körül keringő elektronokból valamint az atommagból, mely protonokból, és neutronokból épül fel, ezt mutatja meg a tömegszám. Ha egy atommagnak túl magas a neutrontartalma, akkor válik instabillá. Mivel a mag saját összetartóereje diszkrét, valamint az összetartást segítő nukleonok szintén diszkrét pályákon helyezkednek el, sokat számít, hogy a neutronok hozzájuk képest hol jelennek meg. Hiába nagyok ezek az összetartóerők, ha a neutronok pályáit egyszerűen elkerülik. Alacsonyabb tömegszámmal rendelkező atomokat jellemzi a relative nagyobb stabilitás, pl 56 (Fe). A magasabb protonszám nagyobb taszítóerőt eredményez, álá destabilizáló Coulomb erőhatás.
Kb. ez lett volna a válasz a kérdésemre.
Az antropikus elvet én tettem hozá, persze hozzá kell igazítani
Miért kellene? Ha releváns lenne, akkor Dávid Gyula beszélt volna róla. De nem beszélt róla, mert ez nem filozófia-előadás volt.
Majd a filozófusok megmentik az "elméleted".
Tudod egyáltalán mi a logikai különbség a legalább, és a legfeljebb között??
"Ha távolabbra láttam másoknál, azt azért tehettem, mert óriások vállán álltam."
#657
Szia <#wink>
"Te legalább naponta, vagy legfeljebb naponta nézed meg ezt a fórumot?"
Ahogy kedvem szotyan rá . Mostanában gyakran .
<#email>
"Mi tőrténik akkor amikor egy atom ionizálhatóvá válik és mit jelent, amikor egy atom stabil lesz?"
Akkor válik ionizálhatóvá, ha a semleges atomhoz töltés kapcsolható, vagy ha töltés választható le belőle .
Az atom akkor lesz stabil ha a pályarendszere nem kaotikusan érzékeny aránylag kis behatásokra .
<#phone>
Az antropikus elvet én tettem hozá, persze hozzá kell igazítani .
<#wave>
"hogy az írásaid"
Vannak régebbi, és vannak újkeletű írásaim . A régebbiek vannak előrébb, az újabbak vanak hátrább; köztük stílusbeli különbség van . Hajlandó vagyok egyenként megvitatni veletek, csak ne nagyon sértegessetek, ha már időt szakítok rá .
<#nezze>
Utoljára szerkesztette: hiper fizikus, 2019.02.13. 12:08:46
"Te legalább naponta, vagy legfeljebb naponta nézed meg ezt a fórumot?"
Ahogy kedvem szotyan rá . Mostanában gyakran .
<#email>
"Mi tőrténik akkor amikor egy atom ionizálhatóvá válik és mit jelent, amikor egy atom stabil lesz?"
Akkor válik ionizálhatóvá, ha a semleges atomhoz töltés kapcsolható, vagy ha töltés választható le belőle .
Az atom akkor lesz stabil ha a pályarendszere nem kaotikusan érzékeny aránylag kis behatásokra .
<#phone>
Az antropikus elvet én tettem hozá, persze hozzá kell igazítani .
<#wave>
"hogy az írásaid"
Vannak régebbi, és vannak újkeletű írásaim . A régebbiek vannak előrébb, az újabbak vanak hátrább; köztük stílusbeli különbség van . Hajlandó vagyok egyenként megvitatni veletek, csak ne nagyon sértegessetek, ha már időt szakítok rá .
<#nezze>
Utoljára szerkesztette: hiper fizikus, 2019.02.13. 12:08:46
#656
Az "elméleted" inkább nem kommentálom. Már sokszor megkaptad, hogy az írásaid értelmezhetetlen, a valósággal köszönő viszonyban nem lévő halandzsa. Az pedig, hogy össze akarod hasonlítani egy valódi (értsd szakmabeli) fizikus TUDÁSÁVAL, a pofátlanság és az elmehibbantság határán billeg.
Dávid Gyula:
Az ember megint multiuniverzumban gondolkodik. Sokféle univerzum létezik. Egyik ennyi dimenziós, másik annyi.
Egyikben ilyenek a fizikai törvények, másikban olyanok. Egyikben ennyi az elektron tömege, másikban nincs is elektron.
Összerakjuk ezeket a modelleket, akkor azt mondhatjuk, hogy hát pont abban, amelyik háromdimenziós és olyanok a fizikai tőrvények,
abban lehetségesek stabil struktúrák.
A mi világunkban létező stabil struktúráknak olyan a tulajdonságuk, hogy csak ebben a 3 dimenzióban lehetnek stabilak.
Sehol nem mondta, hogy nem létezik 2 vagy 4 dimenziós világ. Semmi nem mond annak ellent, hogy léteznek 4 dimenziós világok, ahol az ottani stabil struktúrák itt omlanának össze azonnal, ha megjelennének. Az antropikus elv pedig még csak nem is szerepel az előadásban.
Kérdésemre meg nem jött válasz.
Mi tőrténik akkor amikor egy atom ionizálhatóvá válik és mi jelent, amikor egy atom stabil lesz?
Te legalább naponta, vagy legfeljebb naponta nézed meg ezt a fórumot?
Dávid Gyula:
Az ember megint multiuniverzumban gondolkodik. Sokféle univerzum létezik. Egyik ennyi dimenziós, másik annyi.
Egyikben ilyenek a fizikai törvények, másikban olyanok. Egyikben ennyi az elektron tömege, másikban nincs is elektron.
Összerakjuk ezeket a modelleket, akkor azt mondhatjuk, hogy hát pont abban, amelyik háromdimenziós és olyanok a fizikai tőrvények,
abban lehetségesek stabil struktúrák.
A mi világunkban létező stabil struktúráknak olyan a tulajdonságuk, hogy csak ebben a 3 dimenzióban lehetnek stabilak.
Sehol nem mondta, hogy nem létezik 2 vagy 4 dimenziós világ. Semmi nem mond annak ellent, hogy léteznek 4 dimenziós világok, ahol az ottani stabil struktúrák itt omlanának össze azonnal, ha megjelennének. Az antropikus elv pedig még csak nem is szerepel az előadásban.
Kérdésemre meg nem jött válasz.
Mi tőrténik akkor amikor egy atom ionizálhatóvá válik és mi jelent, amikor egy atom stabil lesz?
Te legalább naponta, vagy legfeljebb naponta nézed meg ezt a fórumot?
"Ha távolabbra láttam másoknál, azt azért tehettem, mert óriások vállán álltam."
#655
Szia
1:45:12 -- ha azt akarom, hogy az atom ionizálható legyen, akkor legalább 3D kell; és ha azt akarom, hogy stabil legyen a pályarendszere, akkor legfeljebb 3D lehet .
1:46:13 -- a gömbhullámok jelensége: csak a 3D-ben van az, hogy a nem mennek szét a vetületek .
Ebből az következik, hogy csak a 3D-ben keletkezhetett az élet . És az antropikus elv szerint, mi azért vagyunk a 3D-ben mert másüt nem is lehetnénk .
Megvigasztalni, megmenteni az elméletemet meg azért kellene, mert az elméletem a hiperteret favorizálja, ahol tetszőlegesen sok nD dimenzió lehet; ellenben a fentiekkel, ami csak a 3D dimenzióra redukálja a létünket .
<#wink>
1:45:12 -- ha azt akarom, hogy az atom ionizálható legyen, akkor legalább 3D kell; és ha azt akarom, hogy stabil legyen a pályarendszere, akkor legfeljebb 3D lehet .
1:46:13 -- a gömbhullámok jelensége: csak a 3D-ben van az, hogy a nem mennek szét a vetületek .
Ebből az következik, hogy csak a 3D-ben keletkezhetett az élet . És az antropikus elv szerint, mi azért vagyunk a 3D-ben mert másüt nem is lehetnénk .
Megvigasztalni, megmenteni az elméletemet meg azért kellene, mert az elméletem a hiperteret favorizálja, ahol tetszőlegesen sok nD dimenzió lehet; ellenben a fentiekkel, ami csak a 3D dimenzióra redukálja a létünket .
<#wink>
#654
Pontosan mit is találtál?
Mi az ami ellened szól ebben az előadásban?
Kitől várod, hogy megmentsen?
Kitől várod, hogy megvigasztaljon?
Mit is kellene itt megvigasztalni, megmenteni?
Mi tőrténik ebben a videóban 1:45:12 és 1:46:13 között?
Mi tőrténik akkor amikor egy atom ionizálhatóvá válik és mi jelent, amikor egy atom stabil lesz?
Mi a különbség aközött, hogy legalább három dimenzióban és legfeljebb három dimenzióban van értelmezve egy atom?
Mi az ami ellened szól ebben az előadásban?
Kitől várod, hogy megmentsen?
Kitől várod, hogy megvigasztaljon?
Mit is kellene itt megvigasztalni, megmenteni?
Mi tőrténik ebben a videóban 1:45:12 és 1:46:13 között?
Mi tőrténik akkor amikor egy atom ionizálhatóvá válik és mi jelent, amikor egy atom stabil lesz?
Mi a különbség aközött, hogy legalább három dimenzióban és legfeljebb három dimenzióban van értelmezve egy atom?
"Ha távolabbra láttam másoknál, azt azért tehettem, mert óriások vállán álltam."
#653
Dávid Gyulától alsó hangon vagy 40 órányi anyag van fent a youtube-on. Maximálisan ajánlott.
#652
Szuper jó előadás.
#651
Sziasztok
Találtam valamit, ami ellenem szól . Megtudnátok-e engem vigasztalni, megtudnátok-e engem menteni ?
YouTube 20080430 ''Mire való a többi részecske?'' és a ''Túl a Standard Modelleken'' c. előadások
csak a 1:45:12 és a 1:46:13 másodpercnél hallgassátok, elképesztő
<#rinya>
Találtam valamit, ami ellenem szól . Megtudnátok-e engem vigasztalni, megtudnátok-e engem menteni ?
YouTube 20080430 ''Mire való a többi részecske?'' és a ''Túl a Standard Modelleken'' c. előadások
csak a 1:45:12 és a 1:46:13 másodpercnél hallgassátok, elképesztő
<#rinya>
#650
Szia
A sokdimenziós hipertér modellem szerint itt 3D és 1K komplex irányú kiterjedés van négyzetes gravitációval, ahol a komplex rész a kétoldalú gyorsulásé . Ettől távol ott nincs kétoldalú gyorsulás, ezért ott szabályos 4D van köbös gravitációval .
<#wave>
A sokdimenziós hipertér modellem szerint itt 3D és 1K komplex irányú kiterjedés van négyzetes gravitációval, ahol a komplex rész a kétoldalú gyorsulásé . Ettől távol ott nincs kétoldalú gyorsulás, ezért ott szabályos 4D van köbös gravitációval .
<#wave>
#649
Nincs kiterjedt 4. térdimenzió, mert akkor a gravítációs erőket köbös egyenlettel kéne leírni a négyzetes helyett. De ezt te is tudod. Szubatomi méretekben viszont van, és nem csak 4, hanem 10. is. Ezt meg a húrelmélet alapozta meg. De ezt is tudod. Akkor mire az öröm?
#648
#647
sziasztok
Alakul az LHC hatalmas utóda
"Az egyik probléma jelenleg éppen ez, vagyis a további kozmikus rejtélyek hiánya, ... , szerintük ugyanis a méret módosítása önmagában nem fog megoldani semmit."
Szerintetek is "rejtélyek hiánya" van az "LHC hatalmas utódával" kapcsolatban ?
<#nemtudom>
Alakul az LHC hatalmas utóda
"Az egyik probléma jelenleg éppen ez, vagyis a további kozmikus rejtélyek hiánya, ... , szerintük ugyanis a méret módosítása önmagában nem fog megoldani semmit."
Szerintetek is "rejtélyek hiánya" van az "LHC hatalmas utódával" kapcsolatban ?
<#nemtudom>
#646
Szia
Én úgy vettem ki, hogy két dimenzióban hideg ion-elektron felhőt létesítenek, majd erre merőlegesen mágneses teret adnak, ami miat a 3. dimenzió irányában kvantált lesz a két dimenziós hideg ion-elektron felhő . Majd ezt a rendszert átvitták 3D-re ahol a 4. dimenzió irányában lett kvantáltság . Ez érdekes, izgalmas hipotézis .
<#taps>
Nem tudom, hogy mi lehet a másik forrásod, kérlek segíts benne .
<#help>
Én úgy vettem ki, hogy két dimenzióban hideg ion-elektron felhőt létesítenek, majd erre merőlegesen mágneses teret adnak, ami miat a 3. dimenzió irányában kvantált lesz a két dimenziós hideg ion-elektron felhő . Majd ezt a rendszert átvitták 3D-re ahol a 4. dimenzió irányában lett kvantáltság . Ez érdekes, izgalmas hipotézis .
<#taps>
Nem tudom, hogy mi lehet a másik forrásod, kérlek segíts benne .
<#help>
#645
Én biztos nem fogom helyetted kiásni.
Elsőre kellett volna annak következnie, hogy megfelelő szintű forrást hozol, ha értekezni akarsz. Amit ténylegesen hoztál, az egy vicc.
Ez az egyik (amit kellett volna hozni):
Photonic topological boundary pumping as a probe of 4D quantum Hall physics
másikat keresd csak meg te
Elsőre kellett volna annak következnie, hogy megfelelő szintű forrást hozol, ha értekezni akarsz. Amit ténylegesen hoztál, az egy vicc.
Ez az egyik (amit kellett volna hozni):
Photonic topological boundary pumping as a probe of 4D quantum Hall physics
másikat keresd csak meg te
"Ha távolabbra láttam másoknál, azt azért tehettem, mert óriások vállán álltam."
#644
szeretlekmagyarorszag.hu cikke: felfedezés: megvan a negyedik dimenzió, és nem az idő az
még egyet léptem előre, mi következik ezekután ?
<#dumcsi>
még egyet léptem előre, mi következik ezekután ?
<#dumcsi>
#643
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Megnéztem mégegyszer, kisbetűkkel ez a forrás jelölés volt .
<#worship>
Megnéztem mégegyszer, kisbetűkkel ez a forrás jelölés volt .
<#worship>
#642
Szia
Hát épen ez a problémám vele nekem is, hogy egy szenzációs tudományos áttörés lehetne, de nincsen kellően megalapozve . Azt írtam róla, hogy "pongyolának" tűnik . Reméltem, hogy ti majd előrébb viszitek ezt a hírt, leszidni könnyű .
<#conf>
Hát épen ez a problémám vele nekem is, hogy egy szenzációs tudományos áttörés lehetne, de nincsen kellően megalapozve . Azt írtam róla, hogy "pongyolának" tűnik . Reméltem, hogy ti majd előrébb viszitek ezt a hírt, leszidni könnyű .
<#conf>
#641
Komolyan erre a szintre süllyedtél? (ahhoz képest, hogy te magad elméleti fizikusnak hívod...<#nevetes1>)
Csütörtökön hajnali kettőkor idehozol egy tudományos fórumra, egy szinte napra pontosan egy éves bulvárszintű cikket???<#zavart2>
Mindenféle forrás, link és nevek nélkül... Kizárólag ennyi szerepel az oldal alján: "(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu).
Azért írsz ide, hogy csak legyen valami új hsz, vagy azért, mert csütörtökön hajnali kettőkor nincs jobb dolog?
Utoljára szerkesztette: Steel, 2019.01.17. 06:58:59
Csütörtökön hajnali kettőkor idehozol egy tudományos fórumra, egy szinte napra pontosan egy éves bulvárszintű cikket???<#zavart2>
Mindenféle forrás, link és nevek nélkül... Kizárólag ennyi szerepel az oldal alján: "(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu).
Azért írsz ide, hogy csak legyen valami új hsz, vagy azért, mert csütörtökön hajnali kettőkor nincs jobb dolog?
Utoljára szerkesztette: Steel, 2019.01.17. 06:58:59
"Ha távolabbra láttam másoknál, azt azért tehettem, mert óriások vállán álltam."
#640
Sziasztok
Szenzációs felfedezés: megvan a negyedik térbeli dimenzió!
Mint tudjátok, én a 4. dimenzió "híve" vagyok, de ez a bejelentés a linkben nekem "pongyolának" tűnik .
<#confused>
Szenzációs felfedezés: megvan a negyedik térbeli dimenzió!
Mint tudjátok, én a 4. dimenzió "híve" vagyok, de ez a bejelentés a linkben nekem "pongyolának" tűnik .
<#confused>
#639
Szia !
"3. a gravitációs erő miért kell egyenlő legyen a Coulomb erővel?"
Ebben az esetben nem arról van szó, hogy a gravitációs erőt és a Coulomb erőt egyenlőnek vettük, hanem arról van szó, hogy megkérdeztük, hogy a gravitáció általában és a Coulombság általában mikor egyenlőek egymással ?
A válasz az, hogy akkor egyenlőek, ha baloldalról ez a két erőfajta egyenlő, és egyúttal, ha joboldalról a két kifejezés is egyenlő . Ez a válasz más egyenlet esetében más lenne, de a mező egyenletek esetében éppen az előzőkben elmondotak lesznek .
? (F.m = k.N *m*m/r^2) == (F.C = k.C* Q*Q/r^2)
! (F.m = F.C) & (k.N *m*m/r^2 = k.C* Q*Q/r^2)
Amit aztán felhasználtam a további levezetésekben, ami aztán elvezetett a töltés tömegegyenértékéhez .
<#love12>
Utoljára szerkesztette: hiper fizikus, 2018.12.19. 21:05:47
"3. a gravitációs erő miért kell egyenlő legyen a Coulomb erővel?"
Ebben az esetben nem arról van szó, hogy a gravitációs erőt és a Coulomb erőt egyenlőnek vettük, hanem arról van szó, hogy megkérdeztük, hogy a gravitáció általában és a Coulombság általában mikor egyenlőek egymással ?
A válasz az, hogy akkor egyenlőek, ha baloldalról ez a két erőfajta egyenlő, és egyúttal, ha joboldalról a két kifejezés is egyenlő . Ez a válasz más egyenlet esetében más lenne, de a mező egyenletek esetében éppen az előzőkben elmondotak lesznek .
? (F.m = k.N *m*m/r^2) == (F.C = k.C* Q*Q/r^2)
! (F.m = F.C) & (k.N *m*m/r^2 = k.C* Q*Q/r^2)
Amit aztán felhasználtam a további levezetésekben, ami aztán elvezetett a töltés tömegegyenértékéhez .
<#love12>
Utoljára szerkesztette: hiper fizikus, 2018.12.19. 21:05:47
#638
Semmi újat nem mondtál, ezeket a levezetéseket már láttam a "tanulmányodban".
Egy pár kérdésem lenne, hogy minek alapján írod fel ezeket az összefüggéseket:
1. F.m = k.N *m*m/r^2 ?????
2. F.C = k.C* Q*Q/r^2 ?????
3. k.N *m*m/r^2 = k.C *Q*Q/r^2 miért teszed egyenlővé a két erőt F.m = F.C?
Az 1. arra vonatkozik, amikor egy adott r távolságra van egymástól két egyforma m tömegű test.
2. hasonlóan mint az 1.-nél csak itt két egyforma Q töltés van
3. a gravitációs erő miért kell egyenlő legyen a Coulomb erővel?
Egy pár kérdésem lenne, hogy minek alapján írod fel ezeket az összefüggéseket:
1. F.m = k.N *m*m/r^2 ?????
2. F.C = k.C* Q*Q/r^2 ?????
3. k.N *m*m/r^2 = k.C *Q*Q/r^2 miért teszed egyenlővé a két erőt F.m = F.C?
Az 1. arra vonatkozik, amikor egy adott r távolságra van egymástól két egyforma m tömegű test.
2. hasonlóan mint az 1.-nél csak itt két egyforma Q töltés van
3. a gravitációs erő miért kell egyenlő legyen a Coulomb erővel?
#637
Szia !
1. Az elektromos töltés a elektromostér gerjesztése, a tömeg a gravitáciástér gerjesztése, a köráram a mágnesestér gerjesztése és a körárámlás a gravitoMégnesesség gerjesztése . Itt a hangsúly az erőtér "gerjesztésén" van . A mágnesestér a 3D:belsői köráramos elektomstér indukciója, mérőszáma a mágneses indukció; a gravitoMégnesesség a 3D:belsői köráramlásos gravitáciástér indukciója, mérőszáma a gravitoMágneses indukció; és az elektromotér 4D:külsői imbolygásos tömegPont gerjesztésnek az indukciója, mérőszáma az elektromos térerőség . Itt a hangsúly az erőtér 3D:belsői ésa 4D:külsői "indukcióján" van . Tahát a 3D:b gravitomágneses és a 4D:k elektromos indukció csak egy-egy további új indukció, amik közvetlen rokanai a mágneses indukciónak; a 3D:b gravitomágneses és a 4D:k elektromos ugyanúgy indukció, mint a mágneses indukció . Vagyis ez a erőtér modell éppen jól megfelel a "gerjesztés" és az "indukció" kiterjesztett szakszerű szójátékának .
2. a töltés tömegegyenértéke egyenlő "..." lásd levelfizika05_2.doc, 6 oldal <- levelfizika05_2.zip/html
( F.m = k.N *m*m/r^2 és F.C = k.C* Q*Q/r^2 ) => ( k.N *m*m/r^2 = k.C *Q*Q/r^2 ) => ( k.N* m*m = k.C *Q*Q )
=> m^2/Q^2 = k.C/k.N => m/Q = (k.C/k.N)^0.5 => m = Q *(k.C/k.N)^0.5 =>
m = Q *[ (-1)^0.5 *1.160428198934289 *10^10 kg C^-1 ] = Q *[ i * 1.1604... ] (:f15)
3. Az elektromos térerő a gravitációs állandóból számítható: lásd a bátor táblázatot a 7. oldalon pl. proton & elektron esetében
F.m = k.N * m.1*m.2 /r^2 (:f19)
F.o = k.C * Q.1*Q.2 /r^2 = k.N *Q.1*(k.C/k.N)^0.5 * Q.2*(k.C/k.N)^0.5 /r^2 = k.N*(k.C/k.N) * Q.1*Q.2/r^2 (:f20)
4. Az elektromos tér és a tömeg komplex ereje lásd a vakmerő táblázatot a 7. oldalon pl. a neutron & proton esetében
F.o = k.N *m.1 *Q.2 (k.C/k.N)^0.5/r^2 (:f23)*
Tehát ennek az erőnek komlex iránya van, ami jól egyezik a tapasztalatta abból a szempontból, hogy nincs valós erő köztük . .
5. a komlex irányú vektor adaptálása, ill. értelmezése :
Még nem lezárt probéma . Lehet hogy 3D:b forgatónyomatékot jelent, de lehet hogy a 4D:k felé irányul, még nem tudom, de egészen biztosan valamit eredményez a hiperteres fizikalizmusomban, csak nem a valós erőt .
<#nezze>
Utoljára szerkesztette: hiper fizikus, 2018.12.18. 20:58:28
1. Az elektromos töltés a elektromostér gerjesztése, a tömeg a gravitáciástér gerjesztése, a köráram a mágnesestér gerjesztése és a körárámlás a gravitoMégnesesség gerjesztése . Itt a hangsúly az erőtér "gerjesztésén" van . A mágnesestér a 3D:belsői köráramos elektomstér indukciója, mérőszáma a mágneses indukció; a gravitoMégnesesség a 3D:belsői köráramlásos gravitáciástér indukciója, mérőszáma a gravitoMágneses indukció; és az elektromotér 4D:külsői imbolygásos tömegPont gerjesztésnek az indukciója, mérőszáma az elektromos térerőség . Itt a hangsúly az erőtér 3D:belsői ésa 4D:külsői "indukcióján" van . Tahát a 3D:b gravitomágneses és a 4D:k elektromos indukció csak egy-egy további új indukció, amik közvetlen rokanai a mágneses indukciónak; a 3D:b gravitomágneses és a 4D:k elektromos ugyanúgy indukció, mint a mágneses indukció . Vagyis ez a erőtér modell éppen jól megfelel a "gerjesztés" és az "indukció" kiterjesztett szakszerű szójátékának .
2. a töltés tömegegyenértéke egyenlő "..." lásd levelfizika05_2.doc, 6 oldal <- levelfizika05_2.zip/html
( F.m = k.N *m*m/r^2 és F.C = k.C* Q*Q/r^2 ) => ( k.N *m*m/r^2 = k.C *Q*Q/r^2 ) => ( k.N* m*m = k.C *Q*Q )
=> m^2/Q^2 = k.C/k.N => m/Q = (k.C/k.N)^0.5 => m = Q *(k.C/k.N)^0.5 =>
m = Q *[ (-1)^0.5 *1.160428198934289 *10^10 kg C^-1 ] = Q *[ i * 1.1604... ] (:f15)
3. Az elektromos térerő a gravitációs állandóból számítható: lásd a bátor táblázatot a 7. oldalon pl. proton & elektron esetében
F.m = k.N * m.1*m.2 /r^2 (:f19)
F.o = k.C * Q.1*Q.2 /r^2 = k.N *Q.1*(k.C/k.N)^0.5 * Q.2*(k.C/k.N)^0.5 /r^2 = k.N*(k.C/k.N) * Q.1*Q.2/r^2 (:f20)
4. Az elektromos tér és a tömeg komplex ereje lásd a vakmerő táblázatot a 7. oldalon pl. a neutron & proton esetében
F.o = k.N *m.1 *Q.2 (k.C/k.N)^0.5/r^2 (:f23)*
Tehát ennek az erőnek komlex iránya van, ami jól egyezik a tapasztalatta abból a szempontból, hogy nincs valós erő köztük . .
5. a komlex irányú vektor adaptálása, ill. értelmezése :
Még nem lezárt probéma . Lehet hogy 3D:b forgatónyomatékot jelent, de lehet hogy a 4D:k felé irányul, még nem tudom, de egészen biztosan valamit eredményez a hiperteres fizikalizmusomban, csak nem a valós erőt .
<#nezze>
Utoljára szerkesztette: hiper fizikus, 2018.12.18. 20:58:28
#636
"A modellem megfogalmazása akkor úgy módosul, hogy az elektromos töltés a gravitáló tömegPontnak a k tengely szerint kóválygásából ered, ennek a mérőszáma adja a töltés nagyságát, amit egy komlex tömeg fejez ki "
Ebből hogy fog kijönni hogy a két töltés közötti kölcsonhatási erő nagysága F = k*Q1*Q2/(r^2) és mi lesz pl. a neutron esetében (mivel az nem lép kölcsönhatásba a töltésekkel, de tömege van)?
Utoljára szerkesztette: kl24h, 2018.12.18. 17:57:31
Ebből hogy fog kijönni hogy a két töltés közötti kölcsonhatási erő nagysága F = k*Q1*Q2/(r^2) és mi lesz pl. a neutron esetében (mivel az nem lép kölcsönhatásba a töltésekkel, de tömege van)?
Utoljára szerkesztette: kl24h, 2018.12.18. 17:57:31
#635
Szia !
"Tehát úgy is lehetne elképzelni, mintha a kezedbe vennéd azt a 4D merev testetnek adott k pontban levő altérbeli alakját és ezt a kezedbe forhatod össze vissza. Tehát itt már nem lehet konkrét forgatásról beszélni."
Akkor ha nem lehet forgásról beszélni, akkor nevezzük k tengely szerinti "kóválygásnak" a 4D-ben.
A modellem megfogalmazása akkor úgy módosul, hogy az elektromos töltés a gravitáló tömegPontnak a k tengely szerint kóválygásából ered, ennek a mérőszáma adja a töltés nagyságát, amit egy komlex tömeg fejez ki .
<#circling>
Utoljára szerkesztette: hiper fizikus, 2018.12.18. 10:10:53
"Tehát úgy is lehetne elképzelni, mintha a kezedbe vennéd azt a 4D merev testetnek adott k pontban levő altérbeli alakját és ezt a kezedbe forhatod össze vissza. Tehát itt már nem lehet konkrét forgatásról beszélni."
Akkor ha nem lehet forgásról beszélni, akkor nevezzük k tengely szerinti "kóválygásnak" a 4D-ben.
A modellem megfogalmazása akkor úgy módosul, hogy az elektromos töltés a gravitáló tömegPontnak a k tengely szerint kóválygásából ered, ennek a mérőszáma adja a töltés nagyságát, amit egy komlex tömeg fejez ki .
<#circling>
Utoljára szerkesztette: hiper fizikus, 2018.12.18. 10:10:53
#634
Vegyük egyszerübben és nézzük meg 3D-ben. A z tengelyre merőlegesen ha veszünk egy vektort, ami jelentene a 3D merev test egyik pontját, akkor az a pont forgatáskor egy körmozgást fog végezni az adott síkban. Itt az altér egy síkban levő terület lenne, adott z pontban.
4D-ben (x,y,z,t koordináta rendszert választva) is hasonló a helyzet, de ott az a merőleges vektor már nem körzmozgást végezhet, hanem egy gömb felületén járhat (mintha utazgatni akarnál a Földön különböző országokban), tehát úgy is lehetne elképzelni, mintha a kezedbe vennéd azt a 4D merev testetnek adott t pontban levő altérbeli alakját (itt egykonkrét 4-ik irányban, t-ben felvett ponban levő 3D altérről lenne szó) és ezt a kezedbe forhatod össze vissza (amint még írtam itt két forgatási irány lesz). Tehát itt már nem lehet konkrét forgatásról beszélni (csak akkor lehet, ha a két forgatási írányból az egyiket lerögzited és akkor már körmozgást kapsz). (szabiku #627 már utalt erre)
Pl. egy 4D gömb esetében, aminek az egyenlete x^2 + y^2 + z^2 + t^2 = R^2, innen az x^2 + y^2 + z^2 = R^2 - t^2, az x^2 + y^2 + z^2 egy 3D-s gömb lenne, aminek a súgara váltózik R^2 - t^2 szerint. Ha t = -R, akkor egy pont lesz, ha t = 0, akkor pont egy R sugarú gömb és ha t = +r < R, akkor x^2 + y^2 + z^2 = R^2 - r^2 sugarú gömb és ha t = R, akkor megint egy pont lesz x^2 + y^2 + z^2= 0
3D-ben hasonlóképpen mint a fent leírtakban, csak ott x^2 + y^2 = R^2 - z^2 sugarú kör lenne.
Utoljára szerkesztette: kl24h, 2018.12.17. 19:59:11
#633
Szia !
Ahogy kiveszem a hsz.-odból Te objektíve ismered a számításaimat . Akkor arra kérlek, hogy a valós számokon keresztül vezesd csak le nekem azt, amit ahogyan Én a töltést komplex tömegként határoztam meg, vagyis hogy a töltés egy komplex tömeg . Mert ha sikerül ezt valósan levezetned meghajlok előted, de a dicsőségból Én is részesedni akarok .
<#falbav> <#fejvakaras> <#ravasz1>
Utoljára szerkesztette: hiper fizikus, 2018.12.17. 19:27:26
Ahogy kiveszem a hsz.-odból Te objektíve ismered a számításaimat . Akkor arra kérlek, hogy a valós számokon keresztül vezesd csak le nekem azt, amit ahogyan Én a töltést komplex tömegként határoztam meg, vagyis hogy a töltés egy komplex tömeg . Mert ha sikerül ezt valósan levezetned meghajlok előted, de a dicsőségból Én is részesedni akarok .
<#falbav> <#fejvakaras> <#ravasz1>
Utoljára szerkesztette: hiper fizikus, 2018.12.17. 19:27:26
#632
Én csak a valós levezetést adtam meg, mert arról volt szó. A komplex számokkal való bevezetést ez a valós részletes megoldás adta (nem részletezem) és a számítás is úgy volt formálva hogy jöjjön ki az eredmény, de az igazi levezetés a valós számítás.
A fizikai számításokban a valós számítás adja az eredmény, aztán hogy lehet modelezni komplex számokkal vagy hogy könnyebb velük dolgozni, az más dolog, de általában nem mindig lehet a fizikai számításokat komplex számokkal modelezni.
A maxwell egyenletek is valós számítások (deriválások, integrálások) és az eredmény is valós számítások és minden eredmény 3D-ben van. Te megpróbáltad általánosítani a dolgot, de ahhoz minden irányban meg kell feleltetni egy komplex számot és hogy 4D-ben dolgozzál, akkor mind a 4 irányban az értékek komplex számok lkell legyenek. Az hogy a számításokat úgy "cselezed" ki, hogy csak a 4-ik iránybna legyen komplex értéke, az is megteheted, de a 3D altér komplex 3D altér kell legyen (mint matematikai helyesség). Fizikailag viszont nincs értelme.
A "tanulmányaidban" sokmindenre akarsz választ adni, de ez nem olyan egyszerű.
A fizikai számításokban a valós számítás adja az eredmény, aztán hogy lehet modelezni komplex számokkal vagy hogy könnyebb velük dolgozni, az más dolog, de általában nem mindig lehet a fizikai számításokat komplex számokkal modelezni.
A maxwell egyenletek is valós számítások (deriválások, integrálások) és az eredmény is valós számítások és minden eredmény 3D-ben van. Te megpróbáltad általánosítani a dolgot, de ahhoz minden irányban meg kell feleltetni egy komplex számot és hogy 4D-ben dolgozzál, akkor mind a 4 irányban az értékek komplex számok lkell legyenek. Az hogy a számításokat úgy "cselezed" ki, hogy csak a 4-ik iránybna legyen komplex értéke, az is megteheted, de a 3D altér komplex 3D altér kell legyen (mint matematikai helyesség). Fizikailag viszont nincs értelme.
A "tanulmányaidban" sokmindenre akarsz választ adni, de ez nem olyan egyszerű.
#631
Szia !
Nagyon szép és nagyszerű ez a levezetésed ! De ez a levezetésed nem bizonyítja azt, hogy koplexekkel nem lehet ugyanolyan jól levezetni ugyan ezt . Itt az van, hogy a komplexek is és a szögfüggvények is kiesnek a kiindulási egyenlet modellből, miközben ugyanazt a cél egyenletett elérik . Ha ezt általánosítjuk, akkor a komplexek ugyanolyan jól használhatók mint a valósak; van értelmük a komplexeknek is .
<#puszi>
Utoljára szerkesztette: hiper fizikus, 2018.12.17. 11:31:42
Nagyon szép és nagyszerű ez a levezetésed ! De ez a levezetésed nem bizonyítja azt, hogy koplexekkel nem lehet ugyanolyan jól levezetni ugyan ezt . Itt az van, hogy a komplexek is és a szögfüggvények is kiesnek a kiindulási egyenlet modellből, miközben ugyanazt a cél egyenletett elérik . Ha ezt általánosítjuk, akkor a komplexek ugyanolyan jól használhatók mint a valósak; van értelmük a komplexeknek is .
<#puszi>
Utoljára szerkesztette: hiper fizikus, 2018.12.17. 11:31:42
#630
R*sinωt + (ω*L - 1/(ω*C))*cosωt = Z*(sinωt*cosφ + cosωt*sinφ) ez az egyenlőség csak akkor lehet igaz minden t időre, ha mindkét oldalon a sinωt tag szorzói egyenlőek R = Z*cosφ, hasonlóan mindkét oldalon a cosωt tag szorzói is egyenlőek ω*L - 1/(ω*C) = Z*sinφ, tehát
Z*cosφ = R
Z*sinφ = ω*L - 1/(ω*C) egyenletrendszert kapjuk.
Ha mindkét egyenletet négyzetre emeljük, akkor kapjuk
Z^2*(cosφ)^2 = R^2
Z^2*(sinφ)^2 = (ω*L - 1/(ω*C))^2, ha ezt a két egyenletet összeadjuk. akkor kapjuk
Z^2*((cosφ)^2 + (sinφ)^2) = R^2 + (ω*L - 1/(ω*C))^2, tudjuk matematikából, hogy minden φ-re a (cosφ)^2 + (sinφ)^2 = 1, ekkor a
Z^2 = R^2 + (ω*L - 1/(ω*C))^2
Hogy a φ megkapjuk, akkor csakis ebből az egyenletrendszerből indulunk ki:
Z*cosφ = R
Z*sinφ = ω*L - 1/(ω*C), tehát egyszerűen elosztjuk a kettőt egymással így:
Z*cosφ/Z*sinφ = R/(ω*L - 1/(ω*C)), látható, hogy a Z egyszerűsödik és kapjuk, hogy
ctgφ = R/(ω*L - 1/(ω*C)), innen a tgφ = (ω*L - 1/(ω*C))/R (matematikából ismerjük, hogy ctgφ = 1/tgφ)