SOMA - nem egy tipikus horror

Igazából a történetet ismerve, egyáltalán nem kellett volna semmilyen "szörny" a játékba. Csak akkor meg milyen már a játék. A SOMA legnagyobb baja, hogy a történet nem passzol egy Amnesia típusú bujkálós horrorjátékba. Nincs értelme sem, pl annak hogy nem tudjuk magunkat megvédeni a játék második felében. Aki játszott vele, az tudja mire gondolok...

Ami alapigazság: horrojátékhoz nem árt horrortörténetet írni.

hát, az első felbukkanó járkáló robotig játszottam vele. sztem halálosan unalmas. tök lineáris játékmenet, a látvány nem rossz de nem is különösebben szép. ezeknek a játékoknak annyi a lényege, hogy mész, valami kapcsolót be kell kapcsolni vagy fejtörőt megoldani, hogy tovább tudj menni, aztán mész tovább. egyszerűbb betenni egy végigjátszást youtubba és végignézni mint egy filmet.

Az aktuális túllihegett indie-horrorjáték. Értem én, hogy néha fel kell kapni 1-1 független fejlesztők által készített játékot (direkt nem említem a kis költségvetést, mivel a steam-nek és a sok naiv embernek hála némely esetben iszonyatos mennyiségű pénzből készülnek olykor csapnivaló produktumok) és felmutatni, hogy lám, így is lehet, de azért szerintem a minőséget itt sem kéne a háttérbe szorítani. A Penumbra trilógia tök jó volt, ott méltán lehetett fényezni az indie játékok jelenlétét a piacon. A SOMA esetében szerintem óvatosabban kéne bánni a kollektív méltatással.

- az alkalmanként felbukkanó fényeffektekkel gazdagon ellátott mechanikus izék, amik a szörnyek szerepét lennének hivatottak betölteni, nem félelmetesek, inkább idegesítőek

- a külső mélytengeri terep meglehetősen sivár, a Bioshock 2-ben látottaknak a közelébe sem ér

- még mindig nem tudok megbarátkozni a "nincs semmiféle fegyvered, ezért még félelmetesebb minden" koncepcióval: nem tudom elképzeli, hogy egy kósza vascsővel történő, hátulról kivitelezett ütésre ne legyen mód, a játékos mindenáron való lopakodásra és menekülésre való efféle rákényszerítése nagyon gáz (de legalább itt nincs infravörös kamera és konstans elemkeresgélés).

A vízalatti sci-fi környezet viszont számomra mindenképpen pozitívum, bár annyira azért nem, hogy mindez elvigye a hátán az egész játékot. Fantáziadúsabb szörnyek kitalálásával és koncepcióváltással egy jó játék is lehetett volna a SOMA.

Spoiler nélkül nehéz erre válaszolni, de inkább a fordítottja igaz, annak amit leírtál. Nem igazán horror a játék, inkább elgondolkodtató, dark sci-fi. És van filozófiai vonulata is, egy csomó kérdés felmerül a játék közben, ami miatt az ember úgy gondolja, hogy a kérdések köré írták a játékot. És ez sajnos meglátszik a játékon is, mert nem igazán félelmetes.

Az Amnesia vagy az Alien, de még az Outlast is sokkal félelmetesebb. Ez inkább csak komor.

Ennél többet spoiler nélkül nem lehet leírni.

" főszereplője pedig a súlyos mentális problémáktól szenvedő Simon Jarrett, aki orvosához látogatva, egy rutineljárás részeként egy furcsa helyen, a PATHOS-2 nevű elhagyott kutatóbázison ébred fel. "

Rutineljárás? 😄
Egy gettó környék gyanús laborjában beül egy agyszkenner székbe, kb. minden egyes mozzanat súgalja már a játékosnak, hogy meneküljön onnan a fenébe. És az első pár perce csak a játéknak.
Utoljára szerkesztette: Inquisitor, 2015.10.25. 16:19:27

Vajon ki írta a kritikát?

"..filozófiai gondolatok és a mély történetvezetés.."
"...mélyen szántó filozófiai gondolatok..."

Ugyanakkor..

"...főszereplője pedig a súlyos mentális problémáktól szenvedő..."
"...megkövült robotszörnyek között sétálva..."

Ez egy Pc-s horror játék, semmi más.

Attól hogy a náci birodalomban kutyaszar mentesek voltak a parkok még nem ér meg egy filozófiai fejtegetést DDD