Megtalálták a Szahara alatti ősi folyót 

Ez mind - esti mese,gyerekeknek !
Röhejes,hogy ilyen komolyan foglalkoztok vele...
Addig,amig a PROFIT fogja vezérelni/meghatározni az emberiséget,addig semmi változás nem lesz !
A környezetvédelemre fordított *aprópénz* csak az emberiség lelkiismeretének megnyugtatására szolgál.
Vagy akkor fog változni a helyzet,ha a profithajszoló nemzedékek kihalnak,
vagy olyan mértékű lesz a katasztrófa,hogy elsöprik a profithajszoló pénzügyi elitet,és az Őket kiszolgáló politikusokat.
Remélem,hogy addigra nem válik visszafordíthatatlanná a helyzet.
/De Mi ezt már nem fogjuk megélni/

"Megtalálták a Szahara alatti ősi folyót" van ott egy folyó? Mert ha nincs, akkor már a cím is hibás.

A baj az, hogy ebből indulsz ki:
"Sosem volt meg olyan okos a tarsadalom, mint most."
;-)

Nade te láthatóan gondolkodsz ilyen formában előre. Szerintem én is, meg mindenki aki ide ír. Az viszont, hogy ebből mi valósul meg, az marhára nem rajtunk múlik.
Ugyanis ez már politika, helyesebben részben államforma, de inkább politikai rendszer, a kormányzat stabilitásának kérdése.

Azokban az országokban, ahol évtizedekig stabil a kormányzás, ott van hosszútávú gondolkodás, ahol meg mint a széljárás változik, akár demokratikusan, akár nem, ott meg harács van.

Kínában azt mondják kommenista diktatúra van, és igaz hogy sok tekintetben a legnagyobb környezetszennyezők, de ugyanakkor ők is költik a világon a legtöbbet környezetvédelemre. És várhatóan még évtizedekig hajlandóak ilyen erőfeszítéseket tenni. D-Korea indult egy keményebb katonai huntával, aminek szerencsére a fő szempontjai nem katonaiak, hanem társadalmiak, gazdaságiak voltak, ezért eljutottak oda, hogy a világgazdaság egyik húzó országáról beszélünk, ahol a környezeti kérdések is fontosak. Japán detto, bár ott elvileg egy kezdetektől demokratikusabb államberendezkedésről beszélünk, csak épp évtizedekig ua jobbközép párt volt hatalmon. Skandináv országok detto, de ott meg balközép pártok kormányok voltak szintén évtizedekig.

Ehhez képest mondjuk Irak, ahol elvileg választások vannak, csak robbantanak az utcán, és marhára nem azzal vannak elfoglalva, hogy hány fát ültessenek a sivatagban.

A politikai stabilitás meg azért összefüggésben van azzal, hogy az emberek azt látják, hogy hosszútávon jó irányba halad az ország, mert akkor nem menek ki az utcára hőbörögni. Nem bonyolult ez.
Szerintem.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.11.18. 14:19:22

ez igaz..
de hiába vagyunk okosak, inteligensek. az önérdek felülírja felelőségtudatunkat.

inkább szétbaszom az erdőt, hogy eladjam fogpiszkálónak meg bútoranyagnak, a többivel nem foglalkozok.

a profitból meg veszek óriás viziporszívót 😊 beledugom az óceánba ahol a hal radar mutatja.. és szépen kiszipolyozom a halakat a vízből, tonna szám
ilyen tényleg van.. de akár kilóméter széles hálókat is betolhatok a vízbe.. bármit amit a profit megenged..
ha van pénzem.. azt csinálok amit akarok. mit törődjek én a mérgekkel, légköri szenyezéssel, felmelegedéssel..
amire tényleg súlyos probléma lesz belőle.. addigra én már rég halott leszek, hogy a többiekkel mivan?.. az már nem az én bajom..

ezt a gondolkodást nehéz megváltoztatni.. amíg ez nincs rendben.. nincs biztos jövő sem

Nincs igazán összehasonlítási alapunk, hogy hogyan kéne viselkednünk, akár a Földön, akár az űrben. Nem tudjuk mi a kozmikus "etikett", vagy etika.

A Földön, az élőlények között pedig mi emberek vagyunk azok, akik a legtöbb tudatosságot, tervszerűséget tudunk felmutatni a környezettel való kapcsolatunkban.

Nemhogy mérsékelnéd inkább a problémát azzal, hogy felkötöd magad.

Hát nem tudom én valahogy nem tudom elhinni hogy mind ez ami a cikkben van leírva igaz lenne

_♥_/˘˘

sajnos azt kell mondanom, hogy ha az ember valahogy kijutna a csillagközi térbe és elkezdené a világűr kolonizálását.. nagyon gyorsan lelaknánk az univerzumot.. gyakorlatilag tönkre tennénk, a kozmoszt alkalmatlanná tennénk az élet számára egy pillanat alatt.

Én.. a földönkívüliek helyében az emberi fajt úgy kezelném mint valami betegséget.
Karanténba zárnám a naprendszert. Én még a voyagereket is visszafordítanám a napba a biztonság kedvéért.

Szerintem is!
A klímaváltozás (mind lokális meg globális is) az ember környezetátalakító tevékenységének, a technológia alkalmazásának egy aspektusa. Azonban egyetlen aspektus kiragadása az egészből, és annak kezelése ugyan úgy hibás megközelítés, mint a keltett hatások teljes figyelmen kívül hagyása.

Helyi szinten minden élőlény megváltoztatja a környezetét, az emberben azonban megvan a képesség a következmények felmérésére, arra, hogy törekedjen egy hosszútávon fenntartható rendszer kialakítására.
Amikor azonban mondjuk nyakrafőre azt hangoztatjuk, hogy pl le a CO2-vel, miközben mással nem foglalkozunk az ugyan olyan hibás hozzáállás, mint a környezet erőforrásainak észnélküli lerablása. (Sajnos nem tudjuk, csak nagyon vázlatosan ismerjük a CO2 összetett szerepét a Föld nevű rendszerben, miközben minden más klíma és környezet átalakító hatást figyelmen kívül hagyunk. Pl a CO2 mentes, "zöld" szél-, meg naperőművek, ledarálják, megsütik a madarakat, megváltoztatják a széljárást, befolyásolják egy több négyzetkilométeres terület mikroklímáját.)
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.11.16. 23:15:20

A térkép szerint az eljegesedés idején egy a Szaharánál is nagyobb sivatag, és 5-8 ezer éve meg igen, valami szavanna.

Naigen, az ember honapokra, esetleg par evre gondolkozik elore, de maximum par evtizedre, amig sajat elete tart.
Egy tarsadalomnak viszont evszazadokra kell elore gondolkoznia legalabb. Ehhez kepest a termekeny felhold 1000 evek alatt ment tonkre.

Egyebkent ahogy latom sosem volt meg olyan okos a tarsadalom, mint most. A "klimavaltozas elleni harc" mostanaig elkepzelhetetlen lett volna, mig ma mar konkret tarsadalmi lepeseket teszunk erte. De ez meg keves, meg ennel is tobbet kell tennunk.

Na jó, de mi volt akkor ott? Szavanna?

Ez is hozzá tartozik. A mikroklíma még egy jó ideig életben tartotta a növényzetet a szárazabbá válás után, de aztán jött az ember a kecskéivel...

Nem igazán. Nem is Atlantiszra, vagy a Mu kontinensre. Inkább Közép-Afrika nyugati partjainál valahol levő térségre. A jégkorszak óta 120 m-t emelkedett a vízszint.

Ugye most nem az atlantisziakra célzol.

Vagy fordítva, a klímaváltozás már jó pár civilizációt nyírt ki, esetleg függetlenül attól is, hogy azért, vagy az ellen mit tettek.

A modern ember (homo sapiens sapiens) kb 100 000 éve létezik mint faj. Tudásunk szerint eddig soha nem hozott létre olyan globális civilizációt, mint most. A civilizációs felemelkedés az utóbbi 10 000 évben meglepően gyors és szinte gyorsuló ütemű, ahogy az emberi populáció növekedett.

Ha a klimatikus hátterét nézzük az meg az, hogy soha nem volt eleddig olyan kedvező a környezet ehhez, mint amilyen az utóbbi 10-12 ezer éve.

Az emberi faj kialakulását néhány eretnek (nem main-stream) gondolkodó egy tengerparti környezethez köti. Az ember valószínűleg előbb tanult meg úszni és a tengerben halászni, mint a szavannákon vadászni. Persze ezzel az elmélettel csak az a gond, hogy a klímaváltozás miatt az az eredeti régió, ahol ez megtörtént már rég víz alá került, így valszeg soha nem kapunk ere egyértelmű tárgyi bizonyítékot.

Nem biztos!
Bizonyos kutatások szerint a növényzet6klíma így nézett/néz ki, az eljegesedés idején, meg most:



Ez meg elvileg a holocén optimum idején:



Szal, 5 ezer éve jóval kevesebb sivatag volt, és a sivatagosodás úgy tűnik a hidegebbé váló klíma velejárója.

bezony.. a termékeny félhold, de legfőképp a tigris és eufrátesz környéke, babilon környéke van nagyon elszikesedve.. gyakorlatilag termésképtelen a talaj.
Miért? A több ezer éven át tartó elárasztásos öntözés miatt.
Szétbaszták a talaj felső rétegét.

A rapanuik meg a másik idióta társadalom volt.
szigeten éltek, kivágták az összes fát, és felélték minden nyers és élelem forrásukat.. aztán szevasz..e mentek.

egy ember lehet okos.. de egy társadalom nem képes

Az okori kozel-kelet nepeit minden abrazolason sivatagi nepeknek mutatjak, csak mert ma mar sivatagos az a terulet. Sajnos nem talaltam megbizhato forrast arra, hogy milyen volt a novenyzet es eghajlat akkor ott.
Mindenesetre ugy gondoljak, hogy a sivatagosodast az emberi tevekenyseg okozta ott tobbek kozott az eghajlatvaltozas mellett. Ugyanis nem fenntarthato gazdalkodast folytattak, a foldek kimerultek, a fakat kivagtak.

Globálisan szárazabb. Ott viszont nedvesebb. Ugyanis akkor az volt a mérsékelt öv.

"Egyes számítások szerint 20 ezer év telik el két ilyen periódus között, ami a Föld tengelyének mozgásával magyarázható (a Hold és egyéb égitestek hatása azonban 41 ezer és 100 ezer éves ciklusokat is felvázol előttünk)."

Hmmm, nem tudom pontosan mire is gondolnak, de ez a 20 ezer év vastagon benne lenne a következő eljegesedési periódusban. Ugyanis a mostani melegperiódus, GW ide, vagy oda lassan véget fog érni. Hacsak persze nem tettünk olyat a Földön, ami a jégkorszakok ciklikusságát alapvetően befolyásolja.

Az eljegesedési periódusok pedig nagyvalószínűsggel szárazabb klímát jelentenek a mostanihoz képest Hold és más égitestek hatása ide vagy oda.

kb mintha a duna vagy a nílus száradna ki..

szóval eltünt egy folyó és közben egy sem keletkezett