Ilyen lesz 2050-ben a magyarországi időjárás

Még ha lassabb ütemben is, de az egész emberiség jobban él, mint élt. És egyre jobban fogunk élni, ezt mondtam, egyre többen egyre jobban élünk. Vonatkozik ez ázsiára, ahogy mondod pl. Kínában tetten is érhető már az átlag ember számára is a fejlődés, de még az elmaradott afrikai országokban is, csak nyilván sokkal kisebb arányban. Illetve ott a fejlődés káros oldala jelenik elsősorban meg, pl. amíg régebben a környezetükből vett alapanyagokat használta, és dobtak el, most ott is plasztik eszközökhöz jutnak viszont ugyanúgy eldobálják. Menj el pl. Egyiptomba, ami aránylag fejlett Afrikai ország. A sivatag tele van szeméttel. Csak amíg régen ez a szemét lebomlott, most nem. Ez is egyfajta jobban élünk, hiszen sokkal több dologhoz jut az átlag afrikai, pl. műanyag termékekhez. De ugyanez igaz bármely elmaradott országra is, szemét mindenhol amit meg is fejel a fejlett világ azzal, hogy odaszállítja a sajátját pl ehulladék. Vagy ahogy kitermeli a nyersanyagokat a környezeti hatások legteljesebb figyelmenkívül hagyásával.
Az lehetséges, hogy a fejlődés magával fog hozni némi automatikus népességszaporulat csökkenést a fejlődő országokban is, de az édeskevés.
Utoljára szerkesztette: bunny, 2018.03.28. 09:39:28

Ja, ez a kényelmes hozzáállás, mi nem tehetünk semmiről, semmi közünk hozzá úgyhogy nem is kell változtatni semmi.

Az még hagyján, hogy túl jól élünk, mert ez jelenleg az emberiségnek mondjuk a felső 10%-a (nyugat). De mi lenne, ha mindenki jól élne? Ázsia (pl. Kína) kezd felzárkózni. Ha ott is azt csinálnák már 100 éve, amit a nyugat csinál 100 éve, akkor már talán régen bekövetkezett volna, amivel most riogatnak.
Szóval ezt a "túl jól élünk" szöveget kicsit fenntartásokkal kell kezelni, mert ez is csak szó szerint ránk igaz kb... És várható, hogy más is jól akar élni...
Plusz az emberiség szaporodik is... bár a jelenlegi gyarapodási tendencia simán vissza fog esni, többek között a fejlődés miatt.

Ha Napunk és Földünk úgy "dönt", hogy melegszik, akkor, ha megfeszülünk sem tudjuk megakadályozni. Azt se, ha hűlni "akar".

Az alapvető problémát én 2 tételben tudom összefoglalni:
1. Túl sokan vagyunk.
2. Egyénenként túl jól élünk - túl nagy az ökológiai lábnyomunk.
Ez a tendencia nem fog leállni, és amíg ezt nem ismeri fel az emberiség és nem hajlandó szembenézni vele, addig baxhatjuk. Márpedig nem hajlandó. Nagyjából a negyedére le kéne csökkenteni a népességet, az már önmagában megoldás lenne, éppen ezért én nem tartom károsnak a modern világ elöregedését, a gond az, hogy az elmaradott részén továbbra is úgy szaporodunk, mint a rákos sejt. Vagy egyhébb népességcsökkenés sokkal több környezettudatossággal.
Persze az ideális a kettő együtt lenne. A realitás pedig az, hogy a föld népessége tovább fog nőni, és egyre nagyobb ökológiai lábnyomunk lesz egyénenként, a kettő szorzata pedig egyenes út a kurvanagybajba. Úgyhogy én örülök, hogy most középkorú vagyok, mert én még talán nem fogom megélni amikor globálisan beszo$juk. Akinek vagy gyermeke, pláne unokája vagy tervez ilyent ... hát készüljön rá, hogy jól kicseszik velük.
Utoljára szerkesztette: bunny, 2018.03.28. 08:24:23

A világgazdaság és az időjárás összefüggéseiről mondjál még többet.

Csak nehogy jöjjön egy újabb Maunder minimum és befagyjon a sok klímabubus segge.
Utoljára szerkesztette: Ender Wiggin, 2018.03.27. 19:38:20

Az ilyen joslatokkal mint a video az a gond, hogy altalaban nem eleg pontosak hozza a modellek, hogy ennyire tavolra lehessen latni. Egy termeszetes modon megszalado exponencialis melegedesbol konnyen lehet 50-60 fokos nappali homerseklet es 10% alatti oxigenszint is. (van olyan meleg es szennyezettsegi szint amitol a maradek oxigentermelo elolenyek is tomegesen kihalnak)

Meglepo, de a vilag gazdagabb resze keszul egy ilyen forgatokonyvre is, azaz arra az esetre, hogy a Fold felszinen esetleg majd nem lehet vedoruha nelkul letezni. Egy onellato modern nagyvarost es lakoit persze ez nem erintene ha sikerul megoldani az epuletek es a kozterek elszigeteleset a legkortol es a belso legkor mesterseges fenntartasat.

Dehogy. A benzines és dízel autó 19, az elektromos autó meg egy híján 20.

A legegyszerűbb az lesz, ha sorban megválaszolom a kérdéseidet.

"1. Miért is kell az életmódunkat megváltoztatni?"
Azért, mert ha mi nem tesszük, akkor senki nem fogja helyettünk megtenni. Ha meg akarjuk menteni a modern társadalmunkat, akkor alulról jövő kezdeményezés, összefogás által az egyének szintjén kell kezdenünk. Persze ehhez az kell, hogy az egyén belássa, hogy a klímaváltozás nem csak társadalmilag, hanem személyesen is hátrányosan érinti.

"2. Ki akarja az életmódunkat változtatni?"
Minden ember érdeke, hogy a saját életén keresztül kezdje el a változást, kis lépések által. Felülről, a politika irányából jövő kezdeményezésre várni ostobaság. A politikusok négy éves ciklusokban gondolkoznak, ragaszkodnak a hatalmukhoz és a pénzhez, ezért nem fognak olyan döntéseket meghozni, amelyekkel erodálnák a szavazóbázisukat. Persze erről mi, szavazók is tehetünk, hiszen rendszeresen idiótákat szavazunk hatalomba és tartjuk ott őket évekig.

"3. Végül is a legfontosabb: egyáltalán biztos, hogy meg kell az életmódunkat változtatni?"
Biztos. Drasztikusan csökkenteni kell az ökológiai lábnyomunkat, az energiafogyasztásunkat és a pazarlást. Ezek normális társadalomban teljesen maguktól értetődő dolgok lennének, de mi fogyasztói társadalomban élünk, ezért ezt nem tekintjük evidenciának. Nem csak a jegesmedvék tudnak ám kihalni. Az emberi civilizáció soha nem volt még ennyire sérülékeny. Ha mi kipusztulunk, az csak nekünk lesz tragédia, a Föld és az élővilág számára viszont ünnepnap lesz. Ésszel és előrelátással, a természettel együttműködve (és nem kizsákmányolva) enyhíteni tudjuk a károkat.

Még a végén eljutunk oda, hogy elektromos autó. WTF?

Na most tökéletesen megfogalmaztad az egész lényegét: "az egész életmódunkat meg kell változtatnunk mindannyiunknak".

Valóban ez az egész klímaváltozás kommunikációnak ez a végső üzenete. Ezzel nekem 2 gondom van.
1. Ez egyáltalán nem biztos a dolog. Nem biztos, hogy az állampolgárnak kell ebben a legnagyobb szerepet vállalani. Nekem pl tök mindegy, hogy miben veszem a sört, a vizet, az üccsit, üvegben, vagy PET palackban. A környezetnek viszont kiba mód nem mindegy!!! Meg kell változtatnom az életmódomat, hogy ha végre vissza akarok térni a '80-as évekhez, amikor mindent üvegben kaptunk? Faszt! Tök mindegy, hogy a kólámat üvegben, vagy PET palackban viszem haza, és esetleg +5 percet jelent a vásárlás az üvegvisszaváltás miatt.
2. Én döntök arról, hogy üvegben kapjam a kólámat, vagy műanyagban? Hát marhára nem! Az állam, annak vezetése eldönti hogy mit akar, meghatározza a szabályokat és megfelelő módszerekkel úgy torzítja a piaci szabályozókat, hogy egyszerűen ne érje meg a kiba PET palack. Ez szakmai, politikai, és hatósági feladat és nem józsibácsi belátásának kérdése.

Szumma: az átlagembernek nyomott Global Warning propaganda lényege az, amit te írsz, hogy készüljetek emberek, pillanatokon belül minden, értsd az életmódotok megváltozik és ez jó. Ha nem értesz egyet akkor egy erkölcsi hulla vagy, az az a jegesmacibocsok megrontója, miközben ugye nincs is a kezedben a döntés lehetősége, tök felesleges az egész porhintés.

És akkor fel lehet tenni a kérdést:
1. Miért is kell az életmódunkat megváltoztatni?
2. Ki akarja az életmódunkat változtatni?
3. Végül is a legfontosabb: egyáltalán biztos, hogy meg kell az életmódunkat változtatni?
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2018.03.27. 16:32:49

no tehát az még egy jó klíma lesz itthon. Tehát no para. Nyáron majd többet megy a klíma.

Igazából egyiknek se szagolgatnám a kipufogógázait. Olyan, mintha választanom kellene a kötél általi vagy a golyó általi halál között. Mindkettő kicsinál.
A VW-botrány óta tudjuk, hogy fenntartásokkal kell kezelni a gyártók által a károsanyag kibocsátással kapcsolatban megadott adatokat.
Másik oldalról vizsgálva a dolgot ráadásul bejön a képbe a Jevons-paradoxon. A dízel autók esetében ez azt jelenti, hogy fajlagosan (egy autóra vetítve) csökkent a fogyasztás, csökkent a károsanyag kibocsátás, de a legyártott és eladott dízelautók darabszámai az elmúlt években, évtizedekben folyamatosan emelkedtek Európa- és világszerte, ami azt eredményezte, hogy az összes dízelautó által kibocsátott károsanyag mennyisége nőtt. Így aztán valóban ki lehetett jelenteni, hogy egyre környezetbarátabb autókat vesz a nép, csak azt felejtették el hozzátenni, hogy egyre több ilyen autót vesz a nép, ezért az abszolút értékben vett károsanyag kibocsátás legjobb esetben is stagnált, de inkább nőtt. A benzinesekre ugyanez igaz.

Igazából messzire kanyarodtunk a témától, de a lényeg az, hogy tenni kell valamit. De ez a "tenni akarás" túl kell mutasson a környezetbarátabb autó vásárlásán, az egész életmódunkat meg kell változtatnunk mindannyiunknak.

Attól függetlenül, hogy korrektnek tartom a leírásod, azt azért remélem nem hiszed, hogy jobban jársz, ha egy ezer éves széthajtott Ikarusz kipufogóját szagolgatod annál, mintha egy modern Euro akárhányos buszét, szg. gépkocsiét!?

Szal szerintem az, hogy kivették a korom nagyrészét, a motor CO2 kibocsátását a motor hatékonyságának növelése miatt javították az nem azt jelenti, hogy a sokkal több üzemanyagot feleslegesen elpuffogtató régi szívódízelekben pl. pont a PM2,5-ből meg nagyságrendileg sokkal kevesebb lett volna effektíve. Üzemanyagra vetítve valszeg pont ugyan annyi, ha nem több, de azok ugye kisebb hatékonyságú és kisebb teljesítményű motorok voltak. Kevesebbet fogyasztottak ugyan, amit kevesebb környezetszennyező anyaggá alakítottak, de cserébe legalább nem is volt semmi teljesítményük. Üzemanyaghatékonyságra vetítve viszont az új motorok emissziója valszeg minden tekintetben jobb. Van amiben jelentősen, van amiben minimálisan. Más kérdés, hogy ma már szinte nem divat 100 LE alatti motorokat építgetni, mondjuk már családi autóba se.

Így van, a fűtéssel/légszennyezéssel ez is szempont, ez szerintem a mondatvégi stb.-be beleértendő.

Marha igaz ez az emissziós mizéria, régebben tényleg ezért ostorozták őket, de konkrétan most a nitrogén oxidok miatt megy a hiszti, ahogy tudom.

Látszólag fog csak javulni a helyzet.

A régi dízelek néhány száz bar befecskendezési nyomással működtek, adagolótípustól, gyártótól függően. Viszont a nagy légfelesleg ellenére nagyobb terhelésen szemmel láthatóan kormoltak. Ennek oka az volt, hogy a befecskendezett gázolajcseppeknek csak a külső felülete vett részt az égésben, a belsejük oxigényszegény környezetben korommá alakult. Ezt láthatjuk a régi Ikarusok és a régi dízelek kipufogócsöveiből kijönni.
Később megjelent az igény az erősebb, gyorsabb, jobb hatásfokú, kisebb fogyasztású dízelekre. Ezek az igények a turbófeltöltés mellett csak a befecskendezési nyomás drasztikus emelésével voltak teljesíthetőek. Így jutottunk el mára a több, mint 2000 bar csúcsnyomású közös nyomócsöves befecskendezésekig. A magasabb befecskendezési nyomás jobb porlasztást, apróbb gázolajcseppeket eredményezett. Az égés lefolyása és hatásfoka irányíthatóbbá vált. Az égés javulásával megnőtt az égéstérben lévő gázok hőmérséklete. A nagyobb hőmérséklet nagyobb nyomást eredményezett, ami nagyobb gázerővel hatott a dugattyúk felületére. Ennek eredményei a mai nagy teljesítményű, kis fogyasztású dízelek. Eddig tartott a jó hír.
A rossz hír az, hogy a megemelkedett égési csúcshőmérséklet az amúgy önmagától semmivel sem reagáló nitrogént (ami a levegő jelentős alkotórésze) arra késztette, hogy a levegő oxigénjével reakcióba lépjen és mindenféle egészségre és környezetre káros nitrogénoxidokat hozzon létre. A finomabbra porlasztott gázolajcseppek magja pedig továbbra sem ég el, akárcsak a régi adagolós dízelek esetében, pusztán sokkal kisebbek lettek a koromszemcsék. Az Euro 5-6-7-es dízelek esetében ezeknek a károsanyagoknak a csökkentését, semlegesítését próbálják elérni az autógyártók mindenféle motorikus és kipufogóban lévő segédberendezés segítségével.

Tehát be kell látnunk, hogy egy modern dízel egyáltalán nem tisztább üzemű, mint egy régi, sőt, egyenesen károsabb, csak szemmel már nem látható a korom, ami kijön a kipufogóból. De a gyártók és a vásárlók a nagyobb teljesítményért, kisebb fogyasztásért hajlandóak lenyelni ezt a békát. Azonban míg a régi dízelek koromszemcséi megakadtak az orrnyálkahártyán és zsebkendőbe fújva távoztak a szervezetből, addig az új dízelek extrém kis méretű koromszemcséit a legmodernebb részecskeszűrő sem szűri ki és akadálytalanul bejutnak a tüdőbe, onnan pedig soha többé nem jutnak ki, viszont karcinogén hatásukat kifejtik.

Sajnos a benzinesek igy pontosan ugyanerre a sorsra jutottak. A modern, közvetlen befecskendezéses benzinmotorok is kormolnak.

Gondolod hogy a szeméttel tüzelő szegény vagy csak spúr (főleg) vidéki lakosság az a "rezsiharc" miatt tüzel szeméttel, bezzeg ha kapna szigetelés/modernizálás támogatást, akkor élne vele?
A dízeleknél meg épp a PM10 miatt van a pánik, amiből a korszerű dízelek többet nyomnak ki, mint a kormoló ezeréves szívódízelek, csak persze nem látszik, ami meg nem látszik, az nincs is. Csak szépen bemegy a tüdőd legmélyére és esetleg rákos leszel majd tőle (akár a cigifüsttől vagy az azbeszttől)

A fákat nemcsak kivágni kellene hanem a kivágottak helyére sokkal többet ültetni.Nemcsak az esőerdők helyére,hanem neked ,nekem minenkinek.Sajnos ma is tapasztaltam hogy a 4 és főút építésekor kivágják az útszéli 30-40 éves fákat és semmi nem kerül a kivágott fák helyére.
Utoljára szerkesztette: starfun, 2018.03.27. 10:15:08

Szerintem a globális környezeti problémáknál mindíg fontosabbak a lokálisak, mint ahogy a globális is a lokálisakból tevődik össze részben. Ráadásul minden viszonylagos és itt van az eb elhantolva, vagy inkább az ördög a részletekeben van elásva. ;)

A megoldás a környezeti problémákra rengeteg szempont figyelembevételét igényli. Pl. Magyarország Európa egyik legrosszabb levegőjű országa, ez több tényezőre vezethető vissza, ipar, leharcolt autópark, lakossáfi fűtési anomáliák, szigetelés/fűtésmodernizálás támogatás helyett rezsiharc, stb.
Erre ugye a sajtóban elindult a pánikkeltés, hogy ha a németek elkezdik a városokból kitiltani a dízeleket, akkor bizony valszeg azokat olcsóért mi kapjuk meg. Jézus, minmeghalunk!!!

Csakhogy itt van két adat: a magyar gépjárműpark átlagéletkora 14 év, a német viszont nincs 10 éves se asszem. Szal igen ha mi nem vezetünk be hasonló szigorítást, akkor nálunk se lesz jobb a helyzet magától, csak ugye mi még kevésbé engedhetjük meg magunknak mint ők. A Tesla, elektromos autó-utópiát egyelőre hagyjuk.

Azonban pont ezzel várhatóan nálunk mégiscsak javulni fog a helyzet valszeg és nem romlani, mert az ezeréves korommal üzemelő szívómerciket leválthatják az Euro5-ös viszonylag kedvező emissziós kocsik.

Minden viszonylagos, a katasztrófát nem az jelenti, hogy mi a változás, hanem hogy a változást normál rendszerekkel le tudod-e reagálni, helyesebben okoz-e politikai nyomást végsősoron. A sokkal rosszabb környezeti viszonyok között élő fejlődő államok vezetése egyszerűen nem érti, hogy mi is a nyugat baja, sokkal kevésbé látják katasztrófálisnak a helyzetet.

A riogatás valóban nem hasznos, de ha valaki rátekint az elmúlt pár száz év globális átlaghőmérsékleti görbéjére vagy a légköri CO2-tartalom görbéjére, akkor erőteljesen verejtékezni kezd a homloka, és eldünnyög egy "ó b.zmeg"-et az orra alatt.

Szóval a riogatás nem visz sehova, de Pató Pál-féle "ej, ráérünk arra még!" hozzáállás sem. Jelenleg a társadalom a lassan forralt béka effektusban szenved és egyre magasabb az ingerküszöbe. Sajnos a környezetvédelem sokaknak elsősorban üzlet, ráadásul igencsak jól kifizetődő üzlet, de ettől még a globális felmelegedés létezik és a hatása egyre erősebb lesz, tehát bőven van mi ellen védekezni.

azért megnyugtat, hogy már tudják a 2050 július 10.-i időjárást. már csak azt nem értem, hogy akkor miért nem találják el nagyrészt a holnapit? :)
Utoljára szerkesztette: t_robert, 2018.03.27. 09:18:31

Ja, de az éghajlatkutatás nem időjárásjelentés. Lehet, hogy 2050. július 10-én éppen rossz idő lesz, és nem fog sütni a nap, de az nagyon valószínű, hogy k*rva meleg lesz.

Nem tudjuk, hogy a múltban egy adott órában a T. rex hova kakilt éppen, de azt tudjuk, hogy létezett. (A T. rex is... és a kakija is.)

Egy konkrét esemény megjósolásához szimuláció szükséges, de adott hatások és tendenciák azonosításához "csak" megfigyelni kell.

Hát igen szélsőséges időjárás, meg minmeghalunk meg ilyenek. Fontos dolog a tudatosság, de azért a probléma semmibevétele, a problémától való irracionális rettegés, meg a probléma nyitott kezelése az 3 különböző dolog.

Én azt látom, hogy az időjárásváltozással kapcsolatban ott tartunk, hogy nem az uncsi száraz tények, a kihívásokra adandó fárasztó kitartással járó szakmai válaszok az elsődlegesek, hanem attól tűnik tudományosabbnak valaki, minnél nagyobbat ijeszt. Kicsit több higgadtságot javasolnék, mielött ezer db. minmeghalunk kommentet itt beírunk.

Szal erről csak Al Gore jut eszembe, aki 2006-ban sivatagot álmodott talán még Londonba is, meg 10 méterekkel emelkedő vízszintet, aztán az előadókörútján keresett pénzéből vett egy házat 9 millióért a parton. Vegyünk példát róla, hasonló higgadtságot javaslok mindenkinek. ;)
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2018.03.27. 09:11:29

Úgy néz ki, hogy az emberiségnek meg kell ennie, amit főzött. Beindult a negatív spirál, mi pedig már csak elszenvedőként szemlélhetjük az eseményeket.

Figyelembe véve az elmúlt évek, évtizedek "erőfeszítéseit", nyugodtan lemondhatunk arról, hogy sikerül 2 Celsius fok alatt tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését. Az emberek túlnyomó többségének fogalma sincs róla, hogy milyen árat fogunk mi és fognak gyerekeink, unokáink fizetni a kényelmünkért. Ahhoz, hogy egyáltalán mérsékelni tudjuk az éghajlati katasztrófa hatásait, már most drasztikus életmódváltozást kellene bevezetnünk magunkon és az egész társadalomban. Nyilván ez nem megvalósítható, mert rövid távon nem érdeke senkinek (a mának élünk). Hamarosan beérik az ipari forradalmakkal elindult fogyasztói társadalom "gyümölcse". Ostoba volt az emberiség, hogy egy percre is elhitte, hogy a pazarlásunkért, a kényelmünkért, a könnyebb életért nem kell majd később nagy árat fizetnünk.

Magyarországgal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy szép dolog a mezőgazdaságra támaszkodni, csak az a baj, hogy a mezőgazdaság éppen az időjárásra támaszkodik. Szélsőséges, szeszélyes éghajlat és időjárás esetén nincs az a gazda, aki jó termésátlagokat képes elérni. Persze, tudom, léteznek génmódosított szárazságtűrő növények stb., de ez önmagában kevés az üdvösséghez. Ráadásul a kártevőkkel vívott harcban is vesztésre állunk. Szóval én nem dőlnék elégedetten hátra a karosszékben, hogy a Kárpát-medencében minden oké lesz a jövőben is.

Globális szinten pedig a klímamenekültek (elöntött városok, éhínség, vízhiány, járványok) végtelen tömegei jelentenek majd megoldhatatlan kihívást. Az Ember gyermeke című film képei jelennek meg előttem.

Egyetértek a fő vonallal, bár a teljes önellátás szerintem nem járható a külföldi kitettség miatt.

Továbbá bátorítanám a két első kommentelőt, hogy ne csüggedjenek. A kritizáló kolléga több területen otthonosan mozog - legalábbis így látszik az egyszerű halandó számára -, de a szarkazmus és a másik megértése sajnos nem az erőssége.

Azért mi lesz 30 év múlva azt nehéz előre tudni!
Az is lehet ennél rosszabb lesz. :(

Az előrejelzések olyan pontosak hogy azt sem tudják megmondani tegnap milyen idő volt.... de ők majd 50 évre előre megmondják.. :D

"nekünk édesvizünk azért lesz "bőven"(locsolás,ivóvíz,stb)."
Hülyeség. Egyrészt a magyarországi édesvíz 97 százaléka külföldről jön be (Duna, Tisza, stb.), amit a szomszédos országok el fognak használni, másrészt a magyarországi öntözés aránya katasztrofálisan alacsony, alig pár százalék. Borzasztóan el vagyunk ebben maradva.

jogos, lehet h sokkal rosszabb lesz minden :D

gyakran 1 héttel előre se tudják megmondani pontosan az időjárást, de a 32 évvel későbbit biztos eltalálják majd<#idiota>

Elég sok ilyen hozzászólás hangzik el, elég komolyan. Lehet ironizált, akkor rossz vicc volt, bár ez már egyéni ízlés kérdése. A 3 számú visszatérve, ha máshol nagyobb baj lesz, az ide is eljut, arra utaltam, hogy a világ gondjai aló kizárni magunkat nem tudjuk, ilyen mértékű változás esetében meg végkép nem. Szerintem ez érthető. Mellesleg én azt olvasom, hogy az alföld sivatagosodik, és ez a tendencia nem fordul át mocsarasodásba. A felszíni vizeink jelentős része külföldről érkezik, a talajvíz és termálvíz meg a csapadékfüggő dolog, a mélyebben fekvő fosszilis víz meg nem korlátlan. És a mondanivalómra visszatérve, hazánk nem önellátó.

Nem ezt mondtam, viszont az ilyen hozászolások szerint csak ez a két narratív a létezik. A környezetvédelem fontos, csak a környezetvédelem nem az ember ellen cselekedetként kell kezelni, hanem az emberért.

Szerintem ironizált a kolléga, de úgy látszik te ma bal lábbal keltél fel, mert mindenkibe belekötsz... A 3-as számú hozzászólásod pedig elég illogikus. Arra gondolt a kolléga, hogy ha itt baj lesz akkor máshol még nagyobb baj. Ergo: Hiába ugrálsz majd külföldre bármiért is, örülnek majd ha nekik egyáltalán lesz. Nyilván nem fogunk túltengeni ternmelésben, de mivel eleve jó fekvésű ország vagyunk mezőgazdasági szempontból, kicsit jobb helyzetben leszünk mint mondjuk észak/dél európa. Tekintve, hogy nekünk édesvizünk azért lesz "bőven"(locsolás,ivóvíz,stb). Nyilván a luxuscuccokról szépen le kell mondani. De alapvető élelmiszernek azért mi nem leszünk annyira híján. Az meg, hogy az utóbbi időben (elmúlt kb. 20 év) mindenkinek "beadták", hogy mi külföldi segítségre szorulunk a mezőgazdaság szempontjából szerintem nettó fasság. Sosem voltunk ipari ország. Csak, hogy Hofit idézzem: "Hála a... fóliasátornak. Ha nem lenne ilyen erős mezőgazdaságunk, olyan ipari ország lennénk, hogy arról koldulnánk!"

Értem a dühödet, de azért azt ugye nem gondolod komolyan hogy csak ez a két szélsőséges narratíva létezik. szóval vagy uraljuk a bolygót és akkor akár bele is dögölhetünk a környezeti ártalmakba amit jórészt magunknak köszönhetunk vagy bedobjuk a törülközőt és átadjuk a Földet a pandáknak ?

Most vettétek a suliban, hogy az ember környezetátalakító tevékenysége miatt lett az ami, vagy csak most esett le? Nem muszáj a természet ellen küzdeni, de akkor a romantikus sötétzöld lázálmodban a természet kegyetlenül és embertelenül kicsinál. Lehet neked jó lenne, nekem nem. A természetet vagy a saját hasznukra hajtjuk, vagy kíméletlenül megdöglünk, és kihal az emberiség. Nem tudom, miért lenne az jobb ha a malária győz, vagy az árvizek, vagy esetleg a buta pandák uralnák bolygót? Meg tudod ez mondani? Nem hiszem.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.03.26. 19:37:28

Gondolod? Magyarország majd egyedül fog boldogul, világgazdaság ellenében, vagy egyenesen anélkül? Az emberek meg szépen otthon maradnak, és várják a halált, nem mennek el, az élhetőbb országokba, ugye? Nagyon szuper, hogy megtudtam egy fórumon, hogy hazánk teljesen önellátó, és független a világtól! Nagyon szuper és élhetőbb lesz itt nekünk, csak hát miből fogunk élni, és mit fogunk enni...

Ez persze szörnyen hangzik de még így is az egyik legélhetőbb ország leszünk.
Ugyan aznap Barcelonában 50-52 fok lesz és hetente több ezren halnak majd meg a forróságban, Franciaországban trópusi hurrikán fog tombolni 250km/h széllel és 8m-es hullámokkal, Németországban 1kg-os jég hullik az égből, Hollandia 2/3-a pedig víz alá kerül.

Az ember kemény mint a vídia,harcolni fog a bolygó ellen! Nehogy már a föld legyőzze az emberiséget :D