Rengeteg élelmiszert pocsékolunk el
← ElőzőOldal 2 / 2
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#8
"profit orientált" tehát kizsákmányoló. Mert profitot vagy a beszerzési vagy a munkaerő árakon tudnak fogni. Az élelmiszeriparban is mindkettő megvan.
És pont a profit orientált cégek miatt keletkezik a szemét. Mert mindent felhasználnak így 20 millió keksz van a polcokon, hogy csak egy példát mondjak. De mondhatjuk az áruházi pékségeket is.
A "profit orientált" cégeket kellene kiiktatni és nagyban csökkenne a kidobott élelmiszer mennyisége miközben növekedne a minőség.
De ebben a "profit orientált" világban ez kizárt.
És pont a profit orientált cégek miatt keletkezik a szemét. Mert mindent felhasználnak így 20 millió keksz van a polcokon, hogy csak egy példát mondjak. De mondhatjuk az áruházi pékségeket is.
A "profit orientált" cégeket kellene kiiktatni és nagyban csökkenne a kidobott élelmiszer mennyisége miközben növekedne a minőség.
De ebben a "profit orientált" világban ez kizárt.
#7
Normalis profitorientalt iparagakban, mint pl. a legtobb nem tamogatott mezogazdasag, a termest kategoriak szerint csoportositjak. A legjobbakbol lesznek a premium termekek (A), az atlagosbol az alap termek (😎, a kisse hibasbol az olcso kategoria (C) es a maradek megy a gyarakba feldolgozasra, mert apritva vagy daralva mar nem zavaro az esztetikum. Sok helyen ami mar ez alatt van, az megy allateledelnek, ami mar arra sem jo pedig ipari felhasznalasra, pl. ipari alkohol vagy ecet gyartasahoz.
Csak az ujsagirok sugalmazzak, hogy kulalak miatt menne termes a kukaba. Valojaban ez csak akkor tortenik meg, ha anyagilag jobban megeri a foldon hagyni es karkent leirni a termest, mint betakaritani es eladni. Ennek fo oka a hibas mezogazdasagi tamogatasi rendszer. Profitorientalt kornyezetben a sikertelen termelok csodbe mennek es kialakul egy tokeeros, optimalizalt nagyipari elelmiszergyartasi struktura, ahol meg a tenyleges szemetet is hasznositjak.
A pazarlas jellemzoen ott van, hogy az emberek tobbet vasarolnak mint amire szukseguk van, tehat a gazdasagot ugyan porgetik, de az foloslegesen termel, azaz ha kisebb lenne a fogyasztas, akkor kevesebbet kellene termelni. Ettol persze nem jutna az ehezoknek tobb, mert finanszirozas hijan meg se termelnek, viszont csokkenhetne a termeles, ami kevesebb eroforrast hasznalna fel. Kornyezetvedelemi szempontbol idealis esetben a Fold eltartokepessegeig kellene lemenni, mikozben a szegenyek ehen halnanak. A gazdagabbak (felso 1%) meg se ereznek, mikozben a kozeposztaly (a 95-99% kozti nyugati lakossag) pedig kevesebbet pazarolna.
A fenti megoldas legnagyobb akadalya egyebkent a hibas mezogazdasagi tamogatasi rendszerek fenntartasa es a fejlett vilag elelmiszer pazarlasa. (az ehezok megsegitesere egyebkent nem nagyon tesz senki, de csak azert mert a tapasztalatok alapjan az csak meg tobb uj ehezot eredmenyezne)
Csak az ujsagirok sugalmazzak, hogy kulalak miatt menne termes a kukaba. Valojaban ez csak akkor tortenik meg, ha anyagilag jobban megeri a foldon hagyni es karkent leirni a termest, mint betakaritani es eladni. Ennek fo oka a hibas mezogazdasagi tamogatasi rendszer. Profitorientalt kornyezetben a sikertelen termelok csodbe mennek es kialakul egy tokeeros, optimalizalt nagyipari elelmiszergyartasi struktura, ahol meg a tenyleges szemetet is hasznositjak.
A pazarlas jellemzoen ott van, hogy az emberek tobbet vasarolnak mint amire szukseguk van, tehat a gazdasagot ugyan porgetik, de az foloslegesen termel, azaz ha kisebb lenne a fogyasztas, akkor kevesebbet kellene termelni. Ettol persze nem jutna az ehezoknek tobb, mert finanszirozas hijan meg se termelnek, viszont csokkenhetne a termeles, ami kevesebb eroforrast hasznalna fel. Kornyezetvedelemi szempontbol idealis esetben a Fold eltartokepessegeig kellene lemenni, mikozben a szegenyek ehen halnanak. A gazdagabbak (felso 1%) meg se ereznek, mikozben a kozeposztaly (a 95-99% kozti nyugati lakossag) pedig kevesebbet pazarolna.
A fenti megoldas legnagyobb akadalya egyebkent a hibas mezogazdasagi tamogatasi rendszerek fenntartasa es a fejlett vilag elelmiszer pazarlasa. (az ehezok megsegitesere egyebkent nem nagyon tesz senki, de csak azert mert a tapasztalatok alapjan az csak meg tobb uj ehezot eredmenyezne)
#6
Ott a pont! Ha az uborka görbe,már nem megy ki a piacra,mert hibás... Ez a pazarlás,mert az előállítása annyiba kerül,mint a hibátlannak.
Bérbe vehet? reklámfelület...
#5
"Főleg ezen két okból kerül kukába élelmiszer"
Dehogy is. A zöme egyszerű esztétikai problémák miatt nem kerül a boltba/nem veszi át a kereskedő. Ha a zöldség/gyümölcs foltos, formátlan, vagy bármilyen egyéb okból kicsit is hibás, máris nem fogják azt választani a boltban, ahol a rekeszben egymás mellett állnak a termékek.
Dehogy is. A zöme egyszerű esztétikai problémák miatt nem kerül a boltba/nem veszi át a kereskedő. Ha a zöldség/gyümölcs foltos, formátlan, vagy bármilyen egyéb okból kicsit is hibás, máris nem fogják azt választani a boltban, ahol a rekeszben egymás mellett állnak a termékek.
azt a dinnyét nem kellett volna kidobni.. azt én még megettem volna =(
Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.
#3
A pocsékolás valós probléma, de hülyeség ezt az éhezéssel összevetni. Aki az élelmet kidobja, az korábban meg is vette, vagyis már a tulajdona, amivel azt csinál amit akar. Attól, hogy nem dobja ki, még nem fog eljutni az éhezőkhöz, mert ezt már csak logisztikailag is képtelenség lenne megoldani. A kidobott élelmiszerek jelentős része vagy maradék (amit meg senki nem tud mindig belőni, hogy pont aznap mennyi fog fogyni), egy másik része pedig a még el nem fogyasztott, de közben lejárt szavatosságú élelmiszer. Főleg ezen két okból kerül kukába élelmiszer, de ezekkel már egyébként sem lehet mit kezdeni.
Látszik, hogy hosszú-hosszú évtizedek óta nem volt háború és nélkülözés a fejlett országokban. Azok az emberek már nem élnek, akik a II. vh alatt szenvedtek és jegyre adták nekik az élelmet. Az ő gyerekeik már jólétben nőttek fel, az unokáik/dédunokáik pedig kidobják a szemétbe az élelmiszert.
"A nemleges választ megfogalmazók nem látják a pocsékolás problematikáját, illetve úgy vélik, hogy nincs semmiféle ráhatásuk a folyamatra, amit az „apátia” szóval lehet a legjobban jellemezni."
Gyakorlatilag a jó dolgukban nem tudnak mit kezdeni magukkal. Meg lesz ám a böjtje ennek a nagy pazarlásnak.
"A nemleges választ megfogalmazók nem látják a pocsékolás problematikáját, illetve úgy vélik, hogy nincs semmiféle ráhatásuk a folyamatra, amit az „apátia” szóval lehet a legjobban jellemezni."
Gyakorlatilag a jó dolgukban nem tudnak mit kezdeni magukkal. Meg lesz ám a böjtje ennek a nagy pazarlásnak.
← ElőzőOldal 2 / 2