Az átlagember azt se tudja mi az a mesterséges intelligencia

Az MI állapota menthető és sokszorosítható. Ha tökéletesen azonos inputtal más következtetésre jut, akkor az két különböző MI. Még a véletlenszámgenerátor is ugyanazt adja megfelelő settingsel. A neurális hálók sem olyanok, mint az agyban, a valódi neuronokhoz képest itt pár egyészen primitív fügvény van csak. A legtöbb model csak súlyok és függvények viszonylag méretes rendszere.
Utoljára szerkesztette: Nos, 2019.02.01. 22:20:52

Nem értettétek miről beszélek. Ha minden bitje azonos két MI-nek, akkor, és csak akkor kapott azonos inputot a kettő.
Magyarul, ha az MI állapota menthető és sokszorosítható, akkor lesz ennek igazán értelme.

Elég sokat olvastam AI, BigData, Machine Learning témában, és mostanában állandóan idevágó podcastokat hallgatok. Volt egy pont, amikor úgy gondoltam, tudom mi az AI. Most jópár pytorch model felépítése után már inkább csak azt látom, hogy az nem igaz, hogy senki sem tudja, sőt mindenki tudja, csak mindenki mást tud. Az MI egy olyan definiciós probléma, ahol a felhasználók és a kutatók/programozók mást értenek alatta, sőt egy-egy csapatban dolgozók ugyanazon a projecten is mást értenek alatta. Az előző hozzászólások is definíciós viták voltak. Szóvl annak is igaza van aki szerint nincs AI (bár ezek AI alatt a general artifical intelligence szinvonalat értik csak) és annak is igaza van, aki szerint van. Nekem mindegy, ott van a probléma, ott van rá az eszköz, aztán hajrá 😊

"Senki nem tudja. Mert nincs olyan. Majd ha lesz, akkor majd lehet szabni valamiféle meghatározást, hogy ez az, ez meg nem az. De addig szabad a vásár. 😊"
Nyilván neked és a többieknek akiknek a mesterséges intelligencia = terminátor azoknak valóban nincs mesterséges intelligencia, de szerencsére ez nagyon nem foglalkoztatja azokat akik ezt kutatják. Az intelligencia nem az emberi értelemnél kezdődik hanem ott ér véget, mivel az a legfejlettebb intelligencia amit ismerünk. De ettől függetlenül az is intelligencia, ha valami képes olyan képekről amit még soha nem látott tárgyat felismerni a tapaszatalata és a megszerzett tudása alapján.


"Ha két MI azonos inputtal ellentétes következtetésre juthat, akkor mi értelme az egésznek? Annyi erővel emberek is meghozhatnák a döntést..."

Elég kevés a fantáziád. Nyilván onnan ered, hogy képes különböző döntéseket hozni, ugyanarról az inputról mert fejlődik és tanul.
Igen ugyanúgy ahogy az ember. De akkor miért jobb? Mert az emberi elmék feldolgozóképessége limitált, az adatok limitált mennyiségben maradnak meg, lassú tapasztalás, lassú a tanulás. Nem lehet összekapcsolni az emberi elméket, hogy egymás tapasztalát felhasználják, felejt, ja és meghal.

Az MI az is amikor a TELEKOM (figyelj mindjárt triggerel 😊 ) szolgáltató helyetted próbál gondolkozni és a ráutaló magatartásoddal szerződést módosít, hogy őmaga jól járjon.

Ha két MI azonos inputtal ellentétes következtetésre juthat, akkor mi értelme az egésznek?
Az emberi elmével is ez jött ki számtalan nagy felfedezés előtt. Most akkor döntsük már el, hogy mi a faszom az az MI, mert ha az emberi elme ezt tudja, akkor talán ennek egyenes következménye, hogy akkor egy mesterségesnél is lehet ez.

Ameddig egy probléma magoldásában nem minden változó ismert, akkor onnantól fogva miért várnál te mindig azonos végeredményt...? Pontosan ez a baj, ezért nincs igazából senkinek sok fogalma arról, hogy az ember mitől képes kreatív gondolkodásra és mitől csapta le az evolúció minden más teremtményét ezen a téren.

Ha két MI azonos inputtal ellentétes következtetésre juthat, akkor mi értelme az egésznek? Annyi erővel emberek is meghozhatnák a döntést...

Nem az a legfontosabb és leghasznosabb tulajdonság a gépeknek, hogy újra és újra képesek elvégezni ugyanazt a folyamatot?
Ha egyik MI más eredményt ad, (kvázi "rossz" következtetésre jut) mint a másik, akkor pont ez a megismételhetőség vész el.
Volt is ilyen sci-fi, ahol azért nem sikerült MI-t alkotni, mert az önállóskodó programokat hibásnak minősítették, és selejtezték. 😊
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.01.27. 19:31:38

Senki nem tudja. Mert nincs olyan. Majd ha lesz, akkor majd lehet szabni valamiféle meghatározást, hogy ez az, ez meg nem az. De addig szabad a vásár. 😊

Illetve vehetjük úgy is, hogy minden automatizálás az, ahogy KVP írta.
Ez esetben én kiborg vagyok, szemüvegem okán. 😊
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.01.27. 19:23:01

Mert nem is az, végálláskapcsolót büdös életben nem hívta eddig senki MI-nek és semmiféle intelligencia nincs benne, hiszen KÖTÖTT mechanikai kapcsolata van.

Az MI lényege pont az lenne, hogy két eltérő MI azonos inputból tudna eltérő eredményt és szó szerint véleményt formálni, ahogy két ember. Vannak ilyen programok, de ezt egyszerűen csak random efekktussal vagy esetleg magasabb matematikai "bűvészkedéssel" érik el. De ezek nem MI-k. Csak nem teljesen determinisztikus az útválasztás. Ennyi.

Basszus a te megfogalmazásod alapján egy sima kilincs és zár "primitív MI", mert ha becsukod az ajtót és elengeded, akkor a mechanika a nyelvet a helyére nyomja.

Meddig süllyedünk még abban, hogy mit hívunk MI-nek? Egy sima rugós ellenterhelést és végállás kapcsolót is.


MIVAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAN?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.01.25. 14:09:15

Barmilyen automatizalas valamilyen szintu mesterseges intelligencia.

Az elso gozgepeken meg minden dugattyumozdulatot ember iranyitott, tehat ember nyitotta a gozcsapot, majd zarta el feluton es nyitotta ki az urito csapot a masik allasban, hogy vissza tudjon terni a dugattyu a kiindulo allasba. (ez joreszt megegyezett az elso gorog gozgep mukodesevel, ahol viszont egy teljes befutes meg egy lassu dugattyumozdulatra volt csak eleg) Aztan rajottek, hogy viszonylag egyszeruen megoldhato, hogy egy rudazat nyissa es zarja a csapokat. Ezzel a gep nemcsak magarahagyhato volt,de sokkal gyorsabb dugattyumozgast is lehetove tett, tovabba tobb dugattyu hasznalatat. Ez a megoldas mara a belso egesu motorokban odaig jutott, hogy masodpercenkent akar 100-szor is kinyit es bezar egy-egy szelep. Mindezt a szelepvezerles automatizalasa tette lehetove.

A fenti pelda csak egy olyan amire nem mondana a legtobb ember, hogy mesterseges intelligencia, mint ahogy a felhuzos csorgos ebresztoorara sem, pedig mindketto az, csak eleg primitivek.

A legtobb ember egyebkent mesterseges intelligencia alatt a mesterseges tudatot erti, amit viszont meg a termeszetes intelligenciak (elolenyek) eseten sem tudtunk rendesen definialni. Mesterseges formaban pedig tudtommal nem igazan letezik.

Roviden szolva, barmi ami akarmilyen kis szintu automatizalast is tartalmaz, az mesterseges intelligencianak tekintheto, csak jellemzoen nem igy hivjuk, mert az automatikus vagy automatizalt volt idaig az elterjedt kifejezes.

Kb.

"Az átlagember azt se tudja mi az a mesterséges intelligencia"

Megsúgom, sok-sok szakember sem, akik azzal hírdetik a terméküket, hogy az már MI. 😊