Új elmélet segítségével mutatnák ki a sötét anyagot
← ElőzőOldal 2 / 2
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#14
Wow, sok baromsagot olvasni itt a forumban, de ez az egyik legnagyobb:D
Amit leirtal ellenkezik a fizika osszes elmeletevel...
A vilagegyetemnek NINCS kozeppontja. Az osrobbanas az nem egy robbanas volt a terben, hanem a ter maga ekkor szuletett meg. Olyan ez mint amikor a gomb feluletenek a kozeppontjat keresed, mikozben a felulet osszes pontja egyenrangu...
Az osrobbanas MINDENHOL tortent, ott is ahol most epp vagyunk, es ott is ahol a lathato univerzum hatara van.
Ez merheto lenne, de semmilyen forogva gyorsulas nem merheto.
A feketelyuk az egyfelekeppen szivarog, a Hawking-sugarzassal, ami viszont ekkora meretekben borzalmasan lassu, 10^100-on evbe telne hogy egyaltalan eszrevehetoen elkezdjen csokkenni a merete. De persze amig van barmifele anyag korulotte, addig novekszik, es nem csokken.
A vilagegyetem MINDEN iranyba tagul. Ha nem igy lenne, akkor egyik iranyban mas sebesseggel tagul mint a masikban, de a mi perspektivankban eppen hogy mi lennenk a vilagegyetem kozeppontja. Ami ketfelekeppen lehetseges, vagy mi vagyunk a kozeppont, vagy minden pont egyenrangu.
Van ennek a "magyarazatnak" barmilyen pontja ami legalabb valami laza kapcsolatban a jelenleg elfogadott fizikaval, vagy a teljes fizikat ujra kellene irni hozza?
Amit leirtal ellenkezik a fizika osszes elmeletevel...
A világegyetem középpontjában
A vilagegyetemnek NINCS kozeppontja. Az osrobbanas az nem egy robbanas volt a terben, hanem a ter maga ekkor szuletett meg. Olyan ez mint amikor a gomb feluletenek a kozeppontjat keresed, mikozben a felulet osszes pontja egyenrangu...
Az osrobbanas MINDENHOL tortent, ott is ahol most epp vagyunk, es ott is ahol a lathato univerzum hatara van.
Körülette forgással gyorsul minden
Ez merheto lenne, de semmilyen forogva gyorsulas nem merheto.
fekete lyuk, folyamatosan szivárog belőle tömeg
A feketelyuk az egyfelekeppen szivarog, a Hawking-sugarzassal, ami viszont ekkora meretekben borzalmasan lassu, 10^100-on evbe telne hogy egyaltalan eszrevehetoen elkezdjen csokkenni a merete. De persze amig van barmifele anyag korulotte, addig novekszik, es nem csokken.
A csökkenő gravitációja okozza tér tágulását
A vilagegyetem MINDEN iranyba tagul. Ha nem igy lenne, akkor egyik iranyban mas sebesseggel tagul mint a masikban, de a mi perspektivankban eppen hogy mi lennenk a vilagegyetem kozeppontja. Ami ketfelekeppen lehetseges, vagy mi vagyunk a kozeppont, vagy minden pont egyenrangu.
Van ennek a "magyarazatnak" barmilyen pontja ami legalabb valami laza kapcsolatban a jelenleg elfogadott fizikaval, vagy a teljes fizikat ujra kellene irni hozza?
#13
"Holott lehet, hogy a térnek az alapvető tulajdonsága az, hogy tágul, mert csak, így különösebb okát sem fogjuk találni, hogy miért is tágul. "
Ez egy kicsit bonyolultabb. A teret nem lehet önmagában értelmezni, gravitációs hatás nélkül.
A világegyetem középpontjában kell lennie egy szuper- szuper stabil fekete lyuknak. Nagyjából a valamikori ősrobbanás helyén. Körülette forgással gyorsul minden. Hiába nagyon stabil ez a fekete lyuk, folyamatosan szivárog belőle tömeg. A csökkenő gravitációja okozza tér tágulását. Ezzel a megközelítéssel az is érthetővé válik, hogy miért van határa a végtelen világegyetemnek. Ha a tér növekszik, a gravitáció csökken, akkor az időnek sebességének is változnia kell. A sebessége csökken. Hiába haladna egy objektum a világegyetem "vége" felé, sohasem érhetné el, mivel lassuló idő fokozza a mozgási sebességet. Ami objektumtól távolabb van, a világegyetem középpontjától számolva, az gyorsabban halad. Ha két fotont indítunk el egymás után, akkor kifelé haladva, a két foton távolodik egymástól. Eközben mind a két foton a saját inerciarendszerében, állandó fénysebességgel halad.
Ez egy kicsit bonyolultabb. A teret nem lehet önmagában értelmezni, gravitációs hatás nélkül.
A világegyetem középpontjában kell lennie egy szuper- szuper stabil fekete lyuknak. Nagyjából a valamikori ősrobbanás helyén. Körülette forgással gyorsul minden. Hiába nagyon stabil ez a fekete lyuk, folyamatosan szivárog belőle tömeg. A csökkenő gravitációja okozza tér tágulását. Ezzel a megközelítéssel az is érthetővé válik, hogy miért van határa a végtelen világegyetemnek. Ha a tér növekszik, a gravitáció csökken, akkor az időnek sebességének is változnia kell. A sebessége csökken. Hiába haladna egy objektum a világegyetem "vége" felé, sohasem érhetné el, mivel lassuló idő fokozza a mozgási sebességet. Ami objektumtól távolabb van, a világegyetem középpontjától számolva, az gyorsabban halad. Ha két fotont indítunk el egymás után, akkor kifelé haladva, a két foton távolodik egymástól. Eközben mind a két foton a saját inerciarendszerében, állandó fénysebességgel halad.
#12
Mi a szep es jo? Most egy rohadt nagy fejvakaras megy a tudomanyban hogy mi a fene az a sotet anyag/energia. Ki az aki valaha olyat allitott hogy minden szep es jo?
Meg egyszer mondom, a tudosok egyik legelso otlete eppen az volt, hogy a Newtoni es Einsteini egyenlete rossz lehet, nehogy azt hidd hogy ez neked eszedbe jutott, a hozzaertoknek meg nem...
Meg egyszer mondom, a tudosok egyik legelso otlete eppen az volt, hogy a Newtoni es Einsteini egyenlete rossz lehet, nehogy azt hidd hogy ez neked eszedbe jutott, a hozzaertoknek meg nem...
#11
Ott a sötét energiát használják egyenletjavítónak.
Holott lehet, hogy a térnek az alapvető tulajdonsága az, hogy tágul, mert csak, így különösebb okát sem fogjuk találni, hogy miért is tágul.
Holott lehet, hogy a térnek az alapvető tulajdonsága az, hogy tágul, mert csak, így különösebb okát sem fogjuk találni, hogy miért is tágul.
#10
Mondjuk bazmeg a GPS-nek mi a fasz köze van a galaxis gravitációs modelljéhez? Meg ki a fasz cáfolgatta a relativitás-elméletet?
Új, eddig nem ismert kölcsönhatásról, a nem néhány pontszerű objektum, hanem egy nagyobb struktúra esetén a pontszerű objektumok szimpla összesítésétől eltérő gravitációs hatás, stb.
Új, eddig nem ismert kölcsönhatásról, a nem néhány pontszerű objektum, hanem egy nagyobb struktúra esetén a pontszerű objektumok szimpla összesítésétől eltérő gravitációs hatás, stb.
#9
A világegyetem gyorsuló tágulását mégsem tudod vele megmagyarázni, tehát mégsem jó...
Ha cigánynak lenni hungarikum, ha zsidónak lenni jó, ha melegnek lenni büszkeség akkor MAGYARNAK lenni miért rasszizmus ?
#7
"Mondjuk azt, hogy az einsteini, newtoni nem működik"
Elég nehéz lenne mondjuk a komplett űrprogramot működtetni és sikerre vinni, ha nem működne! GPS sem lenne és sorolhatnánk a végtelenségig a példákat a rel./spec.rel. elméletek működésének gyakorlati alátámasztására. Új elméletekre mindig nyitottnak kell lenni, de csak akkor ha az logikus és legalább elvi szinten tudományos igényességgel levezethető.
Elég nehéz lenne mondjuk a komplett űrprogramot működtetni és sikerre vinni, ha nem működne! GPS sem lenne és sorolhatnánk a végtelenségig a példákat a rel./spec.rel. elméletek működésének gyakorlati alátámasztására. Új elméletekre mindig nyitottnak kell lenni, de csak akkor ha az logikus és legalább elvi szinten tudományos igényességgel levezethető.
#6
Mondjuk azt, hogy az einsteini, newtoni nem működik, ezért illesztettek a képbe rejtélyes nem látható, csak gravitációsan kölcsönható anyagot, hogy az hiányzik az egyenletből, és akkor minden szép és jó.
#5
Hogy erted hogy "mi van akkor"? A sotet anyag/sotet energia tenyet magyarazo egyik hipotezis eppen az hogy a gravitacios modellunk a rossz...
Szoval nyitott ajtot dongetsz, a tudomany aktivan foglalkozik az altalad felvetett kerdessel. De jelenleg ez a hipotezis hatrebb szorult, mert a jelenlegi Newtoni/Einstein-i gravitacios modell tovabbra is igazolast nyertek, es sotet anyaggal egyutt is mukodnek.
Szoval nyitott ajtot dongetsz, a tudomany aktivan foglalkozik az altalad felvetett kerdessel. De jelenleg ez a hipotezis hatrebb szorult, mert a jelenlegi Newtoni/Einstein-i gravitacios modell tovabbra is igazolast nyertek, es sotet anyaggal egyutt is mukodnek.
#4
A newtoni és az einsteini egyenletek ugyanazt az eredményt hozzák ki alacsony sebességeknél, míg a fénysebességhez közelítve csak az einsteini írja le azt, amit tapasztalunk. Mi van akkor, ha a gravitáció nagy léptékben másként hat, mint két pontszerűnek tekinthető objektum között?
#3
"...hanem az einsteini az szélsőséges körülmények között válik igazabbá."
??? <#fejvakaras>
"Mi van akkor, ha a gravitáció nem úgy működik, ahogy gondoljuk?"
Semmi, mert pontosan úgy működik! Vagy mire gondolsz egészen pontosan? Mi nem működik úgy?
vilinger
Velem pedig megosztanád az "elképzelésed" alátámasztásául szolgáló tényeket és bizonyítékokat?
Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2019.06.17. 12:44:11
??? <#fejvakaras>
"Mi van akkor, ha a gravitáció nem úgy működik, ahogy gondoljuk?"
Semmi, mert pontosan úgy működik! Vagy mire gondolsz egészen pontosan? Mi nem működik úgy?
vilinger
Velem pedig megosztanád az "elképzelésed" alátámasztásául szolgáló tényeket és bizonyítékokat?
Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2019.06.17. 12:44:11
#2
Osztom az elképzelésed.
#1
A sötét energia tényszerűségénél mennyivel rosszabb megoldás egy eddig fel nem tárt kölcsönhatás vagy a gravitációs elméleteink pontatlansága?
A newtoni és az einsteini fizika nem kizárja egymást, hanem az einsteini az szélsőséges körülmények között válik igazabbá. Mi van akkor, ha a gravitáció nem úgy működik, ahogy gondoljuk?
A newtoni és az einsteini fizika nem kizárja egymást, hanem az einsteini az szélsőséges körülmények között válik igazabbá. Mi van akkor, ha a gravitáció nem úgy működik, ahogy gondoljuk?
← ElőzőOldal 2 / 2