Bemutatkozott az Orion-űrkapszula

Cel nelkul csak az marad, hogy a kozvelemenyt a program moge kell allitani. Ami alapvetoen nem lehetetlen. Sokmilliardos ertelmetlen programokat szokott keresztultolni a politika, ami nagyobb tarsadalmi feszultsegeket valt ki. Az urhajozast pedig azert a legtobb ember tamogatja, politikai allastol fuggetlenul.

A kulcs igazabol az, hogy sikerul-e 1nel tobb politikai oldalt moge allitani, vagy barki is kezd bele, a masik part csatarozasba kezd felette hogy szavazatokat gyujtson...

Ma hasonló program lenne egy Mars-utazás. Nem hiszem, hogy komoly kormányzati szándék van bármely nagyívű retorika mögött is, a témát illetően.

Persze, nyilvánvaló, hogy ugyanazt a felszerelést legyártani, ma aprópénz lenne.
Például értelem sincs összehasonlítani az apollo fedélzeti számítógépét, korunk számítógépeivel.

Annak a 10-13 éves programnak (ezen lehet vitázni, mert sokfélét lehet olvasni az évszámokról, dátumokról) az eszmei célja egyrészt a politikai versengés, másrészt a technika és a mérnöki tudományok kicsúcsosodása volt.
Egy olyan, és akkora mérnöki projektet kivitelezni, amit előtte még soha senki nem csinált a tőrténelmünkben, az akkori technikával. Élő embereket elvinni egy idegen égitestre, és épségben visszahozni. Mondhatjuk, hogy ez volt maga a tudomány diadala.

Amikor a #6-ban azt írom, hogy "ilyen program", akkor véletlenül sem ugyanazt az apollo programot értem.
Hatalmas pénzkidobás, fölösleges rizikó lenne megismételni ugyanazt a programot, ugyanazokkal a célokkal...

Egészen más célokat kellene felállítani ahhoz, hogy az akkori teljes apollo projekt eszmei értékét korunk technikai fejlettségével elérjék.
Például méltó kihívás lenne egy holdbázis felépítése. A holdra szállás "csak" egy alfejezetként szerepelne a teljes projektben. Célja lenne a programnak továbbá, hogy rögtön felszerelést, nyersanyagot vigyenek magukkal, és sikeres leszálást követően egy olyan bázist húzzanak fel, ami élhető körülményeket teremt. Majd a misszió végeztével akár ott is maradhatna valaki a következő egység érkezéséig. Tehát rögtön két lunar landing missziót kellene ezért tervezni.

Ilyenkor persze fel lehet tenni a kérdést, hogy szükség van e erre? Van értelme?
Mint ahogy szerintem a 60-as években is sokan feltették a kérdést, hogy szükségünk van egyáltalán egy holdra szállásra? Van értelme?

Jo kerdes. Vegulis raketara mar mesze nem kell annyit kolteni, mert majdnem eleg eros raketat mar a piacon is kapni 150 millioert...

De mivel nincs hideghaborus kenyszer joval magasabb burokraciaval es korrupcioval kell szamolni.

Ráadásul ugyanazt elérni ma olcsóbb lenne, mint annakidején.

Problema nelkul ki tudnak fizetni most is a holdprogramot, ennel nagyobb osszegekkel dobaloznak ott napi szinten ennel nagyobb hulyesegekre...
Politikailag viszont nincs nagy realitasa hogy megszavazzak ezt...

De hogy szamokkal is alatamasszam: A megvalosult Apollo program mai $-ban szamolva nagysagrendnyileg $150 milliard (nem 280). Ez egy 10 eves program volt, szoval evente $15 milliardrol beszelunk.
Ez az US GDP 0.07%-a, az aobeveteleknek pedig 0.5%-a. De meg a hadseregre koltott penznek is csak 2-3%-a.

Sajnos nagyon jol lehet politikai mini-haborukat inditani egy ilyen csekken, de ha valamiert ugy dontenenek hogy belevagnak, akkor egy ilyen kiadast meg sem ereznenek.

Igazad van <#eljen>
Ritkán használom az ilyen nagyságrendet, és tévedésből a milliárd tőrténelmi nagy lépésközű leképzését használtam. Érdemes rá figyelni.
Tehát 28 milliárd dollár volt az akkori büdzsé, ami ma meghaladná a 280 milliárd dollárt.

Utoljára szerkesztette: Steel, 2019.07.28. 11:39:18

Azért azokat a számokat nézd át újra, A 60-as években a teljes Föld GDP-je nem volt 28 ezer milliárd dollár, akkori 1973-as dollárban volt 28 milliárd, (mostanra kb a 7x annyi lenne), a mostani 300 ezer milliárd dollár pedig jóval több mint teljes Föld mostani GDP-je.vagy 28 ezer millió, vagy 28 milliárd volt az akkori dollárban.

Részben annak köszönhető, pl. az Apollo 11 misszió, megvalósulása, hogy annak idején sokkal többet ért maga a dollár is, mint ma.
A legtöbb erről szóló cikkben ezt a Planetary.org-os durva számítást szokták emlegetni.
Akkor se volt kevés pénz az a 28 ezer-milliárd dollár, amit 13 év alatt a teljes Apollo-programra elköltöttek, de ma egy ilyen programra annak a tízszeresét kellene rááldozni...
Tegyük hozzá, hogy amerika sincs már abban a helyzetben, mint akkor volt. Az egész világgazdaság, beleértve az erőviszonyokat, durván átalakult a cirka 50 évvel ezelőttihez képest.
Hát ezért nem lehet ma 300 ezer-milliárd dollárt csak úgy elkölteni egy komplett űrprogramra.

hogy jutottak ezek el a holdra ? ha manapság 50 évvel később csak ilyenre telik ?

Gondolom visznek curry fűszert és fűszeres sajt lesz mostantól. 😊

Az indiai hold misszio nincs 2 napja hogy elindult, es jelen pillanatban is utban van oda.

Ha mindenképp csak ezek közül lehet választani akkor stipistopi indiaiak

2021 után ('28-ban pláne) pedig már nincs értelme az ESA-val számolni, mivel az addigra muszlim többségű, vagy legalábbis egyesült iszlám-(zsidó)katolikus vallású Európa sem pénzügyileg, sem az életben maradottak értelmi hátterének hiánya miatt nem lesz képes támogatni és finanszírozni semmiféle kutatás-fejlesztés projektet, nem még egy Holdra-szállási kísérletet... Az útrakelt afrikai törzsek, s a szintén idevágyó arabok, indiaiak nem gondolkodnak Holdmissziókban, s ezért nem rakétatudósokat, hanem agysebészeket küldnek.