NASA: tovább csúszik a James Webb űrteleszkóp

Ami várható volt, elhalasztották a startot:

https://index.hu/techtud/2021/11/26/james-webb-space-telescope-jwst-hubble-utodja-felloves-elokeszites-baleset-esa-ariane-francia-guxana-kourou/

Persze hogy tudom, epp ez a lenyege annak amit irtam. Egy kilometeres (vagy tobb, hatar szoszerint a csillagos eg) karokkal rendelkezo detektor mas hullamhosszokat lat, olyanokat amin mas esemenyek is erzekelhetove valnak.

Szoval de, a merettol fog tobbet latni, mert a merettol fugg a hullamhossz amit erzekelni tud.

Cosmic Explorer
A design for a larger facility with longer arms is called "Cosmic Explorer". This is based on the LIGO Voyager technology, has a similar LIGO-type L-shape geometry but with 40 km arms. The facility is currently planned to be on the surface. It has a higher sensitivity than Einstein Telescope for frequencies beyond 10 Hz, but lower sensitivity under 10 Hz.

https://en.wikipedia.org/wiki/Laser_Interferometer_Space_Antenna
Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2020.07.27. 15:47:42

"LIGO sokkal tobb gravitacios hullamot latna, ha nem par100 meteres vakumcsovel dolgozna, hanem akar tobb kilometeressel az urben."

Nem akarok okoskodni, de jó azért ha tudod, hogy "kétféle" gravitációs hullám van, hosszú és rövid hullámhosszú. Az LIGO az előbbire van kitalálva, míg egy hosszú karokkal rendelkező detektornak az érzékenysége rövid hullámhosszra alkalmatlan, de legalábbis nagyon rossz. Igazából mindkét típusra szükség lenne... Nem a mérttől fog többet látni. Amúgy a távcső-hálózatok űrbejutása nagyon lelkes dolog volt egy időben, de most éppen jegelve van.

Nem tudom mennyire lenne jo otlet infravoros tavcsovet tenni a hold felszinere, ami eleg nagy homersekletvaltozasokat tud produkalni.

Es adott tomeg holdra juttatasa az dragabb, mert nem csak felszallni kell, hanem leszallni is.

Egyebkent a jovo inkabb arra iranyul, hogy nem egy marha nagy tavcsovet juttatunk az urbe, hanem tavcsovek halozatat, amik nagy tavolsagra vannak egymastol, es egyutt alkotnak kepet.
Peldaul a ma letezo ket legkorszak-alkotobb teleszkopok kozul 2-nek is ez a kovetkezo fejlesztesi lepese:
-A LIGO sokkal tobb gravitacios hullamot latna, ha nem par100 meteres vakumcsovel dolgozna, hanem akar tobb kilometeressel az urben.
- Az Event Horizont fold meretu teleszkopja is sokkal jobb felbontast adna hogy ha nem Fold, hanem naprendszer meretu lenne.

aha, érdekes!

Egyrészt előttem írták, kicsomagolt állapotban már nem érhetik jelentősebb erőhatások, nem sokkal szilárdabb, mint egy kártyavár (némi túlzással - az űrben ez nem probléma).
Másrészt, nincs felkészítve az űrben szervizelésre és erre alkalmas űreszköz sincs jelenleg, így a Föld körüli origami semmi előnyt nem biztosítana. Miután letudta a kezdeti gyorsítást (amíg nagyobb erők hatnak rá), az utazás hosszabb ideje pont alkalmas a(z óvatosság miatt - egyébként pár óra alatt is lehetne) nagyon időigényes kicsomagolásra.

Amúgy bizonyos értelemben "Föld körüli" lesz az, mivel a Nap-Föld L2 pontban tervezik üzemeltetni. A Földhöz kötötten, attól közel fix távolságra (+ennyivel távolabb a Naptól), együtt kering a Nap körül.

Azért, mert kicsomagolva megváltozik a súlypontja, instabillá (irányíthatatlanná) válik, és a sok érzékeny, és vékony anyag, kifeszítve a rázkódástól elszakadhat, széteshet az egész.

Ennyi pénzből nem fogsz a Holdon űrtávcsövet építeni, és üzemeltetni. Soknak tűnik, de ahhoz egészen pirinyó összeg ez.

A NASA is gondolt rá, de a Hold túlsó oldalára kellene tenni, hogy ne zavarja a földfény:

https://www.space.com/nasa-telescope-far-side-of-moon.html

És a legtöbb ilyen tervezett teleszkóp mind rádióteleszkóp.

Arra gondoltam, hogy inkább a holdon kellene egy kurva nagy távcsővet építeni, ennyi pénzből meg az is kijönne, és ha valami gond van lehetne cserélni az alkatrészeit is, nem kellene tesztelni.

Olyan messze lesz, hogy nem lehet meglatogatni.
Eppen ezert olyan draga, mert mindent 10x ellenoriznek, mert kesobb mar nem tudjak javitani. A 10x ellenorzes tovabb dragitja, ami miatt meg idegesebbek lesznek a finanszirozok, es emiatt meg 20x ellenorzik. Ordogi kor...


En inkabb azon gondolkozom, hogy nem 1et, hanem 3at kellett volna epiteni. A koltsegek nagy resze a tesztelesre es a huzavonara megy el ugyis, szoval azonos koltsegen minimalis teszttel lehet masik 2-t epiteni siman.
20%-a tesztelessel siman lehet 80%os uzembiztonsagot elerni, aztan 3bol 1 meg majd csak fennmarad:D

Ha így halad, a kínaiak előbb kilövik a klónját, mint ezt a NASA.

de az jutott eszembe, hogy miért nem csinálják azt hogy egy föld körüli pályán csomagolja ki magát, aztán ha minden oké, akkor megy tovább?

wow, ez nem semmi! azt hittem föld körüli lesz. hmmm... durva!

Ma nincs olyan kész rendszer, amivel embert tudnának küldeni oda, ahol ez lesz.

Mar reg kilottem volna, aztan utolag szerelgetnem ha nem tetszik. <#mf1><#mf1> Akarhol is van, azert utol lehetne erni.
A video alapjan kesz csoda lesz ha egyaltalan kepesek lesznek uzembe helyezni az urben, nem meg hogy hibatlanul mukodjon.
Utoljára szerkesztette: duke, 2020.07.24. 16:46:24

Tegyük hozzá, hogy a Hubble is a NASA legdrágább űrszemeteként kezdte a pályafutását, kisarkítva a dolgokat. Oda kellett a több út is, amíg úgy upgradelték, hogy az lett belőle, ami.

úgy hogy nap körüli pályán fog kerinteni, a Földtől 4-szer lesz messzebb mint a Hold.
már a kilövés utáni harmadik napon messzebb lesz mint amennyire valaha ember eljutott a világűrben. és saját magát fogja kicsomagolni és összeszerelni. harminc napig fog tartani mig egyáltalán összeszerelődik.egy dolog is elk.ródik akkor max űrszemét lesz belőle. itt az egész folyamat alább. nem egyszerű projekt... ja és 10 milliárd USD, egyszer lehet vele próbálkozni :) vagy sikerül vagy nem :) szóval nem nagyon beszélnek róla de ez kb minden idők legnagyobb tudományos projektje lesz ha sikerül.



https://youtu.be/bTxLAGchWnA
Utoljára szerkesztette: botyika, 2020.07.24. 12:40:38

az hogy lehet hogy a pályája miatt nem lehetséges emberi beavatkozás?

nem tudom miért nem lepődsz meg, valszeg mert alábecsülöd a projektet.

ez nem olyan sztori mint a hubble űrteleszkóp, hogy felviszik az emberek, kicsomagolják, bütykölgetik, aztán meg néha még felmennek szerelgetni. (egyébként a hubble például elsőre nem is működött mert hibás volt a tükre, ki kellett javitani pár dolgot hogy egyáltalán adjon éles képet). james webb űrteleszkóp esetében semmi ilyesmire nem lesz lehetőség.

egyszer SE lehet elk.rni itt semmit. fellövik,saját magát kell összeraknia, beállítania és működtetnie, úgy, hogy sokkal nagyobb, ezerszer bonyolultabb és érzékenyebb mint a hubble volt. mindezt emberi beavatkozás nélkül kell végrehajtania a fellövéstől számítva, sőt, emberi beavatkozás a pályája miatt nem is lehetséges egyáltalán.

Csúszik!? Azt hittem lövik!
(sorry)

végre eljutnak a fellövés időpontjához.
berakják az űrteleszkópot a rakétába.
fellövik a rakétát.
félúton a rakéta felrobban...
nasa: bruh...

Miért is nem lepődök meg......?