A mentést irányító szervezetek úgy határoztak, hogy eljött az ideje annak, hogy különböző robotok segítségét is igénybe vegyék a mentési munkálatokban, ugyanis ezek az ügyes kis robotok sok esetben olyan helyekre is képesek eljutni a romok alatt, ahová sem a mentőszemélyzet, sem a mentőkutyák nem képesek eljutni.
A NASA 22 év mûholdas adatai alapján fontolóra vesz a "hosszú hullámok" erejének elméletét. Ezek az atmoszférikus energia sávok, melyek körbejárják a Földet, szabályozzák a sarkvidék felsőbb légkörének hőmérsékletét, és szerepet játszanak az ózon veszteségben is. Ezek a hullámok befolyásolják a sarkvidék légköri körforgását. Ha erősödnek az a hőmérséklet emelkedéséhez, míg gyengülésük a hőmérséklet csökkenéséhez vezet. Az alacsony hőmérséklet képzi a sarki felhőket, melyek kémiai reakciókat idéznek elő. Ezek a reakciók emészthetik fel közvetve az ózon réteget. Egyes elméletek szerint az üvegház-gázok a felelősek a sztratoszférába belépő hosszú hullámok számának csökkenéséért, ez vezet a hőmérséklet csökkenésével összefüggésben az ózon réteg elvékonyodásához. Az új eredményekkel és éghajlati modellek segítségével könnyebb lesz előre jelezni az éghajlati változásokat.
Tudósok bizonyítékokkal is alátámasztották, hogy egy bizonyos gén meghatározó szerepet játszik az emberi élet meghosszabbításában.
A p53 gén úgy tûnik nem csak a ráktól óvja meg a szöveteket, hanem egyéb lehetséges veszélyektől is, mint akár a légszomj. A felfedezés meggyorsíthatja a hatékonyabb, ugyanakkor kevésbé ártalmas rákellenes gyógyszerek kifejlesztését.
A gén fontos szerepet játszik káros anyagok - mint a sugárzás - által sérült sejtek elpusztításában, melyek rákosodáshoz vezethetnének.
Újra a figyelem középpontjába szeretne kerülni a NASA egyik legtiszteletreméltóbb ûrhajója, mely már többször letette névjegyét azon felül, hogy a sci-fik ion-hajtómûves technológiáját is elsőként hívta életre.
A szélturbinákkal ellátott épületek legalább 20 százaléknyi saját energiaszükségletet lennének képesek fedezni, de az sem kizárt hogy teljesen önellátóvá váljanak, ezáltal hatékonyabbak lennének a hagyományos szél- vagy napenergiával mûködtetett építményeknél.
A tudósok újra visszatértek az emberi agyhoz annak érdekében, hogy okosabb robotokat állíthassanak elő. Azok a kutatók, akik mesterséges idegrendszert használnak - olyan áramkörök, melyek az agysejteket utánozzák - a robotok vezérlésére, általában figyelmen kívül hagyják az agy biokémiáját.
Dél-Afrikában a híres Sterkfontein barlangban találtak rá az eddigi legősibb emberi maradványokra, melyek a becslések szerint 3,5 millió évesek lehetnek. Az előember valószínûleg Ausztralopitekusz lehetett. "A korát már sikerült megállapítanunk, az eredetét azonban még nem vizsgáltuk meg igazán" - mondta Dr. Phillip Tobias.
Régebbi emberszerû kövületekre is bukkantak már Kelet-Afrikában, a tudósok szerint ezek a humanoid teremtmények már hat millió évvel ezelőtt a Föld felszínén sétálgattak.
Az Alfa ûrállomás a héten tovább bővülhet, ezúttal orosz kiegészítővel.
Ha nem lesz csúszás a péntekre tervezett bajkonuri kilövésben, akkor vasárnap az Alfára érkezhet az új dokkolás csatlakozó, ami Pirsz, azaz pillér névre hallgat. Az új eszköz az orosz jármûvek dokkolását segíti a jövőben, illetve további rakteret és egy plusz légzsilipet biztosít az állomás számára. Októberre három ûrsétát terveznek a Pirszen keresztül. A Progressz-típusú meghajtással ellátott eszköz teljesen automata dokkolást hajt végre.
Jövő héten Berlinben gyûlnek össze az Európai Ûrhivatal tudósai, hogy megvitassák reményeiket az ESA első Hold projektjéről, a SMART-1-ről.
A SMART-1 2002 végén hagyná el a Földet, és 2004-ben állna Hold körüli pályára egy hosszú teszt után, ez idő alatt a napenergiával táplált hajtómûveket vizsgálják a gyakorlatban. Az egység a Hold ásványait és vegyi anyagait térképezi fel fejlett infravörös és röntgensugarú mûszerei segítségével. Közel egy időben a japánok is indítanak két ûrhajót. A Lunar-A feladata a Hold túlsó oldalára szeizmikus mûszerek eljuttatása, ami a holdrengés hullámok hatásait vizsgálná. A Selene pályájáról a Hold felszínét vizsgálja, majd egy leszálló egység kipróbálása következne. Az ESA vezérkara szerint ezúttal minden eddiginél részletesebb eredményekkel szolgálnak majd holdunkról.