Koncentrált plazmasugár repítheti az ûrhajósokat a Marsra és vissza mindössze 90 nap alatt, állítják a NASA számára a koncepciót kifejlesztõ kutatók. Az elképzelés gyorsabb ûrutazást jelenthet a Naprendszeren belül.
A teljes elektronikai rendszer leszállításával kritikus mérföldkõhöz érkezett a világ elsõ napvitorlás ûrjármûve, a Cosmos 1 az év végi, vagy jövõ év elejei kilövéséhez vezetõ úton. A Cosmos 1 a Planetary Society projektje.
A NASA Napvitorla Hajtómû Csapata és ipari partnerei sikeresen teszteltek két tízméteres napvitorlát vákumos környezetben. Ez a meghajtási technika fejlesztésének kritikus pontja, ami talán lehetõvé teszi a világûr távolabbi zugainak felkutatását is.
A múlt hónapban felgyorsultak az események az elsõ napvitorla körül. Sikeresen átment a teszteken a napvitorlás ûrjármû kilövõ eszközének, a Volnának az elsõ két fokozata, a Cosmos 1 modellje rezgési és egyéb dinamikai teszteken verekedte át.
Az ûrhajók meghajtó rendszerek új generációjának egyik tagja, nevezetesen a napvitorla már eleve halva született tervezet. Ezt egy fizikus állítja, aki szerint a napfény alkalmazása, hogy egy ûrhajót "keresztülfújjon" a Naprendszeren, hadilábon áll a fizika hõtani törvényeivel.
Földrõl sugárzott mikrohullámokkal meghajtott napvitorla felbocsátását tervezik jövőre. A Planetary Society Cosmos 1 napvitorláját egy orosz rakéta fogja pályára állítani a Föld felszínétõl 800 kilométeres magasságban. Amint elfoglalta pozícióját, Kaliforniából egy hatalmas rádióernyõn keresztül - ami a JPL Deep Space Network része - megkezdik a mikrohullámú energia sugárzását. Természetesen a Földrõl sugárzott mikrohullámú energia elenyészõ a Nap sugárzásának hatásához képest, a kísérlet célja a sugárzás hajtotta vitorlák használhatóságának próbája. "Ha sikerül végrehajtanunk a kísérletet és meg tudjuk mérni a sugár energia gyorsító hatását a Cosmos 1-en, az nagy elõrelépés lenne számunkra, egyben elindítva az elsõ napvitorlát, mely reményeink szerint a csillagközi ûrutazás számára kövezheti ki az utat" - mondta Louis Friedman, a Cosmos 1 projekt igazgatója.
Steve Howe számára eljutni a Plútóig smafu. A legtávolabbi bolygó negyvenszer távolabb kering a Naptól mint a Föld, de még félúton sincs Howe utazási álmainak határához.
Egy orosz atom-tengeralattjáróról lõttek fel pénteken egy európai-orosz felfújható ûrjármû prototípusát, ami rakományt vagy akár embereket juttathat vissza az ûrbõl a Földre, mondták a tervezõk.
Elõre lépett a Planetary Society napvitorla projektje, a Cosmos 1. A kilövés a tervek szerint szeptemberben lesz, egy Volna típusú rakétán lövik ki, egy orosz tengeralattjáróról. A Cosmos 1 teljesítette a kilövési tesztet, ahol olyan vibrációknak tették ki a szerkezetet, mint amit a felbocsátáskor át kell élnie. Hamarosan az összes alkotóelemét összerakják. Jól vizsgázott a "lökõ motor", ami megadja az utolsó lökést a napvitorlának a földkörüli pályára álláshoz, mivel a Volna csak ballisztikus pályára állítja a napvitorlát. Leszállították a tudományos, kommunikációs és elektromos alkatrészek többségét is, az egyetlen jelentõs elem, amire még várnak, az egy kamera, ami a Cosmos 1 nyolc lapátszerû napvitorláját fogja figyelemmel kísérni, valamint a központi számítógép is hiányzik. Amint pályára áll a Cosmos 1 beveti napvitorláit és a Nap energiáját használja meghajtásként.
Az eszközt két hatalmas, a szélmalmokéhoz hasonló lapáttal látták el, melyeknek az lett volna a feladatuk, hogy a Nap által kibocsátott ionizált részecskéket hasznosítva hajtsák az ûrhajót elõre a kijelölt útvonalán.
Dennis Tito 20 millió dollárt fizetett egy nyolc napos ûrutazásért. Most egy houstoni cég potom 50 dollárért akár téged is eljuttat az ûrbe, legalábbis részben.