Dobja ki a fogyasztótablettákat és a elektromos kütyüket! (Na itt felnéztem. Mi a fene? A végén még ebbõl lessz valami.)
A tudósok kimutatták, hogy a tableák és a bizonyos izomösszehúzúdást okozó termékek nem segítik elõ a fogyást. (Közelebb ülök. Lehet hogy ez valami értelmes reklám lesz?)
Az a reklám, amikor isten lenyúl az égbõl és hajkndicionálót ad valami, unatkozó libának, hát az rettenet. Persze nem mondják hoyh az de egy átlag feletti nézõ hamr rájön, a párhuzamra. A nõci ráadásul a a reklám végén valami vicceset be is szól az úrnak. :) Stílusos lenne, ha a végén erre válaszul egy villám csapna a nõbe.
Meg még régen volt egy reklám, hogy valami jó nõ éppen lesmárol egy pasit, majd hirtrlrn rllöki magától hogy... "Te nem vagy igazi férfi! Te nem használsz MALÍCIÁT!" A manusz meg este veri a kirakatokat, hogy "MALÍCIÁT AKAROK!" Jó kis értékrendje lehet a nõnek.
Én csak a szövegétõl borulok ki: "Get the cool, get the cool sunshine sálálálálá" Ezzel a sírba kergetnek
Most például a Miami helyszínelõk közti reklámblokk idegesített fel. Oké, tudjuk, hogy kell a pénz, stb, elnézve. De az, hogy lemegy 15 reklám ebbõl az elsõ 4 T-Com, T-Mobil, T-Lófasz, egymás után, azzal a nyomorék rózsaszín színû nyakláncot viselõ "sráccal". Áááh, utálom.
Kärcherezzen velünk!....Halál a felelõs kreatívra!
Engem most a "Megtudod. Megoldod. Meg minden." szövegû reklám idegesít nagyon, fõleg ezek a bohóc kinézetû egyének, akik szerepelnek benne.
Az nekem is tetszik. De szvsz minden idõk legeslegjobb reklámja a régi tibi-csoki reklám. "Nemif befélek furfán" Ha csak rágondolok elkap a röhögõgörcs :D
Viszont az a reklám, amikor táncolnak az nagyon jó. Valalmi söreklám. Az a zene+az a lébmunka. Még ha csak fake, akkor is kúúúl!
az tud a halálba kergetni mikor a kisgyerek szomoru lesz mert eltûnt a kishala, és akkor anyuci aztmondja :
Tudom mitõl lenne jobb kedved, gyere veszünk egy Happy Mealt !
elindulnak, és a kisgyerek a poharából visszarakja a halat az akváriumba....
blah....
Maszatomi. Uhh. Nme vagyok egy vadállat de azt a kiscsávót felpofoznám. Ki a fene találta ki hogy az anyukák elnézõ fejcsóválással, mosolyogva sikáják körbe a lakást újra meg újra??? Biztos pasi.
Engem a "friss, ropogós percek" is kibaszottul idegesít. Nem hiszem el, hogy ilyen primitív ötletekkel meg lehet fogni a vevõket...
Jaj, és az a mail volt tragédia, amiben volt egy fotó, rajta nagy tömeggel, ezzel a szöveggel: Portans Numeri. A számhordozók egyre többen vannak. Szám van náluk. És most viszik.
- Menõ lesz ez a mai party! - Biztos menõbb a te zsíros és korpás hajadnál. - Beszótál b**z meg? *puff*
Van még valami új fogfehérítõ cukorka. Asszem Smint. Reklámban szitu: piroska és a farkas átgyúrva. Jólöltözött fehér rucis csajhoz odamegy valami macsó, és megkérdi, mi van a kosaradban? - Smint fogfehéritõ és fogszuvasodásgátló cukorka. Hogy jobban... - és lecsókolja a csávót. Aztán ilyen meg olyan reklámszöveg, majd a blokk végén ismét a csaj egy utolsó beszólás erejéig: "Hogy te is jobban..." Elmondva szar, de fél percig néztem a tv-t a reklám után, és nem hittem el, hogy ilyet képesek megcsinálni.
az se semmi mikor a csaj átlátszós ragasztóval tisztítja a fogát, asszem orbit reklám
Ja, én már leütöttem volna egy ilyen beszólás után.
Az a célja hogy ha nem vigyázol akkor egy kis faszi felnyitja a kömeidet és hatalmas bulit csap a haverjaival. :)))
Tudom, hogy ez a célja, csakhogy nem jött be. Mert ezzel valahogy az egésztõl megundorodtam, ergo a terméktõl is. Mindegy, szerencsére nincs ilyen bajom.
ez volt a készítõk célja! magyarán ha nem akar az illetõ a reklámban látott undormányt a lábkörme alatt, akkor kezelni fogja ill. megelõzni az ásóka killer krémmel :-)
Na asszem itt a rekord undorító reklám kategóriában!!! Látta már valaki ezt a körömgombás lóf@szt, amiben a kis baci felnyitja a lábkörmöt? Kiba undorító, én majdnem rosszul lettem...
Az pont más volt szerintem. Az humoros volt, nem mondta senki, hogy a CherryCoke-tól lett olyan, amilyen. Az más dolog, hogy ki találja viccesnek és ki nem, de az már egy más stílus. A VodafoN reklámok is tetszenek nekem (pl. a "gyere meséld el Mancinéninek milyen üzletet kötöttél azzal a nagy mobilvállalattal") csak a tegezés nem.
Szerintem is errõl van szó. Ha valaki tanult életében marketinget, az nem lepõdik meg ezen. A célcsoportnak megfelelõ szövegezés (megszólítás, stílus, stb.) kell a reklámhoz. Ilyen egyszerû. Nem tudom korábban volt-e róla szó, ezért nem tudom, hogy pl. a CherryCoke reklámon is felháborodtál-e, ami azzal a debil csávóval és a Jeszóké szlogennel futott. Az már inkább adhat okot felháborodásra. Teszem azt, ha én szeretném a ChCoke-ot, attól még nem leszek olyan retardált, mint a fent említett reklámhõs...
Pontosan ez az, mivel nagy cégek teszik ezért elõbb vagy utóbb szokássá válik, lsd. pl. az rtl klub emeltdíjas játékait, eleinte még rákérdeztek, hogy tegezhetnek-e, most már egy 75 éves mamit is lazán "lecsáz" a mûsorvezetõ. Engem rohadtul felháborít, de ez van.
De Magyarországon nem szokás egy cégnek az ügyfeleit tegezni. Ez az illemszabályok megsértése, csak mivel nagy cégek csinálják (vodafone, ikea) senkinek nem tûnik fel.
Okés, hasogassuk az szõrt: - a tegezés, hát igen, remélem nem hallgatsz RadioCafe-t, mert ott végig tegezik a hallgatókat - Rosszul írtad be...ebben lehet valami igazad, mert ugye mihez képest rosszul? Ha én pont azt akartam, hogy vodafon.hu, akkor jól írtam be. viszont a cél valszeg a vodafone.hu oldal elérése volt, és ebbõl a szempontból valóban rosszul írtam be.
Természetesen nem állítom, hogy alaptalanul esett rosszul a korrekciójuk, csak én másként vélekedtem róla. Have a nice day! :)
A reklámok és a logók valók arra, hogy megtanuld a nevét, én ezt lebaszásnak értem, sõt az is, ha megnézed: "Rosszul írtad be az URL-t". Egyrészt a tegezés sem valami elegáns, de az, hogy rosszul írtam be...
azért ez annyira csak nem borzasztó dolog. emlékeim szerint mindössze egy olyan oldalra kerülsz, ahol azt írják, hogy biztos elfelejtettél egy "e"-t. Vagyis a vodafon.hu domain is az övék, csak így legalább biztos jól megtanulod a cég nevét. Szóval szerintem ez inkább okos, mint "lebaszós".
Nekem is, illetve ezen kívül a másik ok, ami miatt nem szeretem, az a vodafon.hu Míg a T-Mobile-nál mûködik a tmobil.hu, a tmobile.hu, a t-mobil.hu, addig a vodafonnál már egy e-betûért is lebasznak.
A trükk elég régi, egy amcsi fickó csinálta meg, aki észrevette, hogy a reklámok idején a tévés logó eltûnik a képernyõrõl (mivel a reklámnak ez feltétele, kivéve a tvshop-os csodákat). A megfelelõ logók "megtanításával" így bármely fél-intelligens cucc képes ki/be kapcsolni a rögzítõ funkciót. Eleinte volt is belõle balhé, de nem tudták jogilag megfogni a dolgot. Bár egy hátránya van: mivel az elõzetesek, stb. alatt már fent van a logó, ezek rákerülhetnek a felvételre.
(egyébként hogy jön ahhoz a Vodkafon, hogy a más által levédett enveket hangoztassa és - bár csak halványan - fikázza?)
Ez az utóbbi érdekesnek tûnik... ezt ki tudnád fejteni hogy hogy szûri ki a reklámokat, vagy mit csinál? Ez az, ami azt teszi hogy nem veszi föl a reklámot miközben veszel föl?
Megtörhetik a televíziók reklámpiaci fölényét a digitális videorekorderek (DVRs) és az egyre nagyobb befolyásra szert tevõ internet a következõ években. A ZenithOptimedia most közzétett tanulmánya szerint az új technológiákkal a nézõk képesek lesznek távol tartani magukat a reklámoktól. A cég jelezte azt is: a televíziók reklámpiaci részesedése 2006-ban minden korábbinál magasabb hányadot ér el, mielõtt hanyatlani kezd.
Az Accenture tanácsadó cég legfrissebb felmérésébõl az is kiderül: a reklámok kiszûrését lehetõvé tevõ digitális videók és a letölthetõ tévémûsorok elterjedése miatt a tévétársaságok 27 milliárd dollárnyi reklámbevételtõl esnek el az elkövetkezendõ öt évben. A digitális videomagnót használó nézõk már most is a hirdetések 70 százalékát szûrik ki az adásból – állítja a New York-i székhelyû társaság. Ez a trend várhatóan erõsödik majd, mivel jelenleg csak az amerikai háztartások nyolc százalékában van digitális videokészülék, de az elkövetkezendõ öt évben ez az arány elérheti a 40 százalékot is.
A ZenithOptimedia egyébként úgy látja: a televízió 2007-tõl kezd el piaci részesedésébõl veszíteni az internet javára. Ez a visszaesés ugyan kismértékû, de figyelemre méltó lesz. A cég 1980 óta figyeli a reklámpiacot: a kutatócég eddig csak egyszer, 2001-ben mérte a televízió részesedésének csökkenését a reklámpiacon. A társaság szerint a televízió jelenleg 37,7 százalékkal részesedik a teljes reklámköltésbõl, 25 évvel ezelõtt még csak 30,3 volt ez az arány.
Magyarországon is évek óta a televíziók hasítják ki a legnagyobb szeletet a „reklámtortából”. Közülük is elsõsorban a három nagy országos adó, az RTL Klub, a Tv 2 és az MTV meghatározó. A Mediaedge:cia kutatási részlege, a MediaLab által készített, 2003– 2008 közötti idõszakot felölelõ reklámpiaci elemzésbõl kiderül az is, hogy hazánkban a nagy televíziók már jövõre elkezdenek veszíteni részesedésükbõl, miközben a tematikus adók egyre nagyobb szeletre tesznek szert. Simon Zsolt, a Mediaedge:cia ügyvezetõ igazgatója úgy véli, ennek oka a televízió drágulása, valamint hogy egyre több FMCG hirdetõ racionalizálja és csoportosítja át költését. Az anyag az internet részesedésének piaci változását egyelõre nem vizsgálta. Simon Zsolt jelezte, gondolkoznak hogy a bevonják prognózisukba a világhálót is.
A mozireklám hatékonyabb a tévénél?
A moziban nem úszhatja meg a fogyasztó a film elõtt vetített reklámokat. És bármennyire nem szimpatikusak, ezek a hirdetések bizony igen hatásosak. A mozibajárók idegesítõnek tartják. A szakma csaknem leírta õket. A legújabb amerikai kutatások szerint azonban a mozireklámok - azaz a filmek elõtt játszott hirdetések - ugyanazon okból hatásosak, mint amiért az emberek nem rajonganak értük: mert kikerülhetetlenek. És hogy mennyire hatásosak?
A TNS és a Screenvision által végzett felmérés szerint a moziban látott reklámfilmekre 44%-kal nagyobb arányban emlékeztek a nézõk, mint a tévében vetített hirdetésekre. A tanulmány egy tavaly novemberben, 2000 new yorki, chicagoi, denveri seattle-i, houstoni és charlotte-i mozilátogató körében elvégzett kutatás alapján készült. Az eredmények szerint a megkérdezett mozibajárók 70%-kal magasabb arányban idézték fel helyesen a mozireklámban hirdetett márkát, mint a tévénézõk a tévéreklámban felbukkanó terméket.
Jason Brown, a Screenvision alelnöke elmondta, hogy a tanulmány elsõsorban a mozireklámok hatékonyságának bizonyítására készült. "Az eredmények nyilvánvalóvá teszik, hogy a fogyasztók kötõdnek a filmvásznon hirdetett márkákhoz. A kötõdés pedig ahhoz vezet, hogy adott márka felkerül a figyelembe vett termékek vagy szolgáltatások listájára, majd kialakul a vásárlási szándék, létrejöhet a kipróbálás, végül pedig megteremtõdhet a márkahûség."
Brown a mozireklámok hatékonyságát egyfelõl a közönség sajátos tudatállapotának, másfelõl a filmszínházban látható hirdetések minõségének tulajdonította. "Elõször is sokkal elkötelezettebbek a nézõink, hiszen felkészültek egy élmény befogadására. Azonkívül a mozivászonra készített hirdetések sokkal jobb minõségûek, és a hirdetõk is folyamatosan arra törekszenek, hogy fokozzák a hatást."
Persze nem minden mozilátogató örül a vásznon egyre nagyobb számban feltûnõ reklámoknak. Ráadásul rontott a helyzeten, hogy az amerikai terminológia "foglyul ejtett közönség"-ként kezdte emlegetni a mozibajárókat. Így aztán oly sok fogyasztó fejezte ki ellenérzését a filmek elõtt lejátszott reklámokkal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államokban a kormány képviselõi is foglalkozni kezdtek a kérdéssel. Az év elején napvilágott látott kezdeményezések szerint a filmszínházaknak a jövõben fel kellene tüntetniük a reklámok kezdési idejét, majd a film vetítésének tényleges idõpontját is.
Brown azonban közleményében védelmére kelt a reklámoknak, hiszen azok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a mozijegyek elérhetõbb áron vehetõk meg, mint más szórakoztató elõadásoké. A mozira fordított hirdetési összegek egyébként éves szinten mintegy 400 millióra rúgnak az USÁ-ban, ráadásul a Cinema Advertising Council adatai szerint ez a médium bizonyult a leggyorsabban növekvõ reklámeszköznek 2003-ban.
Én szinte agyvérzést kapok, mikor a Tomi mosópor reklámjában a szereplõk ANGOLUL tátognak (még a gyerekek is). Könyörgöm, ettõl lesz jó egy reklám?
ALTERNATÍV MÉDIAHASZNÁLATI TRENDEK A MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓBAN
A magyar fogyasztók több mint egynegyede reklámkerülõ az AdAvoider 2000 kutatás szerint, 33%-uk elutasítja a reklámokat egy GfK–Szonda– TGI-kutatás szerint. Az USA-ban 2904 reklámot látnak a fogyasztók naponta, ebbõl csupán 52-öt észlelnek, 24-et képesek megvizsgálni részletesen és csak 4 üzenetre reagálnak valamilyen formában. Magyarországon heti adatok szerint 255 tévéspotot látnak, 350 óriásplakátot, 136 rádióreklámot, 1-6 mozireklámot.
Amerikában már a háztartások 72,5%-ban képesek lennének kiszûrni a reklámokat, a digitális televíziózás megjelenésével Magyarországon is meg fognak jelenni a személyes videófelvevõk, amelynek rettegett márkaneve a TiVo, és akkor nem kell egy másfél órás mozifilm kedvéért három órát töltenie a nézõnek a tévé képernyõje elõtt. Ellenben a tévétársaságok gondolkodhatnak azon, hogy a nézõk hajlandók lesznek-e fizetni a televíziózásért, avagy honnan származik majd a jövedelmük. Az Egyesült Államok Marketing Szövetségének felmérése szerint a menedzserek már most azon gondolkodnak, hogy a tévéreklámból kivont költségvetésüket milyen más médiumon helyezzék el. Egy szakértõ szerint nagyobb fenyegetést jelent a televíziós társaságoknak a reklámszûrõ berendezések elterjedése, mint amit a Napster jelentett a zeneipar számára.
Az alternatív médiák elterjedését elõsegíti a befogadók megváltozó életstílusa, különösen a dolgozó, aktív rétegek esetében. A munkaidõ meghosszabbodott, többet kell utazni az embereknek a munkahelyükre, kevesebb idõt töltenek otthon. A közönség kevesebbet tud otthon tévézni, és szívesebben számítógépezik, játszik számítógépes játékokkal, gyakrabban találkozik köztéri eszközökkel.
Sok hirdetõnek továbbra is szûk a reklámköltségvetése, sok lokális gyártónak és kereskedõnek tulajdonképpen szüksége sincs arra, hogy megjelenjen az országos sajtóban, televízióban, rádióban, hanem helyi és költséghatékony reklámhordozókat vesz inkább igénybe.
Az alternatív eszközökön keresztül megjelenõ személyes kommunikáció vonzó, szimpatikus és trendi a fiatalok számára, és õk igazán cinikusak a mainstream reklámmal, a nyíltan eladni akaró hirdetésekkel szemben. A hirdetõk felõl pedig egyre növekvõ kritika övezi a reklámozás alapjául szolgáló hatáshierarchia-modelleket (AIDA, Rogers stb.). Tényleg ez alapján mûködnek a reklámok? Ha kiszámoljuk egy adott modell mûködésének a valószínûségét (pl. elérés, figyelem, megértés, emlékezés, szándék, cselekedet), a befogadónak minden egyes szakaszon keresztül kell mennie, hogy a reklám hatásának legyen tulajdonítható a vásárlás. Ha azzal a feltételezéssel élünk, hogy minden egyes szakasz 50%-os valószínûséggel történik meg, annak a valószínûsége, hogy a reklám alapján került sor a vásárlásra 1,5625%!!! Egy másik probléma, ami minket is elért, az a közönség töredezettsége. Az Egyesült Államokban 1995-ben 3 hirdetéssel el lehetett érni a 18–49 éves nõk 80%-át, míg csupán 5 évvel késõbb, 2000-ben 97 közzétételre volt szükség ugyanehhez az eredményhez. Megállapíthatjuk, hogy hatalmas a tülekedés a fogyasztók figyelméért, és a reklámipar az alternatív médiaeszközökhöz fordul a helyzet megoldására.
A fogyasztók reklámkerülése és az egyre nehezebbé váló reklámelérés miatt a hirdetõk olyan reklámhordozókat keresnek, amelyek elõl nem tudnak „elbújni” a nézõk, másrészt, hitelesebb és szórakoztatóbb új médiumokat vesznek igénybe, melyek sok esetben személyes ajánlásként jelennek meg, kizárólagosságot, egyediséget sugallnak. Hogyan lehet meghatározni, hogy mit nevezünk alternatív médiaeszközöknek? Egy általánosan elfogadott definíció szerint különbözõ, változatos kísérlet arra, hogy a vállalat úgy érje el a fogyasztókat, hogy közben tudatosan elkerüli a hagyományos reklámhordozókat. Az alternatív eszközök, általában újszerû reklámhordozókat jelentenek, maguk a reklámhordozók imázsközvetítõk is egyben. Alternatív médiának a rabul ejtõ médiaeszközök és a lopakodó marketing eszköztárának bizonyos fokú kombinációját nevezzük. Teljesen tisztán nem válnak el egymástól, hanem általában egymásra épülve fejtik ki hatásukat. Mindenesetre nem elég csak megfogni, „rabul ejteni” a fogyasztót, a kreatív megvalósítást úgy kell végrehajtani, hogy örömmel „essen csapdába”, a fogyasztót szórakoztassa az, ha az adott üzenettel elérjük.
Az alternatív eszközök egyik legnagyobb csoportját a „Rabul ejtõ” médiaeszközök (Captive Media) alkotják, ahol a reklámozók a legkülönbözõbb és legváltozatosabb formában kísérlik meg az üzenetet eljuttatni a fogyasztóhoz. Ez úgy valósul meg, hogy amikor a fogyasztó olyan szituációba kerül, hogy egyszerûen nem tudja kikerülni a reklámokat, vagy annyira eredeti formában tárják az üzenetet, a márkanevet elé, hogy „kötelezõ” felfigyelnie rá. Ezek közé tartozik pl. a fogantyúra helyezett hirdetés, a villamosok, buszok külsõ felületének átfestése az adott márka színeire, a repülõjáraton a videón bemutatott infotainment, és a repülõtársaság által adott fedélzeti magazin. Az Egyesült Államokban 400 irodának a liftjében helyeztek el 4200 síkképernyõs televíziót, ahol reklámokat közvetítenek. Kísérleti jelleggel a New York-i taxikban is elhelyeztek tévéképernyõket.
A Tesco most teszteli, hogy hatásos-e a reklámot sugárzó televízióképernyõk elhelyezése magyarországi üzleteiben. A szórakozóhelyek mosdóiban elhelyezett poszterek, iskolákban kirakott plakátok a kikerülhetetlenség bázisán mûködnek. Az utcán elhelyezett City-light poszterek, óriásplakátok is a rabul ejtõ médiák körébe tartoznak. Egyszerûen szem elõtt vannak, és mindennapi életünk, közlekedésünk során nem tudjuk kikerülni ezeket. A Balatonon a strand felett elhúzó repülõ által vontatott molinó, vagy például a falun keresztülhajtó cirkuszi elõadást reklámozó hangszórós autó (amit természetesen nem most találtak ki) is idetartozik. Ezeknek az eszközöknek tulajdonképpen csak a megrendelõ pénztárcája és a képzelet, no meg a szakmai erkölcsi érzéke szab határt.
Az Egyesült Államokban például az általános és középiskolákban is megjelentek ezek az eszközök, amelynek egyik ellentmondásos válfaját a Channel One iskolai program jelenti. A Channel One csatorna mindennap 12 perces ismeretterjesztõ mûsort sugároz általános iskolásoknak, amelybõl 2 perc reklám. A diákoknak kötelezõ részt venni a mûsor megtekintésén. Ezt a mûsort 8 millió iskolás látja mindennap az USA 12 ezer iskolájában. A reklámidõ a hirdetõk számára kétszer annyiba kerül mint a legnézettebb hagyományos televízión sugárzott mûsorkörnyezetben, ugyanakkor a közönség 100%-a végignézi a reklámokat is, nem morzsolódik le, a tévét mûsor közben nem lehet kikapcsolni, lehalkítani. Az iskolák a programban való részvételükért audiovizuális eszközöket és számítógépeket kapnak. Bár reklámos szempontból azt lehet erre mondani, hogy mindenki nyer az ügyön, felmerülhetnek etikai kérdések, például az iskolákban senkit sem szabadna arra kötelezni, hogy reklámokat nézzen.
Még ha franciául beszélnének, mint a Beck's reklámban németül, az nem zavarna, csak ez a nyálas ének...
Én azt a reklámot utálom amiben a Kinder Happy Hippo-t reklámozzák... Az a hülye gyerek feje... Meg kéne folytani az egész degenerált "családod" a reklámban a rohadt happy hippoval!!!
Szerintem nem nagyon fog ez bejönni, az emberi jelenlét túl drága. Ezeknek órabért kell fizetni, egy óriásplakát meg 30-40 ezer Ft/hó. Mondjuk ezek keresnek személyenként 400 Ft/órát (vagy többet vagy kevesebbet), szóval egy óriásplakát árából 33 órát lehetne hirdetni.
StreetShield – A hirdetés a fõút közepére sétál
Magyarországon, sõt egész Európában eddig ismeretlen közterületi reklámhordozó bevezetését kezdte meg a Macrosolid Media Consulting.
Az ún. StreetShield-ekkel fõleg a fõváros forgalmas keresztezõdéseiben találkozhatnak a járókelõk és az autósok. Az "emberhordozta felületen" mindenképpen megakad a közlekedõ szeme, mert egész egyszerûen elérakják. 2004 karácsonyi szezonjára új eszközzel bõvül a hirdetõk fegyvertára. Úttörõként hozta be Európába a tengerentúlon már ismert és nagy sikerrel használt hirdetési koncepciót, a StreetShild-eket a Macrosolid Media Consulting.
A cég ezáltal a közterület egy újabb felületét kínálja a hirdetõknek. A fõváros egyre nyomorúságosabb közlekedési viszonyaira, az állandó dugókra illetve a meglepetés erejére építve vezette be a Macrosolid Media a merõben új szabadtéri reklámhordozót. Idén õsszel egyenruhás emberek jelentek meg a város nagy forgalmú csomópontjain. Szigorúan egyszerre mozogva a "StreetShield-esek" - rendszerint hárman - egymás mellé felsorakoznak a keresztezõdében és hirdetõtábláikat, meghatározott koreográfia szerint felmutatják az autósoknak. A hirdetõ cég ezáltal nem csupán egy reklámfelületet, hanem egy meglehetõsen feltûnõ "eseményt" is kap. Az új közterületi médium segítségével a hirdetések részleteit a vásárló szeme elé teszik úgy, hogy a potenciális fogyasztónak nem igen van lehetõsége másfelé nézni, hacsak nem ül háttal a volánnak.
Az autósok látóköre, fõleg a lámpánál álldogálva igencsak szûk, tekintetük ilyenkor zömmel a távolba réved. Erre a tényre építve került bevezetésre a StreetShield, hiszen a táblát még akkor sem tudják kizárni látóterükbõl a jármûben ülõk, ha nem kifejezetten arra koncentrálnak. Az elképzelés valójában magától mûködik még akkor is, amikor az autók áthaladnak a keresztezõdésen, ugyanis ilyenkor a táblamozgatók sorba rendezõdnek az úttal párhuzamosan és gyakorlatilag egy fél óriásplakát felületét kitöltik.
na meg a furcsa bent a lakásban eljátszós reklámok. Szal reggel mama meg kisgyerek mennének iskolába operatõr bácsi már bekempelt elõre a folyosóba és balra a mosógép elvérzik... jaj most milesz? jön a szerelõ persze utközben kikerüli az operatört asszonyom szétment a karburátor kuplung vibrátor a vizkõtöl,szal tönkrement mosógép asszony be van szarva mileszha férje megtuggya. Szerelõ kérdezi: használ ön vízlágyítót? - Igen. - És calgont????? - Nem. - ÉS AZT KI AJÁNLOTTA TE ROHATT? - senki. kálgónnal a mosógép is tovább éééééééééél.
Az új buzi ADSL reklám Megérkezett axel a fóka méltó utódja...
:D
"olyan nyugodt vagyok mióta a bepanthen vigyáz Marci popsijára"