Egy vekeony fuggoleges szigetelo rudon kicsiny 10^-6C pozitiv elektromos toltesu gyongy mozoghat surlodasmentesen fel es le.A rud aljan van egy ugyanilyen gyongy rogzitett helyzetben. Mekkora a felso gyongy tomege ha egyensulyi allapotban 50 cm a tavolsag kozottuk. Ez meg van Coulomb ero tart egyensulyt a grav erovel.tomeg:0,01kg. b:Mekkora fuggolegesen lefele mutato sebesseget kell a felso gyongynek adnunk ha azt akarjuk elerni hogy 10 cm-re kozelitse meg a ket gyongy egymast. Negyzetes uttorvenyt probaltam hasznalni de hianyzik az ido F=m*a? vagy hogyan,milyen keplettel lehet meghatarozni a kezdo sebesseget? c:Lefele meglokott gyongy a legalso helyzete elere utan is szabadon mozoghat.Mozgasa soran az also rogzitett gyongyhoz kepest max milyen magasra emelkedhet? Na ehez a kerdeshez nem tudtam hozzafogni
Tud vki segiteni?
képleteket a váltakozó áram jegyében, jelek jelentésével együtt!. egy körbe sorba kondenzátor rákapcs 220V (50Hz) körnek eredõ ellenálása 150Ω a huzal ellenállása 10Ω. a, Mekkora a körben az áramerõsség effektív értéke? b, Mekkora a hálozati U és áramerõség közti fázis eltolódás? - Please help me! doga!
A fogalmak megvannak, de a feladatokat nem tudom megcsinálni. :( (nem vagyok sajnos valami jó fizikából). Szóval ha valamelyik feladatot megtudná valaki csinálni(elsõ feladatnak elég csak az "a" része), annak nagyon megköszönném, minkettõ lenne a legjobb, de nem vagyok maximalista nem akarlak fárasztani titeket! Minél hamarabb, elõbb kéne a segítség! Köszi szépen!!
Már nem aktuális... :D
Hy! Valaki nem tudja hogy kell kiszámolni hogy mekkora egy pontszerû töltésre ható eredõ erõ?
An airplane is flying at an altitude of 500 m over the ocean at a speed of 60 m/s. A ship is moving along a path directly under that of the airplane but in the opposite dircetion at 10 m/s. At what horizontal distance from the ship should the pilot of the airplane drop a parcel meant to land on the ship's deck?
Plz segítsetek ! :)) Neki álltam de nincs ötletem hogyan tudnám elkezdeni.
magyarul még csakcsak tudnám. letod fordítani?
oké megprobálom.
500 méterrel a tengerszint felett repül egy repülõ 60 m/s sebességel. Egy hajó egyenesen alatta (a repülõ alatt) 10 m/s sebességel halad az ellentétes irányban. A hajótól számítva milyen távolságról kell a pilotának ledobnia a csomagot hogy pont a hajóra essen.
Én azt nem értem hogy ha egyenesen alatta van és a hajó az ellentétes irányban mozog akkor hogy a fenébe fog a csomag a hajóra esni??? Vagy rosszul értelmezzem én is? Probáltam ugy megoldani hogy a hajó nem egyenesen alatta van hanem távolabb, de igy se tudtam mit kezdeni vele.
tehát pont alatta van. míg dobja a csomagot közbe folyamatosan távolodik ellentétes irányba. valami olan eõnek kel a háttérben lennie ami hajó felé, vagyis a repülõ haladóirányával ellentétesen még plusba megdobja a csomagot. esetleg a hátra áramlott levegõnek van egy mghatározott ellenálái ereje , ami részben korlátozza a repülõ elölre haladtát de ugyanakkor a hûta mögött lévõ dolgokat "meglöki".
Miért bomlik elemeire a fehérfény ha 3szögletû prizmán halad át?????
az iagzán pontos magyarázatára lennék kíváncsi, olyan válaszokat ne is írjatok h CSAK meg h MERT ILYEN A FÉNY TERMÉSZETE
A válasz egyszerû: A különbözõ hullámhosszú (vagyis színû) fénysugarak a prizmán különbözõ mértékben törnek meg. Minél nagyobb a hullámhossz, annál kevésbé törik meg a fény. A látható tartományban a vörös fény hullámhossza a legnagyobb,ez törik meg a legkevésbé, ezért felülre kerül. Ezt követi a narancs, a sárga, a zöld, a kék, végül a legkisebb hullámhosszú, az ibolya.
Köszi én is hasonlóan gondoltam csak nem voltam biztos benne
Van egy 2*10(hetediken) tömegû hajó ami egy 6 fokos lejtõ tetején áll. A csúszási súrlódási együttható 0.11. A hajó lefog e csúszni magától, ha nem akkor mennyi erõ szükséges ahhoz hogy felhúzzással (nem lökéssel!) elinduljon a hajó.
Kiszámoltam elöször a gyorsulásást, ami egy negatív szám lett (ebbõl következtettem ki hogy nem csúszik le magától), de ma azt mondták nekem hogy ez abszólut nem így van,de nem mondták meg hogy hogy kell megoldani. Az érdekelne hogy akkor mit is kell elöször kiszámolni (elindul-e vagy nem) és utána ha nem akkor hogyan tovább. Ez lenne a kérdésem. HTX elõre is! :)
Próbálkozok a fizika tételek kidolgozásával. Találtam egy ilyen kérdést: Tárja fel a kapcsolatot a lineáris és a térfogati hõtágulási tényezõk között szilárd testeknél! A könyvben nem találok semmit a füzetbe pedig csak ennyit írtunk: A lineáris és a térfogati hõtágulási tényezõ szoros kapcsolatban áll egymással.
Tudnátok segíteni? Mi az összefüggés?
Nem tudom, hogy ez segít-e valamit: (A jelölések, hogy egyértelmû legyen meg nekem könnyebb)
kis L = L L null = L0 delta t = (csak) t V null = V0 alfa = A
Szóval:
L=L0(1+At) /^3 harmadikra emeljük L^3=L0^3(1+At)^3 kibontogatjuk L^3=L0^3(1+3At+3A^2t^2+(At)^3) azt nem tudo, hogy miért de ebbõl le lehet hagyni: 3a^2t^2+(At)^3 Így marad: L^3=L0^3(1+3at) ami megegyezik V=V0(1+3At) Annak majd nézz utána, hogy hogy lehet az hogy lehaggyuk amit mondtam De elméletileg ez az összefüggés közöttük! (Az is lehet, hogy ellaludtam óra közben azért nincs meg az a rész, bocs)
folyékony nitrogénnel lefagyasztják a mágnest, így szupravezetõvé válik, és elhanyagolható lesz az ellenállása. ez a mágnesnek egy sajátos tulajdonsága, nagyon érdekes. amikor megint felmelegszik, a mágneses mezõ visszaalakul az eredetire.
régen volt már amikor ezt tanultam, (tanították) de asszem egy bizonyos hõmérséklet alatt áll be ez az állapot. de ez nagyon alacsony. nézd meg a fvtáblázatban, a nitrogén milyen hõmérsékleten folyékony.
Hali! Nekem is szükségem lenne egy kis segítségre. Fizikatanárunk adta fel ezt a 4 kérdést, s holnap ilyen és ehhez hasonló feladatokból lesz doga. ( a tanárunk soxor hajlamos olyan kérdéseket feltenni nekünk amire az osztályból senki nem tudja a választ :D ) Nost most ezek a feladatok is ilyenek, fingunk nincs hozzá, ezért szeretném a segítségeteket kérni, hátha tudtok valamelyik feladatban ezek közül segíteni:
1. Egy H-atom mekkora hullámhosszúságú fotonnal jut alapállapotból a Brackett-sorozatba?
2. Lehet-e egy H-atom gerjesztett állapotban hatszor akkora relatív méretû, mint alapállapotban?
3. Mihez kell több energia egy H-atom gerjesztésekor:
4. Mekkora hullámhosszú fotonnal lehet gerjeszteni egy 1 nm ( nanométer :) ) nagyságú molekulát?
( Na ezek tipikusan azok a kérdések amiknek a válaszához lövésem nincs, s gondolom az osztályunkban nem vagyok egyedül ) Ha van valami ötletetek, akkor plz segítsetek. ( bár szvsz ez a doga akkora karó lesz, mint két ház )
melyik suliba jársz bakker? atomfizikusnak készülsz?
Mi a magyarázata a fotocellát megvilágító fény színének? Tud valaki segíteni?
Császtok!!! Tudna vki segíteni abban hogy mondana pár II. részes feladat megoldását az Egyenes út az egyetemre 8-11. feladatsorból? Sürgõs lenne! Köszi!
Mégsem kellenek!
A paksi atomerõmûben egy reaktor 1375 MW teljesítménnyel termel hõt, ebbõl 440 MW lesz a hasznosítható elektromos teljesítmény. Mire fordítódik a többi? Mekkora az elektromos energia termelésének hatásfoka? Hogyan kell ezt kiszámolni? Tud valaki segíteni? Nem jutottunk el idáig és már nem lesz több óránk.
Szvsz: A többi energia elveszik, méghozzá a Dunába egy hõcserélõ segítségével. (= a Dunát melegíti) A hatásfok egyszerû arányszám: mû = 440 MW / 1375 MW = 0,32 = 32%
Hozzá lehet venni hogy a környezetét, meg a csöveket is melegíti és a turbinával ugye a gõz mozgási energiáját használjuk fel.
Hello!
Érettségi elõtt állok és az egyik szóbeli tételben az a feladat, hogy : Mutassa be(a rendelekzésre álló eszközök segítségével), mi a különbség az elektromos megosztás és az elektromos polarizáció között!
Tudna ebben valaki segíteni nekem?
köszönöm elõre is
Sziasztok! Hogy tudnám megoldani a követkzõ feladatot: Álló csigán átvetett kötél eggyik végén 8kg másik végén 10kg tömegûû test van.Hogyan mozog ez a két testbõl álló rendszer,ha a csiga és a kötél tömege és aa surlódás elhanyagolható?mekkora erõ fesziti a kötelet?
Csá! Ez egy nagyon alap feladat! :D
M=10kg m=7kg a=? K=?
Ma=Mg-K ma=K-mg
két ismeretlen két egyenlettel! A többi már gondolom menni fog!
Helló! Fizikai kísérlet bemutatása céljából arról kéne információ, hogy miért mélyül be a hangunk bizonyos gázok hatására. A kísérletet egy vizipipával szemléltetnénk, hogy beszívom a füstöt, beszélve fújom ki, és addig mélyebb a hangom. Azt tudom, hogy a hang rezgése lelassul, vagy ilyesmi, de ennél részletesebb info-ra lenne szükségem.
Szevasz! Igen, különbözõ gázokban más a hullám terjedési sebessége (a héliumgázban könnyebben terjed a rezgés, a kénhexafluoridban lassabban), így a hullámhossz, és a hangmagasság is más.
hello! segítséget szeretnék érni egy fizika tétellel kapcsolatban:
Az ábrán egy széntüzelésû erõmû vázlatos rajza látható. Az ábra alapján ismertesse, hogy hol és milyen energiaátalakulások mennek végbe a szén elégésétõl a generátor kimenetéig!
Miért nem lehet a szén elégésébõl származó energiát teljes egészében a turbina meghajtására fordítani? Általánosítható-e ez a tapasztalat minden hõerõgépre, vagy másképpen: létezhet-e olyan hõerõgép, amely a hõenergiát teljes egészében munkává alakítja?
Ebben szeretném, ha segíteni valaki =>> Milyen terhelést jelenthet a környezetre nézve az erõmû mûködése? Hogyan lehet ezek ellen védekezni?
köszönöm elõre is!
"Ebben szeretném, ha segíteni valaki =>> Milyen terhelést jelenthet a környezetre nézve az erõmû mûködése? Hogyan lehet ezek ellen védekezni?" Hm, ez a kérdés általános iskolásoknak (7-8. osztály) szól.
Mi keletkezik a szén elégésekor C+O2->CO2 Mi van még a kõszénben a szénen kívûl? Kén, egyéb szennyezõanyagok (radioaktív izotópok is!). A kén elégésekor mi keletkezik? S+O2->SO2 (Kén-dioxid) A kén dioxid mit okoz? A levegõbe kerûlve egyrészt nem épp egészséges (aki tesz el befõttet, vagy foglalkozik borászattal az tudhatja, milyen a kén-dioxid), másrészt savas esõt (méghozzá kénsavasat). A szén-dioxid mit okoz? Egyrészt az sem egészséges (gondolj bele a pincebalesetekre, amikor a forrásban levõ must embereket õl), másrészt üvegházhatást okoz.
Mit lehet tenni ellene? * Kéményre szûrõ (drága, így az erõmûvek üzemeltetõi kifizetik inkább a bírságot) * Régi berendezések ceréje, optimalizációja. * Biomassza (fa, bioetanol, biodizel, biogáz, energiafû, stb) használata, ami egyrész megújuló energia, másrészt kevesebb szennyezõanyag kerûl kibocsátásra. * Egyéb alternatívák (atom, fúziós, víz, szél, árapály, geotermikus, nap)
No meg nézd meg ezt a lapot, ott van felsorolva a kérdés mellett a megoldás (szövegértõ olvasás).
Jól sejtem, hogy EZ egy középiskolai éretségi feladat?
Épp most vitáztam egy ismerõssel, hogy a tárgyak szinei nem befolyásolják a tárgy hõmérsékletét, ha kirakjuk a napra. Ezen jó nagyot röhögtem, majd kitettem egy sötétzöld mûanyag és egy fehér mûanyag széket a napra. Már 10 perc múlva forró volt a zöld, míg a fehér enyhén meleg. Ismerõs megfogta, láttam az arcán, hogy érzi a különbséget, de õ akkorse hiszi el, mert õ látta a deltában, hogy a szín nem befolyásolja a hõmérsékletét a napra kitett tárgynak.
Valaki tudna valami tudományos magyarázattal szolgálni és igazságot tenni köztünk?
1. Egy tárgyat azért látunk színesnek, mert a tárgyra ráesõ fény egy részét elnyeli, másik részét visszaveri. 2. Minél több részét nyeli el a fénynek egy tárgy, annál több energiát raktározhat el. Ez természetesen függ az adott tárgy anyagától, felületétõl is (de ez esetben két azonos anyagú, felületû tárgyról beszélünk). 3. Ha minél több az elraktározott energia, annál jobban felmelegszik.
Lásd: * Miért festik a napkollektorokat (sima síkkollektorokat) feketére? * Miért tükrös a termosz belseje? * Miért öltöznek az emberek télen feketébe, nyáron fehérbe?
Sziasztok! A következõ feladatot hogyan lehet megoldani számolás nélkül????
Normál állapotú, 160g tömegû oxigéngáz nyomását elsõ esetben állandó térfogaton melegítve kétszresére növeljük, majd állandó nyomáson folytatva a melegítést, térfogatát is megduplázzuk. Második esetben, elõször duplázzuk meg a gáz térfogatát állandó nyomáson való melegítéssel, majd a térfogatot állandó értéken tartva a gázt addig melegítjük, míg a nyomása meg nem kétszerezõdik..
a) Mekkora a végállapotok és a kezdeti állapot közötti belsõ energia különbsége?
b) Mennyi hõt kellet közölni a gázzal az elsõ ill. második esetben??
Elõre is köszi.. :)
A végállapot azonos, dupla térfogaton, dupla nyomás..
"* Miért öltöznek az emberek télen feketébe, nyáron fehérbe?"
Mer' divat :) :)
haha épp fizika zh-t írok és sejthetõ h mi a végeredmény :D mint a csoport 99%-ának
"Mer' divat :) :)" Van benne olyasmi is, de arra akartam utalni, hogy a sötét színû ruha jobban elnyeli a napsugárzást (Egyes sarkvidéki állatok - sok napsugárzás híján - meg inkább jól elrejtõznek fehér bundájukban - hogy meg ne zabálják õket/el ne szökjenek elõlük).
Nagyon amatõr kérdés lesz, de kicsit nem figyeltem ekkor-akkor, szóval öh van 0,7 kg vizünk, ahol T=40°C és 0,08 kg vízgõzünk, ahol T=100°C
A közös hõmérséklet a kérdés. azt nem tom, hogy a leadott hõ a vízgõznél össz. hogy jön ki, mert nem tom, hogy lecsapódásnál mennyi energia kell, vagy mibõl kell számolni. Uh, tényleg nagyon gáz, de vannak az embernek rossz napjai :$.
A leadott hõmennyiség: Q=c*m*dT, ha ezt a két esetben egyenlõvé teszed akkor megkapod a közös hõmérsékletet.
Hi ki tudja nekem megmondani hogy mennyi a víz saját frekvenciája? (k vagy M Hz-ben)
Igen, ez még ok, volt ... csak azzal volt a problémám, hogy párolgáshõ vagy forráshõ kell még :) mert le is kell csapódnia annak a gõznek...végülis asszem forráshõ kell (azaz: c1*m1*(T1-Tk)+Lf*m1=c2*m2*(Tk-T2).
Valószínûleg inkább GHz-es tartomány lehet - gondolj csak a mikrohullámú sütõre (azokban körülbelül 2,45 GHz-es/2450 MHz-es magnetron van). Bár a magnetronnal vigyázz - egyrészt a nagyfeszültség miatt, másrészt az ember 70%-a víz...
Köszi, nem gongoltam hogy ilyen magas freki kell és lehet valahogy ezeket a gerjesztett mikrohullámokat valamilyen módon koncentrálni (valamilyen nyallábban kezelni)? esetleg hogyan lehet "árnyékolni"?
"és lehet valahogy ezeket a gerjesztett mikrohullámokat valamilyen módon koncentrálni (valamilyen nyallábban kezelni)?" A fémrõl visszapattan a mikrohullám, így megfelelõ fémcsõben remekül terjed. Koncentrálni talán parabola alakú lemezzel lehetne.
De még egyszer felhívom a figyelmedet: a nagy teljesítményû mikrohullám nem játék!
Itt találhatsz érdekes információkat a mikrosütõkrõl.
Heló kéne egy kis help. Itt van ez a kép: http://www.kepfeltolte(s).hu/view/070109/fizikaa2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg]katt
(s nincs zárójelbe)
Ha kimentitek és kinagyítjátok akkor lehet, csak igazán látni :). Tehát elvileg elkéne róla mondani, h mi történik a képeken. Vmi elektrosztatikai alapismeretek fejezetbe van ez a kép.
Vhogy így kezdõdik a magyarázása, hogy: 1. kép: van 2 semleges töltésû elektroszkóp.
2. kép: Negatíz töltésû rudat közel rakjuk hozzá, és akkor asszem vmi elektromos megosztás történik. Innét már nem igazán tudom a hátralévõ részt.
Ja és még 1 valami. Még kaptam azt a feladatot is, hogy: Mi történik ha a 3. ábránál elvesszük a megosztó testet, utána a szigetelõ nyelet. Mit tapasztalok. Meg asszem magyarázás is kell. Szal fárasztó. Nálunk kész terror egy fizika óra.
Thx a válaszokat elõre is :). Ja és ha vki olvassa ezt a hsz-emet és már elmúlt január 10 (szerda) 7:10 perc, akkor már nem kell válaszolni :).
Hallottál már arról, hogy a mágnes északi és déli pólusa vonzzák egymást? Ugyanez a helyzet az ellentétes töltésekkel is. A negatív töltésû rúd a pozitív töltéseket vonzza magához. (Ez látható a 2. ábrán.)Ezzel megosztja a töltéseket a két tányéron. Amennyiben a negatív töltésû rudat elveszed, a töltések ismét kiegyenlítõdnek. Amennyiben a rudat ott tartod és a tányérok közötti vezetõt veszed el és csak ezt követõen a rudat, a töltések a tányérokban a korábbi szétoszlás szerint megmaradnak a megosztó erõ nélkül is, hiszen nincs vezetõ, amelyen keresztül ki tudnának egyenlítõdni.
A tanár egy üveg vizbe rak egy gyufaszálat és elkezdi rányomni a dugot, minnél lejjebb nyomja a dugot annál lejjebb megy a gyufaszál. Ha felengedi feljön a gyufa szál.
Teljes magyarázat kellene hozzá. Elvileg az Arkhimédeszi és Pascal törvényét kellene használni. A suliba elektrosztatikát vesszük, bár nem tudom ennek miköze ahhoz.
Szerintem valami olyasmi lehet a megoldás, hogy elõször lebeg a gyufaszál a tetején, mert ugyanakkora felhajtóerõ hat rá, mint ami lehúzza (gravitációs erõ vagy mi). Aztán amikor beledugja valaki a dugót, akkor a levegõ lefelé "nyomul" és nagyobb erõt fejt ki, mint a víz felhatjóereje, ezért megy lejjebb a gyufaszál... A folyadék meg ugyebár összenyomhatatlan, tehát az nem megy lejjebb. Persze mindezt a fizika nyelvén kéne megfogalmazni.
Öööö... de amúgy lehet, hogy most baromságot mondtam. Utóljára 12-ben tanultam fizikát, akkor sem ezt.
Heló! Ismét én... És még lehet, h párszor leszek, mert hülye vok fizikához, meg az egész osztály is, de érdekes, h csak ebbõl a tantárgyból.
Szal a kérdés: Két elektromos töltéssel rendelkezõ, egyforma kis fémgömböt szigetelõrudakkal tartva egymáshoz érintünk, majd ismét az eredeti távolságba visszük õket egymástól.
Hogyan változik az eredetihez viszonyítva a két gömb közötti elektromos erõhatás nagysága és iránya, ha a gömbök kezdeti töltése
a. Q és -Q b. Q és Q c. Q és -3Q d. Q és 3Q
A megoldásokat azt tudom: a. F=0 b. F=F0* c. F= -1/3 F0 d. F= 4/3 F0*
*= a 0 indexbe van az F után.
Tehát csak magyarázatok kellenének, hogy miért is ezek a megoldások. Az a és a b az még naggyából oké, arra elég lenne egy gyorsabb válasz is a biztonság kedvéért, de a c.rõl és a d.rõl fogalmam sincs, hogy miért annyi!
Thx a helpet elõre is!
Tehát: kezdetben a mindkét kis(fém) golyón van valamekkora töltés. Mivel szigetelõvel nyúlunk hozzá, és töltésmegmaradás van ( elektrosztatika alaptörvényei ) így töltés nem tûnhet el róla. Az F0 jelenti a kezdeti taszító(vonzó) erõt, ami a két kisgömb között ébred. ( azonos töltéssel rendelkezõk taszítják egymást .. )
a esetben az egyik pozitív, másik negatív töltésû. összeéríntve õket, kiegyenlítik egymást, így semlegesek lesznek, tehát a köztük ható erõ 0 lesz.
b mindkét kisgömbön azonos mennyiségû töltés van, azonos polaritással. összeérintve nem tud "jobban megoszlani" a töltés, ezért megmaradnak ugyan úgy mint ahogy voltak. köztük taszítás van, F0 erõvel.
c Q és -3Q nak az összege( összeérintése): -2Q. Ez oszlik meg a két golyóbis között, azaz fejenként -Q jut rájuk. Ez a kezdeti -3 nak a harmada, és immáron taszítják egymást.
d Q és 3Q = 4Q, fejenként 2Q töltés. Kezdetben volt 3* os, mostmeg 2*2 lett. Azaz 4/3 a kezdeti erõnek.
Valaki tudna segíteniebben a feladatban?(Téma: tömegvonzás): Határozzuk meg az átlagos sûrûségét annag a gömba alakú bolygónak, amely 6 óra alatt fordul meg a tengelye körül és amelynek egyenlítõén 10%-kal kisebbenk mérjük (rugós erõmérõvel) valamely test súlyát, mint a pólusán! Ha azon vacilálsz hogy segítesz e én biztosan segítenék neked
Nha picit jöjjön át a sok agy a matekos topikból:) Mekkora tömegû az a semleges alumíniumtest, amelyben az elektronok együttes töltése éppen 1 C? használjuk fel a számítsban a következõket: Al rendszáma 13, moláris tömege 27 g/mol, 1 molnyi al-ben lévõ atomok=6x10 a 23.-on. thx
Hát van rá egy 5letem, de nem biztos h jó: 1 db elektron elektromos töltése kb. 1,6E-19. Tehát ha 1 C az együttes töltése akkor 6,25E18 db e- van benne (és mivel semleges ugyanennyi proton és kb. neutron is). Egy Al atomban 13 p+ van tehát ha ezt elosztjuk 13-al akkor megkapjuk mennyi Al atom van (4,8E17) és ha ezt még elosztjuk az Avogadro számmal, megkapjuk hány mólnyi anyagunk van. (8E-07). Ezt megszorozva a moláris tömeggel kijön 2,16E-5 g.
Ebben segítene valaki? 500 N/c térerõsségû mezõben a térerõsségre merõlegesen elhelyezünk egy 30 cm(négyzet) területû lapot. Mennyi ennek a lapnak fluxusa? Mennyi lesz a lap fluxusa ha 90 fokkal elforgatjuk? Mennyi lesz a lap fluxusa az eredeti helyzetbõl történt 90 fokos elforgatás után? annyira nem értem mire lesz ez jó valaha is meg h h kell megcsinálni :)
pszi=E*A*cosfí (fluxus=el. térerõsség*felület*cos a lap és az erõvonalak által bezárt szög))
Van egy érdekes feladatom!A hooke-törvénynek megfelelõenviselkedõ rugó megfeszítéséhez szükséges erõ 0-ról 50N-ra nõ,miközben a rugót nyugalmi állapotból 12cm-rel kihúzzuk.a)Mekkora a rugóállandó?b)Mennyi munkát végeztünk a rugó megnyúlása során? Ha vki tudna segíteni,akkor mondjátok meg nekem,hogy szerintetek jó-e az alábbi megoldás: mivel a végzett munka= a grafikon alatti síkidom területe(F-x grafikon),ezért W=Fx/2,viszont a munka tétele alapján deltaEmozg=Wö,ezt felírva: 3=(1/2)*D*0,1^2(0,1 négyzet) ebbõl pedig D=416,6 N/m,a b kérdésre pedig a fentiek alapján 3 lett a válaszom.na? ki mit mond?
Légyszi válaszoljon valaki minél hamarabb,mert ürgõs lenne!köszi!
Másodikos anyag, nemde? Sajna csak annyit tudok így kapásból segíteni, hogy: Wr=1/2×D×deltaLnégyzet Ez a rugalmas munka kiszámításának módja.(Kissé porosak az emlékeim e téren)
Másodikos anyag, nemde? Sajna csak annyit tudok így kapásból segíteni, hogy: Wr=1/2×D×deltaLnégyzet Ez a rugalmas munka kiszámításának módja.(Kissé porosak az emlékeim e téren)