Én a fridrich módszert használom. felsõ kereszt, felsõ sarkok élek, alsó élek végül alsó sarkok. 1 hét alatt tanultam meg és a rekordom 6 perc 2 mp.
Lehet hogy le kéne rajzolnom.. :)
A 3x3x3 asnál az éleket egy olyan módszerrel rakom a helyükre, aminél egyszerre három él mozog. mondjuk az alsó sor élkockáját akarom rakni oldalra, akkor az lesz, hogy az alsó sorból felkerül oldalra, a helyére pedig a kocka túloldaláról jön be szintén az alsó kocka, a régi oldalsó pedig átkerül a túloldalra. Lehet hogy bonyolultnak hangzik, de nem az, és az összes oldalt így rakom helyre. :) A 4x4x4 nél pedig csak arra kell figyelni, hogy ami alul pl jobb oldali élkocka, az ha bal oldali oldalkockákhoz akarom rakni akkor alsó lesz, hogy jobbra akkor felsõ, és ugyanez fordítva ha az alsó sorban bal oldalon van.
Én a 2. és a 3. sor éleit egyszerre szoktam berakni. A kockát soronként rakom ki, elõsször az éleket utánna a sarkokat. Szal mikor a 2-3. sor élei következnek, az elsõ sor már ki van rakva és a lapok közepei is. Ezután fogom és az alsó lapon, ha a fehérnél kezdtem és az a lap ki van rakva, akkor a sárgán megpróbálom elérni, hogy egymás mellé kerüljön a 2-3. élkocka. Ezt pedig berakom a 3x3-ból isert módszerrel!
közepek megvannak, fehér (felsõ oldalt) is ki tudtam rakni, meg odáig megvan h 2 sor tök jó, de 3. sor éleit nem tom berakni:)))
Az elején csak a közepekkel szoktam foglalkozni. Úgy csinálom, hogy minden oldalra két színbõl csinálok csíkokat (egymás alá meg mellé kerüljenek az azonos színek, ne átlóba, és minden oldalra kettõ szín). Így könnyebb összerendezni az oldalakat, mert csak ezeket a csíkokat kell egymás mellé húzni, és közben max kettõ tekerés elõzi meg az összerendezést, hogy a meglévõ csíkokat ne rontsa el. Elõször két szemben lévõ olal közepeit teszem egymással szembe (pl kék-zöld) aztán meg a többit sorba, viszont az elsõ két oldalt már tuti nem rontom el. Ez kicsit nehéz, mert ha ki is raktad jól a közepeket, lehet hogy rossz sorrendben vannak, viszont lehet puskázni a sarok elemerõl, ha egy kész közepû oldal mellé húzod akkor látod hogy milyen színek kellenek mellé. Ha megvannak a közepek, akkor a sarkokat rakom helyre, azután az oldalakat, a 3x3x3 ból ismert módszerekkel. :)
[mondom hogy nem tudok magyarázni :))]
Elõsször kirakod a középsõ 4 kockát minden oldalon olyan színsorrendben, ahogy a 3x3-ason van, itt kezdd. Ha ez megvan tulajdonképpen van egy majdnem 3x3-as kockád. :)
Amúgy csalódtam a rubik kockák minõségében, folyton megy a szájtépés a fórumokon hogy eredetit vegyenek az emberek, a hamisítványokat meg jelentsék. Ehhez képest az eredeti kockámra nekem kellett matricát csinálnom, mert lejött 1 hónap alatt, és pár hete meg a közép elemek egyike eltörött...
Én ki tudom rakni, csak magyarázni nem tudok :) Meddig megy neked?
tudom, azért kéne a 4x4x4es leíras:)
Hm, most nekem sem. De amúgy sok leírás van rajta, kezdõ és haladó is, és nem csak sima kockához hanem nagyobbakhoz is, megaminxhez meg ilyenekhez is.
nem tudtok olyan honlapot ahol lehet többféle algoritmust is tanulni?
:))
Én túlontúl fárasztónak találom elmagyarázni az embereknek hogy én hogy rakom ki, biztos azért mert nem nagyon szeretek beszélni. A barátnõmnek csak megmutattam lassan, aztán utánam próbálta és csak néhol kellett segítenem, és ment neki, azóta is ki tudja rakni. ^^ Igaz, jó agya van hozzá, ttk matekos :).
A kocka variációs lehetõségeinek száma (8! × 38−1) × (12! × 212−1)/2 = 43 252 003 274 489 856 000 vagy másképp: 4,3×1019 (azaz kimondva: negyvenháromtrillió-kétszázötvenkétbilliárd-hárombillió-kétszázhetvennégymiliárd-négyszáznyolcvankilencmillió-nyolcszázötvenhatezer).
Ha az ember minden másodpercben fordít egyet a kockán, és ezt a nap 24 órájában csinálja, akkor (feltéve, hogy nem jut olyan álláshoz, amit már egyszer kipróbált) 1 371 512 026 715 évre van szüksége az összes lehetséges állás kipróbálásához.
Amennyiben nem hagyományos kockával játszunk, hanem olyannal, amelyeknek a középkockáin is olyan jelölés van, ami egyféle végleges helyzetet garantál (szuper 3x3x3 Rubik kocka), akkor a variációk száma megszorzandó 462 = 2048-cal.
A kocka rendezése mint csoportelméleti probléma [szerkesztés]
Az alábbiak csak a 3×3×3-as kockára vonatkoznak, noha a gondolatmenet általánosítható magasabb oldalelemszámra is.
Elsõ lépésként vegyük észre, hogy ha gondolatban rögzítjük a középsõ, összetartó elemet, akkor a forgatások révén csak a sarkok és az oldalélek változtatják a pozíciójukat, a középsõ elem nem mozdul el, csak forog.
Ezután tegyük föl, hogy a kocka minden egyes különbözõ állapotát megszámozzuk egyenként 1 tõl 43 252 003 274 489 856 000-ig. A számokból halmazt alkotunk, amely a kocka lehetséges pozícióinak a halmazát jelöli.
Jelöljünk minden 90°-os forgatást – a gondolatban a középsõ elem rögzítésével állandósított helyzetû kocka mellett – annak az oldalnak a kezdõbetûjével, amelyik oldalt elforgatjuk úgy, hogy kikötjük még azt is, hogy a forgatás csak a kocka középpontjából kifelé mutató tengely körül az óramutató járásának megfelelõen történhet (a balkéz felemelt nagyujja a tengely irányába mutat, a behajlított ujjak a lehetséges forgás irányába; ez az ú. n. balkéz-szabály). Ekkor észrevehetjük, hogy csak hatféle különbözö forgatás létezik.
* a – az alsó lapot forgatjuk el * f – a fölsõ lapot forgatjuk el * e – a elülsõ lapot forgatjuk el * h – a hátulsó lapot forgatjuk el * b – a baloldali lapot forgatjuk el * j – a jobboldali lapot forgatjuk el
A kocka minden forgatása (nem csak ez a hat) transzformáció. A forgatásokat függvényekként képzelhetjük el, amelyek a kockák állapothalmazán vannak értelmezve, és ugyanebbe a halmazba képeznek, a hozzárendelés szabálya pedig az, hogy az adott függvény értéke a megfelelõ forgatás végrehajtásával kapott új kockapozíció sorszáma. Például: f(64 523) = 578 526 687.
A forgatások egymásutánját a megfelelõ betûk egymásutánjaként jelölhetjük, és a szorzás mûvelet analógiájára használjuk. Pl. azt, hogy „elõször kétszer a jobboldali lapot forgatom el, majd a fölsõt, végül a hátulsót” úgy jelölhetjük, hogy jjfh, vagy j·j·f·h, azaz j2fh. Ha 1-gyel jelöljük azt, hogy semmilyen forgatást nem végzünk, akkor észrevehetjük, hogy aaaa = a·a·a·a = a4 = 1, ffff = f·f·f·f = f4 = 1, stb. Persze az 1 is transzformáció, csak éppen minden pozíciót helybenhagy: 1(1)=1, 1(2)=2, ... , 1(43 252 003 274 489 856 000) = 43 252 003 274 489 856 000. Így már értelmezhetjük az óramutatóval szemben történõ forgatást is, amely megfelel három darab óramutató járásával megegyezõ forgatás egymásutánjának. Tehát például aaa = a3 egy ilyen forgatás, amit az elõzek értelmében a 1/a-nak vagy a-1-nak is jelölhetünk, hiszen az 1/a · a = 1 képlet azt írja le, hogy a kocka fölsõ lapjának a középpontból kifelé mutató tengely körüli 90°-os óramutató forgásának irányával szemben, majd azzal megegyezõen történõ elforgatása a kocka elrendezését nem változatja meg. Sõt azt is mondhatjuk, hogy a0 = 1, f0 = 1 stb., vagyis 0-szor elvégezve a valamelyik forgatási mûveletet nem változik meg a kocka.
Képezzünk az összes lehetséges forgatásból egy halmazt, amit jelöljünk A-val! Ha még ezen a halmazon a szorzással jelölt egymás után elvégzés mûveletét is értelmezzük (ami másként a forgatási függvények kompozíciója), akkor egy csoportot kapunk jele: (A, · ). Megállapíthatjuk, hogy ezen halmaz véges elemszámú (azaz véges sok különbözõ forgatás képzelhetõ el), tehát a csoport véges elemszámú, ugyanis végtelen sok különbözõ forgatás végtelen sokféleképpen tudná a kockát elrendezni, de a 9x6 lapocska mindegyike legfeljebb 6 színt vehet fel, tehát a kocka biztosan kevesebb állapottal rendelkezik, mint 366, vagyis beláttuk, hogy csak véges sok különbözõ forgatás képzelhetõ el.
Azt is észrevehetjük, hogy minden elem az a, az f, az e, a h, a b és/vagy a j valamilyen egymásutáni végrehajtásából áll. Ilyenkor azt mondjuk, hogy az {a, f, e, h, b, j} halmaz generálja az (A, · ) csoportot.
A kocka rendezése tehát matematikai alakban a következõképpen formulázható: adott a rendezett kocka, melyet valaki összekever a forgatások egy bizonyos x sorozatával, azaz például x(1) = 456 358 966 568, ahol x = afj3f2...bef2hj. A kocka rendezésére vállalkozónak az a feladata, hogy x ismeretének hiányában olyan y forgatást találjon, amely rendezi a kockát, azaz y(456 358 966 568) = 1. Ebbõl látható, hogy x · y = 1, azaz y = x-1, tehát a cél egy x-et invertáló transzformáció megtalálása – persze minél rövidebb idõ alatt.
Minden forgatás inverze megkapható a forgatás fordított irányú végrehajtásával, azaz például – az elõbbiek szerint – a inverze a-1 = a3, mivel a·a-1 = a · a3 = a4 = 1. Bonyolultabb forgatásoknál az egyes elemeket invertáljuk, és fordított sorrendbe hajtjuk végre, azaz például (afj3f2...bef2hj)-1 = j -1h -1f -2e -1b -1...f -2j -3f -1a -1, ahol f -2 = f 2 és j -3 = j, mint az egyszerû szorzással ellenõrizhetõ.
A kocka rendezése során arra törekszünk, hogy átmozgassunk bizonyos kiskockákat máshová, vagy maradjon a helyén, de kerüljön más pozícióba, például egy sarokelem forduljon el 120°-kal, vagy egy élelem forduljon meg, miközben minden más változatlan marad.
Belátható, hogy nem minden ilyen áhított mozgatás valósítható meg, mert például egy kívánt sarokelem elfordulása csak úgy érhetõ el, ha valamelyik másik sarokelem is elfordul közben, tehát csak egyszerre két sarokelemet tudunk elforgatni. Sõt itt a forgatás iránya sem mindegy, mert nem mindig azonos óramutatóirányban forognak a sarokelemek.
Találhatóak azonban olyan forgatások, amelyek csak éleket mozgatnak, és olyanok is, amelyek csak sarkokat. (Ez annak a következménye, hogy élelem nem kerülhet csúcselem helyére és viszont. Úgy is mondhatjuk, hogy a 3×3×3-as kocka csúcselemeinek mozgásai megegyeznek egy 2×2×2-es kocka csúcselemeinek mozgásaival, márpedig az utóbbinál nincsenek élelemek.)
A kocka rendezése tehát az alábbiakra egyszerûsödik:
* rendezzük el az élelemeket a rendezett kockának megfelelõen, elõbb a helyzetüket a 1., majd a színûket a 2. forgatás ismétlésével helyesen beállítva, ezután * rendezzük el a sarokelemeket a rendezett kockának megfelelõen, elõbb csak a helyzetüket az 3., azután a színeket helyesen beállítva a 4. forgatást ismételve!
Ezek a forgatások azonban viszonylag sok mozdulatot igényelnek, tehát csak lassan tudunk a rendezéssel haladni. A kockaforgató bajnokok olyan kombinációkat tartanak fejben, amelyek egyszerre több élet és/vagy sarkot mozgatnak az általuk kívánt pozícióba, s így nagyobb összpontosítás árán fel tudják gyorsítani a rendezés folyamatát.
az egy oldli búvös kocka kirakásához az a cél, hogy különbzö formákat pat kell kiraknunk mint például a plussz jel. utánna próbáljuk a hagyományos forgatásokat alkalmazni hogy kettõ fordítással egy kockát a helyére forgatunk...
Ajánlom a www.rubikkocka.hu honlapot! Itt a Játékleírások menüpontban megtalálod az összes Rubik játék rövid leírássát. És ezen a leíráson kívûl ott van benne még az is, hogy hogyan rakjad össze!
A profi módszer sokkal egyszerûbb. Berakod az összes közepet, összepárosítod az éleket és utána 3x3ként ki lehet rakni. (csak 4 db plusz alogritmus kell, 1 az uccsó élpárosításhoz, 3 pedig a lehetetlen helyzetekhez).
jó, ez azért beteg dolog. Lehet hogy szereti és tetszik neki, de nem hiszem hogy teljesen magától megtanulta kirakni, úgy hogy nem noszogatták. 3 évesen egy emberi lény még a természeti jelenségeket fedezi fel, nem bonyolult logikai kreálmányokat. Szerintem ezt a kislányt gyötörték a szülei hogy ki tudja rakni.
Más: Kaptam a barátnõmtõl egy triamidot, ismeri valaki? :) Nem sok köze van a kockához, de ez is rubik találmány. Az benne a vicces, hogy lehet benne csalni, de gondolom aki ilyesmivel játszik, az törekszik a szabályosságra, és célja hogy maga tudja kirakni :)
Hello minden kocka rajongónak! Ha van egy kis idõtök látogassatok el honlapomra. Készítettem egy Rubik kocka kirakó robot -ot. Teljesen magától kirak egy összekevert 3x3x3 -as kockát, (ráadásul max. 22 lépésbõl). Rengeteg munka volt vele, de szerintem egész jól sikerült. 2005-ben elsõ lett a Miskolci Egyetem TDK konferenciáján, az informatika szekciójában. Itt az URL: http://rubikrobot.halivud.com
Üdv mindenkinek: Myke
a sárga sarkokat ugyanazzal a módszerrel ki tod rakni mint a 3x3x3-nál,nem fognak összekeveredni a fehérek... de a lényeg,hogy most már találtál jó oldalt:)
én már ott elakadtam, hogy ha megvan az összes fehér sarok, akkor hogy csináljam meg a sárga sarkokat anélkül, hogy elkavarnám a fehéret??
de mindegy, mert közben találtam egy fantasztikus oldalt egész pontosan EZT és itt frankón le van írva és rajzolva minden. lehet, hogy van ennél egyszerûbb is, de ez is megteszi, majd utánna finomítok a technikán:))
sztem azon a magyar oldalon meg lehet érteni. Elõször kell kiraknod a fehér majd a sárga közepeket. Utána helyére rakod a fehér,és a sárga sarkokat.Majd a fehér élkockákat,kivéve egy párt,hogy mikor a sárg éleket teszed helyre akkor csak azok mozduljanak el.Utána azt a maradék fehér élpárt berakod a helyére,és a többi élt is helyre rakod.Utána meg már csak ugyanazt az algoritmust kell ismételni,hogy a közepek jó helyre kerüljenek. De ez sztem a magyar oldalon is le van írva. Ha nem megy valami ott van 1 fórum,biztos segítenek.
hi!
nemrég vettem meg a 4x4x4-es kockát. régen a 3-ast ki tudtam rakni, ez alapján próbáltam elindulni, egy darabig ment is, de a végéig nem jutok el, természetesen azért, mert itt már más logikát kell használni:) valaki tudna olyan linket, leírást adni ami érthetõen magyarázza el a kirakást, mert én ugyan találtam egy magyar és pár külföldi oldalt, meg a rubiks.com-on is van egy pdf fájl, de azok valami hihetetlen bonyolult módon magyarázzák a dolgokat. szóval nekem nem világos a dolog, csak egy darabig:((
Valaki eltudná nekem magyarázni a Fridrich-methodot?
finger shortcutokat a rubiks.dk-ról lehet a legjobban tanulni, tutorial alatt vannak, f2l és ll algoritmusok, leírva és videón is! na az utóbbi a hasznos..
a finger shortcut-ok. És a speedcubingról van a 100 algoritmus?
Sziasztok. Megnéztem a linket.Ez komoly, hogy két kiskocka kicseréléséhez, hogy a többi ne változzon 16-ot kell tekerni a kockán?!És van aki ezt tudja? Tuti, hogy lennie kell egyszerûbb megoldásnak. Én már azt semm bánnám ha egy óra alatt tudnám kirakni!Csak menjen valahogy. Help.
haha régebben énis szórakoztam ezzel a kockával de sose tudtam kirakni , valahogy nem is izgatott :D
Fókuszban volt egy svéd gyerek aki a diplomamunkájára készitett egy számitogép irányitású legó robotot, ami kirakta a rubik kockát tényleg bármely helyzetbõl kevesebb mint 20 lépésbõl kirakható?
vagyok...valami chatet kéne találni:) trefort.ntetre ha feljösz, #3ker szobában vagyok..:)
kyrr vagy most????
Na az a gondom hogy a középsõ részt kéne elforgatni van oylan ábra de ha elforgatom akkor ne mmarad meg a kék fehér egymás alatt vagy tévedek???
a kockának csak 1 oldalát nézed. ha olyan nyilat látsz, ami csak 1 sorban vagy oszlopban halad, akkor a felsõ, alsó, bal, jobb vagy középsõ sor mozgatását mutatja. ha az egész lapon átmegy a nyíl, akkor a frontoldalt kell mozgatni..pl az 1. ábrán az van, hogy a fronfoldalt órajárással ellentétesen. a 2.on ugyanez kétszer. a harmadikon középsõ réteg órajárás irányában, frontoldal ór.ir. és megint köz.ór.ir...stb..
a legelsõ nyilas képet ne mértem:)))) azt hogyan kell értelmezni
Nem értem mind1:(
Nem értem a rajzokat:)) vagy csak ne mtom megcsinálni:)
Már értem:) a rajzot csak nehét lezs megtanulni:)
de probálkozok za ábrák a forgatások ne mtom hogy vannka a rajz alapján
Nem nagyon értem az ábrákat sztem nehéz innen megtanulni
meg probálom de a szinek zavarnak:)
csak neke mmás szinûû:)))
a linken amit mondtam olyan leírás van amivel 1 óra alatt meg tudod tanulni az egészet...és utána pár perc alatt rakod.
Na én ne mtom kirakni:))) sajnos nagyon megkéne tanulnom mert teccik de ne mtom addig jutok el nehezen hogy 1 oldalt kirakok onna sehogy tovább
kopás helyett célszerû, ha azt csináloid amit a versenykockákkal is szoktak: szétszeded, és a tengely kivételével szilikon-sprével befújod a kis kockák csúszó felületét, hagyod 15 percig száradni és összerakod. utána bemozgatod, és tökéletes lesz, elég hosszú ideig... ha annyira új a kocka, hogy nem jön szét akkor valóban, célszerû duplafordulatokkal kikoptatni annyira hogy szétszedhesd... ahoz hogy "finger-shortcutokat", magyarul röviditéseket használjon az ember, ez elengedhetetlen..
http://www.tablajatekos.hu/uj2001/rkocka1.html címen megvannak az alapok, magyarul, szépen illusztrálva. ha durván nézem, max 10 algoritmus megtanulásával már ki lehet rakni. én eredetileg innen tanultam, aztán bõvítettem. csak az alappal egy kis gyakorlással 2 perc alá lehet menni átlagban.. (amit én most tanulok, abban 100valahány alg. van, és 16-18as átlagokat látok vele...)
Hát az érdekelne hogy tudom kirakni mikor 1 oldal megvan teljesen
a mindent pontosítsd pls valamennyire..akkor tudok segíteni;)
üdvözlet ererfelé!:) kellemes meglepetés még belefutni a kockába, tekintve sajnos, hogy a nemzetközi versenyeken nincs is már magyar...:( mindegy, lényeg h ien is van:) magamról annyit h 16 éves vagyok és talán 1 hónapja került a kezembe 1.ször a kocka, (kivéve azt, amikor a járókából hajigáltam kifelé...) akkor meg is tanultam egy nagyon nagyon alap módszert, amit kiegészítve átlag 1:15 alatt rakom..55.43 a rekordom (még..:), most rászánok pár hónapot, és megtanulok 1 más módszert..hogy 20-30 mp tájt legyek:) lényeg a lényeg, amint látom páran érdeklödnek itt, hogy hogyan lehet kirakni..ha a gyorsasági része érdekel valakit, szóljon, mert arra is vannak jó írásaim...
ja
mondjuk már a sárga van meg jól utána ne mtok tovább menni m,ert nem tom hogyna kéne megcsin a többit ebbe kéne segíteni
oké csak nekem nem ilyen a kocka d ene mértem hogy kéne kirakni ezt ne mértem
A a piros kész, akkor rakjad ki mellette a sárga, züd, fehér és kék sorokat, de csak azt, ami a pirossal szomszédos elemekbõl áll! Ezt kell látnod a végén:
addig eljutok kirakom a piros oldalt onnatól ne mtom mit csinálja kahhoz viszonyítsak??? vagy hogy tovább ez a legnagyobb baj
Az az igazság vki leirná eccerûen de nagyszerûen hogy kell kirakni szivesen kiprobálnám