Ígí legyen lottó ötösöm.Épp a napokban meséltem a sztori magvát Szacsinak! Mindenesetre eklatáns példája annak, hogy " hülye ember ha száz évig nem születik akor is lesz"
egy kis szöveg arról, h nem minden metálos tökéletes, és akad elvétve egy-két elmebeteg is :-DD :
"A könnyûzene különbözõ underground szakágaihoz tartozó szubkultúrák mindig roppant izgalmasak. Furcsa emberek gyülekezetei ezek, akik közös zenei ízlésükön kívül többé-kevésbé a világ dolgainak hasonló megítélésén is osztozkodnak. A kívülállók számára bevehetetlen és néha elég rémisztõ szekták, a japán streetpunkok és magyar dárenbéz-óvódások, hogy két kirívó példát említsünk. Amikor pedig egy ilyen zárt közösségnek szinte az egésze szabályos elmebetegekbõl áll, akkor garantált, hogy ott nagy dolgok fognak születni. Ilyen szerencsés együttállásokra azonban ritkán kerül sor, a legutóbb is több mint tíz éve jött össze teljes szépségében a mû, a norvég black metál szcéna keretein belül.A black/death/doom metál viccnek indult, valamikor a nyolcvanas évek elején. A Black Sabbath által lefektetett, és a Metallica-szerû trash borzalmak által tökélesített alapokra építve ekkor teremtette meg a mûfaj ábécéjét a brit Venom. Zúzós gitár, ipari dob, hörgés, nagyjából ennyi. A Venomnak számos követõje akadt szerte a világon, egyvalamiben azonban mind egyformák voltak: a sátánista kelléktár minden elemét a levágott kecskefejtõl a fordított keresztekig gyakran és szívesen használták, koncert után pedig szépen hazamentek, lemosták magukról a mûvért és megnézték az esti meccset a tévében. A mûfajba nyilvánvalóan bele volt kódolva, hogy elõbb-utóbb valaki elkezdi komolyan venni, mint a Cessnáját a floridai felhõkarcolóba vezetõ, Mohamed Atta-rajongó amerikai tinédzser Oszama Bin Ládent.
Miközben a világ fekete pólóba öltözött ifjúsága Deicide és Morbid Angel jellegû civilizált death-metálra rázta a fejét, addig a könnyûzeneileg a mai napig is csak az A-HA és újabban a Royskopp nevû poszt-ambient duó miatt jegyzett Norvégiában egy maroknyi bolond elkezdett vadul együtteseket és szcénát alapítani. Az egyik legelsõ és legfontosabb oslói black metál együttes az 1984-ben Oystein Aarseth gitáros és Necrobutcher basszusgitáros által létrehozott Mayhem volt. Az Euronymus mûvésznéven mûködõ Aarseth hamar az egész norvég színtér központi figurájává vált, Oslo egy lepukkant külvárosában még Helvete néven black metál boltot is nyitott, amely hamarosan az összes hozzá hasonló idegbeteg gyülekezõhelyévé vált. A Mayhem két kulcsfontosságú tagja Euronymus mellett a dobos Hellhammer, illetve a svéd származású énekes, Dead volt. Az elõbbi azért, mert a Slayeres Dave Lombardo mellett valószínûleg minden idõk legnagyobb metál-dobosa, az utóbbi pedig azért, mert még az együttes többi tagja számára is meglehetõsen furcsa szokásokkal rendelkezett. Szabályos nekrofil volt, betegesen vonzódott mindenhez, ami halott. A legenda szerint kedvenc háziállatai rendszerint döglött hörcsögök voltak, a kellemes hullaszag elérésének érdekében pedig ruháit viselés elõtt hetekre képes volt a föld alá ásni. Ne hitetlenkedjünk, a késõbbi fejlemények tükrében ez nem tûnik különösebben elképzelhetetlennek.
A Mayhem koncertezgetett szerte Norvégiában és idõnként Európa többi részén is, jobb napjukon akár 100 fizetõ nézõ elõtt. A két évig tartó ámokfutás 1991 áprilisában kezdõdött, amikor az akkor még mindössze 21 éves Dead életundora addig fajult, hogy egy este az együttes által Oslo legszélén közösen bérelt házban puskájával szétlõtte a saját fejét. A csávónak lehetett humora, mert búcsúüzenetként csak annyit firkált egy darab papírra, hogy 'elnézést a sok vérért'. A hazaérkezõ három kolléga elõször nem tudta mire vélni a nagy csendet, ám amikor végre sikerült bejutniuk a házba, és megtalálták énekesük holttestét, azonnal tudták mit kell tenniük. Euronymus elõször is hazaszaladt szüleihez a fényképezõgépéért, hogy a gyönyörû látványt megörökítse az örökkévalóságnak. A fotók elkészülte után valamiféle vérszerzõdés-szerûség jegyében megfõztek, majd közösen megettek egy apróbb darabot Dead kibuggyant agyából, végül pedig a koponyacsont szétszóródott szilánkjait gyûjtötték össze láncfûzés céljából. Az információkat ebben az esetben érthetõ okokból nehéz független forrásból megerõsíteni, az ominózus fényképek közül egy mindenesetre felbukkant egy késõbbi Mayhem kalózlemez borítóján.Dead öngyilkossága még mindig nem lett volna elég a színtér megismertetéséhez a szélesebb norvég nyilvánossággal, hiszen ha agyevésrõl nem is, saját fejet szétlövõ zenészrõl jónéhányról mesél a könnyûzene arany betûkkel írt emlékkönyve, gondoljunk csak Kurt Cobainre vagy Zámbó Imrére. A kilencvenes évek legelején azonban Oslóba érkezett Kristian Vikernes, ismertebb nevén Varg Vikernes, még ismertebb nevén Count Grishnackh, a Burzum nevû black metál one-man-show mûködtetõje. Ha járt már beteg ember a popkultúrában, az mindenképpen õ kell hogy legyen.
Vikernes egy békés norvég kisvárosban, Bergenben nõtt fel, szõke hajjal és kék szemmel, szeretõ családja kebelén. Vonzalma a világ sötét és büdös oldalához hamar kiütközött, kiskamaszként már kijárogatott sötétedéskor a közeli erdõkbe, nézegette a furcsa formájú fatörzseket és árnyakat, közben pedig jól elgondolkozott a világ dolgain. Tizenévesként felfedezte a black metál csodálatos világát, majd miután rájött, hogy a lehetõ legbénább keresztnévvel rendelkezik, ami csak sátánistának kijuthat, hivatalosan is Varg-ra változtatta azt. Vikernes még az oslói black metálosokkal is nehezen jött ki, ezért inkább egyszemélyes zenekart alapított Burzum néven, amely nagyon ritkán koncertezett, a stúdióban pedig többnyire õ maga mûködtetett minden hangszert. Euronymus hamar szárnyai alá vette a vidékrõl érkezõ Vikernest, és amikor Dead öngyilkossága után, a folyamatos rendõrségi zaklatásokat megunó Necrobutcher kiszállt a Mayhembõl, õt kérte fel a következõ album basszusgitár-részeinek feljátszására. Az itt hivatkozott album, a végül csak 1994-ben megjelent De Mysteriis Dom Sathanas nagyjából minden idõk legnagyobb black metál albumának van elkönyvelve. Dead helyét Csihár Attila, a magyar Tormentor együttesbõl Norvégiába hívott énekes vette át. Csihár gondolom az élményeibõl könyvet írhatna, mert az az egy mondat, amit tõle találtam az interneten, hihetetlen dolgokat sejtet. Így szól: 'Vikernes sodronyingben várt az állomáson'.)
A Mayhem-album felvétele után felgyorsultak az események. 1992-ben gyakorlatilag havonta égett le egy a számos középkori norvég fatemplomból, június 6-án pedig az ország egyik büszkesége, az Oslo melletti Fantoft-templom lobbant lángra majd égett porrá. A rendõrség a sötétben tapogatózott - szóvicc! - a norvég lapok viszont hamar kiderítették, hogy a pirománia mögött az ország egyre jobban megvaduló black metál mozgalma áll. Vikernest letartóztatták, majd hat hétnyi fogvatartás után szabadon engedték. Nem kellett volna, mert Oslóba visszatérve egybõl halálosan összeveszett Euronymussal, majd a fejébe vette, hogy szó szerint halálosan.
1993 augusztus 10-én éjjel - ekkorra már több, mint 30 templom leégett és a norvég rendõrség felállított egy, kizárólag a black metál undergrounddal foglalkozó nyomozócsoportot - Vikernes és barátja, Snorre Ruch bekopogtak Euronymushoz, majd 29 késszúrással megölték a megdöbbent gitárost. Mindkettejüket letartóztatták, és bár Vikernes önvédelemre hivatkozott, mondván hogy ha nem õ lép elõször, akkor Euronymus öli meg õt, az oslói bíróság 21 éves börtönbüntetésre ítélte egyrészt a gyilkosságért, másrészt a Fantoft-templom felgyújtásáért. Vikernes ügyét az sem nagyon segítette, hogy a lakásán tartott házkutatáson hatalmas mennyiségû dinamit és lõszer is elõkerült. Ruch kisebb börtönbüntetéssel megúszta.
A per alatt Vikernes valóságos médiasztár lett Norvégiában. A tárgyalásokat végigviccelõdte, az esti híradók pedig rendre tele voltak a 'gonosz õrült' aznapi tréfáival. Ebben az idõben már nem volt tanácsos fekete pólóban mászkálni Oslo utcáin, ugyanis a feldühödött polgárok gyakran szabályos lincselésekkel vettek elégtételt a nemzet büszkeségeinek felgyújtásáért. Vikernesen kívül 14 éves börtönbüntetést kapott Bard Faust, az Emperor együttes dobosa is, mivel hidegvérrel megölt egy hozzá közeledni próbáló homoszexuális férfit, valamint a szcéna további öt tagja kapott kisebb-nagyobb szabadságvesztést, többnyire gyújtogatásért. Börtönbe vonulásával Vikernes legendája tulajdonképpen csak elkezdõdött. Lemezeit alig gyõzték újranyomni, és olyan mainstream metálújságok álltak sorban a zárkája elõtt, mint a Kerrang vagy a Metal Hammer. A liberális norvég börtönöknek köszönhetõen Vikernes - azon kívül, hogy bent kell maradnia - gyakorlatilag azt csinálhat, amit akar. A metáltól ugyan teljesen elfordult, viszont szabályos árja náci lett, hosszas és összefüggéstelen írásai szerint célja az egész zsidó-keresztény mocskot kiverni Norvégiából, visszatérni a pogány hithez, falvakba költözni és elmélkedni a tiszta haza szépségén. Gitárt ugyan nem, szintetizátort és egyéb elektronikus kütyüket viszont tarthat a cellájában, ezeken az utóbbi hét évben két lemezt is felvett, azokat pedig ki is adták. Zeneileg elég jók, szövegileg pedig szervesem illeszkednek Vikernes elborult ideológiájához.
A világ black metál közösségének egy jó része bosszút esküdött, amiért Vikernes elvette tõlük a jóistent, Euronymust. Ha beváltják fenyegetésüket, akkor a valamikor 2015 táján szabaduló Vikernesnek nem lesz sok ideje élvezni a szabad levegõt. "
Bármelyik,csak a a Fóling ne! Meg mondjuk a SDOIT sem, nem azért, mert nem jó, hanem mert aki most ismerkedik a progi zenékkel annak biza hamar megfexi a gyomrát. Au I.W. vagy a Scenes optimális választás.
Images & Words, és az Awake. Monnyuk ezekbe halgassá bele...
hellosztok! tennap ajánlották a DT-tõl a Great debate-et, és meg kell h mondjam, h tetszett! jó, nem voltam oda érte, de nem is volt rossz.. nos az én kérdésem az lenne, h ez a Great Debate az együttes alapszáma, vagy ez csak 1 a sok közül, és h alkottak már jobb számokat is? mer ha vannak ennél jobb számaik is, akkor lerántok pár albumot Tõlük, igaz, h a progressive stilussal még csak barátkozgatok.. :)) thx!
ha nagyon ráérsz akkor jöhet. és én neked az Ayreont? (:
Havernak megvan, de csak mp3-ban, majd elkérem tõle. Feldobjam neked vhová a frameshift-et? Korábban már ígértem, de elmaradt. Nem rossz, szerintem jobban énekel LaBrie, mint az uccsó DT albumon.
Szerintem marha jó a falling. Kicsit lazább hangvételû, de én pont azért szeretem néha azt is betenni. Pl. az új album nekem egyáltalán nem tetszik. Meghallgattam hatszor-hétszer és azóta is ott porosodik a polcomon. Szerintem vacak.
Nemtom, megvan-e nektek az a DT koncert, amikor az Iron Maiden teljes Number... albumát elnyomják, egy koncertfelvétel.
A Threshold hétfõn az A38-on játszik, de ezt gondolom tudod, csak neked messze van :) Ebben nem értek veled egyet, szerintem a Falling... egy kiba jó album, nem értem, hogy anno mért fikázták le annyira. Hozzáteszem, régebben pont ez miatt nem vettem, amikor megjelent, viszont a cédépinczében anno megvettem olcsó pénzért, meghallgattam jó párszor és baromira bejött, még a mai napig is. Szerintem jó album
Majd, ha a Threshold jön hozzánk akkó megyünk.Vazze k..a messze van, annyira meg nem jók, hogy egy huszast beruházzak! Necsináld már Artschi! A You'r not Me,meg az Anna Lee! Szégyenfolt a DT életmûben.A You'r not Me-t a gyalázatos Desmond Child ügyeletes slágergyárossal íratták!!Egy Dream...!!!!!!Blaszfémia!Persze azért a Lines in the Sand, a Trial of Tears, meg a Hells Kitchen jók, de az összképet lenyomják a "slágergyanús szerzemények.Szóval szerintem verseny nélkül is a leggyengébb DT mû Fóling.
Jön vki hétfõn Threshold koncertre vagy csak én megyek?
pázze....levették a loser klippjét a érion oldalról...most mehetek décézni
james labrie (:
hát, pont ez a baj, hogy szarér kell agyon dicsérni a oldalast? sztem csakkicsit körül kell nézni, vannak nála sokkal jobb rocknénik.
nah, megyek rush in rio dvd-t lesni. majnem beszartam, amikor megláttam a csomagolást...aztán amenün is jót röhögtem és most kezdõdik...tom sawyer... ((; az ayreon dvd-vel most végeztem, az is jóak. holnap meg jön az opeth... (: