"E. Rutherford 1903-ban kimutatta, hogy a radioaktív bomlás bétasugárzását nagyenergiájú elektronok alkotják" egyszerûbben az enc.hu-ról....
ahha....hm...szal igen a béta sugárzásnál a neutronból proton lesz...avagy a negatív béta bomlás asszem...és ienkor mi is történik pontosabban?...a n0 egyik d kvarkja u kvarká alakul, miközben W- vektor bozont sugároz...ez egy egy töltéssel(+) és tömeggel rendelkezõ erõ közvetítõ részecske....és ez a W+ vektor bozon továbbomlik egybõl egy elektronra és egy anti elektron neutrínóra....szal ennyi ;)
szal mit nm enged a Standard Modell?("Ezt eddig úgy tudtam, hogy nem engedi meg a standard modell")
Te meg mi az hogy nyáron itt konferenciázgatsz?
Hm de egy kicsit eltértünk a tárgytól.
Lehet hogy skizofrén vagyok és én vagyok a csoportvezetõtök is? Amúgy meg mostanában nagyon megszaporodtam a hozzám hasonló nevû emberek, mert van valami divatbuzi csávó is akinek a faje ki van plakátozva a blahán és õt is így hívják. Meghóditom az országot!
+van...csak az azérdekes, h a csoportvezetõnket is pont úgy hívják mint téged, vazzz!!!!
Ehh õ vaze. Akkor elvileg ugyanannyi idõ vagy mint én, mégis okosabb. Ez hogy lehet?Ezt eddig úgy tudtam, hogy nem engedi meg a standard modell. Amúgy meg adj egy msn címet és fölveszlek, persze csak ha akarod.
nm igazán...net.... eddig egy fél könyvet olvastam....:)
"sok proton szeretkezik egymás hegyén-hátán" csak azért voltam ennyira csodálkozó, na :P
az elektrona standard modell szerint, meg ahogy én tudom nem bontható tovább... az elektron a leptonok családjába tartozik, ahol a neutríno, meg tau, meg elektron-neutrinó, meg ienek vannak....szal sztem nm bontható tovább...ha a standard modell helyes....
Az elnevezésekbõl nem igazán merek következtetni az egyes égitestek anyagára, és azzal, hogy elolvastam a belinkelt cikket rájöttem, hogy itt sem szabad. A neutronokon kívül azért vannak ott protonok is, nem is kevés.
A down-down-up azok a kvarkok, amik a neutronokat alkotják ugye?
"Egy sárga gumikacsa hápogástól megvadult orángután erejével" indítom útjára hülyébbnél hülyébb kérdéseim özönét, melynek elsõ állomása a neutroncsillagok.
Mibõ vannak?
Vagyis szóval ezek is szupersûrû anyagból állnak? Arra gondolok, hogy nincs atommag, hanem sok proton szeretkezik egymás hegyén-hátán, és ezt az egész orgiát egy nagy elektronfelhõ veszi körül. Bocs a buta kérdésért, de hát ennyi telik tõlem.
ma kezdõdött el az MCSE ifjúsági tábora Ágasváron. asszem csak vasárnap megyek
de olyan közel ahhoz a Naphoz, amelyik bolygó 4 nap 6 óra alatt kerüli meg a Napját, az csak gázóriás lehet.....
Semmi gond. Bár nemrég egy másik fórumban az volt a kérdés lényege, hogy honnan tudjuk, hogy valóban gázóriások? Azért mert nálunk az óriásbolygók gázóriások, még nem zárja ki azt, hogy más naprendszerben szilárd felszinû óriásbolygók legyenek. Legalábbis kb. ez volt a végkövetkeztetés. :Ð
Igen, nemrég volt a Spektrumon egy adás a bolygókról, és találtak egy másik csillag körüli bolyót ami 4 nap alatt kerüli meg a csillagát.
Mindez akkora gázóriást eredményez, sejtet, amekorát elképzelni is nehéz. Akkora a bolygón a vonzás, hogy mindig ugyanaz a fele néz a nap felé, a nap felõli oldalon 2500 fok, innen csikokban áramlik a forró gáz a bolygó másik fele felé.
Javíts ki, ha tévednék, de az eddig felfedezett Exobolygók elsöprõ többsége gázóriás, és sok közülük nagyon-nagyon közel kering a csillagjához, olyannyira, hogy egyik-másik pár nap alatt kerüli meg...
tényleg szar kérdés, minden oriásbolygónak van gyûrûje a szoláris rendszerben legalábbis, dehogy más csillagok bolygóinak van-e tudja valaki?
múltkor meg a Legyen ön is milliomosban az volt a kérdés hogy :
Melyik bolygónak van gyûrûje ?:
A:Mars B:Jupiter C:Szaturnusz D:Neptunusz
DDDD, csak a MArs -nak nincsen gyûrûje, mert a Jupiternek ott a vékony porgyûrüje, a Neptunusz -nak meg ott a hármas gyûrûje. rosz kérdés volt, de Szaturnuszt beikszelte...
Eddig egy EQ-5-ösöm volt, de csak kölcsönbe. Jövô héten vissza kell adnom a gazdinak. Egy hónap múlva meglesz a sajátom, az is EQ-5 lesz, csak acéllábakkal... Az a biztos! :D
Hát ez lenne az én Fraunhogerem... Aranyos, nem? Az a hülye a képen meg én vagyok. Ott a hangsúly a 127mm átmérôn van, mert sok embernek ez nem mond semmit. Hát most látjátok,hogy a 127 mm, az majdnem akkora, mint egy emberfej...
Betettem egy Hold képet is, még három hete csináltam. Azért ilyen homályos, mert kézbôl fényképeztem, és nem nyúltam hozzá Photoshoppal. 0.7 másodperc exp. idôvel készült, ezalatt bemozdultam egy kicsit... :)) Az uccsó képen van a kezdeti binoklim, azzal inkább csak "hullócsillagokat" nézegetek, merg keresgélek az égen. A nagy látómezô miatt igen kényelmes megoldás ez... Mellette van két Barium okulár, egy 20 mm, és egy 10 mm. A kép a 20mm-essel készült, mert sokkal több fényt ereszt át, mint a 10-es. (20mm-es: 60X nagyítás, 10mm-es: 120X nagyítás) A 10mm-el nem tudok normális képet, mert a bratyó fényképezôjén nincs szûrô-menet, így túl gázos az egész. Na mindegy... :DD
láttam távcsöveket, refraktorokat 1 Euróról indulni, és annyi van belõlük, hogy egyszer biztos tudsz / tudok venni magamnak potom pénzért egyet.
Szerintem nem vészes. De ha az e-bay.at -ról rendeled, akkor az osztrákoktól hozzák, és sokkal kevesebb az egész dolog. Szerintem megérné,de te tudod, én nem akarlak semmire sem rábeszélni. Azért egy próbát megérne...
a meghatározó tényezõ már csak a szállítási költség, mert ez becsomagolva lehet kb. 30 kg, és annak sok lehet a fuvardíja.....
Akkor szerintem simán megéri. Az E-Bay -on ki lehet fogni ilyeneket olcsón is, de 50 alá szerintem nem fog menni senki. Nézegesd csak, aztán ha találsz valamit, akkor marjál rá!!! (Feltéve, hogy kell a távcsô :D)
Hát ha tartalmazza a mechanikát is ez az ár, akkor mindenképpen jó vétel lenne. De ha nem, akkor nagyon rossz, mert csak a tubust magát már megkapod 55.000 Ft-ért. Legalábbis a tsz.csillagaszat.hu-n . Szóval ez van. :DD
Tegnap szép tiszta volt az ég, meg is néztem egy-két dolgot. A Szaturnusz csak pár órán kersztül láttatta magát, de nem tudott elôlem elbújni... :) Aztán a Jupiter vettem célkeresztbe (Illetve szálkeresztbe), a Barium okksik hozták a szokásos formát, de a Nagy Vörös Foltot még mindig nem sikerült megfigyelnem ezalatt a három hónap alatt. Majd az Ortho-val... Aztán megfigyeltem még az M44-et is, ami ugyan mély-ég objektum, azért a 3,14 magnitudós fényessége még ebben a hosszú fókuszú Fraunhoferben is remekül látszott. Ez volt életem elsô mély-ég objektuma, amit meg tudtam figyelni a saját vasammal... :D Hát ez tök jó. Aztán fél egykor úgy döntöttem, hogy elég lesz mára. Illetve arra az estére. Kár, hogy nem annyira elterjedt az amatôr csillagászat a mi kis hazánkban...
Köszönöm Roger6 és Immovable a hasznos segítségeket.
Ilyen 150/750 -es Newton távcsövet már láttam az eBay -en 75.000 forintért is az kedvezõ ár ?
jaja
Meg láttam elôbbre, hogy a Nightrun is belinkelte ide a 3 legjobb magyar oldalt. Az egyik a soproni távcsôdiszkont...
LittleL na Roger6 kimerítõbb leírást adott mint én, de ha még van kérdésed a link amit mutatam nagyon hasznos lehet, itt rendelhetsz is, meg kérdezhetsz is, meg mindenis :))
:DDD
Megelôztél... :DD
A refraktor a bolygók megfigyelésére alkalmas, mivel nincs központi kitakarása. A refraktorokra jellemzô egy kis színi hiba, amit szûrôkkel korrigálni tudsz. Egyébként minél hosszabb a tubus, annál kisebb a színezés. Az én 127/1200-omnál nem is lehet észrevenni. A bolygók képe tûéles, kôkemény kontraszt jellemzô rájuk. Persze ez a refraktor átmérôjétôl is függ, hogy mennyi részletet lehet megfigyelni egy bolygón. Én egy 5mm-es Vixen orthot használok bolygózásra, változók figyelésére, kisbolygókra. Igaz,hogy a szemed rendesen bele kell passzírozni az okulárba, de nekem mindent megér a látvány. Az álmom egy Tel-Vue Radian, a bolygózók királya!!! Majd egyszer....
Ha galaxisokat, planetáris ködöket, illetve egyéb mély-ég objektumokat akarsz megfigyelni, akkor egyértelmûen reflektor. 150-es átmérô felett már tízezernyi csillagot látsz az égen, és az áruk sem megfizethetetlen. Errôl nem tudok nyilatkozni, mert még csak amatôr csillagász barátimnál foglalkoztam Newtonnal, személyes tapasztalatom nincs ilyen téren.
Én csak annyit mondok, hogy ha városban élsz, ahol nagy a fényszennyezettség, akkor a mély-ég objektumokat felejtsd el, ezeket nem fogod látni, vagy csak nagyon jó égen. A bolygók viszont láthatók városokból is, mert ezek olyan fényesek. Mostanában a Jupiter a legelsô célpontom, de mellette a fent van még a Szaturnusz is egy pár óráig, illetve a Vénusz napnyugta után látható egy rövid ideig.
LittleL A refraktorok bolygó megfigyelésre az etalon, mert szép kemény rajzolatot ad és nem kell jusztírozni mint a newtonokat, de drágák... a newton "olcsó" és kiváló mélyég megfigyelésre, de a bolygókról is szép képet kapsz azért... hogy melyik a legjobb, hát persze az amelyik a legnagyobb átmérõjû mert annak a legnagyobb a fénygyûjtõ képessége és ez a paraméter az egyik legfontosabb egy távcsõnél, fontos a jó mechanika is, fontos szempont még hogy mennyi pénzed van, nekem a 150/750-es newtonom van nincs vele semmi baj, nekem bejönn, sztem ez egy arany középút, mert viszonylag könnyû össz 18 kg, de nagy fénygyûjtõ képességû, fényerõs távcsõ (f/5), a 250-es már elég nehéz lessz és drága, de tény hogy hogy sokkal de sokkal részletesebb képeket kapsz majd mint a 150-esel, a 127-es sztem egy refraktorra gondoltál, az is egy komoly mûszer már... itt egy link ezen mindenrõl kapsz infót, sõt ha küldesz nekik emailt hogy tanácsot szeretnél errõl meg errõl, akkor szívesen válaszolnak: http://tavcsodiszkont.csillagaszat.hu/
Roger6 hát lézerrel télleg elég gyors, gyorsan bele fogsz jönni, én anélkül csináltam elõször hát az már nehezebb ügy... 250 -es newtonnal nem semmi képeket kapsz majd... mivel kimenni figyelni hétvégente szoktam, általában szombaton, hát... kb havonta... elvileg a jusztírozás harmadik lépését ( a fõtükör beállítása ) minden észlelés elõtt el kéne végezni sõt észlelés alatt is kéne ellenõrizni, de ennyire nem vagyok precíz... ha megveszed a 250-es tükröst pffúúú de írigy leszek