De itt Répcelakon is gyártanak szárazjeget, ami ugyebár a fagyott szén.dioxid, az meg - 76 fok-os. Szóval nem tudom hogy képzeli el a cikk írója, hogy ott bármiféle élet lehet.
Én azon lepõdtem meg, hogy olyan messze a Naptól, még olyan erõsségû fényviszonyok voltak ott. Egész messze el lehetett látni.
Most meg hogy a Titánon nem bukkantak "óceánokra", azt mondják, hogy akkor az Európa jege alatt biztosan lesznek óceánok. De szerintem ott is csak fagyott víz van mindenütt.
engem az érdekel nagyon egyébként, hogy az õsrobbanás után volt valamennyi anyag és kevesebb antianyag, ezek összetalálkoztak, és mivel anyag volt több, azért van a mi világunk " anyagból" ugyebár.
De mekkora energia szabadulhatott fel, amikor ez a kétféle anyag összetalálkozott ? irdatlan nagy, az egyszer biztos...
A kisérleti eszközt Cosmos-1-nek hívják, és egy orosz nukleáris meghajtású ballisztikus rakétahordozó tengeralatjáróról indítják, a hordozóeszköz egy már kivont 'Volna' ballisztikus rakétából átalakított szerkezet lesz. A tervezett indítás idõpontja 2005 Március 1.
Jó pár hónapja volt egy hír, hogy éppen fellõni készülnek egy szerkezetet, hogy gyakorlatban is kipróbálják a napvitorla mûködését. Sajnos részletekre már nem emlékszem (csak most jutott eszembe). Valaki esetleg tudja, hogy mi lett vele?
nincs egyetlen meteor sem, amelyik tökéleteg gömb alakú és egyenletesen ég el a légkörben... ha sikerül egy gyorsan forgó és megfelelõen összevissza formájút elkapni, annak érdekes eredménye lehet:
A more perfect world
90 napra tervezték a rovereket. felesleges a portörlõvel bonyolítani a rendszert, sok jó dologtól vette volna el a helyet és a súlyt.
(az meg, hogy 360 és 380 napos korukban még mindig ilyen jól üzemelnek... :D )
látszik az a különbség amit azóta se tudnak magyarázni, hogy az Opportunity mitõl van olyan jó energia-állapotban... egy nagyobb szélviharra gondolnak ami esetleg lepucolta, mert egyik napról a másikra növekedett meg a rendelkezésre álló energia mennyisége :) (vagy összefagyott a por rajta csomókba, és amikor ferdén állt akkor legurult...)
Ugyan már, a CVN77 híres ember nevét viseli majd, költeni kell rá.
Azért az valóban gigászi méretû napfolt lehetett. 120.000 km -es méretû. Egy autó nem kis futásteljesítménye, de a Nap még ennél is ezerszer nagyobb. DD
amúgy az országból sarki fényre talán a magasabb hegyek tetejérõl nézve vagy messze városoktól van esély, ahol nincs óriási fényszennyezés... http://mcse.hu/ ...azért pár fotón csak sikerült elkapni :)
"január 20-i gigászi napkitöréskor kidobódott részecskék árama 21-érõl 22-ére virradóan éri el a Föld térségét, ami erõs mágneses vihart válthat ki. Szerencsés esetben talán sarki fényt is láthatunk, az idõjárás most sokkal kedvezõbb lesz.
Friss információk (január 21. péntek, 8.20 óra)
Mint arról csütörtökön már beszámoltunk, a Jupiter méretû 720-as napfoltcsoport január 20-án (csütörtökön) hazai idõ szerint 8 órakor a három nappal ezelõttinél is sokkal nagyobb napkitörés produkált. Az azóta befutott adatok alapján a napkitörést követõ koronakitörés következtében az 1989 óta tapasztalt legerõsebb "sugárzási vihar" alakult ki a Föld térségében. Ez azt jelenti, hogy a kitörés által a fénysebesség közelébe felgyorsított töltött részecskék (protonok) sûrû áradata érte mágneses pajzzsal védett bolygónkat. A kidobódott részecskék további árama 21-érõl 22-ére virradóan éri el a Föld térségét, ami erõs mágneses vihart válthat ki.
Szerencsés esetben talán sarki fényt is láthatunk. Az ICI Interaktív Meteorológia szakemberei szerint a 21-érõl 22-ére (péntekrõl szombatra) virradó éjszaka az idõjárás is kedvezõ lesz az északi fény megpillantására. "
hát én kinéztem, de csak bazinagy holdudvart látok, zöld cikázó fényeket nem :(
Az origo-n olvastam egy cikket egy napkitörésrõl ami szerint ma éjjel vmikor éjfél után elképzelhetõ, h. akár Mo.-n is látható lesz sarki fény az erõs elektromágneses vihar miatt. Errõl mi a véleményetek?
a Swift (egy gyorsan pozicionálható gammasugárzás-teleszkóp) nemrég óta üzemel (2004 novemberében bocsátották fel), és máris elkapott egy olyan erejû gammakitörést, amirõl feltételezhetõ, hogy esetleg egy fekete lyuk keletkezését jelzi. a teljes cikk A Swift misszió honlapja
dehogynem, a rezgések terjednek arrafele is, és az áramlás sem teljesen uniform, még egy folyó vízben is (ami sokkal inkább egyirányú, mint a tengeráramlás) vannak ellenirányban haladó részecskék. elsõre a rezgés fele indulnak, aztán elérkeznek arra a részre amikor már a vércseppekbõl is elkapnak pár molekulányit. onnantól meg jobban irányba állnak és ráközelítenek, de természetesen tévedni õk is szoktak (ezért szoktak például a cápahorgászok áramlat-iránnyal szöget bezárva csónakázni, hogy minél szélesebb "nyomot" hagyjanak. aztán amikor már meglátnak egy-két keresõt a radaron akkor irányba fordulnak, hogy a cápáknak megkönnyítsék a dolgát)
ja, ez OFF annyi azért biztos, hogy a cápáknak van több olyan szerve, amelyeknek a müködésérõl csak homályos fogalmaink vannak, testfelépítésük is alapjaiban eltér az általánostól pl. a belsejük harmadát elfoglalja a máj, mert ez könnyebb a víznél, és ezért nem süllyednek el - ugye nincs légholyaguk
tudományos jellegû kérdésem van, hátha járnak ide okosok is tegnap volt egy film az NGeo-n a cápákról egy csepp vért is kilóméterekrõl megéreznek
azt szeretném tudni, hogyan lehetséges ez? hogy lehetséges, hogy az áramlással ellentétes irányból is érkezhetnek cápák? hogy lehet, hogy a vér szaga gyorsabban eljut hozzájuk, mint ahogy egyáltalán az áramlás a sebessége miatt elvihetné addig? hogyan lehetséges, hogy amint megjelenik az információ, azonnal tudnak róla?
Szvsz ha fentrõl érkezett a kavics és a kráterét betemette a szél, akkor õt is be kellett volna temetnie. Azt meg nehezen képzelem el, hogy a már betemetett kavicsot ami elég mélyen ül a krátere alján, azt a szél csak úgy kiszabadítaná.
jah, 96' ban még Pentium 100 -as volt a jó gép. DD most meg... és örültünk ha volt benne hangkártya meg CD meghajtó, mert akkor már multimédiának nevezhettük. DD
igen, és itt merül fel az a nagy kérdés, hogy az a vasmeteoritka kivétel vagy szabály a felszínen... van már példa, de rettentõen picike a mintavétel, úgyhogy ki tudja :) (lásd élet a Földön: kivétel vagy szabály?)
nem tudom mennyi volt a Huygens memóriája, de azt írták leszállás közben, hogy folyamatos felsugárzás közben törölte a képeket meg az adatokat és dolgozott a helyére - úgyhogy valószínûleg olyan sok nem lehetett neki - a mars roverek 256megával dolgoznak.
Képzeld el hogy ez a kis marsjáró csak milyen kicsi hatóttávolságot járt be eddig (viszonylag) és máris olyat talált, amit a Földön még csak egyszer, vagy legalábbis ritkán találtak. És képzeld el hogy még mi mindent találna, ha sokkal nagyobb hatótávolságú robotot tudnánk a Marsra juttatni.
Egyébként mennyi memóriája van a Huygens szondának ?
azt se tudták hogy elég ritka lesz a légkör a fotózáshoz, hogy egyáltalán láthat valamit, és nem egy sûrû fagyott tejfölben száll le a felszínig, ahol elsüllyed... a sok egyforma képbõl pedig - bár tényleg sok egyforma van, az elveszett adatok pótlására - sok, amit mi egyformának látunk az más-más hullámhossz szûrõn át készült, és pl. ez alapján tudtak kvázi színhelyes képet alkotni a leszállás után. (plusz gondold el a hintázó lelógó körpanoráma fotó méretét (van videoképsor az ereszkedésrõl), és betájolhatóságát ha nincs horizont, mert nem látják. így elég picik a képek ahoz, hogy esetleg orientációt hozzá lehessen fûzni, és még a szûkös memóriában is elférjenek kisugárzásig.
persze, már mérõmûszerek is vannak a szondán,, de én azért el tudtam volna képzelni valami halszemoptikás vagy milyen fényképezõt a szonda tetejére, ami egy képpel egész körpanoráma képet készít, tökéletes minõségben. (Magyar találmány)
persze azt is megértem, hogy a gázok tanulmányozása, légkör, hõmérsékelt, fényviszonyok, szél, tanulmányozása volt a fõ cél. Mert úgy gondolták, hogy a szonda épségben nem is érkezik le a felszínre,vagy legalábbis nem sokáig fog mûködni csak a légkörben fog mûködni.
K: "De miért fényképeznek ennyi egyforma képet ?" V1: "van sok kép is ami megsérült." V2: idõkülönbségek (ld. van-e szél, földmozgások, stb)
A forgató mechanika soksok kép elkészítésétõl és mérés elvégzésétõl vette volna el az energiát. Másrészt van rá három forint 20 fillérem, hogy akármennyit elfordulva ugyanilyen jellegû tájat látna maga elõtt a szonda. A kamera hátoldalán elterülõ marsi város csak vicc. Jópofa vicc, de vicc.
a Huygens meg oda pottyant le :) úgy néz ki, hogy egy jól sikerült sártócsa közepébe :) holnapután várható még rengeteg kiértékelt mérés eredménye.
addig is: http://esamultimedia.esa.int/docs/titanraw/index.htm - a teljes feldolgozatlan képtár ami befutott (mert páran panaszkodtak, hogy bezzeg a mars roverek raw képeit le lehet tölteni ezt meg nem :) hát de.)
vrooommmmm száguld a Deep Impact :) jelenleg kb 260ezer km-re van a Földtõl, és óránként 16ezer km-el távolodik. ez egy 10perces expozíció :)
"15 January 2005 Audio recordings made by the Huygens Atmospheric Structure Instrument (HASI), which includes an acoustic sensor, during and after Huygen's descent, 14 January 2005. These audio tracks are from the most distant world ever visited by a man-made probe."
na mi volt éjjel? mikor haza értem már nem volt erõm bekapcsolni a gépet