Gondolj csak bele egy Neutroncsillag mondjuk 20 km átmérõjûvé szottyad össze!!! (ebben benne van egy óriás csillag tömege) Egy ilyen neutroncsillag anyagsûrûsége akkora, hogy egyetlen KÖBCENTI-nyi anyag 100 millió TONNA!!! A fekete lyuk, még a neutroncsillagoknál is sûrûbb, kisebb "valami" iszonyatos tömegvonzással...
Azért a fekete lyikat eléggé nehéz felfogni épp ésszel. Hogy valaminek akkora legyen a gravitációs tömegvonzása hogy még a fényt is beszippantaj magához..
Ez a méretétõl függ. A mi napunk valószínûleg fehér törpe lesz... A nagyobb csillagokból -> szuper óriás, majd -> szupernova, még késõbb pedig vagy Neutroncsillag (iszonyatos anyagsûrûség), vagy pedig Fekete lyuk (akkora a tömegvonzása, hogy még a fényt is beszippantja)
Egy kissé át fog alakulni az emberi faj mert a marson pl más a gravitáció is. De ha már nyg vörös orjás lessz a nap akkor két lehetõség van vagy felrobban vagy törpe csillag lessz nem ???
Földünk kb. 5 milliárd év múlva mindenképp elpusztul, amikorra Napunk vörös óriássá fúvódik, és a Marson kívül az összes szilárd bolygót (Merkúr, Vénusz, Föld) bekebelezi naprendszerünkben. Lehet ez idõ szerint az Európa, és a Titán holdak igazán érdekessé válnak az emberiség számára??? (...remélhetõleg elõtte már rég a Marson tanyázunk...)
...illetve az eddigi - vélt - legnagyobb hõmérséklet az imént említett 10 a 32.-en celsius fok lehetett...
ja ilyen adatokat én is hallottam, de 1et nem bírok megjegyezni belölük... :( sajnos ezek az adatok engem nagyon zavarnak, mert egyszerüen hihetetlennek tünik, hogy ilyen pontosa vagy egyáltalán megközelítö értéket tudnak adni dolgokról, amiröl tuljadonképpen azt sem tudják, hogy mi és nem is látták soha... én mondjuk az ürkutatást és a kozmoszt nagyon érdekes és jó tudomáynágnak tartom, mert ebben van az emberiség jövöje is...
és az idö kérdésre kapunk vmikor választ? tulajdonképpen az is beletartozik a KOZMOSZ kérdésbe. mert mikor keletkezett a világmindenség? meddig fog tartani? és meddig nem volt semmi... engem valahogy az idöbeli dolgok jobban érdekelnek...
11,2km/s azaz ~ 40 000km/h ez az ún. szökési sebesség a föld esetében.
Az univerzum mérete az õsrobbanás kezdetétõl számított 10 a -43.-on másodpercben 10 a 32.-en celsius fok volt. Mérete pedig: 10 a -33.-on centiméter (egy elemi részecske méreténél is jóval kisebb). A 10 a -43.-on másodpercben az addigi egyetlen erõ kettévált két erõre: Gravitáció és GUT (Nagy Egyesítési Elmélet) erõ. Az ezutáni 10 a -35.-ön másodpercig eltelõ idõben a GUT erõbõl létrejött az Erõs Kölcsönhatás (ezután 10 a -12.-en pásodperc alatt a GUT erõböl maradt elektromosan gyenge kölcsönhatás is kétfelé vált: elektromágneses kölcsönhatásra és a gyenge kölcsönhatásra) Az õsrobbanás 10 a -35.-en és 10 a -32.-en másodperce közt a fiatal univerzum térfogata 10 a 90.-en szeresére tágult!!!
A forgó szekciós mesterséges gravitáció lényege a centrifugális erõ - csak gondolj bele: fogsz egy parittyát, abba beleraksz egy követ és elkezded forgatni - a kõ a parittya zsák részében marad, nem esik ki, mivel a centrifugális erõ a zsákba szorítja.
Egy égitest körüli keringésnél az égitest gravitációját kell legyõzni, ehez is a centrifugális erõt hívjuk segítségül: olyan sebességre gyorsítunk, hogy a centrifugális erõ kiegyenlítse az égitest gravitációs erejét (vagyis keringési pályára álljál), ez a Föld esetében mintegy 7,9km/s, ez az elsõ kozmikus sebesség, ha ezt a sebességet nem éred el, akkor a gravitáció "visszaránt" a Föld felszinére. Ahoz, hogy még magasabbra juss, még nagyobb sebességre kell gyorsulnod, hogyha pedig el akarod hagyni a Föld körüli pályát (pl. a Holdra akarsz eljutni), akkor a második kozmikus sebességet kell elérned, ami 11,2km/s.
Visszatérésnél jelenleg az egyetlen elfogadható mód arra, hogy ebbõl a sebességbõl elvegyünk a légfékezés, amikor a mozgási energiát hõenergiává alakítjuk. Ehez a felsõ légkörbe kell belépnünk, ugyan ez elég ritka, de a nagy sebesség miatt már ez is jelentõs mértékben lassítja a jármûvet.
Abszolút 0 fok: -273 celsius fok, azaz ennél hidegebb sehol sem lehet az univerzumban. Az ûr vákumában mindenütt kb. - 271 fok van (az õsrobbanás mai napig melegítõ hatása a +2 fok az abszolút 0-hoz képest)
Ebben egyettértünk. Azokban a filmekben rendessen utánnajártak a dolgoknak.
De a mûhold nem akar leereszkedni a földre bazz!!! Az ûrhajó is ezt teszi amikor pl. a Nemzetközi Ûrállomáshoz megy, de te visszatérésrõl beszéltél!!! Amúgy a mûholdakat sem egyhelyben álló pontnak látod a földrõl.
azért, mert szabadesést végeznek a föld körül. Ugyan az a jelenség, mint hogy amikor elindul veled lefelé a lift, akkor egy pillanatra pár kilóval kevesebbet mutat alattad a mérleg. próbáld ki :)
na kéretik nem hülyének nézni azt aki nem jártas a témában!!!
Figyi ha kint van az ürben ahol lebeg. A Földrõl én miértne láthatnám állónak ??? pl mûholdak. van egy csomó mûhold ami együtt kering a fõldel egy pizonyos pont felett mármint a földhöz viszonyítva akkor az ürrepülõ miért ne tehetne így ???
free ez egyenlöre csak a technikai megvalósitás hiánya. De találékony teremtmény az ember, idövel kitalálnak midnenre valami megoldást :)
De épp erre mondom. Minek kell olyan gyorsan menni ??? Miért nem lehet felbvenni a föld forgási sebességét??? Akkor nem lenne surlodás és egyszerûbb lenne a Téma nem ???
Ok de mitõl lessz a levegõ 2000 C foko ha olyan ritka ott fent???? Húú vannak nekem azért sötét foltok. PL elmétletileg a Hidrogéna legkönnyebb gáz. Miért nem lehet pl azzal valahogy feljutni??? OKSA hogy berobbanna a 2000 Fokon.. DE valami hasonló megoldás ami nem a sebességtõl függ nem lenne egyszerûbb???
az ûrrepülõ visszatérésekor nagyon fontos, hogy milyen szögben lép be a Föld légkörébe. Ha a szög túl kicsi, az ûrhajó "lepattan" a légkörrõl és visszajut az ûrbe. Ha túl nagy, akkor meg elég mint egy meteor.
"igen fontos az elõre megtervezett, pontosan kiszámított utiterv!!! Azért ez nem egy sétakocsikázás: gondolsz egyet bepattansz, azt nyomod neki!!!" MOST MÉG......
Ehh ne variálj! A minél kisebb költség, minél kevesebb utazási idõ igen fontos szempont! Valamint az ürrepülõgépnek igen korlátozott az üzemanyagtartálya! Pl. ezen okoknál fogva igen fontos az elõre megtervezett, pontosan kiszámított utiterv!!! Azért ez nem egy sétakocsikázás: gondolsz egyet bepattansz, azt nyomod neki!!!
Ernyõ van! De mire az használhatóvá válik, addigra már iszonyatos hõnek van kitéve (a fokozatosan sûrûsödõ légkör miatti erõsödõ surlódás következtében) az ürrepülõgép.
Ernyõhöz két dolog ami nincs a felsõbb régiókban: elegendõ gravitáció, elegendõ sûrûségû légkör.
Még egy érdekes dolog: A légkör bizonyos régióiban +2000 Celsius fok van!!!
Na jó de mondjuk azt meg lehetne tenni hogy a Ürrepülõ felvegye a föld forgási sebességét és akkor nem égen semmi rajta amikor visszatér hanem leereszkedik. Az OK Hogy a Marsra mikor indulunk . De amikor csak ide mennek ki egy ürállomáshoz akkro onnan miért nem téhet vissza akrámikor???
Szerintem elsõsorban a föld - nem is lassú - forgása az oka. Gondold csak el, egyrészt forog a saját tengelye körül kb. 40 000km/nap sebességgel, másrészt kering a Nap körül - ráadásul nem teljesen szabályos köröket leírva - mint tudjuk 365 nap/kör (kb) sebességgel.
A Marsra irányuló utazásnál még tovább bonyolódik a helyzet, hisz plusz tényezõként belépnek még a Mars hasonszõrû körülményei, következésképp, itt is lesz ún. indítási ablak, ami nem más, mint egy adott idõintervallum, amikor fellövik az ûrhajót (kedvezõ indítási ablak a Marsutazáshoz kb. 20 évente)
Jah és miért kell olyan gyorsan belépni a légkörbe hogy L égjen minden ??? Miért nem lehet egyszerûen leereszkedni pl valami ernyõfélével.
Na itten. Van kérdésem...
Miért van pl hogy az ûrrepülõ csak bizonyos ablakban tud visszatérni a földre???? Miért nem léphet be akárhol a légkörbe????
Addig is szórok be pár érdekes adatot, ömlesztve, ahogy eszembe jut.
Na akkor megnyitottam. Ide várom az esetleges kérdéseket az ûr végtelenjével kapcsolatban. Ha tudok (de remélem lesz még más is rajtam kívül, nálam a témában okosabb), válaszolok.